Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-10-16 / 42. szám
KOMMENTÁRUNK A HONVÉDELEM A LEGNEMESEBB KÖTELESSÉG A második világháború legfőbb tanulsága 40 év múltán sem veszít Időszerűségéből. Orszé. gunk miniszterelnöke, Lubomlr Strougal mondotta a napokban svldnlkl beszédében: „Nem hunyhatunk szemet azon veszély fölött, amelybe ma a világ került, és amely minden népet és országot fenyeget. Nem nézhetjük közömbösen, ahogyan állandóan növekszik az a. tomháború veszélye, amely nemcsak a földön, a levegőben, és a tengereken, hanem' a világűrben Is folyna. Ezért határozottan szembe- szállunk az Észak-Atlanti Szövetség tagállamainak mindig arra Irányuló kísérletével, hogy a katonai erőegyensúlyt a maguk javára meg- - változtassák. Mivel a nemzetközi problémákat nem lehet erőszakkal megoldani, elutasítjuk az Egyesült Államok minden akcióiét, amely ország a katonai erő és az elrettentés politikáját a nemzetközi kapcsolatok normájának rangjára emelte. Álláspontunk világos, békét követelünk az egyenlőség és az azonos biztonság elvei alapján“. A ml fegyvereink hallgatnak, de világos, hogy az imperializmus legreakclósabb erői állandó nyugtalanságot, feszült helyzetet teremtenek. Ezeknek a reakciós köröknek az elvete. müitségét, kiszámíthatatlanságát, kalandorsá- gét a történelem távoli és közeli példáinak e- gész sora Igazolja. Ebben a helyzetben a ha- zaflság, az Ifjúság hazafiságra nevelésének I- dószerflsége, szükségessége és jelentősége vitathatatlan. A történelem a példák egész tárházával bizonyltja, hogy a hazaflság, a szülőföld megvédését, felvirágoztatását és boldogu. lását célzó törekvések milyen hatalmas erőfeszítésekre, milyen nagyszerű tettekre sarkallják és teszik képessé az embereket. Pártunk egész politikájából és állásfoglaláséinak szelleméből Is következik, a SZISZ számára pedig egyenesen feladat a szocialista hazafiasság elmélyítése, az Internacionalizmus erősftése. A honvédelmi nevelés közvetlen eszmei alapja a szocialista hazafiságra és Internacionalizmusra nevelés. A honvédelem napjainkban tudományos Ismeretekkel való alapos felvérte- zettséget, fejlett értelmi képességeket Is Igé. nyel. Honvédelemre az képes, akt lói tájékozott hazánk történelmében és az egyetemes történelemben, s aki e tájékozottság alapján el tud Igazodni napjaink bonyolult bel- és kül. politikai eseményeiben, meg tudja különböztetni a haladás és reakció erőit. t , A honvédelmi nevelés már elért Is sokkal 5 ►- tégabb körű, mint a katonái síbtgttiatra való | felkészítés; azt is jelenti, békék éjmflmunká- val védem a Hazát, erőtfftent a népgazdaságot. A szorgalmas alkotómunka, amely bármely vonatkozásban gazdagítja az országot, honvéden ml szempontból is értékes. Külön kell szólni a Honvédelmi Szövetség kiemelkedő szerepéről. E szövetség technikai szakköreiben az érdeklődők egészen elmélyült, a modern hadseregben, hadviselésben fontos, nélkülözhetetlen műszaki Ismeretekre tehetnek szert, például az elektrotechnikai,’ a híradás, technikai, az autós, a rádiós szakkörökben, a vitorlázó repülősök és a modellezők klubjaiban. Amikor Ilyen jelentőséget tulajdonítunk a -honvédelmi nevelésnek, nem feledkezhetünk meg természetesen arról sem, hogy ml nem háborúban akarjuk látni Ifjúságunkat, hanem békét kívánunk, azt kívánjuk, hogy a fiatalok békében éljenek, és boldogok lehessenek. A ml honvédelmi nevelésünknek humanista célkitűzése van: általa Is a háborútól akarjuk meg, menteni népünket. Ifjúságunkat, az egész emberiséget. STRASSER GYÖRGY Bozsaki Erzsébet VERSENY A PÍEYÍN, VERSENY A FŐIKEN Csilizradványbann (Cilizská Radvafi) a Csílizközl Egységes Földművesszövetkezet székháza előtt az úttesten még látható az a felirat, amelyet az idén az első csilizközi békemaraton alkalmából, hazánk felszabadulásának előestéjén, május nyolcadikán festettek az úttestre a szövetkezet fiataljai. A Csilizközi Egységes Földművesszövetkezet ifjúsági szervezetének több mint háromszáz tagja van, akik hét a- lapszervezetben dolgoznak. A munkából valamennyien kiveszik részüket, így például az említett békemaraton szervezésében valamennyi SZISZ-tag, sőt más tömegszervezetek tagjai is részt vettek. A több kategóriában megrendezett verseny legidősebb résztvevői, a férfikorosztály versenyzői a hét és fél kilométeres távon érintették nemcsak a csilizközi falvak emlékezetes helyeit, hanem többek között a medvei felszabadulási emlékművet is, ezzel is kimutatva, hogy a maratoni futás nemcsak a kitartás és gyorsaság versenye, hanem az emlékidézésnek is egy sajátos formája —■ mondja Bozsaki Erzsébet, a SZISZ üzemi szervezetének az elnöke. A férfikorosztály kategóriájában Zalka Lajos lett az első. — Milyen ember a győztes? — kérdem Bozsaki Erzsébettől. — Közkedvelt. Harminckét éves, és nemcsak a csilizközi békemaratonon vett részt, hanem ott van minden valamirevaló járási vetélkedőn, szakmai versenyen, s a legtöbbször győztesen vagy legalábbis rangos helyezéssel tér haza. — Minek köszönheti közkedveltségét? — faggatom az elnöknőt, és ő elmondja, annak, hogy sehol sem vallott soha szégye’nt, továbbá nagyszerű szervező, ő ugyanis a csilizradványi sportegyesület elnöke. Nagy része van abban, hogy a sportegyesület jól dolgozik. Mindezek után természetesen személyesen is meg akarok vele ismerkedni, ezért visszakanyarodom a szövetkezet egyik javítóműhelyébe. Egy kombájn felnyitott védőajtaja alatt találom, a gabonaszállító elromlott tengelyét cseréli. Pferovban tanult. Éveken keresztül karbantartóként dolgozott, később megnősült, és a szövetkezetben kezdett dolgozni. — Hallom, megnyerte a békemara- tont. — Igen... — mondja feszengve, mert hiszen más az futni, és győzni, és megint más beszélni erről, ezért aztán inkább a sportegyesület tevékenységéről faggatom. Szívesen és színesen beszél a sportolók munkájáról. Az idén felújították a labdarúgópályát, naponta hatvan-het- ven ember is dolgozott esténként, éjszakába nyúlóan. — Huszonnégyezer darab gyeptéglát vájtunk le a pályáról —, mondja —, aztán eligazítottuk a talajt, és visszahord- tuk a téglákat. Elképzelheti, milyen munka volt. Azóta már két mérkőzést játszottunk is rajta. A szőnyeg kitűnő, senkinek semmi kifogása nem lehet ellene... — Ezek szerint tehát még mindig játszik... — Már nem játszom, illetve csak akkor állok be a jobbszélre, ha nincs ki a keret, vagy ha megsérül valaki. — Tehát tartalékos, és mégis maga nyerte a versenyt? — Már nem vagyok ugyan benne a járási bajnokságban játszó csapat keretében, de edzeni ugyanúgy edzek, mint ők, úgyhogy a verseny alatt is le- -lehagytam még a fiatalabbakat is... De hát ez természetes is. Az embernek megvan a kellő tapasztalata, állóképessége. Itt ez a kombájn. Néha fél évig sem széliünk ki a nyergéből, és ezt csak olyan bírja, akinek ereje van hozzá. Különben is: a héten befejezzük a javítást, és hétfőtől kezdjük a kukorica betakarítását, és ha minden jól megy, megint vagy másfél-két hónapig meg sem állunk, ugyanúgy versenyzünk majd, mint május nyolcadikán, csak azzal a különbséggel, hogy nem a pályán, hanem a földeken... Németh István A forradalmi szakszervezeti mozgalom bölcsője A Szlovák Nemzeti Felkelés egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának platformján rövid idő alatt lerakta az új, demokratikus hatalmi és politikai rendszer alapjait. A kommunista párt érdeméből, amely a történelem folyamán először vált uralkodó párttá, megkezdődött a mélyreható politikai változások valóra váltása. Szlovákia felszabadított területein létrejött a népidemokratlkus csehszlovák állam, amelyet a néphatalom és a népigazgatás szervei, a Szlovák Nemzeti Tanács és a forradalmi nemzeti bizottságok képviseltek. Az első forradalmi nemzeti bizottságok mindjárt a felkelés kitörése után létrejöttek, és hatáskörükben valójában is gyakorolták a hatalmat. Kezükbe vették a köz- igazgatást, gondoskodtak a védelemről, a termelésről és az ellátásról. Kezdettől fogva világos volt, hogy hasonló demokratikus és forradalmi alapon meg kell szervezni az üzemi szakszervezeti bizottságok munkáját ts. Mér a felkelés első napjaiban létrejött Banská Bystrlcá- ban a Központi Szakszervezeti Titkárság, a- mely javaslatot dolgozott ki a szakszervezett mozgalom egyesítésére. Zvolenban, Podbrezovában, Tisovecben megalakították a szakszervezetek járási, Banská Bystricá- ban pedig a helyi titkárságát. A szakszervezetek feladatairól és munkájáról azonban ennek ellenére meglehetősen ellentétes vélemények uralkodtak. Egyes ü- “ zemek mellett, amelyekben a munkások, az üzemi bizottságok révén valóban kezükbe vették a termelés és a szociális ügyek irányítását, másokban úgyszólván nem is volt beleszólási joguk a vezetésbe. A Pravda október 11-i száma ezt írta a helyzetről: „A munkások és a gyár viszonya még különböző. Vannak gyárak, amelyekben a munkásság még mély álmát alussza, amelyet nem vállalt önként. Jobb esetben a munkásság követeli a jogait és arra törekszik, hogy együtt dönthessen sok kérdésben, ami eddig kizárófag az igazgatóság hatáskörébe tartozott. Végül vannak olyan üzemek, a- hol érdeklődés mutatkozik, hogy a munkások megtanuljanak együttműködni és e- gyütt dönteni mindenről, ami a vállalattal összefügg, és ily módon új üzemvezetőséget hozzanak létre...“ Ilyen körülmények között tartották meg 1944. október 15-én Podbrezovában az üzemi bizottságok konferenciáját. A helyszín megválasztása nem volt véletlen. A podbre- zovái vasgyár munkásai elsők között vették kezükbe a gyár ügyeinek irányítását és megkezdték az aknavetők gyártását a felkelőknek. A podbrezovái munkások tehát iskolapéldáját szolgáltatták a forradalmi kiállásnak. A konferencián Szlovákia felszabadított és megszállt területének 137 üzeméből 200 küldött gyűlt össze, hogy az üzemi bizottságok feladatairól és az egységes szakszervezeti mozgalom szerkezetéről tárgyaljon. Szlovákia Kommunista Pártja vezetőségének nevében Gustáv Husák beszélt. Felvázolta a párt elképzeléseit a szakszervezetek szerepéről. Az üzemi bizottságokról szó. ló törvénytervezetről Jozef Való tájékoztat-, ta a résztvevőket. Nagy jelentőséggel bírt Jan Sverma jelenléte; ő Csehszlovákia Kommunista Pártja moszkvai vezetőségének nevében méltatta a szlovák nép bátor fellépését, s tájékoztatta az egybegyűlteket a harcoló Szlovákiának nyújtandó szovjet segítségről. A konferencia két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik az üzemi bizottságok feladatait rögzítette a nemzeti felszabadító mozgalomban, és a vállalatok irányításában, 11. letve a termelés ellenőrzésében. A nyilatkozat leszögezte, hogy Szlovákia gyárait és üzemeit a szlovák nép építette, éppen e- zért a népet kell szolgálniuk, s a népnek jogában áll részt venni a termelés irányításában és ellenőrzésében. A másik nyilatkozat azzal a követeléssel fordult a Szlovák Nemzeti Tanácshoz, hogy államosítsa a forradalom ellenségeinek vagyonát, és törvényesítse az üzemi bizottságok jogát az ü- zemek irányítására. Az üzemi bizottságok podbrezovái konferenciáján hozott nyilatkozatokban foglalt elveket már nem sikerült törvényesíteni, mert a felkelés a túlerővel szemben kénytelen volt visszavonulni a hegyekbe. Mindenképpen döntő lépés volt azonban az e- gész csehszlovák szakszervezeti mozgalom egyesítése felé. B. M JAROMÍR MEITNER^ a SZISZ KB új titkára 1952. március 17-én született. A Károly E- gyetem Pedagógiai Karán végzett, és eredeti foglalkozására nézve pionírdolgozó. A SZISZ és Pionírszervezetében egész sor tisztséget töltött be. Az utóbbi időszakban a SZISZ Észak-csehországi Kerületi Bizottságának titkára volt, és a Pionírszervezet munkáját irányította. Katonák kitüntetése A Csehszlovák Néphadsereg katonái és velük együtt hazánk egész dolgozó népe a napokban emlékezett meg a kárpát-duklaí hadművelet győzelmes befejezésének 40. évfordulójáról, amely egyúttal a hadsereg napja is. Ilyenkor jobban a figyelem előterébe kerülnek azok, akik biztonságunk és a béke fölött őrködnek. Büszkék lehetünk arra, hogy a katonák túlnyomó többsége a Szocialista Ifjúsági Szövetségben nevelkedett fel, és most is szorgalmasan dolgozik a mozgalomban. Segítségük úgyszólván pótolhatatlan a honvédelmi nevelésben, amely a SZISZ egyik legfontosabb feladata, hazafias kötelessége. Mi sem természetesebb tehát, hogy a dicső évforduló és a hadsereg napja alkalmából Jozef D u r i c a, a SZISZ SZKB elnöke a legjobb katonáknak és tiszteknek magas kitüntetéseket nyújtott át. Rövid beszédében megköszönte azt a segítséget, amelyet az ifjúság honvédelmi nevelésében nyújtanak. A legmagasabb kitüntetést, a SZISZ SZKB Oklevélét a Banská Bystrica-i SZNF Katonai gimnáziumnak, a Liptovskf Mikuláé-Í CSSZSZB katonai Műszaki Főiskolának és a kelmaroki 1038. számú katonai alakulatnak adta át. Rajtuk kívül kitüntették még több alakulatot és katonát. P. L. ERDÖVÉDŐK A pionírszervezet tagjai már többször bebizonyították, hogy Igyekeznek hasznos polgáraivá válni hazánknak. Nemes törekvésük különösen az idén kapott szárnyakat, mert szervezetük megalapításának 35. évfordulóját ünnepelték. E szép évforduló jegyében zajlott le az 1983—84-es iskolaévre hirdetett Erdő elnevezésű országos pionlrak- ció. A tavaly október elsején indult mozgalomban egy év alatt 64 ezer tonna papírt és 1195 tonna gyógynövényt gyűjtöttek össze. Legjobban kitüntették magukat az észak-csehországi kerület pionírjai. Fejenként átlagosan 380 kiló papírt és körülbelül egy kiló gyógynövényt gyűjtöttek össze. Az akcióhoz tartozik még a környezetvédelem ts. Ennek során hétmillió 770 ezer órát dolgoztak le a környezetüket ápolva. Z. L. ELKEZDŐDÖTT A PIONlBJÁTÉK Október hatodlkán Svldnlkben ünnepélyesen kihirdették A béke és szabadság útján elnevezésű pionírjátékot, és ezzel hazánk legfiatalabb nemzedéke Is bekapcsolódott az Emlékidéző mozgalomba. Az első feladat: másodlagos nyersanyagok gyűjtése a XII. vllágtfjühágl találkozó tiszteletére. A hulladékgyűjtés eredményeit a pionír- szervezetek október 15-én jelentik be a SZISZ Illetékes járási bizottságán. A gyűjtőhelyeken kapott pénzt a ptonfrcsapatok a 35—6737—011. es számú bankszámlára kúldhetlk. A csehszlovák fesztlválblzottság ebből az Összegből fedezi majd a fejlődő országokból érkező néhány fesztlválküldőttség utazási költségeit. A feladat kihirdetésekor Svldnlkben Jelen volt az Emlékidéző staféta országos törzskarának elnöke, FrantlSek Sádek altábornagy és a SZISZ KB küldöttsége a SZISZ PSZ Központi Tanácsa elnökének, Anna Kuíerovának a veze. tésével. A múlt héten tehát másodlagos nyersanyago- kát gyűjtöttek a pionírok, de a játék folytatódik. Lehet, hogy az olvasök lakásán Is kopogtattak kérdésükkel, nincs-e papír, vagy textil- hulladékuk. Legyenek megértéssel Irántuk: játékról van szó. de azért a díj vonzó, a győztes plonircsapat meghatározott létszámú kollektívája jutalmul külföldön nyaraikat. ♦
