Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-07-10 / 28. szám
1 Leos Janácek 1854 -1928 L eói Janáöek még ismerte Bedfich Smetanát. Igaz, csak egyszer látta egy hangversenyen, amikor a példaképnek tekintett és bálványozott mester már betegen és hallását vesztve állt a pn- dinmon a lelkes közönség tapsvihara közepette. Dvorákkal közelebbi kapcsolatban állt, hiszen pályája kezdetén közvetve bár, de szinte tanítómestere volt, később pedig igazi barátság főzte őket egymáshoz. Mégis a cseh zeneirodalom történetében Lené Ja- náéek zenei nyelvezete és stílusa teljesen új, egyéni, egyszeri és mint ilyen, utánozhatatlan jelenség, amelyet elődeivel csupán a szülőföld, a haza és a nép mélységes szeretete kapcsol össze. Igaz, JanáCek zenéje nem tetszetősen könnyű, nem tartozik abba a minőségi kategóriába, amely rögtön az első alkalommal megadja magát hallgatójának, és könnyen elsajátítható lenne. Befogadásáért bizony meg kell küzdeni, meg kell keresni és találni a hozzá vezető utat. De hát miben is rejlik az a szinte forradalmi újdonság, az elődök nyelvétől való gyökeres eltérés, amiért a századforduló újromantikus áramlatában oly rideg elutasításra találtak Janáéek alkotásai? Tény, hogy az ifjú Janáőek szerzeményei még tradícióhű utakon indultak, sőt jó három évtizednek kellett leperegnie életéből, hogy rábukkanjon a tovább vezető útra. A döntő behatás tehát az a momentum, mikor a népdalkutatás keríti hatalmába. És ez az a pont, de csupán az egyetlen, amely előlegezi, hogy JanáCeket oly gyakran és előszeretettel illetik a „morva Bartók“ jelzővel. Harmincnégy éves JanéCek, amikor rátalál arra a morva nép dalaiból kapott kincsre, amelynek egyszerűségét, dallambőségét, ritmikai változatosságát saját egyéniségén átszűrve zenéjébe átülteti. Nagy lelkesedéssel veti magát a népdalok gyűjtésébe, de e ténykedése során magát az élőbeszédet is behatóan tanulmányozza. így teszi magáévá a szavak dallamelemeit, a nyelv lejtését, hogy kialakítsa muzsikájának újszerű, népi hangját. Leói Janáéek százharminc évvel ezelőtt született a Beszkidek dimbes dombos vidékén, Hukvaldyhan. a morva föld legkeletibb csücskében, ahol a mindennapi falusi élet aláfestő zenéjét a szövőszékek vetélöi- nek unalmasan ritmikus kattogása szolgáltatta, és ahol a falucska csemetéit az írásolvasás tudományára Jifí Janáfíek kántortanító oktatta. A szülőházra pedig a már meglett zeneszerző, a falusi tanító tizenhárom gyerekének a kilencediké így emlékszik vissza: „július harmadikén születtem az iskolában, abban a szobában, melynek egy ablaka a templomra, a másik pedig a sörgyárra nézett. A szoba méreteire nézve nagy, és tele összevissza farigcsált iskolapaddal. Az egyik osztály, az apróké balra van, a másik, a cseperedettebbeké pedig jobbra. Aztán két tábla, melyeken apám és a segédtanító egyszerre tanítottak. A sarokban nagy kályha és mellette ágy, a segédtanító hajléka. És én is ezen feküdtem betegen, mikor a tűzhelynél megégettem magam.“ Ebből is látni, hogy a kis LeoSnak bizony nem volt valami rózsás gyermekkora. Hamarosan el is kerül otthonról az ágoston- rendiek brnói kolostorába, ahol a kórusban énekel és tanul, hogy aztán tizennyolc évesen már maga is segédtanító legyen. Mivel azonban zenei adottságai dominálnak, ezen a téren képezi magát tovább. így kerül pár évre Prágába, majd Lipcse és Bécs következik. Brnóba visszatérve a tanítóképző zenetanára lesz, majd a gimnáziumban is tanit éneket, vezeti a Filharmóniai kör énekkarát, de főleg komponál. Mint zeneszerzőnek azonban hosszú-hosszú évekig a meg nem értés és a közöny a jutalma. Már hatvankét éves, mikor először rámosolyog a szerencse, mégpedig akkor, mikor 1918- ban Prágában végre színpadra kerül operája, a morva népdráma a „Její pastorky- ha", amely hazája határain túl a főszereplő nevéről- „Jefuna“ címen vált ismeretessé, ma is világszerte a legnépszerűbb janádek- opera. Janáöek igazi drámai alkat, így nem csoda. hogy alkotásainak súlypontja az operaszínpad. Kilenc nagy operát komponált, amelyek egyik érdekessége, hogy szinte mind irodalmi szövegkönyv alapján készültek. így lett a jenufa alapja Gabriela Prei- sová drámája, a Katja Kabanováé Osztrov- szkij Vihar című drámája, a Makropulosz- ügyé Capek regénye. De az irodalom és zene kapcsolata kamarazenéjére is kihatott, mert hiszen gyönyörű Első vonósnégyesének, amely a Kreutzer szonáta melléknevet kapta, forrása Tolsztoj művéből fakad. A jenufa prágai sikerétől számított időszak életének utolsó tizenkét éve nemcsak alkotásokban, hanem végre elismerésben is gazdag volt. A brnói egyetemen kívül Salzburg, London, Velence és Frankfurt is dísk- doktorrá fogadja az egykori hukvaldyi Leóé janádeket. , VARGA JÓZSEF Ifi! ! ' Téhány évi távolmaradás után Idén l j ismét fellépett a Lírán élvonalbeli " énekesünk, Karel Gott. Kihasználva az «lkaimat, az újságírók is elhalmozhatták kérdéseikkel, — Annak idején, 1965-ben fellépett az első fesztiválon Hogyan emlékezik vissza erre a ma már poptörténelemnek számító eseményre? — Természetesen szívesen, hiszen akkor a Mám rozprávkovf döm című dallal én vittem el a pálmát. Később a nemzetközi dalversenyben is szereztem díjat, igaz, ezüstöt, de ez abban az időben egy csöppet sem bántott, pályám elején jártam, így minden elismerés örömet szerzett. — Közismert önről, hogy sokat dolgozik külföldön Most úgy hírlik, egy ideig itthon ténykedik majd ... A hír igaz. Az egyik nyugatnémet tévétársaság stábjával közösen egy tv-filmet készülünk forgatni, amelynek a címe: Prága, ahogyan én szeretem. Feladatom amolyan zenés idegenvezetés lesz. — Nemrégiben rövid tudósításban számoltak be a lapok arról, hogy Belgiumban elnyerte az Aranyantenna díjat. Mondana valami közelebbit erről? — Ezt a díjat a belga rádió adományozza minden évben annak az előadónak, akinek a dalait leggyakrabban kéri a közönség. Tavaly az Ezüstantenna jutott nekem. — Ml a véleménye a ma divatos zenei irányzatokról? Milyennek találja az énekes- konkurrenciát. — Sokszor felteszem magamnak a kérdést: tgényll-e egyáltalán a közönség a kultúrált énekhangot? Ha sorra veszem az európai slágerlisták dalait, hirtelen nem is jut eszembe egy előadó sem, aki az úgynevezett Iskolázott hangúak közül való. — Mi lehet ennek az oka? — összefügg korunk atmoszférájával, amely visszatükröződik a popzenén Is. Ma már nem lehet a fiatalokat jelszavakkal elámítani, amikor körülöttük egyre nagyobb a zűrzavar, elsorvad a-természet, sokasodnak az atombombák. Kitalálták maguknak az antiszépség filozófiáját, dalaik ezért nyersek, effektus- és ritmusközpontúak, a dallamok egysíkúak, monotonok. — Terveztek a Lírával párhuzamosan egy önálló koncertet. Megtudhatjuk, milyen okok miatt nem valósult meg? — Őszintén szólva magam sem tudom, hogyan fordulhatott elő, de tény, hogy a két koncertiroda, a Slovkoncert és a Prago- koncert nem tudott megegyezni. Ami,engem illet, szívesen lépek fel olyan koncerten, ahol tudom, hogy a közönség az én dalaimra kiváncsi. Lejegyezte: Strieíenec Sándor I MŰVELŐDÉSI LEHETŐSÉG MINDEN KOROSZTÁLYNAK Az ifjúság formálható A tudományos-műszaki forradalom korában sokan túlhajszoltnak érzik magukat, főleg azok, akik nem tudnak okosan gazdálkodni szabadidejükkel, amelyből pedig ma sokkal többel rendelkezünk, mint az előző generációk. Azokkal szemben, akiket a szabadidő eltöltésében egyedül a pénzszerzés vezérel, szerencsére kialakult egy másik, népes tábor Is. Ök szabad óráikat művelődéssel, szórakozással töltik el. S mert-a szabadidő ésszerű eltöltése társadalmi ügy is, azért a társadalom olyan intézményeket tart fenn, illetve bővíti ezek hálózatát, amelyek jól szolgálják ezt a nemes célt. Bratíslavában a második városkerületben ez év februárjában adták át az új művelődési otthont. Maga az épület figyelmet kelt hófehér külsejével, sajátos formájával. Belső elrendezése is érdekes, esztétikus. Egy nagy és egy kisebb terem, továbbá klubhelyiségek vannak benne, amelyek négy kulturális dolgozó, Éva Kelemenová, Kása Gizella, Gabriela Tublerová és Ondrej Lenár munkássága nyomán telítődnek meg élettel. — A művelődési otthon minden korosztály kulturális igényeinek a kielégítésére törekszünk — mondotta Éva Kelemenová, a művelődési otthon vezetője. — Ez ideig legtöbbet a gyerekekkel és a fiatalokkal foglalkoztunk. Ez a két korosztály legfor- málhatóbb, ezért a velük való foglalkozás nekünk is több sikerélményt nyújt. A gyerekekkel úgy kezdték a munkát, hogy összeköttetésbe léptek a városkerületben levő alapiskola napközi otthonával, ahonnét a tanító nénik kíséretében időközönként eljárnak a kisdiákok és náluk töltik a délutánt. A gyerekek jó reklámnak bizonyultak, hírül vitték, hogy jól szórakoztak, jől érezték magukat. Mégpedig azért, mert az a műsor, amelyet láttak, amelyben részt vettek, érdekes, vonzó volt. Egy alkalommal Miroslav Cipar gyermek- könyv-illusztrátor járt közöttük, aki mókás, de művészileg értékes rajzokat készített előttük, és bevonta a gyerekeket is a rajzolásba. De például az előadásokat is köny- nyed, vonzó formában tartják meg, sok-sok segédanyag, térhatású fénykép, rajz, kis- fiim bemutatásával egybekötve. A középiskolások között sikert aratott a pszichológussal való találkozás. A szakember játékosan levizsgáztatott néhány részvevőt, amiből fény derült, milyen fokú szellemi képességekkel rendelkeznek. „A fiatalok színpada“ állandó műsor keretében amatőr együttesek mutatkoznak be. A rendezők a legjobb amatőröket hívják meg egy-egy estére. — Szerencsére az amatőr mozgalom létezik — magyarázta Éva Kelemenová —, s a jóslásokkal ellentétben nem vissza, hanem tovább fejlődik. Szereplésükre külön hangsúlyt helyezünk, és azt is látjuk, hogy produkcióik iránt nagy az érdeklődés, főleg a fiatalok körében. „A fiatalok órája“ műsorban, amelyre minden hétfőn kerül sor, már ismertebb előadóművészek lépnek fel. Járt már a művelődési házban Maria Rottrová és a Heőko testvérpár. A felnőttek szórakoztatását, a mindennapi gondokból való kikapcsolódást szolgálják a koncertek, színházi előadások, zenés táncestek. — A műsorterv összeállítása előtt tárgyalunk a zenekarok, a színtársulatok vezetőivel, s egyeztetjük fellépésük időpontját — tájékoztatott Kelemenová. — Fellépésüknek igyekszünk megfelelő reklámot csinálni, plakátokkal, transzparensekkel, meghívók szétküldésével ... Fellépett már az otthonban a világhírű Janáöek kvartett, a nitrai Andrej Bagar Színház együttese, s bemutatta Szajkó című műsorát Emília Zimková. Szerződést kötöttek a bratislavai Big-band tánczenekarral, amely péntek esténként a 30—40 éveseknek szolgáltat zenét. Az ehhez a korosztályhoz tartozóknak szinte sehol a fővárosban nincs lehetőségük táncolni. Zeneszerzőket, szövegírókat, hangmérnököket, zenekari tagokat is meghívnak, akik tudományos-népszerű formában mondják el, hogyan születik egy-egy zeneszám, s azzal Is megismertetik a hallgatóságot, hogy melyik művészi alkotás, és melyik giccs. Jók a kapcsolatuk a városkerületben működő tömegszervezetekkel: a Nőszövetséggel, a Vöröskereszttel, a Kertbarátok Szövetségével stb., amelyek tagjai részére műsoros esteket, előadásokat tartanak. Tehát sokrétű és igényes munkát végez-' nek ebben a művelődési házban, amelynek dolgozói munkájuk révén nagyban hozzájárulnak a gyerekek, a fiatalok és a felnőttek szellemi-fizikai felfrissüléséhez. JANA NEMOGOVA Könyvűjdonságok ----Tölts el, emlékezés, nehéz deléj, zúdítsd reám rejtelmes balzsamod, adj tétovának főzött bájitalt, hogy mindént lássak, múltat és jelent, a szülőföldemről hadd mohdjak finom jelzőt, melyet nem ismer sillabusz, és képét úgy hordjam magamban, mint a sebzett bálna az acélszigonyt. Színes, sokfelé szétágazó életútja végén, „Látomás“ című versében tér így vissza szülőföldjére a 70 éves korában, 1974-ben Budapesten elhunyt Vozári Dezső Spiáská N. Vesftn született, ott élte gyermek- és ifjúkorát, 16 éves volt, amikor „Őszi köszöntő“ címen megjelent első verseskötete. Azután messze vitte sorsa. Először Prágába ment tanulni, újságíróskodnl, majd a náci megszállás elől Krakkóba menekült, onnan a Szovjetunióba. 1943-ban jelentkezett a Ludvík Svoboda vezette csehszlovák brigádba, részt vett a belgorodi és szokolovői csatában. A háború után Magyarországon telepedett le. Vozári költészete az egyenes, tiszta beszéd szellemében és az elnyomott, nincstelen kisember védelmében idehaza, Csehszlovákiában fejlődött ki. Verseiből most „Varázslat nélkül“ címen válogatást adott ki a Madách Könyvkiadó a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatban. FáJbry Zoltán. összegyűjtött írásainak 4. kötete látott már napvilágot a Mhflách kiadó 'gondozásában. Fáhry ugyanahhoz a nemzedékhez tartozik, mint Vozári;- a század elején születettekéhez, akiknek irodalmi munkássága a csehszlovákiai magyar Irodalom kezdeteit jelenti. Fábry Zoltán kritikai és közírói életműve elejétől végéig szülőföldjén, a stőszl magányban bontakozott ki, lett a hazai magyár irodalom1 talán legjelentősebb teljesítményévé. Munkásságának közreadását a kiadó 6—8 kötetre tervezi. A most megjelent negyedik kötet Fábry Zoltán 1934—37 között írt cikkeit és tanulmányait tartalmazza. Fábry Zoltán Összegyűjtött írásai 4 madáeh Tau-tau a neve azoknak a különös halotti emlékműveknek, férfi és női ruhát viselő, fából faragott, sokszor életnagyságú alakoknak, amelyek a toradzsák sziklasírjain állnak mint az eltemetettek őrzői. A toradzsák a Sulu-tenger szigetein, valamint a Fülöp- szigetek, Indonézia és Malaysia egyes, alig ismert vidékein lakó kis népek egyike. Egy osztrák utazó, Herbert Tichy geológus és antropológus kereste fel őket, hogy tanulmányozza e népek némely esetben a kőkor- szakbelihez hasonló életformáját, szokásait, szertartásait. Érdekes leírásokban rögzíti életüket „Tau-tau“ című könyvében, amely a Gondolat kiadó Világjárók sorozatában jelent meg színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Fu-ki Karel Gott
