Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-12 / 11. szám
r5?My> } Nemrég épült fel a képen láthaté munkásszálló HELYET ADVA AZ ÚJNAK A város legrégebbi építménye az őrtorony — Képletesen szólva azt is mondhatnánk, a város történelmének színpadán állunk — mutat maga elé Rozsnyó főterén Petrinec Gyula, a vnb alelnöke. Szemben az egymásba kapaszkodó épületek gyűrűjében az Őrtorony szökik az ég felé, amely egykoron a városba betolakodni akaró ellenség és a tűzvész megfigyelésére szolgált. Minden kétséget kizáróan ez a hét- száztizenkét éves város legrégebbi é- pítménye. Tetejéről látni a városhoz csatolt közeli településeket: Berzétét, Kőröst (Kruzno), Jólészt (Jovice), Na- dabulát és Csucsomot, de a széltében- -hosszában kiépült várost, a gombamód szaporodó házakat középületeket, üzlethálózatot, az új lakónegyedeket is. — Sokat terebétyesedett és rengeteget fejlődött Rozsnyó a felszabadulás óta eltelt negyven esztendő alatt — mondja az alelnök, miközben városnézésre indulunk. — Negyven évvel ezelőtt, 1945. január végén hosszan tartó véres csaták után sikerült a Vörös Hadseregnek áttörnie a Szoroskő szikláiban rejlő fasiszta állásokat — kezdi visz- szaemlékezéseit kísérőm, akinek hajában már fehéren csillan az idő. A háború borzalmait az auschwitzi koncentrációs táborban élte át, kiszolgáltatva a hitleristák kénye-kedvé- nek, sokszor farkasszemet, nézve a halállal. — A felszabadító csapatok jólész és Berzéte irányából érték el a város határát. A város lakossága meleg szavakkal fogadta őket, és megvendégelte azzal, amivel e nehéz időben csak tudta. A városnak akkor mindössze hatezer lakosa volt, földszintes viskókban laktak, és nagyon szerényen éltek. A felszabadító katonák sietve nyugat felé indultak tovább, más városoknak és falvaknak elvíve a szabadságot. A felszabadító hadtest parancsnoka Gavrilov őrnagy Rozsnyó további sorsát a CSKP illegalitásban tevékenykedő tagjaira bízta. Fábry Ferenc, Molnár Béla és La- cjislav Ambrú2 vezetésével egy városi önkormányzati szerv alakult, a- * mely azonnal hozzálátott az állapotok helyreállításához s megkezdődött a bányaváros szocialista történelme. MA MAR csak itt, a főtéren, az egykori ..piactéren“, később „bányá9ztéren“ találkozni a régi Rozsnyóval. Rozzant kis házakat, egész utcákat szanáltunk, helyet teremtve az újnak, a korszerűnek. A városnak ma húszezer lakosa van, s ezek 82 százaléka modern lakótelepeken él. A többemeletes panelházak mellett családi házak állnak, amelyekből szintén több utcasor épült. A lakosoknak természetesen munkalehetőségeket is kellett teremteni. A múltban a bányászat dominált a város iparában, most viszont számos új iparág sorolható a jelentősek közé. Például a Tatrasvit kötöttárugyár, végleg megoldotta a nők foglalkoztatásának gondját. Felépült az új péküzem, és befejezés előtt áll a húskombinát. A járást ipa-, ri- és szolgáltató vállalatok is nagyüzemmé fejlődtek. Nagyon fontos ipari létesítmény az Agrozet, amely pár év múlva a legnagyobb ipari komplexummá válik. A bányászatnak nemcsak gazdag hagyományai vannak itt, hanem a legújabb kutatások eredményei azt mutatják, hogy további lelőhelyek éltetik majd ezt az iparágat. Csúcsom mellett ezüstércre bukkantak a geológusok amelynek felszínre hozatala hamarosan megkezdődik. AZ ÜZLETHÁLÓZAT ÉS A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK bővítéséire, korszerűsítésére is sor került az'elmúlt negyven évben, és a fejlesztés napjainkban sem szünetel. A Jednota fogyasztási szövetkezet jóvoltából hamarosan átadnak egy korszerű áruházat, és szintén befejezéséhez közeledik az élelmiszeráruház és több kisebb üzlet építése. Rozsnyó közelében több történelmi emlék és természeti érdekesség is található, így főleg nyáron sok turista látogat ide. Ez idő tájt három szállóval rendelkezünk, amelyek azonban nem elégítik ki az igényeket. — Egy ilyen város élete elképzelhetetlen egészségügyi és szociális intézmények nélkül. Két nyugdíjasotthonunk van, és jelenleg is épül egy 220 személyt befogadó' újabb ilyen intézmény, amelyet előreláthatólag 1987-ben adunk át rendeltetésének. Az egészségügyi ellátás is sokat fejlődött. A felszabadulás előtt mindösz- sze tíz orvosa volt Rozsnyónak, ma viszont a szakorvosok száma 160 körül mozog. Hamarosan felépül az új kórház, mely érezhetően emeli majd az egészségügyi ellátás színvonalát. A KULTURÁLIS és sportélet Kevés járási székhely büszkélkedhet két állandó múzeummal, amelyek közül a bányászmúzeum több mint nyolcvanéves fennállása óta a közművelődés és a honismereti nevelés szerepét tölti be. A közművelődés fontos székhelye az Uránia népi csillagvizsgáló és végül, de nem utolsósorban a Ez a felvétel a rozsnyói kötöttáru- gyárban készült. járási könyvtár, amelynek 8 kirendeltsége van a város területén. A városnak sajnos nincs egy nagyobb befogadóképességű művelődési háza. A magyar nemzetiségű lakosság kulturális igényeit a CSEMADOK városi szervezete elégíti ki, s elmondhatjuk, tevékenységük gazdag és sokrétű. A CSEMADOK égisze alatt működik a legrégebbi műkedvelő csoport, a Rozsnyói Munkásdalárda, amely 1864- ben alakult, és napjainkig aktívan és eredményesen képviseli a várost és a járást. — Minden városnak vannak közkedvelt sportágai és sportolói. Nálunk a labdarúgás mellett ez a kerékpározás. Lehet, sokakban felmerül a kérdés: Rozsnyó és a kerékpározás? Hogy jön ez össze? Magyarázatként egy tehetséges, áldozatkész fiatalemberre kell hivatkozni, Rispán Bélára, aki aktív versenyzőként, edzőként és tisztségviselőként is részt vett e sportág itteni népszerűsítésében, és jelenleg már országos bajnokokkal is dicsekedhetünk. A VAROSNAK hat alapiskolája és ugyanennyi középiskolája van. A szabadidő megszervezéséhez a SZISZ városi szervezete nyújt a fiataloknak segítséget. Peter Cimmerman elnök vezetésével dolgoznak, és munkájukkal meg vagyunk elégedve. A kulturális rendezvényeken, politikai évfordulók alkalmával, a Nemzeti Front tömegszervezeteinek megmozdulásain szinte mindig ott vannak a fiatalok. Nagyra becsüljük részvételüket a társadalmi munkában, a környezetvédelemben, a városszépítésben. Van a- zonban egy fájó pontja is a fiatalokhoz fűződő kapcsolatunknak és ezért joggal neheztelnek ránk. Eddig nem sikerült állandó. helyiséget biztosítani klubjuknak, de remélem, ezt a gondot is megszünteti a már említett kulturális létesítmény. AZ „ORLOJNAL“ A városi nemzeti bizottság alelnöke órájára tekintve folytatja: —• Még van pár percünk, addig elmondom, mi is a rozsnyói „Orloj“ érdekessége. Mint már említettem, bányásznemzedékek évszázados múltja gyökerezik a város határában. Valami maradandó emléket, de egyben szimbólumot is szerettünk volna állítani e férfias szakmának, mely még napjainkban is a legnehezebbek közé tartozik. Az itt folyó bányászat szinte egyidős a várossal, Így fennállásának 700. jubileumán lelepleztük ezt az Orlojt. Az itt látható hét mécses mindegyike egy-egy századot szimbolizál. Reggel hatkor, délután kettőkor és este tízkor jelzi a bányászok műszakváltását. Akaratlanul is az órámra pillantok, amelyen most jelent meg a tizenné- gyes szám. Ebben a pillanatban mintha csoda történt volna: a föld mélyéből halk zeneszó hallatszik, a bányászhimnusz akkordjai, amelyeket fentről lezúduló víz morajlása fest alá. A hatás lenyűgöző. POLGÁRI LÁSZLÓ új ifjúság 3 Bizonyára sok lány álmodik arrál, hogy ha majd felnő, gyerekekkel fog foglalkozni, mondjuk egy szépen berendezett óvodában, játékokkal teli bölcsődében. Karátsony Irén is ilyesmiről álmodozott. Neki, ha kerülővel is, sikerült megvalósítania gyermekkori elképzeléseit. — Ahányszor arról faggattak, mi leszek, ha felnövök, szinte gondolkodás nélkül rávágtam óvodában vagy bölcsődében szeretnék dolgozni. Talán azért is izgatott, vonzott az óvoda, mert én nem jártam oda. A szüleim súlyos betegek voltak, így gyermekkoromból csak a kórházak maradtak meg az emlékezetemben. Hol az édesapámat, hol az édesanyámat látogattuk meg betegágyánál. Az egy évvel idősebb bátyámmal általában a négy fal között ültünk, és arról tanakodtunk, milyen is lehet az élet o- lyan családban, ahol a szülők egészségesek. Mihozzánk még vendég is csak nagyon nagy ritkán jött, akkor is rendszerint hivatalos ügyben. Nem szoktuk megünnepelni a névnapokat, a születésnapokat, nálunk karácsonykor soha nem volt fenyőfa, sőt még húsvétkor sem jöttek hozzánk locsolni. Azért mondom el mindezt, mert úgy érzem, ez a háttér nagyban befolyásolta pályaválasztásomat. Amikor iskolába kerültem, még a legegyszerűbb gyermekverseket sem tudtam, pedig voltak az osztályunkban o- lyan gyerekek is, akik már néhány betűt, számot is ismertek, de én még a színeket is nehezen különböztettem meg. Elhatároztam ha óvónő leszek, a gyerekeket megtanítom versikékre, játékokra, dalokra, hogy nekik .ne legyenek olyan nehézségeik a kezdet kezdetén, mint nekem. — Az alapiskola befejezése után a bratislavai Raj vállalat szaktanintézetébe kerültem. Nem nagyon érdekelt az iskola, hiszen jobb htján jelentkeztem oda, de igyekeztem jól tanulni. Ez volt az első alkalom, hogy hosszabb időre elszakadtam a családtól. Én rétéi (Ke- caj vagyok, az iskola pedig Bratislavában van, úgyhogy internátusbán laktam. Minden időmet a tanulásnak szenteltem. Ügy gondoltam, ha jól fogok tanulni, idővel talán sikerül átlépnem az egészségügyi szakközépiskolába. — Sajnos, az átlépés szóba sem jöhetett, úgyhogy elvégeztem az iskolát. Szakácsnőként dolgoztam egy bratislavai diétás étteremben. Három év után, tavaly, hogy letelt a szerződésem, latolgattam, meghosszabít- satn-e vagy nézzek olyan munka után, amilyenre gyerekkoromtól vágyódom. Az utóbbi mellett határoztam, és így kerültem a Teplicei utcai häjstifB&^^ahol sev' siHdül | 'afff mélel^^mB» »afciwm a gimnáztuq^Jjhajpiffm szüntetik meg a szakosító iskolákat, ugyanis a gimnáziumi érettségi után még szeretnék egészségügyi szakközép- iskolában szakérettségit is tenni. Ogy érzem, sikerült olyan munkakörbe kerülnöm, a- milyenről gyermekkoromban álmodtam. Lelrhatatja- nuí jó érzés látni, ahogy a gyerekek ragaszkodnak hozzám. Rövídebb verseket szoktam velük tanítani, nagyon aranyosak ilyen korban a gyerekek. Mindennap valami újjal jönnek, kíváncsiak, ragaszkodóak, érdekes, a- hogy a maguk módján ismerkednek a világgal. Egyszóval jó velük dolgozni. Kamoncza Márta A szerző felvétele Fogynak a kérdőjelek Utoljára tavaly novemberben foglalkoztunk lapunk hasábjain az Oj Ifjúság védnöksége alatt lévő kis vízi erőmű építésével. Bizonyára még sokan emlékeznek az akkori nem éppen optimista hangvételű sorokra. A Kassai /KoSice1 Knb Iskolaügyi Szakosztály illetékesei kijelentették, hogy az iskolaügy nem tekinti sajátjának a vízi erőmű építésének gondolatát, és nem kíván vele tovább foglalkozni. Tudjuk, hogy ekkorra már több más irányú próbálkozás is csődöt mondott. Hírt adtunk azokról a próbálkozásainkról is, amelyeket a továbblépés érdekében tettünk. Hogy mi lett az eredmény? Nem akarjuk elkiabálni, de úgy tűnik, egyenesbe kerültünk. December közepén a kerületi nemzeti bizottság építésügyi szakosztályának főenergetikusánál végleges döntés született. Eszerint a megvalósítás elől elhárult minden akadály. Az iskolaügyi szakosztálynak vállalnia kell a berufíázó szerepét, természetesen ebben a Szepsi (Moldava nad Bodvouf Mezőgazdasági Szakközépiskolának is aktív részt kell biztosítani. Az anyagi fedezet kérvényezése a teljes tervdokumentáció kidolgozása és a kivitelező biztosítása után történhet meg. A kerületi főenergetikus aktív hozzáállása tehát nagyot lendített a szinte már rozsdásodó kerekeken, így az építkezés ezek után elvben már megoldottnak tekinthető. A tervdokumentáció elkészítésére a Kassai Mű- szaki Főiskola Építészeti és Elektrotechnikai Karának hallgatói vállalkoztfk, akik ezt SZISZ-feladatnak tekim tik. A szükséges terepszemlét már megejtették, és hozzáláttak a munkához. Mint minden tervező, ők is igénylik a leendő beruházóval való szakmai megbeszélést. Meg akarnak ismerkedni a beruházó lehetőségeivel, anyagi és műszaki felszereltségével. Előzetes tárgyalások folynak a Liptovsky MtkuláS-i Állami Gazdasággal, amely központilag kijelölt építészeti kivitelező ilyen jellegű beruházásoknál, ám lehetőségei szintén végesek. A gépi berendezések megrendelését szintén csak a tervdokumentáció elkészítése után tudják megvalósítani. Ennyit az újabb fejleményekről, és ezek után csak remélni tudjuk, hogy a kis erőművünkről hamarosan újabb kedvező hírekkel szolgálhatunk. Polgári László Álmodtam egy világot magamnak