Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-14 / 7. szám

Ms Kedvtelés és sport A falusi fiatalok számára hasznos időtöltés, kedvtelés háziállatokkal foglalkozni. Ez a hobbi egyre nagyobb teret hódit a kisvárosi fiatalok körében is, főleg olyan családokban, ahoil ezt a lakáskörülmények is le­hetővé teszik. Most egy ilyen fiatalemberrel, Vincze Gézával beszélget­tünk kedvteléséről, a gaiambászattról. V incze Géza 1972-től aktív tagja a Postagavmb-tenyész- tők Szlovákiai Szövetsége tornaijai (Safárikovo) helyi szer­vezetének. Ismeri e sportág for­gószínpadát, hiszen az év minden időszaka más és más teendőkkel telik. Az ő ismereteit és tapaszta­latait osztjuk meg e sportág iránt érdeklődőkkel: — Géza, mit jelent galambász berkekben a téli álom fogalma? . — A tél holtszezon a postaga- lambtenyésztőknek. Nyáron, má­justól július végéig, sőt néha még augusztusban is hétről hétre ver­senyek vannak, amikor izgul, druk­kol a tenyésztő és vele az egész család, ilyenkor télen új terveket szőnek, új taktikát agyainak ki a tavaszi nyitányra. A tél a gondos kor újból színre lép a tenyésztő. Fontos művelet következik: a ga­lamb lábáról le kell venni a ver­senygyűrűt, és amilyen gyorsan csak lehet, betenni a versenyórá­ba, mert az az idő számít, amikor az óra leütődik, amiről pontos írá­sos lenyomat van. Hasznos perce­ket, néha órákat is lehet itt nyer­ni. Végül bizottság nyitja fel az órákat, és könyveli el egy-egy be­érkezett galamb elért időeredmé­nyét. A galambokat kerületi szin­ten értékelik, pontozzák. Verse­nyenként értékelnek, és létraver­seny is folyik, amelyből szezon végén egy vaskos eredménylista lát napvilágot. A legjobb tojót és gúnárt nemcsak egy-egy klubon belül, hanem kerületi szinten . is értékelik. etetés, táplálás időszaka, és itt vannak az elkövetkező időszak reménységei, a pröbaröptetés ros­táján fennmaradt életerős fiókák, amelyek már 400 km-es távolság­ból is hazataláltak. Minden te­nyésztő számára az álmok álma, hogy egy jól megalapozott csapa­tot állítson össze — ez negyven galamb —, és nevezzen be tavasz- szal a kerületi versenybe. — Sokan megkérdőjelezik a ga- lambászatot mint sportágat, hi­szen itt az ember nem sportol, nem avatkozik be az eredmények­be. Mi erről a véleményed? — Nem értek egyet ezen állí­tással, mert e szerint az „elmélet“ szerint például a lovaglósportban sem a lovas, hanem a ló sportol. Mi tenyésztők nagyon is befolyá­soljuk egy-egy verseny kimenete­lét, közvetve ott vagyunk minden versenyen és saját cselekedeteink­kel is hozzájárulunk az eredmé­nyekhez. No de lássuk, hogyan is fest egy ilyen verseny! A begyűj­tőkocsiba való beszállásolás előtt nagy gond a nevezés, a helyes ki­választás, a verseny előtti étrend, itt is sok múlik a taktikán. Min­den galamb törzskönyvezve, gyű­rűzve van, és pontosan nyilván­tartják. Igen fontos kellék a ver­senyóra, amelyet a begyűjtés után egy órával indítanak el. A kien­gedés után veszik át a stafétabo­tot a galambok. Először csak kö­röznek a kiengedési hely fölött, tájolódnak, ami igen érdekes lát­vány, majd amikor véget ér orien­tálódásuk, szárnyra kelnek haza­felé. Gondolom, sokaknak nem megy a fejükbe, hogyan képesek például Eisenachból (NDK) is, a- mely 766 kilométerre van légvo­nalban Tornaijától, megérkeznek a galambok, noha még soha sem látták addig azt a helyet. És ak­— Még mindig nem világos szá­momra, hogyan értelmezitek ti a taktikázást, taktikai húzásokat és ezek gyakorlati vetületét? — A verseny már a takarmány adagolásával kezdődik. Fontos, hogy a hétféle magból összeállí­tott takarmánykeverékben melyik van túlsúlyban. Nekem több mint száz versenyképes galambon van, és ezekből nevezek be negyvenet a versenybe. Minden egyes ver­seny előtt azonban nagyon meg­gondolom, melyiket röptessem, és mérlegelem, értékelem a csapatot. Vannak olyan galambok, amelyek tojásról repülnek jól, ezek alá to­jást is becsempészünk, mások ún. yágótojásról, valamelyik nyolcna­pos fiókáról, a legjobb természe­tesen, amikor már a begykását ki­etette. A galambok is különböző neműek, ezért ismerni kell, me­lyik repüljön özvegységi módszer, és melyik természetes módszer szerint. Míg az elsőnél a gúnár repül, és a tojót csak akkor lát­ja meg, mikor hazatér, addig a másiknál a tojó és a gúnár is re­pül. A párválasztás itt egy sze­zonra szól, de tenyészgalambok- nál egész életre szóló is lehet. Fontos ismerni egy-egy képviselő erőnlétét, korát is, és azt, mikor van csúcsformában. Egy jóbaráti kapcsolat megteremtése a kedven­cekkel, a versenyzőkkel nagyon fontos, hiszen a turbékoló szár­nyasoknak is van egy bizonyos fokú pszichosziihpátiájuk. Az erő­seket, a megbízhatókat döntő ver­senyek alkalmával állítjuk csata­sorba. Az én legjobb tojóm az el­múlt évben hat versenyen indult és 2837 kilométert repült, addig a gúnár hét versenyről 3374 kilo­métert gyűjtött számlájára. £. L, Monika Ujpálová a színnyomást ellenőrzi a Sampion szőnyegen. Szőnyegen a világhírnév A lakáskultúra rohamos fejlődé- dése, a .panelházakba tömörült lakosság egyre jobban igényli a szőnyegpadlót. Modernül berendezett lakásuknak ma már elválaszthatatlan tartozéka. Habár olykor borsos árat fizetünk az ilyen szőnyegért, ízléses kivitele, gazdag színskálája, ötletes mintázata gyorsan feledteti a kiadást. Ki ne ismerné á szőtt mintás Rekos, vagy a nemzetközi hírnévnek is ör­vendő nyomott mintás szőnyegeinket? Hazai szőnyeggyártásunk Revúcából, ebből a barátságos, dinamikusan fej­lődő észak-gömöri városból indult el a világhírnév felé. Revúcát két dolog kapcsán szoktuk említeni: 1862-ben elsők között itt nyílt szlovák nyelvű gimnázium, manapság pedig a sző­nyeggyártás fellegvára; Szlovákiában napjainkig monopolhelyzetet élvez e téren. HARMINCÉVES MÜLT Kéí4semre Gregor Petrás, az anya­üzem igazgatója forgatta vissza az idő kerekét: — A revúcai textilüzem felépítése a CSKP azon politikai irányvonalának köszönhető, amely Szlovákia iparosí­tását tűzte ki célul. Az eredeti el­képzelések szerint az üzem a Tatra- svithez tartozott volna, és harisnya- gyártásra akarták berendezni. Kezdet­ben. mégis gyapjúfonalat készítettek, majd az imperialista hatalmak embar- gópolitikája újabb változtatást kény­szerűéit ki, és így újból átszervezték a gyártást és lenfonalat készítettek. A vállalat 1953-ban önállósult, s ettől számítódik a „történelme“ is. A Lykotex elnevezést 1967-ben kap­ták, amely • hűbben tükrözi a gyár szerkezeti felépítését. Az ipari len­vászon és Rekos szőnyegek gyártásá­nak bevezetése új fejezetet nyitott a vállalat múltjából. Az utóbbi évek fej­lesztésének és ' szakosításának jöve­Vastag István mérnök: „Nemcsak te­hetség kell ehhez a munkához." delmező eredménye a nyomott min­tás szőnyegek gyártásának a beveze­tése, amely által nagyot lépett előre a külföldi értékesítés felé. A vállalatnak négy üzeme van, ame­lyek évek óta jó eredményeket érnek el, igy nem véletlen az sem, hogy a Lykotex párját ritkítja a Slovakotex vállalatai között. A VÄNDORZÄSZLÖS FIATALOK A négy üzem SZISZ-alapszervezeteit egy tizenegy tagú üzemi csúcsbizott­ság irányítja Viera Hanesovskával az élen. — Sajnos vannak népszerűtlen üzemrészlegek is mirjálunk, amelyek csöppet sent vonzzák a fiatalokat, ezért van munkaerő-vándorlás is. Ez­zel magyarázható, hogy 30 százalékos nálunk a szervezettség, jelenleg 223 fiatal dolgozik az egyes alapszerveze­tekben. Természetesen a szociális fut­tatásokkal, a munkakörülmények javí- tásával. a termelés gépesítésével és automatizásával ezeket a hiányossá­gokat is fokozatosan felszámoljuk. Ha­bár nem vagyunk elégedettek, az az érzésem, munkánk évről évre javul. — A munkahelyeken, a termelésben négy ifjúsági munkakollektíva képvi­sel bennünket, amelyeknek fő ..célki­tűzése a terv teljesítése .mennyiségi és minőségi mutatókban is. Ami szin­tén fontos számunkra: fiatal dolgo­zóink szakmai képzésé, az új ismere­tek elsajátítása, a régiek feleleveníté­se. Erre bevált módszerünket, a szak­mai versenyek szervezését alkalmaz­zuk. Már évek óta Zenit versenyben mérik össze tudásukat a legjobb fo­nó- és szövőnők, de számot adhatnak szakmai felkészültségükről az irodai dolgozók is. Tulajdonképpen nálunk minden SZISZ-tag versenyben van, hi­szen a' „legaktívabb SZISZ-tag“ elne­vezésű versenyünket minden évben megszervezzük Ennek az a lényege, hogy pontosan kidolgozott kritériu­mok szerint értékeljük az alapszerve­zetek tagjait, s aki a legjobb, meg­kapja az ezzel járó jelvényt és a 250 korona pénzjutalmat. Verseny tapasz­talataink az elért eredményekben is visszatükröződnek. Pillanatnyilag a SZISZ Rozsnyói Járási Bizottsága ván­dorzászlajának vagyunk a birtokosai, amelyet tudvalevőleg a legjobb alap­szervezetnek ítélnek oda. A SZlNHATÄSOK mestere Ha azt mondjuk Sofia, Hortenzia, Magnolia, Sampion, Ailantik stb„ ak­kor Vastag István mérnök mosolyog egyet a bajsza alatt. Igen, ő a szín­tervezők csoportjának a vezetője a gyárban, s már kisujjában vannak a szőnyegnevek. Az ifjú kolorista már kilencedik éve ingázik Gömörújfalu- ból. (Gemerská Vés) a revúcai gyár­ba. Szakmájának mestere, kedvelője és megszállottja. Már el sem tudná képzelni, hogy ne ezt csinálja a gyár­ban. Egy hattagú csoportot vezet, és tudja, munkája nemcsak érdekes, egyben felelősségteljes is. Hiszen a kritika, a nézetkülönbségek célpont­jává válhat a csoport, ha nem köze­líti meg a közízlés diktálta elképze­léseket. — A fantázia, az ötleggazdag- ság, a színalkotás és a színharmóniá­ba öntött design ez mesterségünk cí­mere — mondta, miközben a gyártást csarnokban időztünk. — Külföldi mintákat is tanulmányozunk, és főleg az ún. menöszíneket futtatjuk. Ilyen slágerszínek napjainkban a barna és a drapp, a zöld, kék, aranysárga és a bordó. Minden mintát másképp kell színezni, és nemcsak tehetség kell ehhez a munkához, de talán hatodik érzék is. A FEJLŐDÉS NEM ALL MEG l A gyárszemle után újból az. Igaz­gatói irodában arra kértem az üzem első emberét, most ne a múltat fir­tassuk, hanem nézzünk egy kicsit előre a jövőbe. —1 Természetesen a korszerűsítés, a fejlesztés korkövetelmény, és azon az úton, amelyen elindultunk, nincs megállás. Annak ellenére, hogy a jö­vőben jól meg kell gondolni, mibe fektetjük be anyagi eszközeinket, üzemfejlesztési tervünk világos és megalapozott. Terveink és céljaink: nagyfokú automatizáció, munkaerő­megtakarítás, a nyugati függőség megszüntetése, > gondolok itt egyes nyersanyagokra, az exportképesség megerősítésére, az energiaigényesség csökkentése,, a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak szélesebb körű érvényre juttatása. A kereske­delem diktálta követelményeknek ele­get téve a jövőben a nyomott mintá­jú szőnyegekre és az üvegszálas szö­vetekre fordítjuk a legnagyobb gon­dot. A másodlagos nyersanyagok hasznosítását és a külföldről behozott nyersanyagok hazaiakkal való helyet­tesítését szintén jobban fogjuk szor­galmazni, az első ilyen kezdeménye­zéseink máris kecsegtetőek. POLGÁRI LASZLŐ Viera Hanesovská, a SZISZ üzemi csúcsbizottságának elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom