Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-10-09 / 41. szám

Tevékenységében a marxizmus-leniniz- mus elméletéből és ideológiájából indul ki, s ezek valóraváltásával „céltudatosat)" ban hozzá akar járulni a fiatalok gon­dolkodásának és érzésének alakításához, hogy azok cselekedeteikben jó gazdák­ként az új társadalom öntudatos építői­ként, a szocializmust felkészülve és el­szántan védeni kész egyénekként mutat­kozzanak. Feltételeket teremteni a fiúk és lányok sokoldalú harmonikus fejlődé, séhez.“ Egységes és önkéntes társadalmi szer­vezel a SZISZ, amely együttesen fejleszti az eszmei, politikai egységet, és munká­jában a demokratikus centralizmus el­vei az irányadók. Soraiban önkéntesen tömörülnek az if­jú nemzedékek legkiforrottabb képvise­lői, de hatással van a többi fiatalra is. Ezt hangoztatta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára is, amikor a SZISZ III. kong­resszusán kijelentette: „Erős szervezet, amely gyakorlatilag mindenhol működik, ahol fiatalok élnek, tanulnak, és dolgoz­nak. Soraiban tömöríti a fiúknak és lá­nyoknak majdnem a felét. Az a cél, hogy keresse és megtalálja az utat az összes fiatalhoz.“ Ezt a célt valóra váltva nő a szerve­zet ereje és képessége, hogy betöltse társadalmi és az ifjúság érdekében reá háruló feladatokat. Létrejön az ifjú nem­zedék szoros egysége, megnyílik az út az eszmék megvalósításához, a társadal. mi ,és személyi szükségletek, a gyakor­lati élet elvárásainak kielégítéséhez. A mindennapi élet egyszerű jelenségei so­rán a gondolkodásában és cselekedetei­ben a kommunista egyénné válás bonyo­lult folyamata mégy végbe. Az ifjúsági szervezetnek tehát oda kell hatnia, hogy a fiatal a szervezetben eltöltött idő a- latt gyümölcsöző munkát végezzen és mindez saját gyarapodását szolgálja. Kü­lönösen a SZISZ-alapszervezetekben fo­lyó gazdag és sokoldalú munka nyújt lehetőséget arra, hogy az ifjúsági szer­vezetet minden fiatal magáénak érezze és általa elmélyítse kapcsolatát a párt­hoz, a társadalomhoz, a szocializmushoz és kommunizmushoz. A SZISZ alapszabályzatának jelentősége A SZISZ tevékenységét, felépítését és szervezeten belüli életét alapvető doku­mentumok határozzák meg. Ezek közé tartozik a SZISZ alapszabályzata. A SZISZ alapszabályzatát 1970 novem­berében, a SZISZ alakuló konferenciája hagyta jóvá. Tartalmát a SZISZ I. kong­resszusán 1972-ben, és a II. kongresszu­son 1977-ben módosították és kiegészí­tették. Az alapszabályzatnak nagy jelen, tősége van a SZISZ tevékenységében. Bel­ső törvény, amely kifejezi a SZISZ jel­legét és szocialista társadalmunkban be­töltött szerepét, meghatározza a szerve­zetek célját, a SZISZ-tagok és a szerve­zet közötti kapcsolatot, a tagok Jogait és kötelességeit, a szervezet felépítését és összetételét, a szervezeten belüli élet törvényszerűségeit és elveit. A SZISZ alapszabályzata tartalmában az ifjúsági szervezetek felépítésének és tevékenységének lenini elveiből indul ki. Benne foglaltatnak haladó ifjúsági moz­galmunk tapasztalatai, a Csehszlovák If­júsági Szövetség jó tapasztalatai, a ba­ráti ifjúsági szervezetek, elsősorban az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjú. sági Szövetség tapasztalatai. Az alapsza­bályzat nemcsak a szervek és szerveze­tek, hanem valamennyi tag számára kö­telező. Még mielőtt a SZISZ-be belép­nének, a fiúknak és lányoknak behatóan meg kell ismerkedniük a szabályzattal. A SZISZ-be való felvétel után úgy kell élni és cselekedni, hogy magatartásuk, tetteik megfeleljenek a SZISZ alapsza­bályzatában foglalt elveknek. A SZISZ- -munkával szemben támasztott minél na. gyobb követelmények szükségessé teszik* hogy tevékenységükben sokkal aktívab­ban é$ maradéktalanul az alapszabály­zatot tartsák szem előtt. A gyakorlatban találkozunk olyan esettel, hogy a tagok nem ismerik a SZISZ alapszabályzatát. Elsősorban a SZISZ-tagságra, a tagok jogaira és kötelességeire vonatkozó és egyéb kérdésekben adódnak hézagok. Jóllehet, egyformán fontos a SZISZ-alap- szabályzat valamennyi fejezete és pont­ja, mi most mégis a SZISZ-tagsággal, a SZISZ-tagok jogaival és kötelességeivel, valamint a SZISZ-alapszervezetek felada. taival fogunk részletesebben foglalkoz­ni. A SZISZ-tagság A tagság problematikája, szociális ösz- szetétele, a tagbázissal folytatott mun­ka rendszere, a SZISZ-en belüli élet a- lapvető kérdései közé tartozik. A SZISZ, amely a kommunista párt har­costársa és letéteményese, egységes és ön­kéntes társadalmi szervezet, s a benne való tagság problematikájá­nak megoldásához elvi kiindulópont a tagságról és annak normáiról szóló !e. nini tanítás. Ezek az útmutatások benne foglaltatnak a SZISZ alapszabályzatában is, és következetes megtartásuktól függ a szervezet akciőképessége, a tagok na­gyobb politikai, társadalmi aktivitása, a SZISZ-nek, mint az ifjú nemzedék kép­viselőjének egyre szilárdabb pozíciója. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a SZISZ-szervezetek és -szervek munkájá­nak színvonala és eredményessége azon múlik, milyen igényeket támasztanak a tagokkal szemben, mennyire javítják a tagbázist, eleget tesznek-e a szervezet. ben való tagság követelményeinek. V. I. Lenin világosan megfogalmazta a tagság­gal járó alapfeltételeket, mégpedig azt, hogy „a párt tagjának tekinthető min­denki, aki elismeri programját, és mind anyagi eszközökkel, mind személyes részvételével valamely pártszervezet munkájában támogatja a pártot“. Ez ki­fejezi a demokratikus centralizmus el­vei gyakorlati alkalmazásának előfelté­teleit is, mint ahogy a tagok egységes és szervezett előrehaladását a kitűzött célok felé. A SZISZ alapszabályzata ezért egyér­telműen kimondja: „A SZISZ tagja le­het a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság minden egyes 14—30 év közötti ál­lampolgára, aki egyetért a szervezet küldetésével, céljaival és a SZISZ alap- szabályzatával, s velük összhangban a- kar a szervezetben aktívan dolgozni és részt venni fejlett szocialista társadal­munk építésében. Azok az idegen állam­polgárok is a SZISZ tagjai lehetnek, a- kik tartósan a CSSZSZK területén élnek.“ Ha tekintetbe vesszük a SZISZ-tagság feltételeit, világosan látjuk, hogy a tag­ságnak nem függvénye a nemzetiségi ho­vatartozás. Ez egyúttal egyik bizonyíté­ka a SZISZ internacionalista jellegének. Egyetérteni a SZISZ küldetésével, cél­jaival és a SZISZ alapszabályzatéival — ez a feltétele annak, hogy valakit fel­vegyenek a SZISZ-be. A gyakorlatban ez azt jelenti, azonosulni a marxi-lenini ta­nokkal, a kommunista párt programjá­val és céljaival, amelyek a SZISZ mun­kájának adott feltételeihez vannak mó­dosítva. Hangsúlyozni kell, hogy e cé­lokkal és programmal nem elég csak egyetérteni, úgy, hogy valaki egyetért a SZISZ céljaival és feladataival, hanem meghatározott időszakban konkrét tevé­kenységet is kifejt a SZISZ-ben. Ezért a SZISZ alapszabályzata megköveteli az ak­tív munkát a SZISZ-ben, és a fejlett szó. cialista társadalom építésében való rész­vételt. Öntudatos hozzáállás, a kötelessé­gek teljesítéséhez és élni a jogokkal e két egymástól elválaszthatatlan tényező vezérelje az egyént a SZISZ-munkában. Ezeket magáévá téve a SZISZ-tag és a szervezet között olyan kapcsolat jön lét­re. amelyben nemcsak a tag felelős ön­magáért és szervezetéért, hanem fordít­va. a szervezet is kollektív felelősséget vállal a felvett tagért. Ez azt jelenti, hogy ebben a kétoldalú kapcsolatban adva van a tér és feltétel az aktivitás­hoz és kezdeményezéshez ugyanúgy, mint a SZISZ-nek a hatékony és jó mun­kához. A további feltétel a jövendő SZISZ-tag- nál a korhatár. „A csehszlovák nevelé­si-oktatási rendszer további fejlesztése“ című dokumentummal kapcsolatban mó­dosították a SZISZ-tagság alsó korhatá­rát, amely 14 év, feltéve, ha a fiatal el­végezte az alapiskolát. A felső korhatár 30 év, ameddig a SZISZ-nek. mint ifjú­sági szervezetnek tagja lehet. E kort be- töltve már az ifjú egyén nem léphet a SZISZ-be. A korhatár módosításáról a SZISZ II. kongresszusa döntött. A SZISZ-szervek és szervezetek létre­hozásának területi-termelési elveiből ki­folyólag azok a fiúk és lányok, akiknél adva vannak a SZISZ-tagsághoz a felté­telek és be akarnak lépni a szervezet­be, belépési szándékukat munkahelyük, iskolájuk, szaktanintézetük alapszerveze. tével tudassák. Ha ott nincs SZISZ-alap­szervezet, lakóhelyük SZISZ-alapszerve- zeténél jelentkezzenek. Gazdag, színes, sokoldalú és vonzó te­vékenységével a Szocialista Ifjúsági"Szö. vetség hat az eddig nem SZISZ-tag fia­talokra is. A tagok SZISZ-csoportok, a- lapszervezetek és a SZISZ Pionírszerve­zete révén további fiatalokat készít fel az ifjúsági szövetségben való tagságra. Fontos, hogy még a SZISZ-be lépés előtt a fiúk és lányok alaposan megismerjék a SZISZ küldetését, szocialista társadal­munkban betöltött szerepét és a SZISZ alapvető dokumentumait. Csoportos vagy egyéni beszélgetéseken megmagyarázni, hogy mi is az, amit a jövendő tagoktól a SZISZ elvár. A felvételkor tekintetbe kell venni aktivitásukat, munkájukat a SZISZ Pionírszervezetében, mégpedig a pionírigazolvány bejegyzései, a pionír- utakat tartalmazó napló alapján. A tag­felvételkor nem szabad akadályt gördí­teni a fiatal elé, kivéve azokat a meg­szorításokat, amelyeket e kérdésben a SZISZ alapszabályzata tartalmaz. Mi kell a SZISZ-be való felvételhez A SZISZ-felvételt kérelmező a SZISZ- -alapszervezet vezetőségétől jelentkező­lapot kap. Azt kitöltve benyújtja a SZISZ- alapszervezet vezetőségének, amely az­tán csatolja hozzá saját állásfoglalását és a konkrét feladatokról szóló javas­latát, és az alapszervezet legközelebbi taggyűlésén előterjeszti jóváhagyásra. Nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy az újonnan felvett tagok konkrét feladatokat kapjanak. E konkrét feladat meghatározásakor tekintetbe kell venni az új tag politikai tájékozottságát, tudá­sát és képességeit, s nem utolsó sorban a lehetőségeit, hogy teendőit jól és idő­ben elvégezze. A konkrét feladatok ki­osztásakor szem előtt kell tartani a tag korának sajátosságait, érdeklődését, kedv­teléseit, és azokat a körülményeket, a- melyek kihatnak munkájára és elkötele­zettségére. A konkrét megbízatásnak a SZISZ-alapszervezet szükségleteiből és feladataiból kell kiindulnia, tartalmát pedig aszerint kell megszabni, hogy a társadalom érdekei találkozzanak a sze­mélyes érdekekkel, s a tag gyarapod­jék általa szakmailag, tudásban, továbbá a politikai és társadalmi élet vonatko­zásában. E konkrét feladatok tartalmát a SZISZ egész tevékenységére ki kell ter­jeszteni. A felvétel után a SZISZ előkészítő bi­zottsága bejegyez minden fontos anya­got a konkrét feladattal együtt, a tag befizeti a 10 vagy 20 koronás beiratko­zási és az adott negyedévre szóló tagdí­jat, valamint átnyújt egy 3x4 cm-es fény­képet. Az alapszervezet taggyűlésén jó­váhagyott felvételi kérelmet a felsorolt dolgokkal" együtt továbbítani kell a SZISZ járási bizottságának, ahol egy hónapon belül kiállítják a SZISZ-igazolványt. Külön figyelmet kell fordítani az iga­zolványok átadásának, amely nem sza­bad, hogy formális legyen, hanem az új tagok ünnepélyes keretek között vegyék át Igazolványukat. Az igazolvánnyal e- gyütt megkapják a SZISZ alapszabályza­tát és a SZISZ-jelvényt. Átvéve az iga­zolványt az új tag aláírásával Igazolja e fogadalmát: A Szocialista Ifjúsági Szö­vetségbe lépbe munkámmal, életemmel segítem szocialista hazám építését és vé­delmét. A SZISZ-tagság megszűnése A SZISZ-alapszabályzat a SZISZ-tagság megszűnésének 3 módját határozza meg: — kiiktatás a nyilvántartásból — a tagság törlése — kizárás. A nyilvántartásbúi való kiiktatással akkor szűnik meg a tagság, ha az össze­függ a megállapított felső korhatárral. Amellett fontos, hogy a SZISZ-alapszer- vezet a SZISZ-tagság megszűnését ne ke. zelje pusztán hivatalosan. Azok a SZISZ-tagok, akik betöltötték a harmincadik életévüket, legkésőbb 3 hónapon belül írásban vagy szóban kér­hetik tagságuk meghosszabbítását. A tagság meghosszabbítását nem kell kérniük a SZISZ-szervek tagjainak és a pionírszervezetben dolgozóknak, és to­vábbá azoknak, akik a SZISZ-apparátus- ban és gazdasági részlegén dolgoznak. „A SZISZ-tagság alapelvei“ értelmében a SZISZ és a pionírszervezet tagjainak számítanak a SZISZ-alapszervezetek veze­tőségi tagjai, a SZISZ-csoportok vezetői, az ellenőrző bizottságok ellenőrei és tagjai, a pionírdolgozók kollektívájába tartozók, a SZISZ üzemi, iskolai, szak­tanintézeti, vállalati, városi, helyi, kör­zeti, járási, kerületi, köztársasági bizott­ságainak, valamint központi bizottságá­nak tagjai, az ezek revíziós bizottságá­ban, a főiskolai tanácsban és közpon­tokban ténykedők. Továbbá a SZISZ és Pionírszervezete valamennyi irányítási fo­kán a tanácsok és bizottságok tagjai, az ifjúsági csoportok és komplex ésszerű­sítő brigádok. Tisztségükből való felmentésük vagy munkaviszonyuk megszűnése után SZfSZ- -tagságuk is megszűnik — kiiktatják ő- ket a nyilvántartásból. A tagság meg­hosszabbítását kérniük kell. A kérelmet a tagság meghosszabbítá­sára a SZISZ vezetősége megtárgyalja, majd jóváhagyva a taggyűlés elé ter­jeszti. A tagságot meghatározatlan időre hosszabbítják meg. Azok a SZISZ-tagok, akik az országon kívül tartózkodnak, tagságuk meghosszabbítását három hó­napon belül a hazatérésük után kérhe­tik.. A harminc évnél fiatalabbakra nem vonatkozik a SZISZ-tagság megszűnésé­nek az a formája, hogy kiiktatják őket a nyilvántartásból. A törléssel azoknak a fiataloknak szű. nik meg a SZISZ-tagsága, akik hosszabb ideje, a SZISZ alapszabályzata értelmé­ben több mint 6 hónapig nem vesznek részt alapszervezetük életében, nem tel­jesítik a SZISZ alapszabályzatából ere­dő kötelességeiket. A következő három eset jöhet számításba. Első: ha a tag komoly okok miatt nem tudja teljesíteni a SZISZ-alapszabályzatá- ból eredő kötelességeit. Ez lehet súlyos családi vagy egészségi ok, munkahelyi elfoglaltság, specifikus munkakör és ha. sonló. Az alapszervezet vezetőségének a- zonban körültekintően kell mérlegelnie az okokat. Ha a tagnál nincsenek meg az előfeltételek a munkához, a vezető­ség javasolja a taggyűlésnek, hogy az illető tagságát szüntessék meg. Második: Ha a tag nem vesz részt a- lapszervezete munkájában, nem fizeti a tagdíjat, és láthatóan nem érdekli a SZISZ-alapszervezet tevékenysége. A SZISZ vezetőségének ilyenkor nagy ta­pintattal és megkülönböztetett figyelem­mel kell eljárnia. Kerülje az egyszer®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom