Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-14 / 7. szám

Folyamatosságra törekednek A Honvédelmi Szövetség IV. szlovákiai és VII. országos kongresszusa múlt év végén meghatározta azokat a legfontosabb felada­tokat. amelyek az ország alapszervezeteire az elkövetkező években várnak. E feladatok pedig folyamatos munkát igényelnek. Ma már nem elég néhány nagyobb rendezvény köré összpontosítani a tevékenységet. Nagykövesden (Vel'kf Kamenec) — mint azt Kaskó Rudolftól megtudtam — a pozitív eredmények ellenére nem elégedettek teljes mértékben a munkájukkal. Eddig a honvé­delmi sportokban, főleg lövészetben a leg­jobbak közé tartoztak a tőketerebesi (Tre- bisov) járásban, de az utóbbi években érez­hető volt a fiatalok átpártolása azokhoz a többnyire iskolai alapszervezetekhez, ame­lyek jobb feltételek közepette végzik mun­kájukat. Most az új lőtér elkészülésétől vár­ják a helyzet javulását. Itt ugyanis olyan feltételeket szeretnének teremteni, hngy azok megfeleljenek a felnőtteknek is. Min­den vágyuk, hogy e sportágban újra az él­vonalhoz tartozhassanak. A faluban nagy az érdeklődés a kinoló- gia iránt is, s ami külön nagy örömmel tölti el a szervezet vezetőségét, hogy éppen azok a fiatalok érdeklődnek e szakosztály mun­kája iránt, akik a katonai szolgálat alatt is­merkedtek meg a kinológia alapjaival. Ez na­gyon kedvező eredménynek számít, hiszen a múltban éppen ez volt a gondjuk, hogy azok­kal a fiatalokkal, akik a katonai szolgálat­ból hazatértek, nem tudták újra felvenni a kapcsolatot, s így kihasználatlan maradt az a szaktudásuk, amire a hadseregnél szert tettek. Nagykövesden nem szeretnék, ha ez a gyakorlat folytatódna a jövőben is. Ezért a lőtér terveinek kidolgozásakor gondoltak a kinológia iránt érdeklődőkre is. Ha el­készül a lőtér, lesz hol foglalkozni a ku­tyákkal, mégpedig olyan szinten, hogy na­gyobb versenyekre is fel tudnak majd ké­szülni. Kaskó Rudolf jelen volt a Honvédelmi Szövetség szlovákiai kongresszusán, s az ott szerzett tapasztalatait szeretné hasznosítani a helyi szervezet munkájának fellendítésé­ben. Főleg arra törekednek, hogy a jövőben még több alkalmat teremtsenek a verseny­zésre. Ez nagyon,fontos, mert a versenyek­re való felkészülés mindig serkentően hat az egész szervezeti életre. Együttműködésüket el akarják mélyíteni a környékbeli alapszervezetekkel, sőt nem­zetközi kapcsolatok létesítését sem tartják lehetetlennek. Az alapokat már meg is te­remtették. Az utóbbi években gyümölcsöző­nek bizonyult a magyarországi cigándi test­vérszervezettel teremtett baráti kapcsola­tuk. A kölcsönös honvédelmi napok szerve­zése nemcsak erőpróbára ad lehetőséget, hanem tapasztalatok kicserélésére is. A ma­gyarországiak főleg a honvédelmi motor­sportok iránt tanúsítanak nagyobb érdeklő­dést, s ebben a sportágban van mit tanul­ni a nagykövesdiektőL KAMOCSAI IMRE Szép, méltóságteljes, örökre emlékezetes ünnepi külsőségek között a szarajevói Ko- sevo stadionban fellobbant a XIV. téli olim­pia lángja, hogy az egész világ előtt hirdes­se: a napokban földünk legjobb sportolói küzdenek itt a téli sportágakban, nemes, békés versengésben. Ogy, ahogy hajdan az ókorban az olimpiai eszméknek életre hívói hagyták meg. Ehhez tartozik miig, hogy az olimpia elő­estéjén Szarajevó és a leendő nyári olimpia színhelye. Los Angeles polgármesterei,' Ugljesa Uzelac és Tom Bradley békefelhívás­sal fordult a világ összes népéhez. Ebben többek között ez áll: „Mindkét olimpiai vá­ros polgárainak a nevében a következő -fel­hívást terjesztjük elő: az idén is térjünk vissza az ókori görög olimpiák hagyomá­nyaihoz. Minden vezető államférfira apel­lálunk, hogy az olimpiai játékok, idejére függesszenek fel minden hadi cselekményt. Követeljük, hogy a játékok ideje a béke ide­je legyen, és a népek kövessék az olimpiai versenypályákon küzdőket, s találkozásaik mellőzzenek mind.en ellenségeskedést.“ Jó lenne, ha -nem csak az olimpia ide­jén. BEINDULT A HOKIEXPRESSZ zöttí mérkőzést játszottak. Három kontinens 16. csapatával mérkőztek meg. Eredményeik imponálók: 517 győzelem, 44 döntetlen és 73 vereség. A gólarányukat is bármely válogatott megirigyelhetné, hiszen 3988 gólt ütöttek, és csupán 1361 alkalom­mal zördült meg a hálójuk. Harminc , év alatt ötször nyertek ol’mpiát, 19-szeres vi­lág- és 22-szeres Európa-bajnokok. A kü­lönféle kupagyőzelmeket hosszadalmas len­ne felsorolni. Az első szovjet bajnokságot csak 1946: ban rendezték. A kezdő lépéseket a kana­dai jégkorongozóktól lesték el, de már az 1954-es stockholmi olimpián, tehát har­minc éve nem kisebb,meglepetéssel szolgál­tak. mint egy kanadai klub (akkoriban Ka­nadát még klubok képviselték a nagy világ- versenyeken)' 7:2 arányú legyőzésével. A házigazdákkal is l:l-et játszottak, és ezüst­érmesként utaztak haza. A következő kilenc év a csapatépítéssel, az új játékstílus kialakításával telt el, a nemzetközi versenyeken második és har­madik helyezéseket értek el. Majd 1963-ban Stockholmban beindult a gépezet, a szovjet „hokiexpressz“ és meg sem állt a győzelem mig. A sportvilág eleinte csodálkozott, az­után hozzászokott a menetrend szerinti si­Ä nyolcvanas években Tyihonov edző Irá­nyításával toyább folytatták a nagy öregek sikersorozatát. A csapat veteránja a 35 éves Malcev, aki eddig válogatott meccseken 208 gólt lőtt, s a gólgyártást Szarajevóban foly­tatni kívánja — a je'ek szerint társai is. A szovjet hokiexpresszt ezúttal is nehéz lesz feltartóztatni. MOJMILÖBAN AZ EGÉSZ VILÁG A Szarajevó nyugati részében fekvő Moj- miló olimpiai falu megtelt. Huszonnégy ház­tömbben 639 egy-, két-, valamint két és,fél szobás lakás van. A szobák berendezése íz­léses. Minden háztömbnek van társalgója, ahol a sportolók tévét nézhetnek, s to­vábbi helyisége, amelyben üdítő italok mel­lett pihenhetnek. Minden öt lakótömbre van egy orvosi rendelő. A település központjában van egy hatal­mas étterem, amelynek napi kapacitása 9000 adag étel. Minden csapat magával hozta a szakácsát is. Van továbbá egy jól felszerelt sportcsarnok, két szauna, azonkívül az olim­piai falu közelében további 10 sportcsar­nok áll a sportolók rendelkezésére. A rendezők gondoskodtak a lakók szó­rakoztatásáról is. A szabadidő-köpontban van diszkóklub, mozi, színház-, videojáték­terem, társalgó, amelyben az újságírók el­beszélgethetnek a sportolókkal. Van egy ze­neszalon, ezt késő éjjel is igénybe vehetik anélkül, hogy bárkit zavarnának. Fülhallga­tón keresztül tetszés szerinti zeneszámok között válogathatnak az érdeklődők. A csehszlovák csapat tagjait az M II-2 jelzésű tömbben helyezték el, ha netalán valaki üdvözlő táviratot akar küldeni az ér­mekhez, ide címezze. Sportolóink kétágyas szobákban laknak. Elégedettek az ételekkel és az ellátással. Most már csak azon a sor, hogy a szereplésükkel is elégedettek le­gyünk. Elsőnek, már egy nappal az ünnepélyes megnyitó előtt a jégkorongozók vették fel a küzdelmet. Maratoni tornájukat csak így tudják rendben és időben lebonyolítani. Vá­logatóműink ugyan kétszámjegyű győzelem­mel kezdett a világban csak az alsóbb ré­giókban Jegyzett norvégok ellen, de a négy gól Sindel kapujában valamit sejtet. Játé­kosaink időnként bűnösen elhanyagolták a védekezést, és ha egy kicsit is erősebb az ellenfél, akkor bizony meggyűlt volna a ba­junk. Szolgáljon ez tanulságul. Viszont teljes gőzzel indult a szovjet „ho­kiexpressz“. Szinte egy pillanatra sem akar senkit sem kételyek között hagyni, hogy vissza szeretné hódítani az olimpiai bajnoki címet. Ebből az alkalomból hadd idézzük fel a szovjet jégkorongozás harmincéves történetét attól kezdve, hogy megjelent a nemzetközi porondon. Nehéz ugyan egy. ilyen páratlan sike­rekben gazdag korszakot néhány sorban megírni, de segít a statisztika, amely talán száraz, de annál kifejezőbb, A szovjet hoki­sok 1954 januárja és ez év januárja között 634 hivatalos és barátságos nemzetek kö­kerekhez. s már az volt a furcsa, ha a szov- PALÄGYI LAJOS jet csapat kikapott A szarajevói téli olimpiai játékok versenyszínhelyei: 1. ünnepélyes megnyitó- és záró- ünnepség, jégkorong, mfikorcsolyázás. 2. jégkorong, 3. bob- és szánkóversenyek, 4, biatlon és sífutás, 5. síugrás, 6. alpesi női sízés, 7. alpesi férfisízés, 8. olimpiai falu. A STROJÁR HURBANOVO SÜLYE MELÖINEK A „TITKA" Erős legények fellegvára F ellegvárról Írunk, ám remélhetőleg mégsem tűnik majd fellengzősnek ez a kifejezés, hiszen az őgyallai (Hur- banovo) Strojár sportegyesület súlyemelő­szakosztálya már évek óta szinte ontja a "jobbnál jobb ifikorú versenyzőket. Az ottani fiúk, akik valamennyien a Középfokú Me­zőgazdasági Szaktanintézet diákjai közül kerültek ki, mint kollektíva csehszlovákiai viszonylatban is már nemegyszer bizonyul­tak a legsikeresebbeknek. Vannak persze — és ez törvényszerű —, akiknek a fejlődése időközben lelassul vagy leáll, akadnak, akik hűtlenek lesznek ehhez a rendkívül nehéz, igényes sportághoz, de a legtehetségesebbek (vagy inkább a legkitar- tőbbak?) általában megpróbálnak feljutni a csúcsra. (Ki-ki persze saját adottságai és ambíciói szerint.) Eddig a legmagasabbra kétségkívül Ko-> vács László, az 1976-os berlini felnőtt EB hatodik helyezettje jutott, aki a Dukla Irén­éin élsportközpontjában fejlesztette tovább képességeit, és idővel ott Is fejezte he sport- pályafutását. Ám a húszesztendős Dudás György, aki 1983. július elseje őta szintén Trencínben katona, a legjobb úton van, hogy megdöntse ezt a „csúcsot“. Az olimpiai ke­ret tagja; tavaly októberben csak betegsége akadályozta meg abban, hogy induljon a moszkvai felnőtt VB-n. Ha semmi sem jön közbe, áprilisban, a spanyolországi Vito- riában rendezendő felnőtt kontinensbajnok­ságon tartja igazi nagy premierjét a félne­hézsűlyban versenyző alsópéteri (Dolny Pe­ter) származású fiú. Rajta kívül, természetesen — amint erről tavaly decemberben az Ögyallán rendezett hagyományos nemzetközi CSSZBSZ Kupán meggyőződhettünk —, egész sor további te­hetség bontogatja szárnyait Varga Imre a legkönnyebb ifjúsági súlycsoportban, a 48 kg-ban javított szlovák csúcsot, őt követte a rekordlistán Pivoda Róbert, majd Kajan Kálmán, Kosztolányi Gábor, Lakatos Lász­ló és a többiek ... De az igazi aratás, amint ezt Lajos Benő, a sportág őgyallai „atyja“ kifejtette, majd csak ezután következik, hiszen az elkövet­kezendő idényben újabb erős generáció érik be. ‘ Mi hát az őgyallai súlyemelősikerek tit­ka? — kérdeznénk, ha nem találnánk nem túl szerencsésnek ezt a kifejezést. A „titok“ ugyanis nyilvánvaló, mivel az emberek­ben, a sporthoz való viszonyukban, agili­tásukban „rejtőzik“. Azokéban, akik nem is­mernek lehetetlent, ha a súlyemelésről van sző. Lajos Benő pedagógus a mozgatóerő; olyannyira, hogy az évek folyamán a szlo­vákiai súlyemelősporí élére, elnöki széké­be is megválasztották. Homola József isko­laigazgató (egyébként a CSTSZ Komárnói Járási Bizottságának elnöke) az, aki meg­teremti a feltételeket e sportág által meg­követelt rendszeres, kemény, de egyúttal al­kotó Jellegű munkához. De nemcsak kettőn áll a vásár. És ta­lán éppen ez a kulcsfontosságú mozzanat, amelyben az őgyallaiak példát szolgálhat­nak azoknak, akik követni szeretnék őket: minél több aktív tanítványt nevelni, minél több embert bekapcsolni a szervező és ed­zői munkába, Sorolhatnánk a példákat: Mi­lan Stefánik hívatásos edző nemrégiben még versenyző volt; fivére, Ián. aki a legkiseb­bekkel foglalkozik, szintúgy; Pavol Géő a szaktanintézet sportinstruktora hasonlókép­pen, Az iskolai sportközpontot maga Lajos Benő irányítja, ám az ifikorból „kinőtt“ ver­senyzők számára a nemrég aiakult Agro sportegyesület nyitott szakosztályt. Egész sor „kihelyezett“ edzőterem szállítja a te­hetséges fiatalokat a Strojár számára: Al- sőpéteren (Dőlni Peter) Nagy Vilmos edző működik, Gútán (Kolárovo) Forrő Béla, Ekecsen (Okoő) Németh László, Komárom­ban (Komárno) Rigla Ferdinánd. A járásban és környékén egész sor olyan iskola működik, ahol a sportoló fiatalok továbbtanulhatnak, és utána helyben érvé­nyesülhetnek is, így egyre megalapozottabb annak az elképzelésnek a valóraváltása, hogy Idővel ne csak számontartott erőt kép­viselő ifi-, hanem felnőttcsapatot is össze­hozzanak. Erős, egészséges, tehetséges fia­talokból ugyanis Dél-Szlovákiáriak ezen a részén sincs hiány. És talán ez az ógyal- laiak sikereinek a másik „titka“. MAJOR LAJOS Kosztolányi Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom