Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-01-17 / 3. szám
KOMMENTÁLUNK A jövőre gondolva Magunk mögött hagytuk az 1964. év első munkanapját, de még fülünkben csengenek a szokásos újévi jókívánságok. Milyen lesz, mi vár ránk ebben az évben? Ez a leggyakoribb kérdés, amelyet a családban, társaságban, barátok között hallani szoktunk. A kérdést érthetően mindenkinek egyedül kell megválaszolnia, szélesebb összefüggésben azonban az egyéni vágyak és elképzelések megvalósítása szorosan összefügg a társadalom gondjaival, feladataival, kitűzött céljaink elérésével. Aki végighallgrtta köztársaságunk elnökének hagyományos újévi beszédét, az előtt bizonyossá vált, hogy a legfelsőbb párt- és állami szervek fő gondja népünk békés, nyugodt életének megőrzése marad a jövőben is. Gustáv Husák elvtárs azonban azt is kiemelte, hogy állampolgáraink jó élete és Csehszlováika szilárd nemzetközi helyzete szükségessé teszi népgazdaságunk további intenzív fejlesztését. A kor növekvő igényel, társadalmunk szükségletei és a világgal folytatott verseny nem er ’e- dik meg, hogy beérjük az eddigi eredményekkel, jobban kell gazdálkodnunk, bátran és rugalmasabban kell felhasználni a tudományos-műszaki ismereteket. Igen nagy lehetőséget ad e téren a nemzetközi szocialista integrációban való részvételünk elmélyítése. Az új esztendőben mindannyian anyagi és kulturális szempontbál gazdagabban akarunk élni. De figyelembe kell venni, hogyha jobban akarunk élni, jobban kell dolgozni — figyelmeztetett ismét GuStáv Husák. Állandóan visszatérő gondolat beszédében a béke megőrzésének szükségessége és lehetősége. — Az alkotó munka a legnagyobb hozzájárulás a békének és országunk biztonságának megőrzéséhez — mondotta. — Állampolgáraink döntő többsége tudja, honnan fenyegetik igazából a békét. Ezért fogadják megértéssel azokat a szükséges védelmi intézkedéseket is. amelyeket barátainkkal közösen teszünk, tekintettel az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésére. Aki figyelemmel kíséri belpolitikai életünket, az tudja, hogy a pírt vezető testületéi mekkora gonddal kezelik azokat a kérdéseket, amelyek befolyásolják a társadalom, a dolgozó ember életét. Husák elvtárs minden beszédében, így a legutóbbiban is hangsúlyozta, hogy tevékenységünkben ezek elsőrendű fontosságúak. Az anyagi szükségletek kielégítése e törekvés elválaszthatatlan része. Viszont azt is látnunk kell, hogy az anyagi fogyasztás növelése nem lehet öncélú, hanem csupán eszköze az egyén és a társadalom sokoldalú fejlődésének. A kitermelt és elfogyasztott értékek mennyisége csak befolyásolja az ember életét, de önmagában nem alakítja. Abból kell kiindulnunk, hogy a szocializmusban az élet gazdagsága tartalmában elsősorban a. munkában és általában mindennemű, az ember képességeit fejlesztő olyan tevékenységben rejlik, amelyek gyarapítják azt a lehetőségűt, hogy nemcsak saját, hanem az egész társadalom érdekeinek megfelelően érvényesüljön. Ezért vetjük el a fogyasztás olyan növekedését, amely az anyagi értékek értelmetlen felhalmozásához, a tárgyak fetisizálá- sához vezet. Szocialista gazdaként kell viszonyulnunk feladataink teljesítéséhez, tudatosítva, hogy mi nemcsak az értékek használói és fogyasztói vagyunk, hanem egyúttal termelői és előállítói is, hogy az egyéni érdekek kielégítése elválaszthatatlanul összekapcsolódik az egész társadalom érdekeinek kielégítésével. A közös munkáért vállalt felelősség kötelességünkké teszi, hogy elosszuk azt. amit termeltünk, ne éljünk a következő évek rovására és állandóan szem előtt tartsuk: már ma meg kell teremtenünk a további fejlődés feltételolt. STRASSER GYÖRGY HA IMS A SZERKEZEIM... Dedice na VJSkov na Mo- rave egyik városnegyede. Az egykor önálló közigazgatású faluban nyolcvanhét évvel ezelőtt született munkásosztályunk nagy vezére, Element Gottwald. A szülőháza előtti kis téren teszik le minden évben a katonai esküt a Szárazföldi Hadsereg V^skovi Főiskolájának elsőéves hallgatói. Itt találkoztam Videczky Géza főhadnaggyal, az iskola Ifjúsági szervezetének elnökével. — Katonai főiskolán az ifjúsági szervezet szintén bekapcsolódik a SZISZ valamennyi rendezvényébe — mondotta, miután az iskolai szervezet munkájára terelő dött a szó. — Legfontosabb feladataink közé tartozik részt venni a nevelő munkában, szervezni és irányítani az eszmei-politikai nevelést, megteremteni a feltételeket a szabadidő helyes kihasználásához, és úgy élni, mint általában minden becsületes fiatal él hazánkban. A szabadidő helyes kihasználása nálunk is szoros kapcsolatban van a kulturális és sportélettel. Talán csak egy olyan dolgot tudnék mondani, ami megkülönböztet bennünket más főiskoláktól, mégpedig azt, hogy nálunk mindenki tagja az ifjúsági szervezetnek, tehát a szervezettség százszázalékos — Első helyen említetted a tanulást. Hogyan segítitek elő a pedagógiai munka hatékonyságát? — Szoros kapcsolatban állunk az iskola tanáraival és politikai dolgozóival. Ez főleg az egyes tanszékeken van így, ami érthető, hiszen a mozgalmi élet a tanszékek szervezeteiben folyik. Minden alapszervezetnek van egy tanulmányi felelőse, aki szorosan együttműködik a tanszék SZISZ-bízottságával, Különböző versenyeket és vetélkedőket szerveznek, amelyek szintén hozzájárulnak a hallgatók ismereteinek gyarapításához. Arra törekszünk, hogy a versenyek a legfontosabb tantárgyak a- nyagából merítsenek, hogy ezzel is hozzájáruljunk a hatékonyabb pedagólai munkáim.. Ügyelünk arra, hogy hallgatóink a lehető legjobban kihasználják az idejüket a kollektív és az önálló tanulásra, és arra, hogy a legjobbak legalább már a harmadik szemeszterben bekapcsolódjanak a diákköri tudományos munkába. — Ezen a főiskolán a politikai tantárgyak szintén a főtantárgyak közé tartoznak. Gondolom, ebből kifolyólag sajátos feladatok várnak az ifjúsági szervezetre a politikai nevelő munkában. — Igen. A vpolitikai nevelő munkára nagyon nagy figyelmet fordítunk. Szervezésében és irányításában a csehszlovák] néphadseregre vonatkozó előírásokból indulunk ki. Az egész munkának az alapja a „Vörös zászló nyomában“ elnevezésű verseny, amelybe kivétel nélkül minden hallgató bekapcsolódik. Az alapszervezetek versenyeit a tanszékek versenye követi, majd a győztes csapat részt vesz a csehszlovák néphadsereg országos vetélkedőjén. Elmondhatom, hogy az utóbbi években szép eredményeket értünk el ezen a legrangosabb versenyen is. — Nagyon sokan bekapcsolódnak a „Lenin tanításai“ elnevezésű mozgalomba és a forradalmi hagyományok köreibe. De nagyon népszerűek a különböző évfordulók alkalmával szervezett beszélgetések is. Főleg a második világháború közvetlen részvevőivel szervezett beszélgetésekre Jönnek el sokan. Ez talán érthető is, hiszen hallgatóinkból lesznek a Jövő tisztjel, parancsnokai. — Említetted, hogy minél előbb igyekeztek bekapcsolni a diákokat a tudományos munkába is. — Ez szintén fontos területe tevékenységünknek. Hallgatóink a negyedik év végén, az államvizsga sikeres letétele után mérnöki címet és hadnagyi rangot kapnak. Tehát lényegében műszaki szakemberek lesznek, s mint olyanoknak, járatosaknak kell lenniük a műszaki világ dolgaiban, hiszen a haditechnika e téren mindig az élen jár. Sőt, ,aklk bekapcsolódnak a diákköri tudományos munkába, általában könnyebben végzik a tanulmányaikat is. — Eddig csak a tanulásról, gyakorlatozásról és a munkáról beszélgettünk, de a ti hallgatóitok is fiatalok, és bizonyára szórakozni is szeretnek. Milyenek erre a feltételeik? — A szakköri munkára, valamint a szórakozásra és a kikapcsolódásra nagyon Jó feltételeink vannak. Mindezt jobbára az iskolánk klubjának parancsnoksága irányítja. Nagy az érdeklődés a különböző kultűrcsoportok munkája lránt, da nagyon sokan bekapcsolódnak a sportéletbe is. A sport szakosztályok munkáját a testnevelési tanszékkel közösen Irányítjuk, ami azt eredményezte, hogy szinte valamennyiben aktív sportélet folyik, s időnként kimagasló eredmények is születnek. Kamocsai Imre Összefogással épült A magyarországi paksi atomerőmű a világ 267. ilyen létesítménye, de sok tekintetben egyedi típusnak számít. Az első Ilyen létesítmény, amely a KGST-orszá- gok sokoldalú gyártmányszakosítási egyezménye alapján épült, és biztonsági rendszere kielégíti a legszigorúbb követelményeket is. , Szovjet, bolgár, csehszlovák, NDK-bell és lengyel szakemberek is segédkeznek az erőmű létrehozásában. A magyar Ipar részvétele megközelíti az 50 százalékot, és éppen a paksi tapasztalatok tették lehetővé, hogy növekvő arányban vállaljon részt a KGST atomerőmű-építési programjából. Mintegy 110 vállalat dolgozott az építkezésen. A fantasztikus méreteket nehéz érzékeltetni, de talán néhány szám segít ebben: egy üzemi főépülethez 160 ezer köbméter betonra és 28 ezer tonna acélszerkezetre van szükség. A technológiai berendezések súlya csaknem 50 ezer tonna, működtetésükhöz mintegy 400 kilométernyi kábelt fektettek le. 1983. november 3. — Pakson üzembe helyezték a KGST-országok összefogásá- séval épült elsó magyarországi atomerőmű elsó blokkját. Négy, egyenként 440 megawattos teljesítményű blokk épül Itt. Mindegyikhez egy raktor és turbógenerátor tartozik. Két blokk kapott helyet egy épületben, s ez számos segédrendszer közös használatát és gazdaságos üzemeltetését teszi lehetővé. A másodiknál jelenleg üzembe helyezési, a harmadiknál. Illetve a negyediknél építési munkák folynak. A tervek között 1000 megawattos blokk építése Is szerepel. Az első magyarországi atomerőmű alig két hónap alatt 1,6 milliárd kilowatt, óra villamos energiát termelt. Paks — miután elkészül mind a négy blokk — a magyar villamosenergia- -Igények csaknem negyedét elégíti ki. (hagy) H armincöt évvel ezelőtt, 1949. Január 25-én a szocialista fejlődés útját választó kelet-európai országok vezető képviselői Moszkvában megalakították a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A szocialista világrendszerhez tartozó országok ösz- Szefogása először politikai síkon jött létre. A gazdasági együttműködés megszervezését mindenekelőtt a termelőerők fejlődése, Illetve továbbfejlesztése tette szükségessé. Erre akkor került sor, amikor az európai népi demokratikus országok nagyjában és egészében helyreállították a háborúban lerombolt, elpusztított gazdaságukat és hosszabb, többnyire öt évre szőlő terveket kezdtek készíteni a szocialista iparosítás megvalósítására. Ehhez új alapokra kellett helyezni a szocialista országok nemzetközi együttműködését is, amely addig kizárólag két- oldalúan folyt. Az új helyzetben sokoldalúan együttműködő szervezetre volt szükség. Külső ok is siettette a szocialista országok gazdasági összefogásét. Az Egyesült Államok és a nyugati imperialista hatalmak, miután látták, hogy katonai eszközökkel nem tudják meggátolni a szocialista társadalmi rend fejlődését, gazdasági módszerekhez folyamodtak. Gazdasági blokádot hirdettek, megtiltották az alapvető nyersanyagok, fontos gépek és berendezések eladását a szocialista országoknak. Ámde ehhez fűzött reményeik is szerte- oszlottak. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak 1949. évi januári tanácskozásáról kiadott nyilatkozat így ír erről: „Az értekezlet megállapította, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és néhány más nyugat-eurőpai ország kormánya bojkottélja a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokratikus országokkal és a Szovjetunióval. Mivel a szocialista országok lehetetlennek tartják, hogy alávessék magukat a szuverenitásukat és nemzetgazdaságuk érdekeit sértő Marshall- terv diktátumának, ezért az értekezlet szükségesnek tartotta az európai országok között a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakítását egyenjogú képviselet alapján.“ A KGST létrehozásában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió vett részt. Nem sokkal később csatlakozott hozzájuk Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság; Albánia azonban már évek óta nem vesz részt a szervezet munkájában. Mongólia 1962, Kuba 1972, Vietnam 1978 óta teljes jogú tagja a szervezetnek, Jugoszlávia, Angola, Etiópia és _________________________________________________ A KGST 35 ÉVE Egymást segítve önzetlenül Laosz pedig megfigyelői státusban vesz részt a KGST munkájában. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa *— ahogyan ezt az alapokmány leszögezi — nyílt szervezet. Ez azt jelenti, hogy csatlakozhatnak hozzá mindazok az orszá,- gok, amelyek magukévá teszik a KGST célkitűzéseit, és vállalják az együttműködéssel járó kötelezettségeket. A KGST egyik vezérelve, ebből következően működésének is egyik legfontosabb alapelve a tagállamok szuverenitásának, egyenjogúságának tiszteletben tartása. Ez nyilvánul meg határozathozatali rendszerében is, abban, hogy a KGST szerveiben a határozathozatalhoz egyhan* gúság, az érdekelt tagállamok egyetértése szükséges. A KGST szervei ajánlásokat dolgoznak ki, amelyek kötelező erővel csak azután bírnak, miután az érdekeltségüket bejelentő tagállamok illetékes szervei hivatalosan jóváhagyásukat adják hozzájuk, hatályuk azonban nem terjed ki az érdekeltségüket be nem jelentő országokra. A KGST keretében folytatott együttműködés tartalma, formái és módszerei az elmúlt három évtized alatt sokat változtak és fejlődtek. A változások elválaszthatatlanok a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésétől, a szocialista gazdasági építésében felvetődő igényektől és követelményektől. A KGST fejlődésének első szakasza megalakulásától a hatvanas évek elejéig tartott. E periódus kezdetén az együttműködésnek két fontos feladata volt: az egyik a szocialista iparosítás előmozdítása, a tagállamok szocialista gazdaságának kiépítése; a másik az Imperialista hatalmaktól valő gazdasági függés felszámolása, a tőkésországok diszkriminációs politikájának elhárítása. Ebben az időszakban az együttműködés fő formája az egymás közti külkereskedelmi áruforgalom fejlesztése, a tudományos-műszaki segítségnyújtás és a szakemberképzés volt. A hatvanas évek elejétől beszélhetünk a KGST fejlődésének új, második szakaszáról. A népgazdasági tervek koordinációjával egyidejűleg megkezdődött az ágazati együttműködés. Az ágazati együttműködés terén ebben az Időszakban olyan nagy jelentőségű megállapodásokat kötöttek és valósítottak meg az országok, mint például a Barátság kőolajvezeték megépítése, s KGST-országok villamosenergia-rendszereinek összekapcsolása, a közös vagonpark létrehozása stb. A hatvanas évektől létrejöttek a közős gazdasági szervezetek is, mint például az Interchim, az Intrasmas, az Agromas vagy a Haldex. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak, valamint kormányainak vezetői a KGST XXIII. (külön) ülésszakán, 1969 áprilisában elhatározták a szocialista gazdasági integráció komplex programjának kidolgozását. Az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó Komplex Program című dokumentumot a KGST XXV. ülésszakán fogadták el Bukarestben. E szerint: „A gazdasági és tudományosműszaki együttműködés elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a nemzetközi szocialista munka- megosztásnak, a gazdaságok közelítésének és a nemzeti gazdaságok korszerű, nagy hatékonyságú szerkezete kialakításénak, gazdasági fejlettségi színvonaluk fokozatos közelítésének és kiegyenlítésének, a gazdasági élet, a tudomány és a technika legfontosabb ágazataiban mélyreható és tartós kapcsolatok kialakításának, ezen országok nemzetközi piaca bővítésének és megszilárdításának, az áru- és pénzkapcsolatok tökéletesítésének folyamata, amelyet a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai és kormányai tudatosan és tervszerűen szabályoznak“. A Komplex Program elfogadásával elmélyült a kooperáció és a szakosítás, a szervezet országai közös célprogramokat dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik az eszközök gazdaságosabb kihasználását. Ennek tulajdo níthatő, hogy a KGST a világgazdaságban uralkodó válsághelyzet ellenére egyenletesen fejlődik. A szervezet megalakításakor a világ ipari termelésének 16,6 száza lékát állította eiő, ma a 33 százalékát adja. Bíró Mária i Á t T
