Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-06-11 / 24. szám
A képeken Petr ]andát, fej Olympic együttes énekesét, Marika Gombitovát, Jifina Urbanovát és Pavel Mohát, ft Bratislavai Líra ’85 résztvevőit látjuk. Részletes beszámolót • fesztiválról lapunk S. oldalán közlünk. MÉG MINDIG VÁRJUK Hogy mit? Megfejtéseiteket a VIT-versenyünkre. Azoknak az olvasóinknak a helyes megfejtéseit is kisorsoljuk, akik 1985. június 14-ig postára adják mind a tizenhárom szelvényt, melyeket lapunk 23. számában közöltünk. m M | ,ii h FESZTIVÁLOK IDEJÉN így tavaszutón-nyárelőn megszaporodik szótárunkban a kultúra kifejezés, és'ez nem is csoda. A fesztiválok, seregszemlék, bemutatók időszakát éljük: a hivatásos színházak fesztiválja Nitrán, kis- színpadosok seregszemléje Poprádon, Jókai-napok. Még el sem hangzottak az énekesek dalai á Bratislava! Lírán, már felcsendült a muzsika Zselízen (Zeliezovcej. Előttünk Vychodná, Svldník, Gombaszög, Stráznice, és még ki tudná felsorolni az országos rendezvények hosszú sorát. A hivtásos és öntevékeny művészek színe-java prezentálja azt a termést, .amelyet az év folyamán szorgos munkájukkal létrehoztak. Elválaszthatatlan tartozéka ez ma már mindennapi életünknek, szocialistá jelenünknek. Persze művészetünk csak egy — bár fontos — része egész szellemi kultúránknak, ami olyan tény, melyet egy pillanatig sem szabad szem elől téveszteni. Ez viszont kötelezi is a művészetet, a hivatásost és öntevékenyt egyaránt. Ma már senki sem vitathatja, hogy a kultúra társadalmi és személyes életünk egyik megvalósulási formája, s összhangban van pártunk kultúrpolitikájának célkitűzéseivel. A szocialista társadalom felépítéséhez kell, hogy az anyagi-termelési alap, a tudomány és technika, valamint a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztése mellett emelkedjék a dolgozók polgári és politikai öntudata, műveltsége és kultúráltsága. Csak a sokoldalúan fejlett, művelt, a szocialista erkölcsösséget magáévá tevő ember lesz képes maradéktalanul megvalósítani társadalmi céljainkat. Nos itt vannak azok a kötelezettségek, amelyek művészetünkre hárulnak. A szocialista művészet, lett — légyen hivatásos vagy műkedvelő, sohasem válhat öncélúvá. Csak a társadalmi küldetését betöltve, magán és magában hordozva ismérveinket: az osztályszempontot, az eszmeiséget, a szocialista humanizmust, a internacionalizmust és békevágyat, s harcolva a maradiság, a háború ellen, válhat művészetünk igazán szocialistává. Ezek a gondolatok talán most, a fesztiválok, seregszemlék idején még fokozottabb figyelmet érdemelnek, mint máskor. HORVATH REZSŐ Fotó: Gyökeres, Mytny
