Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-04-03 / 14. szám

< ÚJ IFJÜSfiGj 1984. április 4. — Bratislava felszabadulásának évfordulója (Folytatás az 1. oldalról) A Duna mindkét partján Ma már inkább történelmi emlék, sem­mint élő valóság, hogy 1945. április 2-án a Sumilov tábornok vezette 7-es számú gár­dahadsereg keleti irányból megkezdte a vá­ros felszabadításának nehéz hadműveletét. A gyalogságot a Holosztyakov ellentenger­nagy vezette Dunai Flottila hajói' is támo­gatták. Szükség volt a szovjet egységek ha­tározott fellépésére, mert a németek néhány nappal korábban Bratislavát hadtápterületté nyilvánították: először kiüríteni, majd a földdel kívánták egyenlővé tenni. Erejük­ből és bátorságukból azonban csak a Duna- híd felrobbantására futotta, mert a szovjet seregek gyors megfutamodásra kényszerí­tették az ellenséget, s negyedikére virradó­ra Bratislava fölszabadult Két nappal ké­sőbb már meg is tarthatta első ülését a forradalmi nemzeti bizottság. Egy év híján négy évtized telt el azóta, és a mai iskolásoknak, de még nekünk, a negyvenen aluliaknak is természetesnek tű­nik a város békés nyugalma. Számunkra már csak a szülőktől, nagyszülőktől hallott emlékek a bombázás eseményei, a megron­gálódott vagy romba dőlt házak újjáépítésé­nek történetei. A felszabadulás után szü­letett nemzedék egyszerűen természetesnek tartja, hogy új házakba költözik, új isko­lákban tanul, üde pázsittal borított parkok­ban sétál, hogy csak a tévéből vagy az idő­sebbektől tudja, mi a háború ... Jómagam harmincnyolc éve élek a szlovák főváros jelenében. Ismerem utcáinak, sőt házainak is többségét, megszoktam a négysávos út­testekké szélesített egykori kocsiutak for­galmát. Talán könnyűnek tűnhet a feladat: ri­portot írni szülővárosomról, ám a valóság­ban távolról sem olyan egyszerű dolog „rá­tapintani“ mindarra, ami a sok-sok átépítés, bontás ellenére is széppé varázsolja, egyre gazdagodó szocialista nagyvárossá avatja Bratislavát. Bizonyításképpen, gondolom, elegendő lesz számba venni a hatodik öt­éves tervidőszak vagy a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusától eltelt évek városfejlesztési programjának sikereit. Egy híján negyven esztendő. Egy híján negyven békés, szabad tavasz. Mit adtak ezek az évek, s mit hoznak a következők? — Sokatmondó adatokkal lehet kezdeni a mérlegvonástl — mondja Jozef Hauskrecht mérnök, a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bi­zottság területrendezési és műépítészeti osztályának vezetője.. — A lakosság száma például az akkori 143 ezerről több mint 400 ezer főre emelkedett,, ami (Szlovákia lakos­ságának a nyolc százaléka. A felszabadulás után épült új üzemek, mint például a Slov- naft, a Béke Üzem, az Élelmiszeripari Gép­gyár, a Meopta, a Bratislavai Gépkocsigyár­tó Vállalat, a Műszaki Üveggyár, de több más jelentős beruházással korszerűsített tí­zem és a hozzájuk kapcsolódó szaktaninté­zetek megteremtették annak feltételeit is, hogy ebben a gazdag történelmi múltú vá­rosban a munkásosztálynak egy új, fiata­labb nemzedéke nőhessen fel. Az ifjúság­nak is része van abban, hogy napjainkban a fővárosi ipari vállalatok termelési volu­mene megközelíti az évi 20 milliárd koro­nát. A számok tükrét vizsgálva megállapítható, hogy dinamikusán fejlődött a fiatalok zömét érintő lakásépítési program, hiszen a pilla­natnyi lakásállomány kétharmada már a felszabadulás után épült. Ezért akár önálló „kisvárosnak“ is beillene Bratislava egy-egy lakótelepe: Lámáé, Raca, Dúbravka, Vrakú- na, Podunajské Biskupice vagy legújabban a Duna jobb partján épült lakótelep a Pe- trzalka. E mérföldléptekkel haladó fejlődés változtatta meg Szlovákia fővárosának isko­laügyi és kulturális helyzetét. Negyvenöt- ötven évvel ezelőtt Bratislavának csupán egyetlen egyeteme volt, amelyet nem egész háromezer diák látogatott. Jelenleg viszont nyolc különböző felsőoktatási intézmény székhelye, de az sem elhanyagolandó adat, hogy a szlovákiai főiskolásoknak csaknem a kétharmada végzi tanulmányait a brati­slavai főiskolák és egyetemek valamelyikén. A kulturális élet. a művelődésügy és a tár­sadalmi élet minőségi változását fémjelzi, hogy a negyvenes évek derekától napjainkig Bratislava a nemzetközileg is jegyzett fesz­tiválok, árumintavásárok, tudományos érte­kezletek vagy világraszóló sportesemények házigazdája lett. A párt és a kormány rendszeresen meg­különböztetett figyelmet fordít Bralislavára, hiszen itt van a szlovákiai politikai, társa­dalmi és művészeti élét központja, itt él a szlovák országrész minden tizedik-tizenket­tedik lakosa, itt állítják elő az egész or­szág ipari termelésének jelentős hányadát. Nem véletlen hát, hogy több városfejlesz­tési terv és elképzelés egyben kiemelt fon­tosságú beruházássá van nyilvánítva. — Társadalompolitikailag a legfontosabb a lakásépítés. Főként a Duna jobb partján épülnek majd az új tömbházak. Fontos, hogy lehetőség szerint ezzel egyidejűleg va­lósítsuk meg az ehhez kapcsolódó intéz­ményhálózatot. Nem titok, hogy elért ered­ményeink ellenére Bratislavában több tíz­ezer lakásigénylési kérelmet tartunk nyil­ván. A közeljövőben elsősorban a szociális esetekként kezelt kérelmezők és a fiatal családok költözhetnek majd új otthonba, valamint azok, akik már évek óta várakoz­nak. Megjegyzem, hogy az állami beruhá­zásban épülő lakások átadása mellett első­sorban a szövetkezeti és a önsegélyző la­kásépítési formát fogjuk szorgalmazni. Ter­mészetesen, ezzel összhangban szükséges fejleszteni a közműveket, illetye felújítani a régi közműhálózatot. Tovább kell bővíte­ni a bölcsődei és óvodai férőhelyek, vala­mint az, iskolák és diákotthonok számát. Az eddigieknél gyorsabb, de főképpen átgon­doltabb ütemben folytatjuk majd a belvé- ros rekonstrukcióját, amihez a központi szervektől szintén jelentős támogatást ka­punk — mondja befejezésül Jozef Haus­krecht mérnök. Elég csupán egyetlen pillantást vetni a dolgozószobája falain függő térképekre, s az ember rögtön mérleget vonhat arról:-mi az, ami elkészült és Bratislava új arcula­tának szerves része, és mi az, ami a város átfogó korszerűsítési tervének keretében csak megvalósításra vár... Példa gyanánt itt -van rögtön a rohamosan növekvő forga­lom gondjainak a fnegoldása. Bratislavában minden negyedik-ötödik lakosnak személy- gépkocsija van, így a szlovák főváros gép­kocsiforgalma nemcsak számszerűleg gya­rapszik folyamatosan, hanem a közutak, a hidak és a tömegközlekedés krónikus prob­lémái tekintetében is az átrendeződés kor­szakába került. A szakértők becslése sze­rint a jövőben egyre többen veszik majd igénybe a nyilvános járműveket. Ezért a bratislavai tömegközlekedés fejlesztésének legnagyobb beruházása — a meglévő vonal­hálózat és járatsűrűség bővítése mellett — egy helyi érdekű, részben a föld szintje alatt haladó gyorsvasút lesz, amely a most épülő petrzalkai városnegyedet köti össze a mai belvárossal; onnan pedig, csatlakozáskép­pen, a Duna bal partján elterülő peremke­rületekkel. E gyorsvasút építési munkálatai még ebben a tervidőszakban elkezdődnek, hiszen a folyam jobb partján létesülő lakó­telepek több mint 200 ezer embernek adnak majd otthont. A tervekben szereplő városrészeknek csak az összehangolt városfejlesztési program kí­vánalmait szem előtt tartva és a mai igé­nyeknek megfelelve szabad megépülniük. Mert való igaz, hogy a ma építésze — le­gyen az műépítés, statikus vagy épületlaka­tos — a jelenben él, de már a holnap nem­zedékének, a ma ifjúságának épít. Házát építeni, várost alakítani, közössé­get kovácsolni pédig mindig is annyit je­lentett, mint otthon teremteni. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György N em állítjuk, hogy ma már gye­rekjáték a fiataloknak saját lakást vagy családi házát sze­rezni, de elvitathatatlanul könnyebb, mint bármikor. Az állandó munka és kereset, a létbiztonság mellett bár­ki igénybe veheti az állami takarék- pénztár segítségét. Olyan előnyös fel­tételekkel szerezhet kölcsönt akár negyedmillió korona összegben is, mint talán sehol a világon. Az elő­nyös kamatláb mellett a takarékpénz­tár bizonyos feltételek teljesítése esetén meghatározott összegű térítés- mentes hitelt is nyújthat, ami min­den bizonnyal az állam nagyvonalú szociális politikájának kézzelfogható megnyilvánulása. Mi sem természetesebb, hogy főleg a fiatalok elég gyakran élnek is a lehetőséggel. Erről egyébként Galán- tán a Gottwald és Október utcákban is meggyőződhettünk. Mindkét utcát olyan takaros földszintes és emele­tes, egyedülálló és sorházak szegé­lyezik, amilyenekről régebben a mó­dosabb emberek sem mertek volna álmodni. Ezt egyébként a mellékelt képek is tanúsítják. S mindezt az állami takarékpénztár hiteléből épí­tették fel boldog tulajdonosaik. Ez adta az ötletet, hogy felkeres­sük a Szlovák Állami Takarékpénztár járási kirendeltségét, és átfogó ké­pet nyerjünk a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokról. Ez a járási kiren­deltség egyébként már évek óta a legjobbak közé tartozik. Tavalyelőtt például a takarékossági tervet 204 százalékra teljesítette, ami annyit je­lent, hogy a tervezett 32 millió koro­na helyett 69 millió 761 ezer koroná­val gyarapodott a járás lakosságának a takarékbetétje. Ugyanilyen kedvező a fejlődés minden tekintetben. Az ifjúság (utalékos takarékoskodásának 14. ciklusába két évvel ezelőtt a ter­vezett 900 fiatal helyett 1083, tavaly 1076 kapcsolódott be. A kirendeltség tavaly a takarékpénztárak versenyé­ben a nitrat kirendeltség mögött a második helyen végzett. Jólesett hallani Katarina SeviSenko. vának. a kirendeltség igazgatóhelyet­tesének a szájából, hogy ehhez a si­kerhez nagyban hozzájárultak a fia­talok, a Szocialista Ifjúsági Szövet­Családi fészek állami támogatással Az idősebb nemzedék a megmondhatója, hogy mit jelentett egykor ön­álló családi fészket rakni, hacsak nem tartozott valaki a tehetősebb ré­tegekhez. Mivel azonban az emberek túlnyomó többsége a szegényebb sorból került ki, rendszerint belerokkant, amíg tetőt teremtett a feje fölé. Hány emberi sors fulladt tragédiába, hány boldog házasság bomlott fel pusztán azért, mert a fiatalok nem tudtak hol megtelepedni? „ Takaros’ házsorok Galántáa. Légin Lídia, a SZISZ-alapszervezet elnöknóje. ra is marad ideje, hogy a szervezet dolgait intézze. Mi .azonban ezúttal elsősorban azért kerestük fel az igazgatóhelyettest, hogy a fiataloknak, a fiatal házasok­nak nyújtott különféle kedvezményes kölcsönökről és támogatásról tájéko­zódjunk. — Társadalmunk az állami taka- rékptoztár 'útján többféle módon tá­mogatja a családalapító fiatalokat, — tudtuk meg az igazgatóhelyettes­nőtől. — Az egyik leggyakoribb for­ma a fiatal házasoknak nyújtott ked­vezményes kölcsön. A múlt év végéig összesen 8607 esetben folyósítottunk kölcsönt fiatal házasoknak, mint is­meretes maximálisan harmincezer korona összegben, egy- vagy két és félszázalékos kamat mellett. A köl­csönök együttes összege 122 millió 590 ezer korona. Nyilván ugyancsak további kedvezmény, hogy gyermek­szaporulat, illetve a született gyer­mek egyéves korának elérése eseté­ben kétezer, minden további gyermek esetében pedig négyezer koronát írunk le a kölcsönből. A szóban for­gó leírások az utóbbi években így alakultak: 1981-ben ötmillió, nyolc­vankettőben 4 millió 338 ezer, tavaly pedig már 5 millió 423 ezer koronát írtunk le a kölcsönökből. Ez szocia­lista államunk nagyvonalú szociális gondoskodásának a megnyilvánulása. A fiatal házasoknak nyújtott köl­csön csupán a támogatás egyik for­mája. Nagyon sokan veszik igénybe a takarékpénztár segítségét családi- ház-építéshez. — Kirendeltségünk a múlt év vé­gén 3856 építési kölcsönt tartott nyilván. A folyósított pénz együttes összege 185 millió 586 ezer korona. Az utóbbi években relatívan csökkent ugyan a kölcsönért folyamodók szá­ma, az 1981. évi 516-ról a tavalyi 383-ra, viszont emelkedett a kölcsö­nök összege. Ugyanebben az időben 65 millióról 66 millióra, ami azt mu­tatja, hogy az emberek komfortosabb, szebb házakat építenek. Eddigi gya­korlatunkban — ha az, építési enge­dély és a többi formaság rendben volt — általában minden érdeklődő kérését teljesítettük. A járás terüle­tén mindenfelé egész utcasorok, ta­karos kertes házak vagy sorházak, többszintes villák épültek már a tá­mogatásunkkal Olyanok, amilyenek­re mi is büszkék vagyunk. Ugyan­akkor bizonyos feltételek teljesítése­kor a kölcsön meghatározott részét leírjuk. Vonatkozik ez például a kulcsfontosságú munkahelyen dolgo­zó személyekre, akik stídjilizáeiós té­rítést kapnak, vagy csoportos ház­építés esetében. A leírás nagysága a 45—50 ezer koronát is elérheti. Azt hiszem, nem túlzás, ha megállapítom, hogy ma bármelyik fiatal házaspár nyugodt lélekkel belefoghat a csalá­di ház építésébe, ha tisztességesen dolgozik. PALÁGYI LAJOS A szerző felvételei ség tagjai is. A kirendeltség hatvan­hat tagú állományából 25 SZISZ-tag tehát a dolgozók jó egyharmada áll az ifjúsági szövetség befolyása alatt. A szervezet bekapcsolódott a Vörös Szegfűért folyó ifjúsági munkamoz­galomba. Tagjai második éve verse­. nyeznek, és a legjobb úton haiad- , nak, hogy a kétéves versenyidőszak 1 végén elnyerjék a Vörös Szegfűt. Az igazgatóhelyettesnő külön is megdi- i csérte az alapszervezet elnöknőjét, ■ Légin Lídiát, aki szervező ügynök­ként dolgozik kiválóan, de még ar-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom