Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-28 / 9. szám

P" AZ ÖTLETTŐL HEÄiyBiSjaa A ROVATOT VEZETI POLGÁRI LÁSZLÓ MÉRNÖK A felfedezés Á’ felfedezésekről, találmányokról, újítá­sokról, ipari mintákról szóló 84/1972. számú törvény a következőképpen definiálja a föl­fedezést: A felfedezés az anyagi világban eddig ismeretlen, de objektiven létező je­lenségek, tulajdonságok, törvényszerűségek feltárása és ezek tudományos bizonyítása. Ebbe a kategóriába nem sorolható: a) új anyagok tulajdonságainak fel­fedezése, amelyeket ismert anyagok törvényszerűségeiből, tulajdonságaiból le lebet vezetni; b) a vizsgált mennyiségek értékének kö­zelebbi meghatározása; c) ismert törvényszerűségek konkretizá­lása; d) geológiai, geográfiai, archeológiái és paleontológiái felfedezés. A felfedezést a Találmányi Hivatal (a to­vábbiakban Hivatal) oklevéllel illeti. Nem vonatkozik ez a társadalomtudományi felfe­dezésekre. Az oklevelet a bejelentésben kell kérelmezni. A bejelentés írásban történik, két példányban, előírt alaki szabályok sze­rint. Egy bejelentéssel csak egy felfedezés­re lehet oklevelet kérelmezni. A bejelentést vagy maga a szerző, vagy pedig közvetlen örököse teheti meg. Ha a felfedezés a mun­kahelyen születik meg, szükséges, hogy a szerző értesítse erről munkaadóját, aki ké­sőbb előterjeszti ezzel kapcsolatos álláspont­ját a Hivatalnak. A Hivatal azonnal feltün­teti a bejelentési íven annak pontos beik­tatását (hónap, nap, óra, perc), ami fontos az elsőbbségi jog szempontjából. Utána kez­dődik a kutatási tevékenység, vizsgálódás (minimum 6 hónap), amelyet a Hivatal vé­gez az egyes tudományos akadémiákkal és kutatóintézetekkel. Vizsgálják, hogy meg­vannak-e a feltételek az oklevél odaítélésé­hez. Pozitív eredmény esetén a Hivatal a szerzővel közreműködve megfogalmazza a felfedezés pontos definícióját és megnevezé­sét. Ezután kerül közlésre, publikálásra a tartalom. A publikálásra azonban előbb is sor kerülhet (tehát a bejelentés előtt), ez esetben ekkortól számítódik az elsőbbségi, az ún. publikációs jog. A felfedezések, mi­vel nincs túl sok belőlük, minden ország szellemi kincstárába tartoznak, és szigorúan nyilván vannak tartva. Az oklevelét a szer­zőnek vagy örökösének Prágában a televí­zió kamerái előtt adják át. A felfedező az oklevél birtokában több egyéni joggal ren­delkezik: 1. Szerzői joggal — időben korlátlan, nem ruházható át másra. 2. Elsőbbségi joggal — bejelentésnél és a további eljárásnál. 3. A honoráriumra való joggal — a pénz­jutalom nagyságát a Hivatal szabja meg és fizeti ki a kutatást végző tu­dományos szervvel közreműködve. Ez az összeg 5—100 ezer korona között mozog, de a kormány jóváhagyásával ennél nagyobb összeg is kifizethető. 4. Egyéb előnyökre való joggal — pl. la­káskérdés, állami kitüntetés, ösztöndí­jas továbbtanulás, magasabb munkabe­osztás, doktori cím odaítélése stb. ezek­re szigorú előírások és törvényrende­letek vonatkoznak. A felfedezés tárgya közkincs, tehát a szer­ző sem rendelkezik vele önkényesen. Az el­ső csehszlovák felfedezés Gasparik profesz- szortól származik, és tárgya: a vegyi anya­gok tesztelésének módszertana. A találmány 1 1 1. A TALÄLMÄNY fogalma Gazdasági mechanizmusunk reformjának egyik legfontosabb célja a műszaki fejlesz­tés meggyorsítása. A műszaki fejlesztés lé­nyeges módszere a találmányok kifejleszté­se és hasznosítása. Míg a felfedezések egy- -egy ország szellemi tőkéjének megtestesí­tői, addig a benyújtott, elfogadott és oltal­mazott találmányok az illető ország műsza­ki fejlettségéről rajzolnak képet. A talál­mány fogalmát, definícióját több országban, főleg a kapitalista országokban nem isme­rik. Nincs közelebbről meghatározva, mit értenek találmányon, csupán azok feltéte­leit, jellemző vonásait tartalmazzák a tör­vényjavaslatok. A szocialista országok, vi­szont (pl. Csehszlovákia, Magyarország, a Szovjetunió, Bulgária] igyekeznek törvény­javaslataikban a találmányt pontosan defi­niálni és egyértelműen meghatározni. A nálunk érvényben lévő ipari jogszabá­lyokról szóló törvényjavaslat [zák. 84/1972 Zb. § 24) a következőéppen definiálja a ta­lálmányt: A találmány olyan műszaki jellegű prob­léma megoldása, amely világviszonylatban is új é? a technika világszínvonalával ösz- szehasonlítva is 'haladó jellegű, melyet új vagy magasabb szintű eredmények jellemez­nek. Tehát az elbírálás alapfeltételei: a műsza­ki jelleg, az újdonság, az új vagy magasabb szintű eredményekkel járó haladó jelleg. 2. A TALÁLMÁNYOK FELOSZTÁSA Á találmányokat többféleképpen osztá­lyozhatjuk. Egyik legfontosabb a tartalom szerinti felosztás. E szempontból vannak: a) eredeti találmányok, — ide tartozik minden találmány, amelyet szerzői ta­núsítvánnyal vagy szabadalommal le­het oltalmazni; b) kötött vagy feltételes találmányok — ezek függőségi viszonyban állnak más, előbb bejelentett eredeti találmányok­kal, amelyek már oltalmazva is vannak. Kihasználásuk tehát az eredeti talál­mányok kihasználásával is jár, ezért erre külön feltételes szerzői tanúsít­ványt vagy szabadalmat állít ki a ta­lálmányi hivatal; c) szolgálati találmány — ez annak a ta­lálmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó köteles­sége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki. Ezekre a találmányokra minden felté­tel és követelmény teljesítése esetén is csak szerzői tanúsítványt adnak ki; d) titkos találmányok — ezek főleg ál­lamvédelmi, stratégiai célokat szolgál­nak, vagy bizonyos érdekből — pl. gazdasági — a központi szervek vagy állami szervezetek titkos találmányok­ká nyilvánították; e) távlati, perspektivikus találmányok — ezeket jelenleg nem használhatjuk ki, dó mintegy útmutatóul szolgálnak. Ha esetleg a jövőben sem valósulnának meg, információértékük így is jelen­tős, és forrásul szolgálhatnak további, eredeti találmányok keletkezéséhez; f) jelentős találmányok — a műszaki fej­lődés szabványos keretein túl, nemzet- gazdasági szempontból is óriási jelen­tőséggel bírnak. Megkülönböztetett fi­gyelmet kell szentelni gyors bevezeté­süknek, megvalósításuknak és elter­jesztésüknek; g) korszakalkotó találmányok — a mű­szaki fejlődés egy-egy határkövének kell tekinteni az ilyen találmányokat (pl. izzólámpa, elektroncső, tranzisz­tor). Bevezetésükkel új szakágazatok, technológiák jelennek meg, és újabb találmányokat szülhetnek. A szerzők száma szerint ismerünk egyé­ni és kollektív, találmányokat. Ezenkívül osztályozhatók a találmányok más szem­pontból is, például azok tárgya szerint. A döntés előtti eljárási folyamat azonban min­den találmányt egységesen elbírál. (Folytatjuk) Egy üzem két újítója Az Agcsernyői (Cierna nad Tisou) Vasúti Automatizációs Üzemet két jel­zővel lehet illetni: fiatal üzem, hiszen csak 1972-től létezik, és a fiatal felta­lálók, újítók munkahelye. A fiatalok al­kotó, újító kezdeményezése talán abból is: fakad, hogy a gyártási program sok­rétű, egy-egy termék aránylag össze­tett, bonyolult munkadarab. E fiatal újí­tógárda két tagját mutatjuk most be. TÖMÖRI ISTVÁN 31 éves, párttag. Rendszeresen újít, főleg saját munka- területén. István a gyár egyik „legrá­zósabb“, szakmai feszültség szempontjá­ból legigényesebb munkahelyén dolgo­zik, azon a részlegen, ahol a közúti köz­lekedés útkereszteződéseit irányító elektronikus berendezéseket gyártják. Évente átlagban három újítási javaslat­tal jelentkezik; ezeket tijeg is valósítja, ki is próbálja 'és eredményességüket sza­vatolja. Főleg anyag-, idő- és pénzmeg­takarítást jelentenek ötletei. Legutóbb egy bonyolult kereszteződést irányító villanyrendőr központi szekrényében el­lenállástartó alkalmazásával huzalmeg­takarítást ért el. Másik, újabb keletű öt­lete egy próbaműszer, amely a legyár­tott programmodulokat ellenőrzi. Mivel atipikus modulokat is gyártanak, ilyen ügyes, elmés berendezésre mindig szük­ség van. BODNÁR JÁNOS mérnök 1980-tól dol­gozik az üzemben. Amellett, hogy a SZISZ-munkából is kiveszi a részét, már évek óta szép eredményeket ér el az újítómozgalomban. Ő a transzformátorok mérési részlegén dolgozik, innen szár­maznak ötletei, újítási javaslatai is. Fő­leg anyag-, pénz- és időmegtakarítást ért el javaslataival, amelyekből évente 2—3 kerül az újítási naplóba. A transz­formátorok jó minőségét, előírt paramé­tereit szavatolja az a tápegység, ame- • lyet legutóbb elkészített. Mivel mérő­műszerekben nem bővelkednek,- sokat jelent ez a berendezés a kész termékek minőségének, pontosságának meghatá­rozásában. A szerző felvételei Tömöri István w?/M<jwívy Bodnár János-------------flÉH Öreg húszévesek? E gy SZJSZ-évzáró vitafelszólalásában hallottam, hogy a húsz éven felü­liekkel már nem, nagyon lehet szá­molni a SZISZ-munlfÜban. Kényelmesek, meg olyan mások. Az orrukat húzogatják, ha tár­sadalmi munkára hívják őket, de már a diszkó sem érdekli ezt 3 korosztályt. Hagy­juk hát nyugton őket — fejezte be fel­szói áfását a vitázó. A gyűlés folyamán ter­mészetesen tisztázódott az idősebbekről alj kotort „helyzetkép“, de csak tisztázódott, megoldást a SZISZ-munka aktivizálására nein sikerült találni. Helyénvalónak tartom, ha egy fiatalt p'asz- , szivifása miatt törölnek a SZISZ-ből, de megkérdőjelezem, ha valakit a kora (húsz­éves öregek!) miatt nem vonnak be a SZISZ-munkába, s teszik ezt anélkül, hogy keresnék a szórakozásnak, az ismeretter­jesztő és más jellegű tevékenységnek azokat a formáit, amelyek megfelelnek az öreg húszéveseknek is. Az én SZISZ-szervezetemben annak idején a húszévesek alkották a tagság zömét, ter­mészetesen a tagok közötti korkülönbség nem volt olyan kiugró, mint jelenleg sok szervezetben. Számos olyan rendezvényünk volt, amelyek családalapítási,-tervezési, ház­építési gondok megoldásában segítették a fiatalokat, a szervezők abból indultak ki, hogy a tagság fele már családot alapított, önálló életet él. De nyaranként az ifjúsági szervezet volt a családok találkozójának a rendezője, ahova gyerekestül jártunk, dél­előtt kitakarítottuk a faluszéli erdőt, délu­tán pedig különböző sportágakban vetélked­tünk: először a gyerekek, később pedig a szülők. E versenyeket mindkét korkategória buzgó szurkolása kísérte. Nem sorolom tovább a lehetőségeket, öt­leteket. A SZISZ tevékenysége tág teret biztosít a húsz-, sőt harmincéveseknek, hogy kielégítsék tudásvágyukat, érdeklődé­süket, megfelelően és hasznosan töltsék sza­badidejüket. Arról ntár nem is beszélve, hogy ha egy húsz-huszonhárom éves család­anya gyerekével szívesen elmegy a SZISZ gyermekeknek szervezett álarcos báljára, akkor ott-tartózkodása alatt, de később sem zárkózik el a SZISZ vezetőségének ké­rése vagy .megbízatása elől. Annak, hogy faluhelyen a serdülők és fiatalok egyaránt szervezetüknek étezZék ^ SZISZ-t, számos riiódja vari; érdeklődési körükben sokkal több a közös vonás, mint az eltérés, amely csupján árnyalati. A' családalapítás nem változtathatja meg egy fiatal életvitelét, fő­leg ha addig szívesen dolgozott a SZISZ-ben. Több lesz a gondja, a-z Igaz, de nem a SZISZ küldetésétől és tevékenységétől elté­rő — ellenkezőleg. A SZISZ legyen az a hely. ahol a fiatal társai, bariátai segítségé­vel megoldást talál problémáira. ZACSEK ERZSÉBET Mit üzen a gyártó? T áskát vásároltam a közelmúltban, ami nem történik meg gyakran, kevés cőkmókomat általában csak úgy, a hónom alá csapva szoktam hordani. De most megvettem a táskát, olyan vállon hordoz­hatót, a. színe Is megfelelt, meg az ára Is (165 korona). Boldogan vittem haza. A lá­nyom azonnal megpróbálta kisajátítani, de még mielőtt ez megtörtént volna, a táska alján felfedezett egy cédulát, a gyártó üze­netét: A Liptovsky MikuláS-i táskagyár üze­ni vásárlóinak, hogy kiváló minőségű ter­méket vettek. A laskát azonban lehetőleg ne viselje tulajdonosa világos ruhához, mert azt ..beszínezi“, a táska ugyanis nem szín­tartó. Dühös lettem a kiváló minőségű termék­re, amelyről lányom természetesen azonnal lemondott, azzal vigasztalva engem, hogy legfeljebb egy-két éven át barna színű ru­hában járok, különben is ez a kedvenc szí­nem. Jó, de hát a táska a barnát Is éppúgy befesti, mint a fehéret, mert a figyelmezte­téssel ellentétben, bizonyára nemcsak a vi­lágos színekre ingerlékeny világosat, sö­tétet egyaránt bemaszatol. A táska sorsa eldőlt: kiváló minősítése ellenére másnap visszavittem az üzletbe, ahol kimerítő érve­lésem után visszavették. Azóta minden vá­sárláskor még mielőtt fizetnék, ha csak egy módom-' van rá, kívülről-belülről tüzetesen, átvizsgálom a kiválasztott árut, nehogy Is­mét póruljárjak, és otthon fedezzem fel a gyártó hozzám, fogyasztóhoz intézett titkos üzenetét. Mellesleg tisztelem a táskagyár őszinte­ségét és tapintatát a vásárlók iránt, de hát igazán nem tudom, hogy a figyelmeztetés felfedezése után egyáltalán elégedett lesz-e valaki az ilyen termékkel. — z~ > I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom