Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-16 / 33. szám

2 IM

A CSILLAGOS ÉG

IFJÚ KUTATÓI

A közelmúltban Ogyallán (HurbanoTo) megtartották az ifjú csillagászok XV. szlovákiai találkozúját. Ebből az alkalombúi megkértük La- dislav Drugát, a rendezvény vezetőjét, hogy ismertesse röviden a találkozú célját, és összegezze a tapasztalatokat.

— Az Ifjú asztronómusok idei szlovákiai találkozója a februári győzelem 35. évfordulója alkalmából és a prágai béke-vllágtalálkozó szellemében zajlott le. Célja pedig az volt, hogy az Ifjú csillagászokat megismertessük a tudományos megfigyeléseknek azokkal a lehDtő- ségelvel, amelvek mint amatőröknek szintén renriílke- zésükre állnak. Az égbolt figyelése, az asztronómiai vizsgálódások nemcsak hasznos Időtöltés, hanem további Ismeretek gyűjtésére, munkára serkentik a fiatalokat, megfigyeléseik eredményeinek pedig hasznát veszik a hivatásos csillagvizsgáló állomások.

— Kik vettek részt ezen a találkozón?

— Mint a rendezvény neve is utal rá, elsősorban a fiatalok. Szlovákia ős; zes já-, rását képviselve több mint nyolcvan tizenhat — huszonkét év közötti liatal amatőr csillagász vett részt ezen a talákozón, de a Da- rátl prágai csillagvizsgálóból Is voltak itt kollégák Már hagyomány, hogy eljön nek közénk a Szlovák Tudó mányos Akadémia tátralom- nici Asztronómiai Intézetének, továbbá a Komensky Egyetem Matematikai-Fizikai

fs

Karának dolgozói és az SZSZK Kulturálisügyi Minisztériumának képviselői.

— Végeztek-e a találkozú alatt tudományos megfigyeléseket is?

— A részvevők szükebb érdeklődésük szerint hat szakmai szekcióban dolgozhattak. Napközben a Napon végeztünk megfigyeléseket, éjszaka meg a csillagokra, égitestekre és az égbolt érdekes objektumaira Irányítottuk távcsövünket. Ehhez rendelkezésünkre állt több hordozható távcső és az obszervatóriumban felszerelt műszerek.

— A szakmai foglalkozáson kívül bizonyára más programmal is várták a részvevőket.

— Igen, és kapásból hadd soroljak fel belőle néhányat. Autóbuszkirándulást tettünk a járásban, megkoszorúztuk a hősök emlékművét, elbeszélgettünk a prágai béke-vllágtalálkozó egyik részvevőjével, volt diafelvételekkel szemléltetett útibeszámoló a napfogyatkozáskor Indonéziában végzett megfigyelésekről, tellépe''t a Dunaj toIklóregyütte.s.

— Mit nyújtott ez a ialál- kozú a részvevőknek?

— 'Arra törekedtünk, hogy sok-sok élménnyel, maradandó emlékekkel, elméleti és gyakorlati tudásban gazdagodva térjenek haza Ogyalláról és a komáromi járásból. Remélem, ez az igyekezetünk nem volt hiábavaló.

STANISLAV ILLÉS

TELJES ÜTEMBEN

A mohi (Mochovce) atomerőmű a 7. ötéves terv legjelentősebb beruházása a lévai (Levlce) járásban. Híre azonban jóval túlnőtt a járás határain, hiszen üzembe helyezésével egész Szlovákia energiagondjainak meg oldásában segít majd. A nagyarányú építkezés minden részletét joggal figyeli hát az ország lakossága. Az év első felének eltelte után számvetést készítettek az építők. Az építkezésnek mind a hat szakaszán a tervezettnél jóval nagyobb Iramban folyt a munka, állapították meg. Nemcsak frázis, hogy az Itt dolgozó 1100 munkás és szakember a legnagyobb eröbedobással végzi munkáját.

Ennek köszönhetően az első építési szakaszon 112 százalékra teljesítették a tervet, a másodikon, ahová a fő termelési épület tartozik, a sok-sok nehézséget leküzdve ugyancsak terven felüli eredményt értek el Ugyanígy a többi építési szakaszon Is. A legkimagaslóbb eredményeket azonban a hatodik építési szakaszon jegyezték fel, ahol 186 százalékra teljesítették a tervet, s eddig 431 millió korona értékű munkát végeztek. Sokat tettek ezért a Hydrostav dolgozói, aki határidő előtt elvégezték a csatornák ásását, a csővezetékek lefektetését és a felvonulási épületek kivitelezését. Különösen nagy figyelmet fordíítanak a második termelési blokk építésre, amelyet szeretnének minél előbb üzembe helyezni. Ezért szocialista felajánlást tettek, amelyet az építkezésben részt vevő mind a hat vállalat, üzem aláírt. Ezenkívül

több egyéni kötelezettséget Is vállaltak, amelyek ugyan kisebb jelentőségűek, de tükrözik, hogy valamennyi dolgozónak szívügye a határidők megtartása.

Nem jelentéktelen a pionírok vállalása sem. A lévai járás 38 Csapatában tevékenykedő közel 15 000 szikra és pionír felajánlotta, hogy személyenként összegyűltének 5—5 kg hulladéiívasat, amelyből az egyik atomreaktort készítik majd el. Bizonyára nem lesz nehéz feladat számukra, hiszen a lévai járás pionírjai a vas-' hulladék gyűjtésében a nyu- gat-szlováklal kerület legeredményesebbjei.

Az építők munkájára odafigyel a CSKP járási bizottsága Is, többek között az ö javaslatukra közlekedik most Léva (Levlce] és Mohi (Mochovce] között több autóbusz. Továbbá határidőn belül adták át az atomerőműhöz kapcsolódó létesítményeket: a telefonközpontot, a munkásszállót, a csatorna- hálózatot.

Az atomerőmű építése, ahol nem Is olyan régen még békésen élte életét egy kis falu, teljes ütemben io- lylk. A kezdeti földmunkák után ma már sorra emelkednek az épületek. Mindez szétoszlatott sok-sok bizonytalanságot, mert voltak, akik kétségbevonták, hogy ezen a terepen felépülhet Ilyen hatalmas arányú létesítmény. S ma már egyre inkább arról beszélnek, hogy meg kell tartani ezt az ütemet, s amely egyben annak Is biztosítéka, hogy az atomerőművet az eredeti határidőben adják át rendeltetésének.

(benyák)

(Folytatás az első oldalról)

S amíg a csúcs felhőkbe, ködbe burkolódzott, addig lejjebb, a táborban kisütött a várva várt napocska. Azonnal még vidámabb, még élénkebb lett a hangulat. A fiúk gyorsan kiigazították sátraik meglazult köteleit, a lányok kiterítették az elázott ruhákat, tűz gyulladt, fölé kondér került, s főtt az ízletes gulyás. S tél kilenckor a rádiósok vették a csücsrtl érkező adást; a fiatalokat vezető küldöttség tagjai elérték a csúcsot.

'ä-Ü-,

.'.’.'..whvz,-;

s megkoszorúzták az emléktáblát, majd Mikulás Befto beszédet mondott: a CSKP KB és köztársasági elnökünk, Gustáv Husák nevében üdvözölte a Rysy-csúcs, megmászásával egybekötött nemzetközi Ifjúsági találkozó minden résztvevőjét. Bezédében egyebek mellett hangsúlyozta fiatalságunk bátor, céltudatos helytállását az élet minden területén, s nagyra értékelte Ifjúságunknak azon megmozdulásait, amelyekkel támogatják a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitlkáját. A találkozó egyébként a prágai béke-világtalálkozó szellemében zajlott, s a fiatalok itt, a Tátrában is kifejezhették békevágyukat: csak békében lehet élni, alkotni!

Kilenc óra felé már annyira megromlottak a látási viszonyok, hogy a túra többi résztvevőit élet- veszélyes lett volna felengedni egészen az emléktábláig. Ezért sokan kénytelenek voltak félúton visszafordulni. Másnap és harmadnap, amikor az Időjárás már kegyesebb volt az ifjú hegymászókhoz, természetesen egészen 2499 méter magasságba felkapaszkodhatott minden vállalkozó.

Félúton, a Poprádl-tó tövében találkoztam . a dunaszerdahelyi (Dun. Streda] járás küldötteivel

— ők látták vendégül a magyar- országi fiatalokat, a győri KISZ- esek négytagú hivatalos küldöttségét is —, s elmondták, hogy számukra, akik sík terephez szoktak, nagy élményt nyújtott a hegyi túra, még akkor Is, ha az különösen megerőltető és szokatlan volt.

— Egy kis Izomlázat elviselünk

— mondták nevetve, lihegve.

Időközben, amíg ezernél több

fiatal a hegyet mászta, a táborban és környékén is zajlott az élet.

Kora délelőtt találkoztam azzal az öt mlchalovcel fiatallal, akik kerékpáron érkeztek a táborba. Előző nap délutánján, három órakor ültek kerékpárra, s százhat^ van kilométeres utat megtéve — esőben, erős szélben — éjjel egy órakor érkeztek a Sportcampbe. Éjszaka vertek sátrat, s kipihenve az út fáradalmait, máris Indultak a Poprádi-tóhoz, hogy járásukból ott megvárják a csúcsról lefelé tartó fiatalokat. Elmondták, hogy kerekezésük nagyon érdekes, változatos volt, de hozzátették azt is, hogy általában a teherautók vezetői nagyon udvariatlanok voltak velük szemben, leszorították őket az útról. Elsőorban azért Indultak el kerékpáron, mert szeretnék propagálni ezt a nagyon egészséges sportot, no meg azért is, mert nagyon szeretnek kerekezni. Hatodik társuk, aki erre az útra nem jöhetett, a prá- gai-békevilágtalálkozóra is kerékpáron érkezett. De mögöttük Is több ezer megtett kilométer áll. Legutóbbi nagy útjuk az NDK-ba vezetett. Ahol a vonaton kívül kerékpáron tizenhat nap alatt 1300 kilométert tettek meg.

Néhány sátorral arrébb a tőke- terebesi (Treblsov) járás táborhelyére bukkantam. A fiúk, lányok épp sátrukat igazgaták, ruháikat szárították; ők ugyanis a TANAP területén közhasznú munkát végeztek, s akkor kora reggel még esett az eső. Hatkor keltek, fél hétkor indultak. az erdőbe, ahol korábban nagy erejű szélvihar tombolt, s meglehetősen nagy pusztítást művelt a fákban. Az volt a dolguk, hogy a letört ágakat, fákat, halomba gyűjtsék.

— Nem volt túl nehéz meló — mondták a Bodrogszerdahelyröl (Streda nad Bodrogom) érkezett lányok —, már csak azért sem, mert nagyon jó volt a hangulat, a fiúk segítettek, s jókedvvel, énekelve dolgoztunk.

Helena Rodomkovától, a SZISZ Terebesi járási Bizottsága dolgozójáéi megtudtam, hogy az ő járásukból negyvenen érkeztek. En-. nél sokkal nagyobb volt az érdeklődés, így aztán válogatnunk kellett. Azokat hozták magukkal, akik az egyes falusi, üzemi alapszervezetekben eredményesen dolgoztak: így a sikeres aratókat vagy például a jól működő toro- nyal színjátszócsoport tagjait.

Mint később Németh Istvántól, a komáromi csoport vezetőjétől megtudtam, hasonlóképpen válogattak ők is, no meg a többi járási SZlSZ-bizottság dolgozói is. A fő szempont az volt, hogy egy-egy körzetből a legjobb, a legaktívabb

fiatalok vegyenek részt ifjúsági szövetségünknek ezen a legnagyobb méretű megmozdulásán.

Szombaton és vasárnap, amikor az időjárás már-valóban nyárias volt, egy csapásra megváltozott a tábor arculata: a korábban pufaj- kába, melegítőbe bújt fiatalok fürdőruhát öltöttek. S máris köny- nyedebben, jobb hangulatban folytathatták a sportversenyeket; mert volt farönkdobás, kötélhúzás, céllövés, tájékozódási futóverseny a köztársaági elnök vándorserlegéért.

így aztán nem csoda, hogy a vasárnapi táborbontáskor csak szomorúan engedték le, csomagolták össze sátraikat a fiatalok, hiszen az egyes rendezvényeken, a kultúrműsorokon, diszkókon jól érezték magukat, barátságok szövődtek, s még szívesen maradtak volna néhány napot.

De nem maradt más, mint a hagyományos búcsú szövege:

— Jövőre újra eljövünki

—ezer—