Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-11-27 / 48. szám

új ifjúság 9 MEGAWATTOK HULLÁMOKBÓL Félelmetes energia sűrűsödik a tenger hullámaiban: hajókat tör darabokra, gáta­kat szakít át, partokat rombol. Skót mér­nökök ezt á természeti érőt próbálják a közeljövőben az ember szolgálatába állítani: energiát csapolni a hullámokból. Q akadatlanul ostromolják az Atlanti- ^jróceán hullámai azt b szigetsort, a- mely porló védőfalként állja e szüntelen megpróbáltatást. Skócia északnyu­gati partjai előtt: a Külső-Hebridákat. Oly­kor 30 méter magas óriáshullámok egymást kergető sokaságának nem csillapuló roha­mát kénytelenek elviselni a sziklák. Ezt a roppant energiát hasznosítani, munkára fogni — az emberiség egyik legrégibb ál­ma. Az energiatömeg a szél és a tengerfel­szín kölcsönhatásainak terméke. Keletkezé­sében szerepe van persze a sugárzásnak is, hiszen a tengert hullámzásra késztető sze­let a különféle hőfokú légtömegek kicseré­lődése szüli. A hullámzás megcsapolásának lehetősé­geit illetően - a mérnöki fantázia nem is­mer határokat. Igazán megcsapolni a hullá­mokat egyelőre csak a kis világító-bójákkal sikerült: lapátkerekeiket a hullámhegyek és -völgyek tartják mozgásban. Az apró ge­nerátorként működő turbinácskák teljesít­ménye 70 és 500 watt között változik, a bó­ja-lámpák áramellátásához bőven elég eny- nyi villamos energia is. __ __ Valóban nagy hozamúnak az az erőmű ígérkezik, amelyet egy japán feltaláló mű­szaki elve és a brit NEL szakembereinek tervei alapján Kilbridgenél, a skót főváros, Glasgow közelében készülnek felépíteni. A tervezők bíznak benne, hogy sikerül elejét venniük azoknak a károsodásoknak, ame­lyeket a víztömegek mozgására érzékeny víz; alatti szerkezetek korábban nem voltak képesek elviselni. Kivédhetik majd a sós tengervíz okozta fokozott korróziót is, amely tönkre teszi a víz állandó ostromának ki­tett tartószerkezeteket és merevitőkötele- ket. A skótok o^yan turbinákkal akarnak ára­mot fejleszteni a tenger hullámainak ener­giájából, amelyeknek forgórészét sűrített levegő pörgeti. Az ehhez szükséges erős légáramot a betonkamrába dugattyú mód­jára behatoló vízoszlop hozza létre. A hul­lámtörő betonkamrákat a mederhez horgo­nyozzák. A mechanikus és • villamos beren­dezések a vízfelszín felett dolgoznak, s minthogy viszonylag kevés sós víz éri őket, korróziójuk is kisebb. A munka első lépcsőjében kísérleti erő­művet építenek Lewis szigetén. Ennek tel­jesítménye csak egyötöde lesz a későbbi nagy méretű hullámerőműének. A Lewis-i hullámerőművecske modell ahhoz az óriás hullámerőműhöz, amelynek 2000 megawatt lesz a teljesítménye, akkora, mint egy te­kintélyes hő- vagy atomerőműé. A NEL minta-hullámerőművének működé­si elve meglehetősen egyszerű: a betonkam­ra nyílása a víz alatt az érkező hullám­verés irányába néz. A hullámhegyek víztö­megei — miután bezúdulnak ebbe a kígyó­szerű betoncsőbe — úgy hatolnak előre a hosszú hengerben, akár egy dugattyú. A hullám nyomása ösezepréseli és szelepnyí­lásra nyomja a levegőt. A sűrített légtömeg csapószelepek során átáramlik abba a hen­geres kamrába, amelyben mozgásba kell hoznia a turbógenerátort. Miután — meg­forgatva a generátor rotorját — kiadja ere­jét, a hullám víztömege visszaömlik a ten­gerbe. Átlós-ellentétesen elhelyezett", két egymás­nak megfelelő szelepcsoportjával olyan a- lakú a hullámerőmű, mint egy túlmérete­zett H beű. A H minden szárának végén egy-egy szelepcsoport dolgozik, s ezeket a turbina kötőelemként kapcsolja össze. A hullámok visszazúdulásának hatására a két szelepcsoporton át a légkörből levegő szí­vódik be, újra feltöltve — a turbinán át — a vízkamrát. A levegő áramlásának iránya minden hul­lámhegy és minden hullámvölgy érkezése­kor változik, de a turbinán változatlan irányban halad át a légáram. Ennek az a magyarázata, hogy a mozgó szelepek mind nyomás, mind szívás' után nyitnak, illetve zárnak. : ' í r : A Lewis-i mintaerőmű 33,6 méter magas betonkonstrukció lesz, amelynek alapzatát 20 méterrel a . vízszint' alatt rögzítik. A 60 méter széles . rendszer ,négy_ párhuzamos hullámkamrájában egyTegy — -darabonként egy megawatt teljesítményű — generátor dolgozik majd. A hullámokból előállított áramot még ma­gában az erőműben egyeniráhyítják és' víz alatti kábeleken vezetik a szárazföldre, ahol különféle feszültségekre transzformálják, majd 50 hertzes váltóáramként betáplálják az országos hálózatba. Minthogy a mintaerőmű sem filléres be­ruházás (körülbelül .25 millió dollárra rúg­nak a költségei), a vele termelt áram sem lesz olcsó. Persze az is igaz, hogy a fej­lesztés költségei minden merőben új-mű­szaki megoldás esetében aránytalanul na­gyok. A NEL szakértői szerint a jövőben „sorozatban“ készüiő hullámerőművek, ára már nem lesz nagyobb a hasonló teljesít­ményű hőerőművek beruházási költségei­nél. A Lewis-i kísérleti típusnak el kell ér­nie a 35 százalékos hatásfokot — legalább­is ez> a tervezők igénye. Más szakemberek számításai szerint legfeljebb 15 százalékos lesz a hatásfok. Persze ezt állítják, hogy egy 2000 megawattos hullámerőmű-őrJás, amely egyszer majd 30 kilométeres hossz­ban húzódik a part mentén, lényegesen oi-... csóbb villámos áramot ad majd, mint akár a mai nyugatnémet, akár az angol, akár az amerikai szárazföldi szén- vagy olajtü­zelésű erőművek“. A Lewis hullámerőműben csapőszelepek szabályozzák a légáramlást. A betonkamrá­ba nyomuló hullám tekintélyes mennyiségű sűrített levegőt nyom a szeiepcsoportokon át a generátorra. Az erőmű nemcsak á hűl-' lámhegyeket, hanem a hullámvölgyeket is megcsapolja. jam, A HOLNAP MOTORJA Világszenzációt mutattak be a hamburgi „Electrotec ’84“ kiállításon: a Promot elnevezésű, elektronikus úton programozott és vezérelt belsőégésű motort. A jövő mo­torja a hagyományos, bonyolult mechanikai vezérlés he­lyett „intelligens“ elektronikus vezérléssel működik. Az újfajta vezérlés hosszú élétű és alig szorul karbantar­tásra. Energiát takarít meg, csökkenti a környezet- szennyezést, és mert a kompresszió változtatható, több­fajta üzemanyag használható, fel a motorban. Először hajókban, később földmunka- és építőgépekben használ­ják majd fel az elektronikus vezérlésű motort. X csecsemőkori úszás — pontosabban a nyugodt'le­begés a vízen — egyre jobban terjed a Szovjetunióban. Leningrád, Moszkva, a balti köztársaságok, Belorusszia több nagyvárosának központjaiban úszkálnak a kisgye­rekek sekély medencékben, orvosi felügyelettel. A lan­gyos vízben rendszeresen úszó gyerekek gyorsabban 'fej­lődnek, hamarabb kezdenek járni és beszélni, és sok­kal ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Az Alma Átad központban most éppen egy négy hónapos kislány fogyasztja-jó étvággyal uzsonnáját az1 úszólecke után, derékig 'vízben állva, úszóövvel' a fején. Takarékos mikroszámítógép A városi villamosvasúti közlekedésben használt motorok vezérlésére a Német Demokratikus Köztársaságban kifejlesz­tett és előállított első 50 mikroszámítógép sikeresen kiállta a próbát a berlini városi.vasút szerelvényein. A motorkocsik vezetőfülkéjében felszerelt mikroszámítógépek. 15 százalékos energiamegtakarítást érnek 1 el eszményi vezetési módszerük­kel. 1984 végére ilyen mikroszámítógépekkel tervezik felsze­relni a berlini városi vasút motorkocsijainak háromnegyéd részét. úttiiji1 \ing (ytcakirály) a neve az új angol ö'tisztft k. amelynek működését nem akadályozzák parkoló autók, útcai bútorok. A könnyen ír (négy méter fordulósugarú) jármű küif ójával és két forgó keféjével megtisztítja'. tereket a szeméttől. Óránként 20 ezer yi területről gyűjthet! a szemetet másfél köbméteres tartályába. Hidraulikus úton állítható ma­gasságú keféin akadályérzékelő van, így önműködően elkerüli az ütközést. A por ellen vizet permetez ki, a recirkulációs rendszer percenként 22 liter vizet zúdít a kefék útjába és tisztít meg a hulladéktól újbóli fel- használásra. Az üvegezett vezetőfülke hangszigetelt, szűrt levegő jut a belsejébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom