Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-04-10 / 15. szám

BARANGOLÁSOK kasmírban K asmir! Kasirjir! Ezek vol­tak a nagymogul császár, Dzsehangir végső szavai, amikor halálos ágyát körülvevő hozzátartozói, hívei, utolsó kíván­ságát kérdezték. E földi paradi­csom országa nem hiába jutott eszébe az élete végső óráit élő uralkodónak. Hatalmas birodal­mának ebben a zugában érezte magát a legjobban. Itt, a festői, kopár hegyvonulatok ölelésében fekvő Dál-tó mellett, a mai Sri­nagar határában a várostól 15 km-re építtette felesége, Nur Dzse- hán kívánságára a kellemes pi­henést, könnyed udvari szórako­zásokat szolgáló, de a világtól való elvonulásra, töprengésre is kiválóan'alkalmas Salimár Bágh- ot, a „Szerelem kertjét“. Az idil­likus hangulatú, szépen ápolt vi­rágágyak, gondosan nyírt dísz­cserjék között vezető, fehér ka­viccsal felszórt nyílegyenes uta­kon sétálva légies, könnyed, le­heletfinom kőcsipkékkel díszített márványpavilonok, mestersége­sen kialakított vízesések tűnnek a látogató szemébe. Az egymás alatt elhelyezkedő, terasz formá­ban kialakított függőkertek vala­mikor csak nagy ünnepek alkal­mával nyitották meg kapuikat az egyszerű emberek előtt. Ma na­gyon sok helybeli és India más államából idelátogató hindu sétál elmerengve az üde, zöld parkban, de sok külföldi turista is felke­resi. Hogyan juthat el a kíváncsi utazó az Északnyugati-Himalája hegyláncai által körülzárt Kas- miri-medencébe a „boldog völgy országában“? A legegyszerűbb, legrövidebb, de legdrágább a Delhi-Srinagar vagy Amritszár-Srinagar belföldi indiai 'légijáraton repülni. Hossza­dalmasabb, több kényelmetlenség­gel járó, de látnivalókban gazda­gabb és olcsóbb az űt, ha a vasú­ton a végállomásig, Dzsammuig váltunk jegyet, ahonnan autó­busszal folytathatjuk utunkat az elzárt, sokáig alig ismert, titokza­tos országrész felé. A meredek hegyláncok, mint valami termé­szetes védővonal óvták évszáza­dokon át Kasmir lakóit az idegen hódítók betörésétől, de nem min­dig tudták feltartóztatni a táma­dókat. Az autóbusz szédítően meredek szakadékok peremén robog. Több helyen van torlódás, útépítő mun­kások javítják a hegyomlásoktól megsérült szakaszokat. Asóka, a Maurja-birodalom egyik legtehetségesebb uralkodó­ja, az i. e. III. században csatol­ta országához Kasmírt. A Maurja- dinasztia idején került India elő­ször egységes politikai vezetés alá. Ekkor még a buddhizmus volt a természeti szépségekben, egzo­tikus látnivalókban bővelkedő or­szág domináló vallása, de nem üldözték a hindu brahmanizmust sem. A XII. században írt Kaljá- na, a kasmir! királyok verses kró­nikája Asókát tartja Srinagar, az indiai Kasmir állam mai főváro­sa megalapítójának. A mohame­dán Semszuddin szultán a XIV. században erőszakkal próbálta az iszlámot egyeduralkodóvá ten­ni. Próbálkozása a kasmiri hin­duk, a pahditók ellenállásán meg­tört, de nem vtíl’t eredménytelen. A szembeszegülésért sokezren az életükkel fizettek. A hindukat erő­szakkal kényszerítették a vallá­suk által tiltott húsevésre, s ezzel hitük megtagadására. A kegyetlen - üldözések következménye, hogy Kasmir lakóinak zöme — Ládák és Zanszkár buddhistáin és Dzsammu szikhjein kívül — ma mohamedán. A mogul invázió a XVI. században érte el Kasmírt. 1586-ban Akbár igázta le, majd A hegyek között a ló és a jak az egyetlen közlekedési eszköz s Sikarán szállítják az élelmet a Dál-tó bárkaházaihoz A Dál-tavon fiatal moszlim lányok gyűjtik a hínárt utódainak helytartói kormányoz­ták. A mogulok kedvenc tartózko­dási helye volt Kasmir. Ekkor épültek a Srinagar környékén *.a- lálható függőkertek, a már em­lített Shalimár Bágh, a Zabarwan- hegyvonulat tövében fekvő Nishat Bágh, az „Örömök kertje“ és a Dál-tó túlsó partján a Nasim Bágh, a „Hajnali szellő“ kertje. A bőkezű uralkodók támogatásának köszönhetően több jellegzetes kézműipari ág, így a fafaragás és a papirmasé-készítés fejlődésnek indult. A XVIII. században a hanyatló mogul birodalom nem volt elég erős ahhoz, hogy megvédje Kas­mírt az afgánoktól, akiknek né­hány évtizedre sikerült leigáz- niuk. A XIX. században Randzsit Szingh maharadzsa foglalta el, de ő sem tudta tartósan megvetni lábát e termékeny vidéken. Az angolok az 1850-es évektől érez­tették befolyásukat, bár soha nem csatolták Brit-Indiához. A lakosság zöme ma is a me­zőgazdaságban dolgozik, földmű­veléssel, állattenyésztéssel foglal­kozik. Az éghajlat különösen a gyümölcstermelésnek kedvez. A srinagari bazárban a trópusi In­diában csemegének számító alma nagy halmokban áll. A búza és a rizs mellett a nálunk honos zöld­ségfélék többsége is megterem. A juhtenyésztés szolgáltatja a messze földön hírnévre, tekintély­re szert tevő ősi szövőipar alaD- anyagát. A mintás kasmiri szőnye­gek, a finom gyapjúsálak komoly összegekért cserélnek gazdát. Sr'nagar lakói közül sokan ma is bárkaházakban élnek. A Dzse- lam folyón és a Dál-tavon hor­gonyzó lakóhajókat kis csónako­kon lehet megközelíteni. A szab- ziválák, a zöldségárusok és a phalválák, a gyümölcsárusok minden reggel ladikon keresik fel a lakóhajókat, így gondoskodva a helybeliek ellátásáról. A romanti­kus, idegennek kiismerhetetlen vízilabirintus világában a kis­gyermekek is csónakkal közle­kednek. A mézesheteiket itt töltő fiatal fiázaspárok gyakran veszik igénybe a sikarákat, a díszes mennyezetű, puha, hímzett pár­nákkal kibélelt, gondolára emlé­keztető vízi járműveket. A Himalája fenyvesekkel borí­tott fenséges bércei között a tu­rista szép kirándulásokat, vándor­lásokat tehet, s ha nem akar gya­logolni, pónilovak bérlésére is van lehetőség. Gépkocsival vagy autóbusszal el lehet jutni Gul- margba, a gazdag Indiaiak ked­velt üdülőhelyére. A nyári mon­szun fülledt melegéből sokan jön­nek ide szabadságra, a kellemes éghajlat miatt. A településről nagyszerű kilátás nyílik a pakisz­táni területen levő Nanga Parbat- csúcsra. A Wulár-tavat, Kasmír s egyben India legnagyobb édesvízű tavát a Madamati, az Erin, és a Vetasta folyók hordaléka lassan feltölti. A tó szemmel láthatóan elraocsa- rasodik, vízfelülete fokozatosan összezsugorodik. Kasmir legnépszerűbb pihenő­helyei közé tartozik Szónamarg. Századunk első évtizedeiben eze­ken a színpompás mezőkön gyak­ran verte fel sátrát Belső-Azsta sivatag, romvárosainak kutatója, Stein Aurél. A gyorsan rohanó, friss vizű hegyi patakok, a hegy­oldalakban legelésző birkanyáják, a zajos civilizációtól való érintet­lenség meghitt varázsával bűvölik el a vándort. A Himalája impo­záns kasmiri csúcsainak csaknem mindeg'’ikéhez valamilyen isteni lakhelyet vagy tulajdonságot kap­csol a helybeli nép kimeríthetet­len hiedelemvilága. A Haramuk a béke és a nyuga­lom jelképe. A több mint 5000 m magas, napfényben szikrázó, gleccserek szaggatta, hósapka ko­ronázta hegycsúcs a természet méltóságának, örökkévalóságának rendíthetetlen szimbólumaként magasodik a völgy fölé. Kubassek János Poktszfén áltol megszállt terü'et '"V* Útvorto1 ▲ Hegycsúcs w Hágó Jégár«* ® O Te'epülés 0 L_ 150 km m <§> ül § Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök Varsóban díszvacsorát adott a lengyelországi hivatalos baráti látogatáson tartózko­dó bolgár párt- és állami küldöttség tiszteletére, me­lyet Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke vezetett. A díszvacsorán elhangzott pohárköszöntőben a két ál­lamférfi egyaránt leszögez­te, hogy a jelenlegi rend­kívül kiélezett nemzetközi helyzetben egyre nagyobb jelentőségű Lengyelország és Bulgária, a LEMP és a BKP megbonthatatlan szö­vetsége a Szovjetunióval, az SZKP-val és a további test­vérpártokkal, baráti álla­mokkal. Wojciech Jaruzelski le­szögezte, hogy rendkívüli veszélyt jelent a békére az Egyesült Államok és a NA­TO reakciós köret által a szocializmus ellen meghir­detett „keresztes hadjárat“, valamint a konfrontációra és a lázas fegyverkezésre törekvő irányvonal. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy még mindig van lehetőség a helyzet veszélyes alakulá­sának megakadályozására, és ezzel összefüggésben rá­mutatott a szocialista or­szágok békejavaslatainak fontosságára, A legfelsőbb szintű lengyel vezető ugyan­akkor határozottan elítélte az üj amerikai rakéták foly­tatódó nyugat-európai tele­pítését, továbbá a szocialis­ta országokkal szemben al­kalmazott nyugati ideoló­giai dtverziót és a gazda­sági „szankciókat“. Todor Zsivkov határozot­tan elítélte az USA és a NATO agresszív politikáját, amely semmibe veszi a né­pek békevágyát, és a megr levő katona-stratégiai e- gyensúly megbontására tö­rekszik. Hangsúlyozta, hogy a szocialista országok vál­tozatlanul keresik a kiutat a jelenlegi veszélyes hely­zetből, és az enyhülési poli­tikához valő visszatérés le­hetőségeit. xxx Georges Marshals, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára televíziós nyilatkoza­tában kijelentette, hogy az FKP elvben nem ért egyet a Mitterand-kormány gaz­daságpolitikájával- A kom­munisták azonban nem vál­nak ki a kormányból, mert hűek maradnak a baloldalt kormány hatalomátvétele­kor elfogadott programhoz. Georges Marchais a to­vábbiakban rendkívül éle­sen bírálta Mitterand elnök belpolitikai trányyonalát. Határozottan elutasította a kormánynak azt a döntését, hogy mintegy 20 ezer mun­kás elbocsátásával oldja meg az acélipar korszerű­sítési programját, a szén-, az autó- és a vegyipar mo­dernizálását. A pártfőtttkár szerint a kormánynak ez a döntése „tragikus tévedés“, és szerinte ez az iparpolí- ttka „előre kudarcra van ítélve“. Ogy vélte, hogy Mitterand belpolitikája je­lenleg egyre inkább eltér választási ígéreteitől és kö­telezettségeitől, s ilyen helyzetben az FKP gyakor­latilag a kommunisták és a szocialisták 1981 júniu­sában és 1983 'decemberé­ben létrejött megállapodásá­nak a legkövetkezetesebb védelmezője. „A jelenlegi politika nem tartja tiszte­letben ennek a programnak sem a betűjét, sem pedig a szellemét. A kommunisták kormányból való távozása pedig csakis a jobboldal malmára hajtaná a vizet“ — jelentette ki Marchais.

Next

/
Oldalképek
Tartalom