Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-12 / 11. szám

r5?My> } Nemrég épült fel a képen láthaté munkásszálló HELYET ADVA AZ ÚJNAK A város legrégebbi építménye az őrtorony — Képletesen szólva azt is mond­hatnánk, a város történelmének szín­padán állunk — mutat maga elé Rozsnyó főterén Petrinec Gyula, a vnb alelnöke. Szemben az egymásba kapaszkodó épületek gyűrűjében az Őrtorony szö­kik az ég felé, amely egykoron a városba betolakodni akaró ellenség és a tűzvész megfigyelésére szolgált. Minden kétséget kizáróan ez a hét- száztizenkét éves város legrégebbi é- pítménye. Tetejéről látni a városhoz csatolt közeli településeket: Berzétét, Kőröst (Kruzno), Jólészt (Jovice), Na- dabulát és Csucsomot, de a széltében- -hosszában kiépült várost, a gomba­mód szaporodó házakat középülete­ket, üzlethálózatot, az új lakónegye­deket is. — Sokat terebétyesedett és renge­teget fejlődött Rozsnyó a felszabadu­lás óta eltelt negyven esztendő alatt — mondja az alelnök, miközben vá­rosnézésre indulunk. — Negyven évvel ezelőtt, 1945. ja­nuár végén hosszan tartó véres csa­ták után sikerült a Vörös Hadsereg­nek áttörnie a Szoroskő szikláiban rejlő fasiszta állásokat — kezdi visz- szaemlékezéseit kísérőm, akinek ha­jában már fehéren csillan az idő. A háború borzalmait az auschwitzi kon­centrációs táborban élte át, kiszol­gáltatva a hitleristák kénye-kedvé- nek, sokszor farkasszemet, nézve a halállal. — A felszabadító csapatok jólész és Berzéte irányából érték el a vá­ros határát. A város lakossága meleg szavakkal fogadta őket, és megven­dégelte azzal, amivel e nehéz időben csak tudta. A városnak akkor mind­össze hatezer lakosa volt, földszintes viskókban laktak, és nagyon szeré­nyen éltek. A felszabadító katonák sietve nyugat felé indultak tovább, más városoknak és falvaknak elvíve a szabadságot. A felszabadító hadtest parancsnoka Gavrilov őrnagy Rozs­nyó további sorsát a CSKP illegali­tásban tevékenykedő tagjaira bízta. Fábry Ferenc, Molnár Béla és La- cjislav Ambrú2 vezetésével egy váro­si önkormányzati szerv alakult, a- * mely azonnal hozzálátott az állapo­tok helyreállításához s megkezdődött a bányaváros szocialista történelme. MA MAR csak itt, a főtéren, az egykori ..piactéren“, később „bányá9ztéren“ találkozni a régi Rozsnyóval. Rozzant kis házakat, egész utcákat szanáltunk, helyet teremtve az újnak, a korsze­rűnek. A városnak ma húszezer la­kosa van, s ezek 82 százaléka mo­dern lakótelepeken él. A többemele­tes panelházak mellett családi há­zak állnak, amelyekből szintén több utcasor épült. A lakosoknak termé­szetesen munkalehetőségeket is kel­lett teremteni. A múltban a bányá­szat dominált a város iparában, most viszont számos új iparág sorolható a jelentősek közé. Például a Tatrasvit kötöttárugyár, végleg megoldotta a nők foglalkoztatásának gondját. Fel­épült az új péküzem, és befejezés előtt áll a húskombinát. A járást ipa-, ri- és szolgáltató vállalatok is nagy­üzemmé fejlődtek. Nagyon fontos ipa­ri létesítmény az Agrozet, amely pár év múlva a legnagyobb ipari komp­lexummá válik. A bányászatnak nem­csak gazdag hagyományai vannak itt, hanem a legújabb kutatások ered­ményei azt mutatják, hogy további lelőhelyek éltetik majd ezt az ipar­ágat. Csúcsom mellett ezüstércre buk­kantak a geológusok amelynek fel­színre hozatala hamarosan megkez­dődik. AZ ÜZLETHÁLÓZAT ÉS A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK bővítéséire, korszerűsítésére is sor került az'elmúlt negyven évben, és a fejlesztés napjainkban sem szüne­tel. A Jednota fogyasztási szövetke­zet jóvoltából hamarosan átadnak egy korszerű áruházat, és szintén befeje­zéséhez közeledik az élelmiszeráru­ház és több kisebb üzlet építése. Rozsnyó közelében több történelmi emlék és természeti érdekesség is található, így főleg nyáron sok turis­ta látogat ide. Ez idő tájt három szál­lóval rendelkezünk, amelyek azonban nem elégítik ki az igényeket. — Egy ilyen város élete elképzel­hetetlen egészségügyi és szociális in­tézmények nélkül. Két nyugdíjasott­honunk van, és jelenleg is épül egy 220 személyt befogadó' újabb ilyen intézmény, amelyet előreláthatólag 1987-ben adunk át rendeltetésének. Az egészségügyi ellátás is sokat fej­lődött. A felszabadulás előtt mindösz- sze tíz orvosa volt Rozsnyónak, ma viszont a szakorvosok száma 160 kö­rül mozog. Hamarosan felépül az új kórház, mely érezhetően emeli majd az egészségügyi ellátás színvonalát. A KULTURÁLIS és sportélet Kevés járási székhely büszkélked­het két állandó múzeummal, amelyek közül a bányászmúzeum több mint nyolcvanéves fennállása óta a köz­művelődés és a honismereti nevelés szerepét tölti be. A közművelődés fon­tos székhelye az Uránia népi csillagvizs­gáló és végül, de nem utolsósorban a Ez a felvétel a rozsnyói kötöttáru- gyárban készült. járási könyvtár, amelynek 8 kiren­deltsége van a város területén. A vá­rosnak sajnos nincs egy nagyobb be­fogadóképességű művelődési háza. A magyar nemzetiségű lakosság kultu­rális igényeit a CSEMADOK városi szervezete elégíti ki, s elmondhatjuk, tevékenységük gazdag és sokrétű. A CSEMADOK égisze alatt működik a legrégebbi műkedvelő csoport, a Rozsnyói Munkásdalárda, amely 1864- ben alakult, és napjainkig aktívan és eredményesen képviseli a várost és a járást. — Minden városnak vannak köz­kedvelt sportágai és sportolói. Nálunk a labdarúgás mellett ez a kerékpá­rozás. Lehet, sokakban felmerül a kérdés: Rozsnyó és a kerékpározás? Hogy jön ez össze? Magyarázatként egy tehetséges, áldozatkész fiatalem­berre kell hivatkozni, Rispán Bélára, aki aktív versenyzőként, edzőként és tisztségviselőként is részt vett e sport­ág itteni népszerűsítésében, és jelen­leg már országos bajnokokkal is di­csekedhetünk. A VAROSNAK hat alapiskolája és ugyanennyi kö­zépiskolája van. A szabadidő meg­szervezéséhez a SZISZ városi szer­vezete nyújt a fiataloknak segítsé­get. Peter Cimmerman elnök vezeté­sével dolgoznak, és munkájukkal meg vagyunk elégedve. A kulturális ren­dezvényeken, politikai évfordulók al­kalmával, a Nemzeti Front tömeg­szervezeteinek megmozdulásain szin­te mindig ott vannak a fiatalok. Nagy­ra becsüljük részvételüket a társa­dalmi munkában, a környezetvéde­lemben, a városszépítésben. Van a- zonban egy fájó pontja is a fiatalok­hoz fűződő kapcsolatunknak és ezért joggal neheztelnek ránk. Eddig nem sikerült állandó. helyiséget biztosíta­ni klubjuknak, de remélem, ezt a gondot is megszünteti a már emlí­tett kulturális létesítmény. AZ „ORLOJNAL“ A városi nemzeti bizottság alelnö­ke órájára tekintve folytatja: —• Még van pár percünk, addig elmondom, mi is a rozsnyói „Orloj“ érdekessége. Mint már említettem, bányásznemzedékek évszázados múlt­ja gyökerezik a város határában. Va­lami maradandó emléket, de egyben szimbólumot is szerettünk volna ál­lítani e férfias szakmának, mely még napjainkban is a legnehezebbek közé tartozik. Az itt folyó bányászat szin­te egyidős a várossal, Így fennállásá­nak 700. jubileumán lelepleztük ezt az Orlojt. Az itt látható hét mécses mindegyike egy-egy századot szimbo­lizál. Reggel hatkor, délután kettő­kor és este tízkor jelzi a bányászok műszakváltását. Akaratlanul is az órámra pillantok, amelyen most jelent meg a tizenné- gyes szám. Ebben a pillanatban mint­ha csoda történt volna: a föld mé­lyéből halk zeneszó hallatszik, a bá­nyászhimnusz akkordjai, amelyeket fentről lezúduló víz morajlása fest alá. A hatás lenyűgöző. POLGÁRI LÁSZLÓ új ifjúság 3 Bizonyára sok lány álmo­dik arrál, hogy ha majd felnő, gyerekekkel fog fog­lalkozni, mondjuk egy szé­pen berendezett óvodában, játékokkal teli bölcsődében. Karátsony Irén is ilyesmiről álmodozott. Neki, ha kerü­lővel is, sikerült megvalósí­tania gyermekkori elképze­léseit. — Ahányszor arról fag­gattak, mi leszek, ha felnö­vök, szinte gondolkodás nél­kül rávágtam óvodában vagy bölcsődében szeretnék dolgozni. Talán azért is iz­gatott, vonzott az óvoda, mert én nem jártam oda. A szüleim súlyos betegek vol­tak, így gyermekkoromból csak a kórházak maradtak meg az emlékezetemben. Hol az édesapámat, hol az édesanyámat látogattuk meg betegágyánál. Az egy évvel idősebb bátyámmal általá­ban a négy fal között ül­tünk, és arról tanakodtunk, milyen is lehet az élet o- lyan családban, ahol a szü­lők egészségesek. Mihozzánk még vendég is csak nagyon nagy ritkán jött, akkor is rendszerint hivatalos ügy­ben. Nem szoktuk megünne­pelni a névnapokat, a szü­letésnapokat, nálunk kará­csonykor soha nem volt fe­nyőfa, sőt még húsvétkor sem jöttek hozzánk locsol­ni. Azért mondom el mind­ezt, mert úgy érzem, ez a háttér nagyban befolyásol­ta pályaválasztásomat. Ami­kor iskolába kerültem, még a legegyszerűbb gyermek­verseket sem tudtam, pedig voltak az osztályunkban o- lyan gyerekek is, akik már néhány betűt, számot is is­mertek, de én még a színe­ket is nehezen különböztet­tem meg. Elhatároztam ha óvónő leszek, a gyerekeket megtanítom versikékre, já­tékokra, dalokra, hogy ne­kik .ne legyenek olyan ne­hézségeik a kezdet kezde­tén, mint nekem. — Az alapiskola befejezé­se után a bratislavai Raj vál­lalat szaktanintézetébe ke­rültem. Nem nagyon érde­kelt az iskola, hiszen jobb htján jelentkeztem oda, de igyekeztem jól tanulni. Ez volt az első alkalom, hogy hosszabb időre elszakadtam a családtól. Én rétéi (Ke- caj vagyok, az iskola pedig Bratislavában van, úgyhogy internátusbán laktam. Min­den időmet a tanulásnak szenteltem. Ügy gondoltam, ha jól fogok tanulni, idővel talán sikerül átlépnem az egészségügyi szakközépisko­lába. — Sajnos, az átlépés szó­ba sem jöhetett, úgyhogy elvégeztem az iskolát. Sza­kácsnőként dolgoztam egy bratislavai diétás étterem­ben. Három év után, tavaly, hogy letelt a szerződésem, latolgattam, meghosszabít- satn-e vagy nézzek olyan munka után, amilyenre gye­rekkoromtól vágyódom. Az utóbbi mellett határoztam, és így kerültem a Teplicei utcai häjstifB&^^ahol se­v' siHdül | 'afff mélel^^mB» »afciwm a gimnáztuq^Jjhajpiffm szün­tetik meg a szakosító isko­lákat, ugyanis a gimnáziumi érettségi után még szeret­nék egészségügyi szakközép- iskolában szakérettségit is tenni. Ogy érzem, sikerült olyan munkakörbe kerülnöm, a- milyenről gyermekkorom­ban álmodtam. Lelrhatatja- nuí jó érzés látni, ahogy a gyerekek ragaszkodnak hoz­zám. Rövídebb verseket szok­tam velük tanítani, nagyon aranyosak ilyen korban a gyerekek. Mindennap vala­mi újjal jönnek, kíváncsiak, ragaszkodóak, érdekes, a- hogy a maguk módján is­merkednek a világgal. Egy­szóval jó velük dolgozni. Kamoncza Márta A szerző felvétele Fogynak a kérdőjelek Utoljára tavaly novemberben foglalkoztunk lapunk ha­sábjain az Oj Ifjúság védnöksége alatt lévő kis vízi erő­mű építésével. Bizonyára még sokan emlékeznek az ak­kori nem éppen optimista hangvételű sorokra. A Kas­sai /KoSice1 Knb Iskolaügyi Szakosztály illetékesei kijelentették, hogy az iskolaügy nem tekinti sajátjának a vízi erőmű építésének gondolatát, és nem kíván vele tovább foglalkozni. Tudjuk, hogy ekkorra már több más irányú próbálko­zás is csődöt mondott. Hírt adtunk azokról a próbálko­zásainkról is, amelyeket a továbblépés érdekében tet­tünk. Hogy mi lett az eredmény? Nem akarjuk elkiabálni, de úgy tűnik, egyenesbe kerültünk. December közepén a kerületi nemzeti bizottság építésügyi szakosztályának főenergetikusánál végleges döntés született. Eszerint a megvalósítás elől elhárult minden akadály. Az iskolaügyi szakosztálynak vállalnia kell a berufíázó szerepét, ter­mészetesen ebben a Szepsi (Moldava nad Bodvouf Me­zőgazdasági Szakközépiskolának is aktív részt kell biz­tosítani. Az anyagi fedezet kérvényezése a teljes terv­dokumentáció kidolgozása és a kivitelező biztosítása után történhet meg. A kerületi főenergetikus aktív hozzáállása tehát na­gyot lendített a szinte már rozsdásodó kerekeken, így az építkezés ezek után elvben már megoldottnak te­kinthető. A tervdokumentáció elkészítésére a Kassai Mű- szaki Főiskola Építészeti és Elektrotechnikai Karának hallgatói vállalkoztfk, akik ezt SZISZ-feladatnak tekim tik. A szükséges terepszemlét már megejtették, és hoz­záláttak a munkához. Mint minden tervező, ők is igény­lik a leendő beruházóval való szakmai megbeszélést. Meg akarnak ismerkedni a beruházó lehetőségeivel, anya­gi és műszaki felszereltségével. Előzetes tárgyalások folynak a Liptovsky MtkuláS-i Állami Gazdasággal, amely központilag kijelölt építészeti kivitelező ilyen jellegű beruházásoknál, ám lehetőségei szintén végesek. A gépi berendezések megrendelését szintén csak a tervdoku­mentáció elkészítése után tudják megvalósítani. Ennyit az újabb fejleményekről, és ezek után csak remélni tudjuk, hogy a kis erőművünkről hamarosan újabb kedvező hírekkel szolgálhatunk. Polgári László Álmodtam egy világot magamnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom