Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-15 / 20. szám

% XT] TFjQSÜG á A KIHÍVÁS: 240 CENTIMÉTER A jóslatokra rácáfolva csaknem három évig tartotta magát a férfimagasugrás 236 centiméteres világ­csúcsa, amely az NDK-t képviselő Gerd Wessignek aranyérmet jelentett a moszkvai olimpián. Az 1980-as nyári játékok bajnokát egy 20 esztendős sanghaji főis­kolai hallgató, Csu Csien-hua váltotta fel a világcsúcs- listán. Üj korszak kezdődött a dinamikusan fejlődő ver­senyszám, de egyben az atlétika történetében is: ebben a sportágban ugyanis kínai versenyző nevéhez fűződő rekord még sohasem várt hitelesítésre ... Az ötgyermekes Csu család legifjabb sarja kisgyer­mek korában az átlagosnál jóval többet betegeskedett. Krónikus hörghurutja és két súlyos tüdőgyulladása után a szülei még a széltől is óvták. Ha valaki ekkor azt jó­solja, hogy Csu Csien-huából egyszer még világhírű sportoló lesz, bizonyára csak mosolyogtak volna. Az el­ső ember, aki a csenevész külsejű legényben mégis fan­táziát látott, Hu Hung-fej volt, a sanghaji sportiskola edzője, ő a világrekorder mestere ma is. — Tízesztendős volt Csu Csien-hua, amikor először találkoztunk. Tudtam a fiúról, hogy beteges, de feltűnt, hogy nyúlánk, de mégsem esetlen, s hogy olyan köny- nyed a mozgása, mint tízezerből talán két vagy három gyereké. Gondoltam magamban, csak jót teszek neki, ha edzésbe fogom, legalább egy kicsit megerősödik — nyilatkozta az edző. A sport a lehető legjobb terápiának bizonyult, Csu Csien-hua egyre ritkábban hiányzott az iskolából, s egy­re magasabbra emelt lécek fölött repült át. Az edző optimizmusának az 1979-es esztendő rövid időre véget vetett. t, Csu ugyanis egy év leforgása alatt többet nőtt, mint . az osztálytársat három alatt. Amikor lemérték, az ered­mény 193 centiméter volt! Csoda, hogy az egyesületben a társai „futóbab“-nak nevezték el? Tizennyolc esztendősen Csu Csien-hua már a világ leg. jobbjai közé tartozott, ebben az évben lépett be a 230- asok „klubjába“. Nagy esélyesként utazott 1981-ben a bukaresti Universiadéra, ahol viszont súlyos bokaszalag- -szakadást szenvedett, négy hónapig nem is edzhetett. — Mindent elölről kellett kezdenünk — folytatja az edző —, de Csut nem törte meg a kényszerszünet. Amint terhelhetővé vált, különleges edzésekbe kezdett. Heten­te mindössze egy alkalommal gyakoroltuk az ugrást, a többi napon súlyemelés, futás, és Szökdelés szerepelt a programjában, no meg a kosárlabda és a foci, ami nél­kül meg sem tudnának lenni az atlétáink. Csu Csien-hua 1983. Június 11-én a 12 milliós Sanghaj leghíresebb sportolója lett, amikor 237-re javította a vi­lágcsúcsot. Három hónappal később — ezt csak a kellő rutin hiányával lehet magyarázni — Helsinkiben a vilag^T* bajnokságon 229-cel „csak“ harmadik lett. Alig néhány nappal a VB után viszont a kínai sportjátékokon szülő­városában ismét csúcsformában versenyzett, s most már a 238-at is átvitte. „Futóbabot“ ezek után a közelgő olimpia első számú esélyeseként emlegetik, aki a vilá­gon elsőként juthat át a bűvös 240 centiméteresen. Sem. mi más nem érdekli, csak az ugrás és a tanulás, hi­degen hagyják a gyengébb nem „kihívásai“, egyetlen szórakozása — de az is csak ritkán — a magnózás... Ünnepre készül a FIFA olcvan évvel ezelőtt, 1904. május 21-én alakí­tották meg Párizsban a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget, a FIFA-t. Ebből az alkalomból a testület az évfordulót kongresszuson ünnepli meg, a- melyre sok neves személyiség kapott meghívást, s ter­mészetesen Svájc vezető államférfiai is, hiszen a szö­vetségnek 1922 óta ez az ország ad otthont. Az ünnepségen kitüntetésben részesül a 89 éves Sir Stanley Rous, a szövetség volt elnöke; dr. Mihail Andre- jevic, aki rekordideig, 1938—1982 közötf volt a végre­hajtó bizottság tagja; a labdarúgásban kivívott érdemei­ért Helmuth Schön, az NSZK volt szövetségi kapitánya; továbbá.a háromszoros világbajnok brazil csapat tagja, Pelé; a nyugatnémetek kiválósága, Beckenbauer; a fut­ball „gentlemanje“, Bobby Charlton; az olaszok kapusa, Zoft, aki 42 éves korában még védett, s 110 alkalom­mal kapott helyet az olasz válogatottban. Ugyancsak ki­tüntetik a FIFA hét alapító tagját, Franciaország, Bel­gium, Dánia, Hollandia, Svédország, Spanyolország és Svájc szövetségét. A kongresszus 21-én 14 órakor kezdődik, este jubileu­mi bankettet tartanak. Másnap, 22-én a vendégek a zü­richi városházán megtekintik a futball történetéről szó­ló kiállítást, majd este az ünnepi program csúcspontjá­nak ígérkezik az 1982. évi világbajnok Olaszország és a finalista NSZK revánsmérkőzése. Ezenkívül filmeket is bemutatnak, így a spanyolorszá­gi világbajnokságról. Találkozik a FIFA és a NOB vezér, kara. A kongresszus idejére könyv jelenik meg a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség nyolcvan évéről. Végül kö­szöntik a FIFA elnökét, Joao Havelange-t, aki tíz éve, 1974 júniusa óta (ölti be ezt a tisztséget. Az 1984-es sikerek kulcsa: a víz! N elson Piquet és vele a BMW turbó múlt évi győzelme kisebb földindulást okozott a For­ma 1 világában. Végérvé­nyesen bebizonyosodott u- gyanis, amit korálhn már sokan állítottak, de Keke Rosberg Williams Fordja 1982-ben még cáfolni lát­szott. hogy a világbajnoksá­gon véget ért az atmoszfé­rikus. hagyományos moto­rok dicsőséges pályafutása, és aki nem turbóval áll a ráfihoz, annak kár is el­indulnia a versenyeken. Megkezdődött tehát a ver­senyfutás a turbómotoro­kért, csakhogy az igazán jő. és főleg versenyben ki­próbált turbómotorokból ki­csi a választék, meg aztán a gyártók sem sietnek a vá­sárlók elébe, kínáljanak bár azok csillagászati összege­ket egy-egy motorért. Egyik­nek sem érdeke ugyanis, (sem a BMW-nek, sem a Re- nault-nak), hogy teleszórja a mezőnyt a motorjaival, az­tán versenyezzen saját ma­gával. A Renault-hól nagy nehezen mégiscsak kapott a szintén francia Ligier-csapat (azon kívül, hogy a Lotus tavaly már Renault-turbóval ment), és a BMW is meg­szánta a nyugatnémet ATS- csapatot az eredeti „kun­csaft“, Bernie Ecclestone Brabham-Parmalatja mellett. A McLaren már tavaly év­közben hozzájutott a Por- sche-turbóhoz, az Alfa Ro. men kifejlesztette a maga turbóját. Ferrarinek már „régről“ volt, a Williams pedig a Hondával kötött egyelőre döcögő, de jó táv­latokat nyitó üzleteket. Ke­ke Rosberg meg is jegyezté: „Piquet idén újra számolhat velem.“ Közben egy „átlagos“ más­fél literes turbómotor (ki­ki vegye alapul a turbó nél­küli 1500-as Lada teljesít­ményét) a Forma 1 ver­senygépekben messze a 600 lóerős teljesítmény fölé ke­rült. A Ferrari 126C4 jelű motorja 750 lóerős, de fél- hivatalos hírek szerint, ami­kor ezekből egyet maximá­lis próbának vetettek alá, 1000 lóerőt adott le, és csak azután törött ripityára. Az viszont mindennapi gyakor­lat, hogy a 650 lóerőre be­Állított motorokat 850 Ifi­erőre próbálják ki a fékpa­don. (Elnézést különben a lóerőért, de a sport-szakiro­dalomban a watt-nak eddig nincs nagy sikere, mert ki­nek van kedve, ideje évtize­dekre visszamenően átszá­molgatni a versenymaéorok teljesítményét. Anélkül pe­dig nem lehet viszonyítani, éreztetni a fejlődést.) Ezt a pokolian nagy telje-- sitményt természetesen rend­kívül nagy fogyasztás mel­lett adják le a motorok. Az idei versenyeken azonban szigorúan tilos futam köz­ben az üzemanyag-utántöl­tés, és 220 literben határoz­ták meg az egy versenyen felhasználható üzemanyag mennyiségét is! Ez nagyjá­ból azt jelenti, hogy egy li­ter benzinnel lsgalább 1,4 kilométert kell megtenniük a versenyautóknak. Sokak véleménye szerint erre ma még egyik gép sem képes. — Az első néhány futa­mon, azt hiszem, többen áll­nak majd meg üres benzin­tartállyal a verseny kéthar­madánál. Aztán visszaveszik a teljesítményt, és rendbe jönnek a dolgok — így Ni­ki Lauda. És erre szerinte nagy szükség lenne, mert ahogy állítja: — A verseny- pályák biztonsági berende­zései, és maguk a pályák semmit nem változtak. Ja­vultak ahhoz képest, ami­kor még gyenge, kis 500 ló­erős Cosworth motorokkal játszadoztunk ... Közben a mérnökök azon fáradoznak, hogy mégse kelljen nagyon visszavenni a teljesítményt. A Ferrari és a BMW már korábban Is próbálkozott azzal, hogy vi­zet fecskendez be a robba­nótérbe. most pedig szinte mind an turbós a vízbefecs­kendezés valamelyik módo­zatán dolgozik. A legnyu­godtabb az Alfa Romeo, mert a gyár már a hatvanas évek végén gyakorlatot szer­zett ezen a téren. így Chttl mérnök, '“a nyolchengeres, 650 lóerős turbómotor ter­vezője magabiztosan jelen­tette kt: — Nálunk nem téma a fo­gyasztás. Majd kiderül. A vízbefecskendezés min­denesetre, gyári mérések szerint, mintegy tíz száza­lékkal csökkenti a fogyasz­tást, és 10—20 százalékkal csökkenti a motor belső hő­mérsékletét (hiszen ez is a célja, és hatásának a ma­gyarázata többek között). Erre alapozták azt a kije­lentést (ami benzinmotoros autóknál kissé furcsán hang­zik): 1984. évi sikerek kulcsé— a víz leszl Közben halomra dőlnek az ú) versenygépek próbáin, tesztelésein a régi pályacsú­csok, ami azt mutatja, hogy ezek az ú) szerkezeték még jobbra, még gyorsabbra si­kerültek, mint a tavalyiak voltak. Igaz, senki sem tét­lenkedett. A Renault például 32 helyen változtatott, ter­vezte át csak a kocsi futó­művét, karosszériáját, nem beszélve most a motorról. De minden csapatnál igye­keztek, és talán még na­gyobb változásokat is meg­valósítottak a franciáknál. Williams a Honda-motor miatt kényszerítve is volt erre. Most szabadkozik: — Nem olyan szép ver­senyautó került ki a ke­zünkből, mint azt megszok­ták. de az első szempont most a megbízhatóság volt. Az idei világbajnokság ra)tja előtt az olaszok egyéb­ként enyhén nosztalgiáztak, azt emlegették, hogy har­minc éve nem volt már olasz világbajnok a Forma 1-ben. Az első világbajnok­ságot, 1950-ben olasz ver­senyző olasz gépén nyerte meg. Nino Farina Alfa Ró­meón. Aztán a következő két esztendőben győzött Al­berto Ascari Ferrarin, és nincs tovább... A Ferrari ugyan nyert még többször, legutóbb 1979-ben Jody Schekterrel, de hát ez nem az igazi, és különösen ak­kor nem, ha — mint most is — a versenyzők egyhar- mada olasz a VB résztvevői közül, s olasz a mecénások túlnyomó többsége is. Töb­bek között ezért került Teo Fabi Nelson Piquet mellé, Michéle Alboreto pedig a, Ferrarihoz. De Cesarls Ligier JS 23 Renault Turbója egyelőre nem remekelt. Forgács mester Interjút ad. S omorján (Samorfn) a vívás a legnépszerűbb sportágak közé tartozik. Forgács Oszkár, a vívás atyja ebben a több mint 10 000 lakosú dél-szlováklat városban ismert személyiség volt a háború előtt a nemzetközi vívóporondon — két világbajnokságon Indult a csehszlovák válogatott szí­neiben. Mindhárom fegyvernemben kitűnően forgatta a pen­gét, sokszoros csehszlovák bajnok volt. A most 65 éves mes­teredző 22 évvel ezelőtt alapította az azóta már számos si­kert aratott vivószakosztályt Somorján. Akkor 1962-ben még ^evesen gondolták volna, hogy e kisváros egyszer a cseh­szlovák Ifjúsági vívósport fellegvára lesz. Mert ma már bi­zony az. A Forgács Oszkár, Forgács Krisztián, Fehér Béla edzőhármas Irányította, ma már Ifjúsági vivóközponttá kine­vezett Slávta szakosztályban eddig összesen 13 válogatott vívót neveltek fel. A korábbiakból Safarlt, Érsek és Botlő neveket kell megemlíteni, jelenleg a 18 éves Kovács László az ijfúságl válogatott erőssége. Galbáfi Tibor pedig felnőtt kerettag. Nagy reménységnek számít a 15 éves Kovács Szi­lárd (az előbb említett László öccse), az azonos korú )a- vorcsík János és a három évvel Idősebb Nagy József is. Mind­annyian tőrözők. Azt. hogy a szakosztály az országban valéban a legjobbak közé tartozik, az előbbi felsoroláson kívül a tavalyi eredmé­nyek Is bizonyítják A csehszlovák serdülők bajnokságát a lányoknál Zalabai Anikó, a fiúknál Javorcsík János nyerte, az ifiúságlakná! Debreceni János faki Ivány Zoltánnal együtt a bratíslavai Slávia UK-ba igazolt át, mivel mindketten Szlo­vákia fővárosában folytatják tanulmányaikat) vívta ki ma­gának az aranyérmet, A Galbác. Debreceni, Ivány, Kovács kvartett pedig megnyerte az Ifjúsági csapatbajnokságot, és a felnőttek között ugyanebben az összeállításban ezüstérmet szerzett. Kovács Laci a tavalyi budapesti junior-világbajnok­Ifjúsági vívósportunk fellegvára ságon a csehszlovák válogatott legjobbja volt, sikerrel sze­repelt a világ kiválóságainak erőfelmérésén. Az ősz hajú, de a sportpályán, tornatermekben töltött évek­nek köszönhetően állandóan mozgékony, Jókedvű Forgács Oszkár vezetőedző a következő szavakkal emlékezik vissza a kezdetre: „A mostani sikereket annak a lelkesedésnek kö­szönhetjük, amellyel annak Idején a fiatalok nekiláttak az edzésnek. Egyszerűen megszerettettem velük ezt a nagyon szép, de egyben harcias sportágat. Évente 15—20 érdeklő­dő Jelentkezik, persze csupán néhányuk kapaszkodik meg, mert az első évben a kitartás a legfontosabb. A fiatal diá­kok között sokan vannak, akik azonnal vívni szeretnének, de csak nagyon alapos, sokoldalú felkészülés után foghat­nak a gyerekek fegyvert a kezükbe. S ez sokaknak unalmas. Talán ezért az a nagy lemorzsolódás az elején. De ezt egy vivőmesternek meg kell szoknia .. .“ Tavaly Prágában a szovjet és lengyel vfvök részvételé­vel megrendezett nemzetközi ifjúsági versenyen a somor- Jaiak bizonyultak a legjobbaknak. Ez is bizonyítja, hogy a fiatalabb korosztályokban vivőink teljesen egyenrangú ellen­felei a szomszédos vívőnagyhatalmak versenyzőinek. A fel­nőttek között mégis óriási a szakadék. Mi ennek az oka? „Elsősorban a fegyverek, pengék és más felszerelés hiánya. A pengehiány szinte katasztrofális, hiszen ez éppen olyan, mintha a labdarúgóknak labda nélkül kellene edzenlük, ami pedig képtelenség. Persze problémát okoz az is, hogy kevés az egyenrangú edzőpartner, ami a rutinszerzésben ugyancsak fontos szerepet Játszik. De van még egy alapvető oka a fel­nőttek sikertelenségének: vívőközpontjainkban nem képesek megteremteni azokat a feltételeket, amelyek nélkülözhetet­lenek az ifjúsági korosztályból a felnőttek közé történő át­menethez, a tehetséges vivők további töretlen fejlődéséhez. Sajnos, e hiányosságokat a vivészövetség sem képes kikü­szöbölni, pedig éppen ez a szerv lenne arra hivatott. Ha a fegyver-, illetve pengetnséget nem sikerül a közeltövőben felszámolni, úgy érzem, veszélybe kerülhet Csehszlovákiá­ban a vívésport“ — kesergett a minden porcikájával a ví­vásért élő mester. Ezek a borúlátó szavak remélhetőleg nem válnak valőra, és az illetékesek mindent megtesznek azért, hogy a somor- )al tehetségek — az ország más részeiben nevelkedő remény­ségekkel együtt — ne kallódjanak el. K. G. Gergely felvétele ►

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom