Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-30 / 18. szám
új ifjúság 3 A kilencvenéves múlt *— ----------------------— ... Kilencven évvel ezelőtt 1895 januárjában a budapesti Hazai Bankok képviseletében Spitz Árpád kéréssel fordult az akkori pozsonyi városi tanácshoz: kőolajfeldolgoző üzem építésére szabadítsanak fel egy hét és fél hektáros területet. A kérés meghallgatásra talált. S a mai Presscent- rum helyén, amely akkor még városon kívüli, erdős, rétes területnek számított, elkezdődtek a munkálatok. A kőolajflnomltő az Apollo nevet kapta. Egy évvel később, 1898-ban pedig évi 30 ezer tonna kapacitással megkezdődött a termelés: benzint, petróleumot, gázolajat, olajakat, különféle kenőanyagokat, gyertyákat és műjeget gyártottak. Abban az Időben kaukázusi, majd később román kőolajat dolgoztak fel. S egyre többet, hiszen a századforduló után terjedőben volt az autózás. Később, a húszas évek elején az Apollót sem kerüli el a gazdasági válság. Termelése hatezer tonnára csökken, s a korábbi 180 alkalmazottból már csak tizennyolcat tudnak foglalkoztatni. Hét szűk esztendőt azonban bőségesebb évek követték. 1938-ban már 100 ezer tonna kőolajat dolgoz fel a bratlslaval üzem. A második világháború éveiben, amikor a kőolajfeldolgozó a németek kezében volt, a mennyiség megkétszereződött. A németek számára az utánpótlás szempontjából fontos hadi ü- zemmé lépett elő. Ezért Is vált az amerikai bombázó repülőgépek célpontjává. Többször elhúztak fölötte bombázók, ám a legsúlyosabb csapást 1944. Június 16-án szenvedte az ü- zem. Ezen a napon közel kétszáz repülőgép ktlencperces bombázással szinte a földdel egyenlővé tette a gyárat. Nyolcvan százalékra megsemmisült. S azok a berendezések, amelyek túlélték a pusztítást, sem maradtak a gyárban. A visszavonuló németek minden mozdfthatót magukkal vittek. Amit nem tudtak elvinni, azt tönkretették, megrongálták. Mondják, szomorú látvány volt az Apollo gyár 1945 áprilisában, amikor a szovjet hadsereg katonái felszabadították a várost. A szovjet katonák segítségével egy hónap múlva mégis megkezdődhetett a részleges termelés. Sőt az év végéig feldolgoztak 10 ezer tonna kőolajat. Majd 1950 májusában határozat született egy új kőolajfinomltő fölépítéséről, de más helyen lesz, néhány kilométerre távolabb a régi ü- zemtől, közel a Dunához. A továbbfejlesztés szempontjából azonban még az ezt követő évek sem voltak egyértelműek. 1954-ben például leállt az építkezés, bizonytalan volt a kőolajbehozatal. A félkész üzemet konzerválták. Két év múlva változás következett be, amikor Is a Szovjetunió és Csehszlovákia között megszületett a hosszútávű szerződés, hogy a szovjet partner kőolajat fog szállítani hazánknak. Folytatódott a Slovnaft építése. S Jószerével a fejlődés azóta Is egyenletes ütemben halad. Ma a Slovnaft évente 7 millió tonna kőolajat dolgoz fel, 225 féle terméket állít elő 23 milliárd korona értékben. Víztisztítás — világszínvonalon A kőolal-flnomításhoz vízre, nagyon sok vízre van szükség. Ezért is építették az új üzemet a Duna közelében, hogy a hűtéshez szükséges vizet könnyen tudják biztosítani, s hogy a szennyvizet visszaereszthessék a folyóba. Az viszont nem mindegy, hogy milyen, mennyire szennyezett víz. kerül vissza a Dunába. Korábban erre,* sajnos, különféle okok miatt nem fordítottak figyelmet. A szennyezett vizet tisztítás nélkül engedték a folyóba, mégpedig nem kis mennyiség-' A NAP ÓRAJÁBAN A vallalat meg gépjárművel is : csak több óra alatt járható be. A 700 hektáron elterülő Slovnaft nemz« vállalat az ország legnagyobb üzemét közé tartozik. Közel nyolcezer embert foglalkoztat; s a napokban ünnepli fennállásának $0. évfordulóját. Miroslav Volarik: „Egy köbméter viz tisztítása öt koronába kerül.“ Ivan Kopernicky: „Megkezdjük a minimális ólomtartalmú benzin gyártását.“ ről van szó, hiszen a Slovnaftnak 1000 köbméter vízre van szüksége 6- ránként. S ez annyira szennyeződik, hogy Jószerével már nem Is lehet víznek nevezni. Néhány évvel ezelőtt, a- mikor anyagi lehetőségeink megengedték, hogy figyelmet szenteljünk a környezetvédelemnek, egymllllárd koronás beruházással víztisztító építését kezdték meg. S mára olyan víztisztító állomás Jött létre, amely a világ tíz legnagyobb ilyen létesítményei közé tartozik, s a jelenleg ismeretes legmodernebb technológiával dolgozik, sőt Európában a legnagyobb. A technológia japán, a berendezések egy része külföldi, másik része hazai. Csak néhány hónapja adták át. Néhány hibája’ bár ennek Is van, de összehasonlíthatatlanul tisztább víz kerül vissza a Dunába, mint korábban. A víztlsztítő állomás egyik vezető szakembere, Miroslav Volarik ezt mondja: — Egy köbméter víz tisztítása öt koronába kerül, ami nem olcsó, de figyelembe kell venni, hogy a környezetünkről, lövőnkről, a biológiai egyensúly fenntartásáról van szó. Megnézzük azt a medencét, ahová a szennyezett víz kerül; Inkább olajra hasonlít, mint vízre. És végigjárjuk a fotvábbi medencéket Is, ahol a tisztítás zajlik, a vegyi, a mechanikus és kémiai tisztítási folyamatok. Mire a végére, egy halastónak Is beillő hatalmas medencéhez érünk, elcsodálkozunk. Ragyogóan tiszta víztükör tárul elénk. Igaz, ha Jobban megnézzük, még néhol úszkálnak o- lajfoltok, de... — „ha már kiküszöböljük a kezdeti gyermekbetegséget, majdnem iható, halnevelésre is alkalmas vizet nyerünk majd. S nem vicc, Itt ebben a hatalmas medencében halnevelést tervezünk. De már most Is tisztább vizet engedünk vissza a Dunába, mint amilyet onnan nyertünk. Járt. S bár az Idei terv sokkal Igényesebb a tavalyinál, a Slovnaft már részben pótolta a kényszerű leállásból eredő veszteségeit, s az üzem közel nyolcezer munkása mindent megtesz a tervezett feladatok teljesítéséért. A sajtótájékoztatón elhangzik egy nagyon lényeges, érdekes kérdés: Működhet-e úgy egy kőolajflnomító, hogy ne szennyezze a környezetet? Az Igazgató válasza: — Sajnos, az olajfinomítás mindenütt a világon környezetszennyező munkafolyamat. A kérdés csupán az, hogy milyen mértékben. S mi az eddig elért eredményeinkből kiindulva, figyelembe véve a környezet védelmében foganatosított intézkedéseinket, terveinket, elmondhatjuk, hogy a szennyezés a minimálisra csökkenthető. És nemcsak úgy, hogy minimálisan szennyezzük a levegőt, a vizet, hanem értve ezen azt is, hogy olyan termékeket állítunk elő, amelyek szintén minimálisan szennyezik a környezetet. S ezekre a tényezőkre nem véletlenül helyezünk óriási hangsúlyt, ugyanis minket általában a környezet egyik legnagyobb kártevőinek tartanak. Él ez-a nézet az emberekben, s ez az egyik magyarázata, hogy egyre kevesebb fiatal Jelentkezik iskoláinkba. Megvizsgáltuk az okokat, s köztük ez is ott van. Tudatosítjuk, előre kell lépnünk e téren is, s egyik ilyen lépésünk az, hogy megkezdjük a minimális ólomtartalmú benzin gyárátását. Az újságírócsoport, amellyel én Is ellátogattam a Slovnaft egésznapos, gyárlátogatással egybekötött sajtótájékoztatójára, felkapja a fejét. Fel, hiszen a világban az ólommentes benzin gyártása még újdonságnak számít. A környező országok közül Ausztria is csak a napokban kezdte gyártani. S hogy nálunk is megkezdődik, megérdemel néhány részletesebb Információt. Megtudtuk, hogy a 98 oktános ólommentes benzin gyártása nagyon költséges lenne, így a Slovnaft 92 oktános benzint fog gyártani, évente 5—10 ezer tonnát. Ezt a benzint elsősorban a határátkelőhelyek közelében lévő benzinkutak á- rusítják majd. Eddig a nálunk gyártott benzin ólomtartalma 0,4 százalék. (Az érvényben lévő csehszlovák szabvány 0,6 százalékot engedélyez). Az új benzinben az ólom mennyisége 0,25 százalék lesz, de Idővel ezt szeretnék 0,15 százalék alá csökkenteni. A gyártás mennyiségét pedig a kereslettől teszik később függővé. —o— Jő hír, nagyon jó hír — nyugtázzuk egyértelműen. Hiszen a Slovnaft régi jó hírnevéhez méltóan megint újít, lépést tart a fejlődéssel. Az 6- lommentes — vagyis csökkentett ólomtartalmú — benzin gyártáséban és egyébütt is. Termékei világszínvonalúak, keresett cikkek a világban. Egész évi termelésének 13 százalékát 18 kapitalista és kilenc szocialista országba exportálja — 2,2 milliárd korona értékben. Jelentős tétel. Akárcsak az is, hogy a Slovnaftban naponta 65 millió korona érték születik. Hogy a 90 éves nehézségektől sem mentes múlt után magas technológiai szinten jó színvonalú, kiegyensúlyozott munka folyik. A nap huszonnégy órájában és az év minden napján — egyfolytában. ZOLCZER JÁNOS A szerző felvételei Az „ólommentes“ benzin Az egyik víztisztító medence. Később egy sajtótájékoztatón találkozunk a Slovnaft vezérigazgatójával, Ivan Kopernickji mérnökkel Is. — A víztisztító még csak próbaüzem alatt van. Az eddig elért eredmények biztatóak. Jelenleg 97—98 százalékos víztisztaságot érünk el, de egy két százalék tartalék még van, amit egy éven belül be Is hozunk. Majd később az Igazgató az Idei, meglehetősen nehéz körülmények között kezdődő évről beszél. Elmondja, hogy a kemény tél, a Duna Igen alacsony vízállása miatt néhány részlegen le kellett állítaniuk a termelést, ami 70 millió korona kieséssel
