Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-07-10 / 28. szám
A Svájcban élő monarchisták adták össze az „induló tőkét“, félmillió frankot és a négy kalandor négy asztalnál kezdett játszani a „biztos szisztéma“ szerint. Am négy hét alatt az utolsó frankjukat is eljátszották — s ezzel a magyar koronáért folyó rulettjáték véget ért... / Az első világháború még gazdagabbá tete az ágyúkirályokat, s a kaszinó ismét virágzásnak indult. A hatalmas vagyonnal rendelkező Sir Basil Zaharoff, egy kecskeszakállas öregúr vásárolta meg a játékbank részvényeinek többségét Blanc örököseitől, A titokzatos görög, aki fegyverek adásvételéből lett milliomos, Mon- te-Carlón akarta megszerezni — vagyis megvásárolni — a monacói hercegséget. A miniállam trónját szerette volna hétköznapi meglepetésként szeretőjének ajándékozni! ... Terve nem sikerült, de a játékkaszinó bevétele is egyre csökkent. Hiába, a vagyonukat könnyedén kockára tévő orosz nagyurakat senki sem pótolhatta. Monte-Carlót ezért fokozatosan idegenforgalmi hellyé alakították, de elsősorban a pénzes emberek nyaralóhelyévé. Elkezdték a ma is népszerű autóversenyek rendezését, új strandokat és golfpályákat létesítettek. Közben azonban újra sötét felhők gyülekeztek Európa egén: fenyegetően közeledett a második világháború. Parkrendezés Moszkvában A pesszimisták azon siránkoznak, hogy a természet végzetszerűen elpusztul ott, ahol megjelennek a nagyvárosok, különösen a rendkívül sűrűn lakott megapoliszok környékén. Ám vannak kitűnő ellenpéldák is arra, hogy a nagyvárosok meg tudják kímélni a természetet, sőt, még növelik is a zöld tereket. Ilyen többek között Amszterdam, ahol a város minden egyes lakosára 22 négyzetméter úgynevezett közhasznú zöld terület jut, vagyis park, tér, bulvár. Nem sokkal marad el mögötte Moszkva, az egy lakosra jutó 18,6 négyzet- méterével. Kis zöld szigetek keletkeznek még a szovjet főváros centrumában is. Szinte percek alatt — mert hiszen az ősi város életében az a három nyári hónap valóban csak néhány percnek számított — parkosított négyszögletes teret alakítottak ki a Puskin tér közelében, tíz percnyi járásra a Kremltől, ott, ahol korábban régi, sem esztétikai, sem történelmi értéket nem képviselő öreg házak álltak. Moszkva az egyetlen olyan „szuperváros“ a földgolyónkon, amelynek sikerült a város területén belül megőrizni két olyan zöld masz- szívumot, mint a Bitcevszki erdőpark és az Izmajlovó park, egyenként 1300 hektár kiterjedésűek. — Mind a két parkot fejleszteni fogjuk — mondja a neves városépítész, Viktor Gosztyev, a 8. számú tervezőintézet főmérnöke. — A „fejlődés“ szó nem a terület nagyobbítását jelenti, hanem a minőségi változtatásokat. A feladat, amelynek megoldásán dolgozunk, kifejezetten szociális jellegű: meg kell őriznünk a zöld növényi környezetet és egyidejűleg optimális körülményeket kell teremtenünk ahhoz, hogy a moszkvaiak kellemesen pihenhessenek ezekben a parkokban. Az átalakítások mikéntje jól látható az Izmajlovói park rendezési tervein. Ezeket a mt intézetünk készítette és a főváros illetékes vezetői már jóváhagyták. Az Izmajlovói park még nem is olyan régen a város szélén terült el, ma minden oldalról új lakótelepek sokemeletes betonszalag' ja veszi körül. A park szélén lakó emberek száma az utóbbi években többszörösére gyarapodott. Ugyanakkor a rendezett, pihenési célokra jól kialakított terület csak a park északi felében van, mindössze 175 hektáron. A terület többi része természetes erdő, amelyet szinte behálóznak a találomra keletkezett, egyre szaporodó ösvények, ami természetesen, árt a növényzetnek. A felújítási terv alapeszméje: körös-körül aktív pihenő zónát kialakítani a park szélén, mintegy 2—300 méter mélységben. így az északi rész jelenlegi zsúfoltsága megszűnik, a lakótelepeken a környéken élő emberek gyalog is kisétálhatnak a parkosított erdőbe. Az építészek, mielőtt eldöntötték, hol és mit kell építeni az üdülősávban, megvizsgálták hányán laknak a környező kerületekben, hány presszó, tér, sportpálya van, milyen a közlekedés. Matematikailag bebizonyították, hogy a rendezés után a park hozzávetőleg 77 ezer embernek nyújthat kényelmes pihenési lehetőséget egy-egy napon, vagyis kétszer annyinak, mint ma egy-egy nyári hétvégén. Az Izmajlovói parkban ma sokféle sportpálya, strand, erdei tornapálya van, a patakok partján csónakkikötőket látunk. Beljebb húzódik a „csendes“ pihenési zóna, terecskék, árnyas fasorok az erdő fái között. Ezeket padokkal, étkezésre, beszélgetésre szolgáló asztalokkal teszik majd kényelmesebbé“. A park központi részét, területének mintegy 75 százalékát „restaurálják“. Ez munkaterület lesz, ahol a beteg fákat kivágják és újakat ültetnek. Külön terv készült a most még szigorúan őrzött, védett terület rendezésére. A Romanovok volt nyári palotájáról, a hozzá tartozó épületekről és a nagy parkról van sző, amely mint együttes a XVII— XVIII. század becses építészeti emléke. Az eredeti formájában, helyreállított palota és a környező park a restaurálás után múzeum lesz. APN onte-Carlo tízezrével vonzotta az embereket már a múlt század végén. Galamblövő versenyek és a botrányok miatt egyre többen lettek kíváncsiak a „rulett városára“. Akinek volt miből, igyekezett megmutatni magát ebben a különös „világszínházban“. A császár Helénnél... Gyakran járt itt Ferenc József császár, főkén felesége, Erzsébet császárné kedvéért, aki szenvedélyes szerencsejátékos volt, s rendszerint hosszabb ideig Monte-Car- lóban maradt. Onnan üzengetett Ferenc Józsefnek: „Kérlek, küldd el nekem a házszámokat a Niebe-, lung utcából, a Gloriette utcából és a Villa Felizitasból. Ezeket szeretném megtenni a kaszinóban.“ Ezt hozzá kellett tennie, mert a kérdéses házakban Schratt Katalin, Ferenc József barátnője lakott, s Erzsébet nyilván nem akarta, hogy férje félreértse a kérést... Egyszer azonban Ferenc Józsefre is értékében csapták be a kaszinót, amely — a botrány elkerülése érdekében — fizetett Drummorid- nak! Busás összegeket úsztatott el a rulettasztal mellett II. Leopold — Lipót — belga király, egyben Belga-Kongó mindenható uralkodója. A játékkaszinóban senki sem figyelt a Kongóból érkező riasztó hírekre, a rabszolgamunkára, a büntetésből levágott afrikai kezekre. Leopold jól mulatott a kétes hírű Cléo de Merode táncosnővel, s Innen kapta a Cléopold nevet... A szerencselovagok a legkülönbözőbb módszerekkel igyekeztek „bankot ütni“. A monacói anglikán templomban például csak kivetette a hálóját egy O’Brian nevű angol zsaroló társasága. Egy Helena nevezetű görög szépséget küldött a császárhoz, aki néhány nap alatt az uralkodó közelébe férkőzött, majd meghívta a császárt „saját“ villájába ... Helena lenge öltözetben fogadta Ferenc Józsefet és a nyakába ugrott — ám ebben a pillanatban nyílt a szalon ajtaja. Két úr lépett feléjük. Az egyik megszólal; — Kedvesem! Éppen egy ilyen szeretőt kerestél magadnak, aki császár?! Ferenc József sarkon fordult, de néhány hónap múltán Bécsben kihallgatást kért tőle O’Brian. Nyilván zsarolni akarta a császárt, aki viszont egyik galíciai várába záratta. „Hallgatási pénz“ Ezúttal tehát nem fizettek a hallgatásért, pedig a játékbank könyvelésében külön állandó rovatot nyitottak a „hallgatási pénznek“, amit diszkréten „publicitást alapnak“ neveztek el. Volt olyan év, hogy 2 és félmillió arany frankot fizettek a nagy újságoknak a botrányok elhallgatásáért. Persze, előbb-utóbb minden kitudódott. 1894-ben a nizzai rendőrprefektus kereste fel (civilben) a kaszinót, zsebében a rendőrség állományának egyhavi fizetésével — 12 ezer frankkal, amit azon az estén elvesztett a rulettasztalnál. Hazament és főbe lőtte magát. A kaszinó megtérítette a kárt... 1910-ben két lány érkezett a kaszinóba Dél-Afrikából, rengeteg pénzzel. Miután nem sokat értettek a játékhoz, lovag után néztek. Erre egy Drummond nevű angol katonatiszt vállalkozott. Az aranyhalacskák nyertek — s ennek fele a kapitányé volt. Egyik este félmilliót nyertek, majd másnap reggel eltűnt a két lány. Drummond panaszt tett a kaszinónál, hogy a lányok hamis pénzben fizették ki a részét! 900 ezer frank Németek, olaszok, amerikaiak... A hitleri Wehrmacht 1939 szeptember elsején megtámadta Lengyelországot, Európa lángra lobbant. De Monte-Carlóban tovább forgott a rulettkerék ... Churchill, a későbbi brit miniszterelnök, aki néhány nappal a háború kitörése előtt járt (és vesztett) Monte-Carlóban, Ígéretet tett arra, hogy a brit királyi flotta egységei biztosítják majd a brit alattvalók elszállítását Monacóból. De a brit admiralitás csak két öreg teher- hajót küldött értük. Néhány hónappal később a hercegség a feketekereskedelem lázában élt. Nem volt kenyér, tej és hetenként csak egyszer árusítottak húst. De a rulett forgott tovább ... A „semleges“ Monacóba először az olaszok vonultak be, majd 1943-ban a németek. Felkeresték a játéktermeket Is, bár csupán polgári öltözetben léphettek a rulettasztalok mellé — s a Játék tovább folyt. Monacőt a második világháború után gazdag amerikaiak özönlöt- ték el, s a hercegség legfőbb bevételi forrása azóta nem a kaszinó, hanem a mini országban bejegyzett és a hercegségnek adót fizető bankok, külföldi cégek és hajótársaságok. Azért a fő Idegenforgalmi attrakció —• a hercegi palota mellett — ma is a játékkaszinó. Évente közel egymilllárd frankot jövedelmez. Ezért sem vált valóra II. Rainier herceg amerikai feleségének, az autószerencsétlenség következtében elhunyt Gracia hercegnőnek (Grace Kelly filmsztárnak) az az óhaja, hogy zárják be a bűnös kaszinót. Most az olajdollárok gurulnak Monte-Carlóba. Egykor Faruk egyiptomi király volt a rekorder a vesztesek között, most egy kuvaiti vezeti a listát, aki három óra alatt 2,4 millió frankot nyert, azután újab két óra alatt közel 4 milliót vesztett és 1,4 millió frankos adósággal állt fel a rulettasztaltól. Persze a csekket távozása előtt áadta a kaszinónak. Mert egy olajsejk, vagy egy olajmilliomos nem távozik adóssággal, s nem veti magát bánatában a tengerbe. S. T. olyan egyházi dalokat énekeltek, amelyeknek a sorszáma a 36. szám fölött van. Az első világháború előtti esztendőkben ugyanis gyakran előfordult, hogy mise közben néhány hívő felpattant a padjából és a kaszinóba rohant, megtenni a templomba énekelt zsoltár számát ... Az első világháború valóságos kémközponttá tette Monte Carlót. Járt itt Mata Hari Is. Az egymással hadba lépett hatalmak „semlegesnek“ ismerték el a monacói hercegséget amely azonban pangott azokban az években. A milliomosok a fegyverkezésbe fektették tőkéjüket... És ekkor, 1917 novemberében érkezett a hír Pé- tervárról. Oroszországban győzött a forradalom! Riadalom futott vé- gigf Monte-Carlo törzsvendégein: a játékból kiesnek a dúsgazdag orosz hercegek, grófok ... Egy idős krupié, Auguste Crovetti, kollégáinak egy gyűlésén így jellemezte az új helyzetet: — Az orosz forradalom kétségtelenül egy nagy történelmi esemény, a német márka leértékelése pedig egy katasztrófa. Mindkét esemény a végünket jelenti. A játékbank csupán olyan gazdag arisztokratákból élhet meg, akik nevetve vesztik el vagyonukat. A dél-amerikaiak ( nem beszélve az angolokról és a svájciakról — nem tartoznak az igazi játékosok közé... A forradalom elől menekült orosz nagyurak maradék pénze néhány esztendő alatt elúszott a rulettasztalok mellett... Ebben az időben tűnt fel négy magyar a játékkaszinóban: ahhoz akartak pénzt nyerni, hogy IV. Károly személyében visszaültessék a Habsburgokat a magyar trónra ...
