Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-10-02 / 40. szám

A FELKELES története A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére megvalósult események kö­zött kiemelkedő helyet foglal el a Szlovák Televízió kezdeménye­zése: A felkelés története című, nyoicrészes tévésorozat elkészíté­se és bemutatása. Megjegyzendő, hogy a televíziónak eddig terje­delmében és jelentőségében ez a legnagyobb munkája, amit a Szlo­vák Nemzeti Felkeléssel kapcsola­tosan készített. A forgatókönyv kői, Viljam Plevza akadémikus, az SZKP KB Marxista-Leninista Inté­zetének igazgatója és dr. Karol Bob, valamint a rendező, Andrej Lettrich érdemes művész, a drá­mai cselekményen keresztül kí­vánták bemutatni a szlovák nem­zet antifasiszta fegyveres fellépé­sének előkészületeit és magát a felkelést. A film nemcsak az ese­mények krónikája akart lenni, ha­nem érzékeltetni kívánta azok jel­legét, hátterét és légkörét. Augusztus 27-e és szeptember 20-a között a nézők a tv képer­nyőjén láthatták e művet. Vajon mennyire sikerült az alkotóknak megvalósítani szándékukat? Azonnal az elején leszögezhet­jük, hogy A felkelés története cí­mű tévésorozat igen jelentős, nagyszabású mű, amely nemcsak terjedelmével, hanem tartalmával és mondanivalójával a mához, a ma emberéhez szól. Kitárja a meg­ismerés kapuját az előtt az ifjú nemzedék előtt, amely a Szlovák Nemzeti Felkelést csak a tanköny­vekből, a mozivászonról, színpad­ról vagy az irodalomból ismeri. Lehetővé teszi, hogy mélyebben lássák a szlovák nemzet, a fasisz­ták és hazai kiszolgálói ellen fel­kelt nép e hős tettét. Az alkotók­nak sikerült egyedülálló módon megrajzolni a felkelés jellegét az előkészületeket és a harcok egyes szakaszait. A kitalált hősök sor­sát tökéletesen össze tudták fon­ni a dokumentum elemeivel, s így egy drámailag feszült mesén ke­resztül a felkelés korhű és té­nyekre épülő képét adták. Olyan képet, amely a kort és hőseit áb­rázolja, azokat az embereket, a- kiknek úgy kellet cselekedniük, ahogyan cselekedtek, ha tiszták akartak maradni önmaguk és a történelem előtt. A felkelés törté­nete c. tv-sorozat mélyen igazsá­gos és őszinte, ezért kortársi, s jelenbe mutató. A tanúbizonyság a nemzeti felszabadító harcról, an­nak kicsúcsosodásáról, az ünne­pélyes napokról, amelyek örömmel és fájdalommal voltaic tele, a so­rozat egyszersmind a nemzet er­kölcsi erejét, szabadságvágyát és azt a képességét hirdeti, hogy ki tudta harcolni a szabadságot. Em­lékezés azokra, akik elestek a harcban és azokra, akik végigküz- dötték egészen a győzelemig. Tisz­teletadás ez a felkelés hagyatéká­nak, amelyet a jelenlegi nemzedék építő munkával, élettel és béke­harccal tölt meg. Ez a filmsorozat nem egyszerű­en csak harci jelentetekkel és a harc körüli eseményekkel teli há­borús film, ennél sokkal több. A Szlovák Nemzeti Felkelés nem­csak fegyveres harc volt, hanem eszmei összecsapás is egy nemzet létéért és jövőjéért. Az alkotók i- gyekeztek — és sikerrel — hang­súlyozni az SZNF értelmét, indí­tékát és eszmei céljait. Át akar­ták fogni a felkelés társadalmi és politikai realitását, mindazt, ami­nek kapcsán ez az esemény egy új élet kezdete lett. Hiszen az em­berek nem azért lettek felkelők, hogy meghaljanak, bár ezzel is számolniuk kellett, hanem azért, hogy valami újat, jobbat, szebbet harcoljanak ki. Különösen jelentős ez a mű a fiatalok számára. Hiszen mindar­ról, amit a film mutat, csak köz­vetve szerzett tudomást, sajnos, sokszor csak az események töre­dékeiről. Pedig az ifjú nemzedék egészségesen kíváncsi. Szeretné tudni nemcsak az események, té­nyek történetét, hanem a körül­ményeket, indíttatásokat és a hát­teret. Szeretne tisztában lenni, honnan ered a békés ma. Nos, ez film rengeteg ilyen kérdésre ad hiteles választ. Teszi ezt ráadá­sul drámailag vonzón és érdekfe­szítőn, ami további nagy erénye. Persze tudatosítani kell, hogy mai ifjúságunk más körülmények kö­zött él, másképpen gondolkodik, más az értékrendje, ezért máskép­pen is reagál egyes eseményekre. Persze, ez csak látszólagos ellent­mondás, amely a filmben szerep­lők és a mai emberek reagálása között lehetett esetleg érzékelni. Abban a korban a hős az volt, aki fegyverrel a kezében kiállt az el­lenséggel szemben, a mai hősies­ség azt jelenti, helytállni a társa­dalom kijelölte helyen. A forma természetesen más, de a tartalom ugyanaz: tenni valamit a közös­ségért, válaszolni a kor kihívásá­ra. Komoly feladat elé állította az alkotókat a film kettős vonalve­zetése, e szálak összefonása. Az egyik oldalon álltak a kitalált személyek, a másik oldalon pedig ott voltak a közismert, részben még élő, történelmi személyiségek. A jő munkát dicséri az a tény, hogy a két vonal egybehangolása történetesen sikerült. Az alkotók elképzelését egész sor kiváló szlovák, cseh és NDK- -beli színész váltotta valóra, csak néhányat említve a sok közül: Leopold Haveri, Miroslav Zounar, Michal Docolomansky, Milka Va- sáryová, Radoslav Brzobohaty, Ka­rol Machata és még sokan má­sok. Szinte maradéktalanul sike­rült a színészeknek mély, ember­séges és hiteles alakítással életre kelteni a film személyeit. >— hr—i Miroslav Zounar Klement Gottwald és Michal Doőolomanskg Gus- táv Husák szerepében. A jég művészei Szlovákiában ESZMÉNK EREJÉVEL és másutt, s műsorával mindenütt osz­tatlan sikert aratott. Mostani műsora, amelynek elme: Ün­nep a jégen, 1982-ben készült, s az e- gyüttes művészeti vezetőjének, Eduard Vityebszklnek a véleménye szerint ötvö­ződik benne a színház, a korcsolyázás és a balett. A kijevi jégrevü műsorának külön érdekessége, hogy fellépéséhez ku. Usszákat és függönyt használ, s ezek különféle cselekményes elemek megele- venítését Is lehetővé teszik. Erre utal­nak az egyes kompozíciók — vagy 'jele­netek? — címei Is; például: Szülőföld; Erdei fantázia; Az Ontárlő partján stb. A kijevi Jégrevü bemutatója tehát mind a balett, mind a mükorcsolyázás híveinek értékes élményt ígér. P. L. Á szovjet műkorcsolyázó-iskolának év­tizedek óta Jó hírneve van a világban. Legjobb képviselői sok szép sikert arat­tak a nagy világversenyeken. Követke­zésképpen a szovjet jégrevünek sem kell különösebb hírverést csinálni. Ráadásul a revüben a Jégtánc művészete ötvöző­dik a nem kevésbé híres szovjet balett elemeivel. Ezt képviseli a kijevi jégrevü Is, a- mely Koélce, Olomouc, Prága és Brno után október 2—7-én Bratislavában, október 10—14-e között Zllinában, s vé. gül október 16—20-án Zvolenban mutatko­zik be. A mintegy száztagú együttes hl. vatalos neve Is erre utal: Kijevi légba­lett. Bemutatkozott már Európán kívül Észak-Amertkában, Mexikóban, Iránban Eszme, eszmeiség, eszmény: egy. mással összefüggő fogalmak. Gyak­ran használjuk őket anélkül, hogy tu­datosítanánk tartalmukat, jelentésü­ket; anélkül, hogy igazából gondol­nánk életünkre gyakorolt hatásukra, magatartásunkban, cselekedeteinkben játszott szerepükre. Az eszme értékesnek tekintett Je­lenségről alkotott fogalom, többnyire filozófiai értelemben használjuk. Ki­mondásával, leírásával a valóság meg­ismeréséből, az emberi tapasztalatból származó, ezeket a tapasztalatokat visszatükröző gondolati általánosítás­ra utalunk. Gyakran ezzel a szóval illetjük életünk különösen értékesnek tartott jelenségeit. így beszélhetünk a kollektivitás, az igazság eszméjé­ről, vagy a forradalmi eszméről. Más­kor egy meghatározott világnézet a- lapvető elvéről mondjuk, hogy kom­munista eszme. Azt mondhatnék, a mi eszménk egy olyan magasrendű emberi társada­lom megteremtése, amelyben az e- gyén mint a közösség tagja a legsza­badabban és teljességgel valósíthatja meg, teljesítheti ki önmagát. Az ide vezető, hosszú-hosszú úton a marxis­ta-leninista világnézet állandóan fej­lődő, gazdagodó eszméje határozza meg gondolkodásunkat, cselekedetein­ket, döntéseinket, amelyekkel választ tudunk adni a fejlődés új meg új kér­déseire. Az eszmeiség alapvetően erkölcsi tulajdonság. Ha eszmeiségről beszé­lünk, mindig az embernek egy meg­határozott eszme iránti elkötelezett­ségére gondolunk. Ez az eszme meg­határozza gondolkodását, ebből kiin­dulva cselekszik, és ennek szolgála­tába állítja életét. Nem véletlenül mondjuk tehát, hogy az egyén erköl­csi tudatának és tevékenységének e- gyik legfontosabb jellemzője az esz­meiség. Az egyén, a szubjektum oldaláról magyarázva azt mondhatnák, az esz­meiség leginkább abban nyilvánul meg, hogy az ember az egészen konk­rét napi feladatok, sikerek és — a- kár — kudarcok mögött is meg tud­ja látni az általános perspektívát, harcának, cselekvésének végső értel­mét. Minden társadalom, így a ml tár­sadalmunk is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy világosan megfogalmazza, milyennek képzeli el a jövő embe­rét; melyek azok a célok, amelyek megvalósítására kell nevelni a társa­dalmat; melyek azok a követelmé­nyek, amelyeknek a ma vagy a hol­nap embere meg kell, hogy feleljen. Az eszmeiség legmagasabb rendű megnyilvánulása a kommunista esz­meiség, hiszen az emberiség évszáza­dos vágyait megtestesítő leghaladóbb eszméket fejezi ki. Az eszmény ugyancsak erkölcsi fo­galom, egy olyan elképzelt lény, a- kit az adott társadalomban élő em­berekkel szemben támasztott erkölcsi követelményeknek minden tekintet­ben megfelelő tulajdonságokkal ru­háznunk fel. Az eszménykép pedig az az ideál, az a példakép, akit ép­pen magasrendű erkölcsi-emberi tu­lajdonságainál fogva követésre mél­tónak érzünk, akit normának tekin­tünk saját életünk, magatartásunk, cselekedeteink alakítása során. Végül is az eszmény a nevelés és önnevelés alapvető céljára utal. Arra, hogy olyan példa az ember számára, amilyenné az lenni szeretne. Természetes, hogy az Ifjúság láza­san kutatja azokat az eszményeket, amelyek segítik eligazodni a megfe­lelő magatartás kialakításában. Az eszmények hatékonyságáról a mar­xisták azt tartják, hogy csak az az eszmény előrevivő, csak az lehet í- gazán hatékony példa, amely helye­sen tükrözi a társadalom mozgásának fő irányát, a társadalom valóságos ér­dekeit. A mi erkölcsünk alapelve a közösségi szellem — amely érdeme szerint értékeli az egyéniséget —, a szocialista humanizmus, az interna­cionalizmus, hazánk szeretete, a dol­gozó ember, a munka megbecsülése, az emberiség megalkotta haladó ér­tékek megőrzése és továbbfejlesztése, értve ezen az erkölcsi értékeket is. Egyetlen társadalom sem lehet meg eszmények nélkül, de eszményekre az egyénnek is szüksége van. Nemegy­szer választunk magunknak példaké­pül valakit, élő embert vagy törté­nelmi személyiséget, kitalált irodalmi hőst, akinek a tulajdonságai, erkölcsi jellemzői követendő, elérendő célként állnak előttünk. A mi eszményünket az jellemzi: hogy valaki tud és akar felelősséget érezni valamiért; tudásának legjavát adja; megfontolt, gondolkodó és al­kotó közösségi ember. A csehszlovák kultúra napjai Magyarországon Hangversenyek, kiállítások A nemzeti felszabadftő mozgalom kibontakozásának 40. évfordulója al­kalmából október 5—13-án Magyaror­szágon megrendezik a csehszlovák kultúra napjait. A nagyszabású ren­dezvénysorozatba komoly- és könnyű­zenei hangversenyek, színielőadások, kiállítások és irodalmi estek tartoz­nak. A szegedi és budapesti közönség élvezheti majd a Cseh Filharmónia zenekarának és kórusának hangver­senyét. A műsoron Dvofák, Janáéek, Martinű és Smetana művei csendül­nek fel. A cseh és a szlovák opera­esten a MÄV Szimfonikusokat a Ma­gyar Televízió nemzetközi karmester. versenyén nagy sikerrel szereplő Oli­ver Doh'nányi vezényli, akit a ma­gyar közönség éppen ebből az alka­lomból már megismerhetett. A Szlo­vák Kamarazenekar koncertjén a cseh és szlovák szerzők opuszai mellett Händel-, Vivaldi- és Brahnis-művek is elhangzanak. A Budapest Sportcsar­nokban ad hangversenyt a népszerű táncdaiénekes. Karéi Gott. Budapesten és Szegeden is vendég­szerepei a brnói Oivadlo na provázku, amelynek commedia dell’arte típusú előadásai igen kedveltek a hazai né­zők körében. A Szépművészeti Mú. zenmhan rendezik meg a cseh kubiz- must bemutató tárlatét. A Nemzeti Galéria pedig a kortárs szlovák gra­fikusok műveinek ad otthont. A Pe­tőfi Irodalmi Múzeum — a prágai Cseh Irodalmi Múzeum jóvoltából — Jaroslav Hasekra emlékezik. Szegeden a Somogyi Könyvtárban, Budapesten a Fészek Klubban irodalmi estek lesz­nek; az elsőt a Kossuth rádió is köz- vetfti. A kulturális rendezvénysorozat arra is alkalmat ad, hogy megalakul­janak a cseh és a szlovák irodalom baráti körei. ­A csehszlovák kultúra napjainak rendezvényei hozzájárulnak ahhoz is, hogy jobban megismerjük egymás szellemi termékeit, és elmélyüljön a két nép barátsága. —ív—

Next

/
Oldalképek
Tartalom