Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-06-12 / 24. szám
V / Természetesen elmúltak azok az idők, amikor őseink rácsodálkoztak a kábel végén tényt gyújtó izzólámpára, vagy a messzi távolból kábeleken érkező teletonbl’vásra. A különböző vezetékek, kábelek behálózták a lég. teret, majd később a föld alá kerül tek, s ott kígyóznak ma is száz, sőt ezer kilométereken át. Megszokottan veszünk róluk tudomást, nyugtázva, hogy kellenek, szükségünk van rájuk. Kábelek, amelyek embereket, városokat, országokat kötnek össze, amelyek nélkül nem lenne villamos áram, rádió, televízió, telefon és sok egyéb más. Hol tart ma a kábelgyártás? Erre kerestem a választ hazánk egyik legöregebb, de mindamellett fejlődőképes kábelgyárában Déöínben. Csak megrendelésre A Labe folyótól kőhajltásnyíra, ^ vasútállomás tőszomszédságában lelek rá a gyárra. Egy fiatal mérnök, /öze/ Kasík üdvözöl a portán, aki mim az üzemi SZISZ- -alapszervézet alelnöke mutatkozik be. Alig lépünk az üzem háza tájára, máris feltűnnek a hatalmas csévetestek, amelyeken karvastagságú kábelmenetek simulnak egymáshoz. Nem vesztegelnek sokáig az udvaron, mert a gördülő testeket máris emelik daruval a teherautóra, hogy elszállítsák. Következtetésemet az alelnök, aki egyben a tervezési osztály vezetője is, igazolja: — Nem termelünk raktárra, nem is lehetne, hiszen óriási területre lenne szükségünk. Minden megrendelésre készül, mégpedig a megrendelő egyéni kérésére, 6- haja, kívánsága szerint. A szállítási határidő fél év, olyankor a- zonban egy év, ha a megrendelő teljesen speciális kéréssel áll elő, amelynek teljesítéséhez igényes előkészület és a technológiai folyamat módosítása szükséges. Idei gyártási tervünk 2140 kilométer magasfeszültségű és 18 ezer kilométer híradástechnikai kábel gyártásával számol. Tudni kell azt, hogy a távolsági telefonkábeleknek monopolgyártói vagyunk. Évről évre nagyobb az érdeklődés a koaxiális kábelvezetékeink iránt, amelyek új progresszív technológiával, az ún. csomagos szigeteléssel készülnek. Eddig hatvanháromféle terméket gyártottunk, s ha minden jól megy, két év múlva elkezdjük az üvegszálas optikai vezetékek gyártását is. Termékeink nemcsak a hazai piacon keresettek, hanem a külföldi megrendelők is egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak irántuk. Jelentős mennyiségben exportálunk a Szovjetunióba, Magyarországra és Romániába. Kevesen, de eredményesen _______ Mivel a gy'ár termelési struktúrájával már dióhéjban megismertetett a Pepiknek becézett SZISZ- -elnök, azt ajánlom, váltsunk témát. — Milyen a fiatalok szervezeti élete, mi mindent csináltok szabadidőtökben, és miben látjátok a meglevő tartalékokat? — Üzemünkben aránylag kevés a fiatal és a tagság szociális ösz- szetétele sem a legmegfelelőbb, hiszen a 62 tagból 38 vezető gazdasági dolgozó. Ennek ellenére nyugodtan ki merem jelenteni, SZ1SZ- -alapszervezetünk eredményes munkát végez, és a járás legjobbjai közé tartozik. A kilenctagú vezetőség a pártalapszervezet és szakszervezet vezetőivel karöltve színes, érdekes munkatervet állít össze, amelyben mindenki talál kedvére valót. Örvendetes, hogy az elmúlt évekhez képest akcióink látogatottsága jelentősen növekedett. A szórakozni vágyók klubesteken, diszkókon, beszélgetéseken, filmvetítéseken és további rendezvényeken tölthetik szabadidejüket. A sportolni vágyóknak naponta rendelkezésükre áll az üzemi tornaterem, a lányok aerobikozhatnak. Már hagyományosan részt veszünk a klad- nói konszern vállalatunk üzemeinek honvédelmi versenyén. Tavaly mind a férfi-, mind a női csapatunk az első helyen végzett. A társadalmi munkából is részt vállalunk. Tavaly 22 ezer facsemetét ültettünk ki a Bynoveci Erdőgazdaság faiskolájában. Segítettünk az üzemi óvoda és klub építési munkálataiban is. A mezőgazdaságnak főleg a szénabegyűjtéskor siettünk segítségére. Egyik tagunk, a huszonöt éves Hana Éart- lová egyéni felajánlást tett: vállalta, hogy a hetedik ötéves terv feladatait határidő előtt teljesíti. A sodrógépen dolgozó munkásnő négy év alatt akarja teljesíteni az ötéves tervet, és az eddigi eredményei azt igazolják is. Hana mindannyiunk példaképe, és javasoltuk, hogy nevét jegyezzék be a SZISZ KB tiszteletkönyvébe. A fiatal újítók tavaly tíz újítási javaslatot valósítottak meg, nem kevesebb, mint 262 ezer korona társadalmi haszon forrásaként. A járási ZENIT-kiállításon egy második és két harmadik helyezést értünk el. Zdenák Krfíáknak a kétszínű huzalszigetelést készítő berendezése az országos ZENIT- -vásáron látható lesz. Legfontosabb feladataink egyike, hogy a rajvezetők számának növelésével hatékonyabban segítsük városunk pionírcsapatait. Tovább mélyítjük kapcsolatainkat a budapesti és berlini kábelgyár fiataljaival, a- kikkel eddig is rendszeresen találkoztunk, és közös akciókat szerveztünk. I N Gyártási receptek _______ Ritkán jut el az ember kábelgyárba (Szlovákiában kettő működik — a szerk. megjegyzése), így hát hogyne érdekelne, mi van a kulisszák mögött, hogyan készül a többeres kábel, a sok-sok szigetelőréteg és végül a koromfekete külső burkolat. Kísérőmmel először a huzalkészítést csodálom meg. Fokozatosan szűkül a 7 milliméteres rézhuzalként érkező tekercsek keresztmetszete. A Miskolci DJGÉP húzógépei vaná- diumbetétes, ún. tüskéken húzzák ét a rezet egészen 0,2 mm átmérőig. Érdekes látvány a huzalok szigetelése, itt vagy gumiba vagy papírba „öltöztetik“ őket. Valaki azt hinné, ördögmotolla forog, mikor hat, nyolc, tizenkét orsóról elszabadul egyszerre a huzal, miközben az orsók egy hatalmas dobbal pörögnek. — íz a sodrógép — mondja a masinára mutatva kísérőm. Az egybefonódott huzalok már kicsit a kábelre emlékeztetnek, csak még egy papír- és egy alumínium csomagolás kerül rájuk. A szigetelés és az árnyékolás, mondják az itteni szakik. Következik aztán a palástolás, vagyis a külső szigetelés. Vagy ólom vagy fekete PVC kerül nyomás a- latt a szigetelt vezetékekre, és a présgép után már csak a hosszú- -hosszú fekete kábel kúszik tova a hűtővízben. A gyárban tizenöt" kubai fiatal is tanulja a szakmát. Négy év múlva tapasztalt szakemberekként térnek haza. A koaxiális kábelek részlegének vezetője Pravóslav Polák, aki tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely a 15. brnói gépipari kiállításon egy új típusú koaxiális párokkal ellátott híradástechnikai kábelt mutatott be. A termék a kiállításon aranyérmet kapott, a feltalálói pedig Klement Gottwald állami díjat. Miközben túlteszem magam a meglepetésen, rögtönzött előadásából elkapok egy-két adatot: a csomagos polietilén szigetelésű rézhuzalokon 2700 beszélgetést lehetne továbbítani magasfrekvenciás átvitellel/ Rendszeriét négy huzal van egy kábelben, és ami lényegbevágó és „zsebbevágó“, hogy ötszörösére nőtt az átviteli kapacitás, míg a rézszükséglet csak a két és félszeresére. Újra az udvaron lépegetünk, kifelé haladva a kábelrengetegből. A csomagolás, szállítás most sem szünetel, újabb tekercsek gördülnek ki, hogy teherautók, vonatok vigyék az ország minden sarkába. POLGÁRI LÁSZLÓ A szerző felvételei Á tudás hatalom Elmúltak ar. izgalommal teli pernek, órák, hetek, a végzősük túlvannak az érettségi vizsgákon. A diákok megmérettek, bizottság előtt adtak számot tudásukról. Ki jól, ki gyengébben, ki magabiztosan, ki akadozva felelt. Van, aki egyben pontot is tett ezzel iskolai tanulmányai végére, másoknak meg ez csak ugródeszka a főiskolai tanulmányok felé Egy két bét múlva sokan már munkahelyükön kezdik meg dolgos hétköznapjaikat, másokra viszont várnak a főiskolai, egyetemi felvételi vizsgák. A IV. E-BEN Szelecz Gyula mérnök, a kassai (Ko- gíce) , Schönherz Zoltán Energetikai és Gépészeti Középfokú Ipariskola igazgatóhelyettese az egyik „elekt- rós“ osztály, a IV. E felé kísérve röviden ismerteti az érettségi dossziét: — Napjainkban 147 diák, ebből 39 lány ad számot tudásáról a zöld asztalok előtt. Mind az öt osztály magyar és szlovák nyelvvel kezd, majd jönnek a szaktantárgyak. A három gépészeti osztály ezen kívül gépszerkesztés és üzemeltetésből, valamint gépészeti technológiából húz kérdéseket, a két energetikai osztály pedig elektroenergetikából és villamos gépekből vizsgázik. Az érettségizők közül 45-en adták be kérvényüket az ország különböző főiskoláira. Ezek számára egyhetes előkészítő tanfolyamot szervezünk még a felvételik előtt matematikából, fizikából és általános politikai ismeretekből szlovák nyelven. Kopogtatás nélkül lépünk be a vizsgaterembe, hogy ne zavarjunk. A zöld asztalnál ülő pedagógusok szeme a táblára szegeződik. Fucsko Fer- dinánd vizsgázik. Kiss István az első padban jegyzetel, minden idegszálával készülődik, koncertrálja gondolatait a feleléshez. A terem végében a mai nap további szereplői várakoznak, egyesek levetkőzve izgalmukat, mások még sebtében átfutják az anyagot. Blaskovics József és Jőzsa György mellé telepedek, akik egy füzetben böngészgetnek. — Izgultok, srácok? — kérdezem súgva. — Nem most esünk át a tűzkeresztségen, hiszen a villamos gépek már a harmadik érettségi tantárgy, de egy kicsit izgulunk. Közben Fucsko Ferdinánd befejezte Fucsko Ferdinánd jelesre vizsgázott mondókáját. Berta tanár elvtárs többször helyeslőén bólintott és hangos igennel nyugtázta a hallottakat. A feltett kérdésekre Is határozott, kimerítő választ adott. — Ügy tudom, Brnóba készülsz főiskolára, így az itt elért eredmény.' esetedben csak részeredmény — mondom neki, amikor már gratuláltam sikeres vizsgájához. — Akkor leszek igazán boldog, ha a felvételi vizsgán is ilyen jól túljutok, és az elektrotechnikai kar hallgatójává válók. Nagyon hasznosnak találom az egyhetes előkészítő tanfolyamot, amely az iskola gondoskodását tükrözi. — Négy év távlatából hogyan értékelnéd az itt töltött időt, milyen lesz a búcsú pillanata? — Nagyon a szívemhez nőtt az ipari. Csak szépet és jót tudok mondani erről az iskoláról. i ...^ Rapács Valéria érettségizik, ketten pedig készülnek SZISZ-EGYENRUHÁBAN A második félidőre érkezem meg a Safárikovói Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskolába, ahol 34 lány érettségizik az ökonómiai szakon. Könyvelésből vizsgázik most nyolc csinos lány. Mindany- nyian SZISZ-egyenruhában, és a várakozás izgalmas perceit ismétléssel töltik. Meglep, hogy az osztályból senki sem készül továbbtanulni. — Vajon miért van ez így? — fordulok Rapács Valériához. — Lányok vagyunk, és a mező- gazdaságba készülünk dolgozni. Mindenkinek megvan már a munkahelye egyéves próbaidőre. —- Hogy sikerültek eddig a feleleteid, és hogyan érzed magad az utolsó vizsga előtt? — Az eddigi feleleteim magyar és szlovák nyelvből, valamint szervezés és gazdaságtanból, érzésem szerint, jól sikerültek. Az utolsó tantárgy, a könyvelés sokunknak „mumus“, én is komoly szaktantárgynak tartom, de azért nem esek kétségbe. Nekünk, leendő mezőgazdasági közgazdászoknak ez a kenyerünk. Közben megindult az érettségi „menet“: Takács Mária kérdést húz, Bodnár Eleonóra az egyszerű és bővített újratermelésről beszél ... A falon levő jelszó: „A tudás hatalom“ — ebben az iskolában is bebizonyosodott. —polg—>- .. - - • - I
