Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-05-01 / 18. szám
ÚJ ifjúság 8 Beszélgetés Takáts Ernőddel, a MATESZ igazgatójával „A SZÍNÉSZI PÁLYA NEM CSILLOGÁS...“ A Magyar Területi Színház igazgatójának , asztalán a legkülönbözőbb kérdések, színházi gondok összpontosulnak és találnak vagy várnak megoldásra. E problémák egyike a színészutánpótlás. Nem titok, inkább sajnálatos tény, hogy a színésznövendékek a főiskola elvégzése után nem térnek vissza színházunkhoz, jóllehet annak segítségével tanulhattak. Valós vagy vélt sikerek, a művészi önmegvalósítás valamiféle „kék madara“ térítette-e le őket a korábban vállalt útról, nem tudhatni... Egy bizonyos: nagy, egyre nagyobb szükség van tehetséges fiatalokra, a- kik tehetségük mellett elsajátított tudásukat is kamatoztatnák a Magyar Területi Színházban. Keres-e a színház megoldást ezekre a problémákra? S ha igen, hogyan? Amióta a színház tagja vagyok, s ennek már húsz éve, a színház megpróbálja megoldani a színészutánpótlás gondját. Szinte naponta terítékre kerülő gond ez, mert naponta érezzük a megoldás szükségességét. Azt pedig meg kell találni. Körülbelül tizenöt éve érvényben lévő gyakorlat, hogy Magyarországon készülnek fel színészeink. Ennek az igyekezetnek, sajnos, Holocsy Istvánon kívül, aki budapesti tanulmányainak befejezése után visszatért a társulathoz, más konkrét eredménye nincs. Van természetesen a színészutánpótlás biztosításának más lehetősége is. Az első: kész, végzett színészek szerződtetése. A másik az amatőrök közül a valóban tehetségeseket társulatunk tagjaiként felkészítjük főiskolai felvételre. Az utóbbi évek gyakorlata az, hogy Igyekszünk minden fiatalt a főiskolai felvételre fölkészíteni, aki színházunk tagja lesz. Három éve annak, hogy a bratislavai főiskolán a Kulturális és az Iskolaügyi Minisztérium segítségével lehetővé vált a magyar színészképzés. A magyar színpadi beszédet Dráfi Mátyás színművészünk oktatja. Ez tulajdonképpen visszatérés ahhoz a korábbi gyakorlathoz, amelynek során színházunk tagjai közül Dráfi Mátyás, Németh Ica, Kucman Eta elvégezték a főiskolát. Alapvető formája a színészutánpótlásnak az évente megismétlődő színészfelvétel. ■— Milyenek a tapasztalatok ezen a téren? Ügy tudom, tavaly nem valami fényes eredménnyel zárult a pályázat... •— Az utóbbi évek tapasztalatai vegyesek. Egy valamit viszont elmondhatok, sajnos, csappant a fiatalok érdeklődése a színészpálya iránt. Az elmúlt évad végére meghirdetett pályázat is bizonyság erre. A hirdetésre harmincnégy érdeklődő jelentkezett. A felvételi vizsga anyagának elküldése után a megadott időpontra négyen jöttek el. Ekkor, arra gondolva, hogy a többi jelentkezőnek az időpont nem felelt meg, vagy nem érezte magát eléggé felkészültnek, újabb lehetőséget adtunk, öten jöttek el! Sajnos, egy-két kivétellel, nem voltunk elégedettek a felvételi eredményeivel. >— Hogyan történik a pályázati felhívás, mik a feltételek? •— A Magyar Területi Színház igazgatójának jogában áll pályázatot hirdetni. Ez a színházi törvény és statútum értelmében történik. A feltételeket általában a korábbi évek eredményei és tapasztalatai alapján határozzuk meg. A pályázónak legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie, s következésképpen betöltötte a tizennyolcadik életévét. Természetesen nálunk is érvényben van egy felső korhatár. Amatőröknél nem ajánlatos, hogy huszonöt évesnél idősebben kezdőkként kerüljenek a társulathoz. Igaz, több tehetséges „idősebb“ a- matőrt szívesen látnánk sorainkban, ám ennek különféle objektív nehézségei vannak. — A sikeres felvételizők, ha a színház tagja lesz, milyen lehetőségekre számíthat? — Ha a felvételi bizottság javasolja az érdeklődő felvételét, akkor az segédszínészi beosztásban a színház tagja lesz. Az utóbbi é- vekben a színház gyakorló, tapasztalt ■ színészei segítségével felkészítjük a fiatalokat főiskolai felvételire. Ennek a feltételei persze viszonylag szigorúbbak, mint mi- nálunk. Akit viszont fölvesznek, az kettős örömet szerez: elsősorban magának, de örül sikerének a színház vezetősége is. A fiatal színésznek lehetősége van arra, hogy a főiskola negyedik évfolyamát a színháznál töltse, és a vizs- gaelöadása is a Magyar Területi Színháznál legyen. Természetesen a fölkészülés alatt is kap színészi feladatokat a fiatal, rendszerint ez „beugrás“, márpedig ember, illetve tehetség legyen a talpán, aki ezeknek a feladatoknak jól eleget tud tenni. Tehát minden új tagunk föltétlenül színpadra jut, ami pedig tehetségének igazi mércéje lehet. Az is igaz, hogy a „színész- palánták“ gyakran abba a hamis illúzióba esnek, hogy munkaszerződésük aláírásával egyúttal kész színészek. Ez nem igaz. A színésznek, még a több éve gyakorló színésznek is állandóan művelődnie kell. A tehetség önmagában ter- mészeti adottság, amelyet csak a tudatos önművelés tölt meg tartalommal. Ennek lehetőségei pedig színházunknál is adva vannak. — Képet kaptunk a lehetőségekről, a feltételekről. Visszatérve a színészfelvételi vizsgához, gondolom, érdekes „kaland“ is egyben az ilyen tehetségfelmérés. — Nevezzük inkább tehetségvizsgának ezt a felvételit, hiszen az ifjú érdeklődőnek rátermettségét kell bizonyítania. Mik a feltételek? Ahogy említettem, á végzettség, az életkor, továbbá a megfelelő fizikai és szellemi képesség. Igen lényeges követelmény a tiszta beszéd, a tájszólási beütés nem akadály. Tapasztalatunk szerint ezt gyakorlatokkal ki lehet küszöbölni. Rendszerint egy megadott szöveganyagot juttatunk el a jelentkezőhöz, amely tartalmaz egy komoly és egy vidám verset vagy prózát. Továbbá képet alkotunk a pályázó fantáziájáról, amit némajátékkal, helyzetgyakorlattal próbálunk ki. Szabadon választott vagy megadott helyzetet, eseményt kell mozgással, gesztusokkal eljátszania. — Tudjuk, nem mindegyik fiatal jut be a főiskolára. Véleménye szerint ma elengedhetetlen feltétel a főiskolai végzettség? —■ Vannak példák arra is, hogy a sikertelen felvételi után a fiatal elveszíti érdeklődését a pálya iránt. Van olyan eset is, amikor a felvételi bizottság nem vette észre, hogy a fiatalnál csupán betanult, mímelt tehetséget látott. Ilyenkor elválnak útjaink. Szerencsésebb dolog az, ha a fiatal valamilyen véletlen „rövidzárlat“, lámpaláz miatt nem felelt meg a főiskolai felvételin. Ugyanakkor a színházban megoldott feladatai azt bizonyítják, hogy munkája értékeket teremt, hogy elméleti kérdések után is érdeklődik, akkor nyert a színház. Csak hát az illető későbben jut el odáig, ameddig a főiskolai tanulmányok révén eljuthatott volna. Ez persze nem a- kadálya annak, hogy tudatos művésszé váljék valaki. Társulatunk színészeinek többsége önképzéssel pallérozta tehetségét, őszintén mondom: a tehetség érvényesüléséhez nem tartom elengedhetetlennek ezen a pályán a főiskolai képzettséget, azért, mert elméleti tudnivalókat szigorú önképzéssel és hivatástudattal, áldozatok árén is el lehet érni. — Ebben az évben is tervezi a színház a színészfelvételi pályázat meghirdetését, és mikorra? — Május második felére tervezzük. A felhívásról elsősorban a sajtóból értesülhetnek az érdeklődők, de élünk a rádió adta lehetőségekkel is. — Mit üzen azoknak a fiataloknak, akik erre a pályára vágynak? — A színészi pályáról, a színészi hivatásról lehet álmodozni, de akarni is lehet azt. Akik álmodoznak, azoknak azt üzenem, hogy akarják. De kellő önbírálat kell hozzá. Azoknak pedig, akik akarják, azt Üzenem, hogy a színészi pálya nem csillogás, hanem mindennapi, kemény, lemondásokkal teli hivatás. S aki a Magyar Területi Színház tagja akar lenni, annak tudomásul kell vennie: fontos küldetést teljesítünk a művészet eszközeivel. Szép a nemes gondolatok közvetítése, a szórakoztatás, a közönséget csak az érdekli, és nem az, hogy milyen áron jutott el idáig a színész. A színész pedig a tapsot hallva egyszerre elfeledkezik arról a tömérdek munkáról, amelynek árán eljutott a sikerhez... KISS PÉNTEK JÓZSEF A cseh zene éve gondolatának megszületéséhez hozzájárult az is, hogy idén van Bed- flch Smetana születésének 160. és halálának 100. évfordulója. Ez u- tóbbi május 12-én lesz, amely nap 38 éve a Prágai Tavasz nyitányának a napja, amikor minden alkalommal elhangzik Smetana „Hazám“ című szimfonikus költeménye. Smetana, a cseh nemzeti zene megteremtője és felvirágoztatója Litomyslben, paraszt szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Vonzódása a zenéhez már zsenge gyermek korában megnyilvánult, s így rögtön itt kell megjegyezni, hogy legelső kis szerzeményei is már a maga körül hallott néptánc zenéjének ritmikájából virágoznak ki, s így szinte csírái a majdnem költői varázslattal és bájjal megírt polkák és cseh táncok hosszú láncolatának. De nemcsak kis szerzeményeivel, hanem a hegedű és a zongora avatott kezelésével is elismerést vívott ki magának. A két hangszer közül idővel a zongora mellett kötött ki, s már döcögve haladó gimnáziumi tanulmányai alatt kiváló pianistává képezte magát. Ez aztán évekre megszabta sorsának alakulását. Tönkrement apjától semmi támogatásra sem számítva, kizárólag zongoratudásával tartotta fenn magát. Kezdetben főúri rezidenciákban ze- netanároskodott, majd Liszt Ferenc biztatására és támogatásával, saját zeneiskolát alapított, amely korának leghíresebb ilyen intézménye lett. Liszt Ferenc neve, személyisége nem itt bukkan fel először és utoljára Smetana életútján. Már a fiatal Smetana is lelkesedik érte és odaadó hódolója a pianista Lisztnek, majd pedig a zeneszerző Lisztnek. Főleg a mester szimfonikus költeményei termékenyítik meg alkotó fantáziáját, amelynek legmaradandóbb dokumentuma a hat költeményből álló Hazám című ciklus. E művében Smetana lángoló hazaszeretete gyönyörű portréban örökíti meg a cseh tájat és történelmi múltat. Személyes kapcsolatuk során pedig e- gyenesen bebizonyosodott, hogy a nemzeti zene megalapozásának ügye, tehát az az út, amelyre Smetana lépett, helyes, sőt az egyedüli járható út. Wiemarban, Liszt rezidenciájában például egyszer a jelenlevő muzsikusok azt vitatták, Bedrich SMETANA az egyes nemzetek mi maradandóval járultak hozzá az egyetemes zenekultúrához. A vita folyamán Herbeck bécsi zeneszerző azt mondotta, a cseh muzsikusok ugyan mesterei a hangszerkezelésnek, de zeneszerzői egyéniség alig akad közöttük. Ez után a véleménynyilvánítás után a házigazda a zongorához ült és eljátszotta Smetana' legújabb zongorakompozícióját, majd a szerzőre mutatva így szólt:' „íme, itt van egy igazi cseh zeneszerző!" Közben a Bachi-korszak nyomasztó politikai légköre fojtogatja Smetana nemzeti önérzetét, s így önkéntes száműzetést vállalva Svédországba megy, ahol a gö- teborgi Filharmonikus Zenekar é- lére áll. Magánéletének fájdalmas korszakát jelentik a svédországi évek, itt veszti el feleségét és gyermekeit, s ezt a tragédiát az ekkor keletkezett kompozíciók komor hangulata is tanúsítja. Svédországból hazatérve a munkában keres vigaszt. Egyre több időt szentel a komponálásnak, mégpedig szinte kizárólagosan az operák komponálásának. Formailag átvette az áriákból és zárt számokból álló olasz operasémát, de dallamait — forradalmi módon —> a nép zenei anyanyelvével helyettesítette. Így születtek aztán egymás után színpadi alkotásai, amelyek sorát a Brandenburgiak Csehországban című történelmi tárgyú operája indít el, majd legnépszerűbb és örök optimizmust sugárzó műve, Az eladott menyasszony, a hősi Dalibor és a Libuáe következik. ftnnak ellenére, hogy a cseh' Nemzeti Színház karmesteri szerepkörét is betölti, rengeteget kell harcolnia művei előadásáért, s e lankadatlan harc közepette lassan, alattomosan utoléri a beethoveni sors: alig ötvenévesen megsüketül, s e csapással kell megbékélnie. Ennek következtében a nyilvános szerepléstől ugyan visszavonul, de alkotóereje nem törik meg. Az évek múlásával azonban mégiscsak jelentkeznek hányatott, küzdelmes életének visszahatásai, idegrendszere felmondja a szolgálatot, s hatvanévesen elborult elmével éri utol a halál. VARGA' JÖZSEF Amatőr filmesek A z amatőr filmesek Marcel- házán (Marcelová) rendezett járási fesztiválján a Csallóközaranyosi (Zlatná na Ost- rove) Művelődési Ház mellett tavaly megalakult az amatőr filmesek szakköre. Pint Sándor egy évtizedes tapasztalattal vállalkozott arra, hogy szervezett formában irányítsa e művészeti ág híveinek munkáját. A kör tagjai különböző témakörökbe foglalva örökítik meg a falu életét és környezetét. Filmek készültek például már sporteseményekről, a Z-akciőról, az ünnepi találkozókról, az aratásról. Ezenkívül 10—15 perces saját készítésű rövid „játékfilmeket“ is forgattak már. Alkotásaikat a helyi Forte együttes táncmulatságain mutatják be, de szerepeltek már a környékbeli falvakban is. Az amatőr filmesek Marcelházán rendezett járási fesztiválján a csallóközi rezervátumról szóló filmmel szerepeltek. I Körös Lajos
