Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-07-03 / 27. szám
B izonyába nagy szemeket meresztett Bemard Matussiére fotorlporter, midőn a párizsi Montparnasse temető közelében lévő Rue Froldevaux 37-es számú házának padlásán kutatva, porlepte borítékokban rátalált huszonegy, kissé megsárgult fotóra, tizenkét kontaktívre és 147 fotonegatívra, és annak az embernek a kéziratos fel jegyzéseire, akt századunk legmegrázóbb eseményeit szemlélhette kamerája lencséjén át. Annak a fotóriporternek a hagyatékát tartotta kezében, aki kétségbeesés és ínség, győzelem és túlélni akarás közepette maga is vakmerő, de mindig emberséges hőssé lett, s akit a világ Robert Capa néven ismert meg. A párizsi lelet — írja a Zürichben megjelenő Weltwoche Magazin — feltehetően a szerkesztőségekben gyakorta tapasztalható hanyagságnak köszönheti megmenekülését. A csomagot ugyanis 1940-ben küldték vissza Capa részére, aki akkorra azonban már elmenekült Párizsból, így a küldeményt az egyik szomszéd rejtette el a padláson. Mint az a szakértők elemzéseiből kitűnt, a szóban forgó felvételek a kínai-japán háborúról, spanyol polgárháborúról, illetve a párizsi népfront-időszakról készített fotoriportokból valók. A lelet kapcsán ismét felkapta Capa nevét a világsajtó. Sorra jelennek meg a barátok, ismerősök visszaemlékezései, s gyakran elmondják róla — tekintettel arra, hogy mindennél jobban szerette a nőket, a lóversenyt és a pezsgőt —, többnyire híján volt a pénznek. Nos, a most előkerült 21 eredeti felvétel értékét a gyűjtők 60 ezer frank körülire becsülik, a Capa-felvételek másolatai pedig 2 ezer frank körüli áron, vagy ennél Is drágábban cserélnek gazdát a fotórajongók között. A számtalan háborúban tudósítóként dolgozó Capa a halhatatlanságért vívott harcban csatát nyert. Robert Cápát 1913-ban Friedmann Endre néven anyakönyvezték Budapesten. 1935-ben már Párizsban találjuk, ahol képes magazinoknak dolgozik. A biztosabb siker érdekében feleségével Gerda Taróval kitalálják egy gazdag és tehetséges amerikai fényképész alakját, aki őket laborán- si, illetve titkárnőt minőségben alkalmazza, s aki csak az akkoriban szokásos sajtóhonoráriumok több mint háromszorosáért hajlandó eladni képeit. Az inkognitó a Népszövetség genfi ülésén lepleződött le, amikor az egyik etióp felszólaló beszéde után a hangoskodó tudósítók kítessé- kelése után egyedül Friedmann-nak sikerült használható képanyagot készítenie. Lucien Vogel, az ismert szerkesztő felfigyelt képességeire, és a spanyol polgárháború kitörésekor Spanyolországba hívta. Capa itt vesztette el feleségét (egy tank halálra gázolta), s „A milicista halála“ című fotó készítőjeként egy csapásra Itt vált ismertté a neve a világ előtt. Rövid élete alatt öt háború harctereit járta be, kezében az elmaradhatatlan fényképezőgéppel. Spanyolország után a Távol-Keletre ment, hogy a japán-kínai háborúról tudósítson. Itt ismerte fel tehetségét a LIFE című amerikai képes hetilap egyik tudósítója, s beszélte rá Cápát, hogy utazzon Amerikába. Így a második világháború eseményeit már a szövetségesek haditudósítójaként örökítette meg. Járt a lebombázott Londonban, képek sokaságát készítette az olaszországi előnyomulásról, a normandiai partra szállásról — ahol az olaszországi előrenyomulásról, a képezte Párizs felszabadulását és Berlin elestét. Munkássága elismeréseként nyerte »I az amerikai állam- polgárságot. Azután nyugalmasabb évek következtek. 1947-ben így fogalmazott egyik nyilatkozatában: „őszintén örülök, hogy haditudósítóként munka nélkül maradtam ...“ Ez az év egyébként is fontos változásokat hoz életében. Fotóriporter 1 Capa civilben ... barátaival (a francia Henri Cartier- Bressonnal, a lengyel származású, amerikai állampolgárságú David Sey- mourral, és az angol George Rodger- ral) Párizsban megalapítja a Magnum fotóügynökséget, melynek tulajdonosai és ügyintézői ők maguk. Célja az, hogy anyagi és erkölcsi értelemben is függetlenítsék magukat a nagy fotómagazinoktól és ügynökségektől. Cartier-Bresson így vall a Magnumról: „Mindenki tökéletesen szabad volt, nem létezett közöttünk semmiféle iskola, vagy doktrína. De volt valami, ami nagyon is erősen összekötött bennünket, ...az igazság végtelen tisztelete.“ A szuezi konfliktusról szőlő tudósításokat leszámítva néhány csendes év következett Capa életében. A Magnum elnöke volt, miközben szenzációs „civil“ témákról készített képriportokat. 1945-ben azután elvállalta egy LIFE-tudósító helyettesítését Indokínában. „Keserű rizs“ című utolsó kénes anyaga azt mutatta be, milyen heroikus küzdelem folyik a harckocsik árnyékában a termés betakarításáért. 1954. május 25-én, negyvenegy éves korában érte a halál. Thai Btnhnél munkája közben aknára lépett. A fotőtörténet legnagyobb hadi- tudósítójának hitvallásszámba menő jelmondata így hangzott: „Ha nem elég jó a fénykép, nem voltál elég közel a dologhoz ...“ Róla valóban elmondható, hogy világjáró volt. T. K. ,.. és uniformisban SZOVJET DIÁKOK VÁLASZOLNAK Növekszik az érdeklődés a művészetek iránt Milyen művészeti ágakat kedvelnek a szovjet diákok? Erre a kérdésre keresett választ az a közelmúltban lezajlott szociológiai kutatás, amelynek során a tudósok moszkvai, kisi- nyovi és kujbisevi diákokat, összesen kilenc felsőoktatási intézmény hallgatóit kérdeztek meg. E fiatalok között voltak humán fakultások hallgatói és műszakiak, akik természettudományi és mérnöki karokon folytatják tanulmányaikat. ELSŐ HELYEN AZ IRODALOM __________ A diákok körében vitathatatlan elsőbbséget élvez az irodalom, amelyet a legkedvesebb művészeti ágként jelölt meg a fiatalok 45 százaléka. Többségük megjegyezte, hogy a könyvek iránti szeretet apró gyermek korukban oltódott be, s ma el sem tudnák képzelni nélkülük az életüket. Azok közöl akik az irodalomra szavaztak, a legtöbben naponta olvas- • nak. Ezek a diákok hetente átlag 12 érát töltenek olvasással. |Egy 1967 es, hasonló felmérésben a megfelelő adat heti 9 óra volt.) Ami az irodalmi műfajokat illeti, a diákok mindenekelőtt az epikus és pszichológiai regényeket szeretik. Ezek után következik a népszerűségi ranglistán a költészet, a dokumentum, irodalom és a publicisztika. Körülbelül a diákok egyötöde szavazott az első helyen a tudományos-fantasztikus Írásokra, kaland- és detektfvre- gényekre. Ä diákok kétharmada kedvenc regényalakja között Vidor Hugo, jack London, Solohov és Lev Tolsztoj hfi- seit sorolja fel, azokat, akik minden ere|Uket, sőt az életüket adták a humanizmus eszméjéért. KLASSZIKUS ZENE A zenét a megkérdezettek 18 százaléka sorolta az első helyre. 1967- ben tíz körül csak hárman, ma a zenekedvelők fele jelölte meg a zenén beiül legkedvesebbnek a klasszikus muzsikát. Valamicskét vesztett pozícióiból a popzene, mindössze a diákok egyharmada vallotta magát rajongójának. A klasszikus zene iránti érdeklődés növekedése minden bizonnyal annak annak is köszönhető, hogy a szovjet középiskolákban a hetvenes években bevezették a kiváló szovjet zeneszerző, Dmitri) Kabalevszkij új zenepedagógiai módszerét, amely közelebbi ismeretségbe hozza a gyerekeket a klasszikus, komoly zenével. A népszerűségi lista harmadik helyezettje a film. A megkérdezett főiskolások 16 százaléka vallotta magáénak. A megkérdezettek hozzávetőleg egyharmada jár hetente két-hó- rom alkalommal moziba. S a legkedvesebb filmélmények a többségnél a mai szovjet filmművészet műhelyeiből kerülnek ki, és olyan alkotók kezéből, mint Nyikita Mihalkov, Eldar Rjazanov, Szergej Szolovjev és más ismert rendezők. A FESTÉSZET MEGÉRTÉSE _____________ Hátrább áll a rangsorban a szavaitok 12. illetve 6 százalékával az ^sztrádmüvészet és a színház. Tegyük hozzá: szinte valamennyi válaszadó megjegyezte: mindig örömet jelent számára, ha koncertre vagy színházba mehet, de a tanulás miatt erre ritkán van lehetőség. A diákok átlagosan havonta egy-két alkalommal járnak színházba. A festészetet csupán a megkérdezettek négy százaléka írta az első helyre. Ennek okát sokan így látják: „Az iskolában megtanítanak rajzolni, kevéssé tanítanak azonban arra, hogy megértsük a festő mondanivalóját.“ A diákok többsége kifejezte azt az óhaját, hogy hozzanak létre speciális művészettörténeti szemináriumokat a felsőoktatási intézményekben. A szociológusok erre vonatkozóan javaslatot készítettek, amelyet eljuttattak a Szovjetunió Oktatásügyi Minisztériumába. A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a nyolcvanas évek egyetemi ifjúsága élénkebben érdeklődik a művészetek iránt, mint tizenöt esztendővel ezelőtti pályatársaik. A szociológusok a megkérdezettek ötven százalékáról állapították meg, hogy „magas színvonalú művészeti ismeretekkel" rendelkeznek — másfél évtizede éz zsák a megkérdezettek 30 százalékáról volt elmondható. APN A Szovjetuniónak a katonai konfrontáló „sfikkenté- sére irányuló nagy jelenti« ségű kezdeményezéseire mutatott rá Stockholmban az európai biztonsági és leszerelési értekezleten Bílva nov, a szovjet küldöttség 1 tagja. Emlékeztetett elsősorban a katonai költségvetések csökkentésére, a vegyi fegyverek Európából való ki vonására, valamint az európai atomfegyvermentes ö- vezetek létesítésére vonatkozó javaslatokra. A Szovjetunió abból indul ki — hangsúlyozta B. Ivanov —, hogy a katonai kiadások gyors ütemű növekedése az Egyesült Államokban és az Észak-atlanti Szerződés más országaiban mérhetetlen fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra. Az Egyesült Államok évről évre hatalmas összegeket fordít a nukleáris és a hagyományos fegyverek fejlesztésére és gyártására, s újabban ugyanígy az űrfegyverkezésre is. A bizalom erősítését Európában elősegítenék a vegyi fegyverek kivonására irínyuió lépé.el mnvjt nme őtt egy dyan szerződés megkötése, amely meg tiltaná vegyi fegyverek feledését ott, ahol eddig nincsenek. Végezetül B. Ivanov rámutatott arra, hogy a szovjet javaslatok alapos megvitatása elősegítené a bizalom erősítését az európai földrész államai között. —o— Guy Dupré, a Korea független és békés újraegyesítéséért küzdő nemzetközi összekötő bizottság főtitkára párizsi sajtókonferenciáján kijelentette, hogy június 25-e és július 27-e közt a koreai nép harcával való szolidaritási hónap célja emlékezteti a világ közvéleményét arra, hogy 1950. június 25-én az Egyesült Államok agresz. szív háborút provokált ki a fiatal Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Kijelentette, a koreai nép megsegítésére irányuló konkrét lépésekként elsősorban le kell leplezni azt az i- gazságot, hogy az amerikai fegyveres erők dél-koreai jelenléte nemcsak hogy folytatódik, hanem erősödik is. Hangsúlyozta: éppen ez a katonai jelenlét Korea e- gyesítésének fő akadálya. Az USA valódi fegyverraktárrá változtatta Dél-Köreát, a legkorszerűbb tömegpusztító fegyvereket telepítette ide, ami különösen fokozza a világméretű nukleáris konfliktus kirobbanásának veszélyét. Kiemelte a Koreai NDK kezdeményező békejavaslatainak jelentőségét, elsősorban azt a javaslatot, hogy a KNDK, az USA és Déí-Korea részvételével tartsanak háromoldalú tárgya- 'ásokat a koreai kérdés rendezéséről. —o— A Közös Piac tíz országának vezetői ötéves vita után a Párizs környéki Fontai- nebleau-ban kompromisszumos megállapodásra jutottak Nagy-Britanniának az Európai Gazdasági Közösség költségvetéséhez való hozzájárulásáról. A brit hozzájárulás volt azoknak a problémáknak az egyike, amelyek a megelőző két közös piaci csúcs kudarcát okozták. További, egyelőre megoldatlan kérdés marad a mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatás, amely kezd elviselhetetlen méreteket ölteni, valamint Spanyolország és Portugália közös piaci tagságának kérdése. A két ország tíz évvel ezelőtt kérte felvételét az Európai Gazdasági Közösségbe.
