Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-26 / 30. szám

8 Él KÖNYVŰJDONSÁGOK Te állandőan illanó szerelmem, jelen vagy mégis, örBkós jelen. Akár a vízesés; a víz belSIe távozik szüntelen, s,ő marad mégis egyazon helyen. '' Vladimír Holan: Mégis (I kdyg) (Fordította: Székely Magda) A cseh líra egyik legnagyobb és legtalényosabb költfi egyéniségének, Vladimír Holannak ez a rövidke verse az Éjszaka Hamlettel címen, a Madách kiadónál ma* gyár fordításban megjelent kötetéből való. Az 1905-ben született és 1980-ban elhunyt költő kezdettől fogva magányos jelensége volt a cseh költészetnek, mert azt az eredeti, mondhatni alkimista műveletet, a szellemi kiváncsls'ágnak azt a feszültségét és megszállottságát, ami a holani költészet, nem sokan tudták követni. É^rt- hetetlennek, ezoterikusnak tartották, sőt nem kívánatos­nak minősítették verseit a háború után is. Holan hosszú éveken át hallgatásra ítélten élt, csak a 60-as évektől kezdve jelentek meg újra kötetei. A Holan-vers való­ban nem könnyű, nem fülbemászó zene, de aki aláveti magát e költészet szellemi próbájának, az olyan ka­lauzra talált, aki — mint a nagy cseh kritikus, F. X. Salda írta még 1933-ban —; „ .,. kezében egy maroknyi megtisztított szót tartva, az élet mélyszerkezetének labi­rintusába akár hatolni“. ■■ ' íK y J. W. GOETHE válogatott művéinek az eddigieknél gazdagabb, nagyobb terjedelmű kiadását Indította el ízléses, szép köntösben az Európa Könyvkiadó. A már korábban megjelent négy kötet után a most Szépprózai művek címen megjelent­ben összesen két regény és két elbeszélés található. Az első fiatalkori regény, a legendásan híres Werther szerelnie és halála, amely megjelenésekor — 1774-ben jelent meg Lipcsében — nagy vihart kavart, sőt év­tizedekre valóságos Werther-járványt okozott azzal a hatással, amit a levelek formájában felidézett végzetes, öngyilkosságba torkollt szerelem váltott ki Európa- szerte az Ifjak körében. A másik, a Vonzások és válasz­tások című regény — a már idősödő író műve — is mint szörnyű, veszélyes erőről szól a szerelemről. A Mese és a Novella című elbeszélések közül az első ugyancsak az író fiatal korából, a második 1826-ból, Goethe kései korszakábói származik. magánügyek címen mutatkozik be elbeszéléseivel a Madách kiadó Főnix Füzetek sorozatában Mészáros Károly. Egyébként Ő a hetedik a fiatal pályakezdő hazai magyar írók sorában, akiket az 1981-ben indított sorozat bocsát első kötettel a nyilvánosság elé. A szerző prózái — össze­sen 12 elbeszélés, önéletrajzi, vallomásos írás — fiatal emberekről szólnak, olyanokról, akik küszködnek ma­gukkal és környezetükkel, nehezen találva helyüket az életben. „Középiskolás koromban a félelem adta kezem­be a tollat — írja önmagáról, írói törekvéseiről a szer­ző. — Ekkor tanáraimtól féltem, később másoktól is... — Mindenkori hősöm: a szenvedő, a vergődő em­ber. Alakok, akik az én ijedt személyemen keresztül akarnak levegőhöz jutni — bár abból nekem sincs elég.“ Az idei négy MKBK-könyv közül kettő már kapható a könyvesboltokban. Mindkettő az Európa és a Madách kiadó közös könyvkiadási egyezményének keretében került hozzánk. Az egyik JANE AUSTEN klasszikus angol írónő A Klastrom titka című regétjye. Az 1775-ben született és 1817-ben 42 évesen elhunyt írónő művei nemcsak finom mesterségbeli technikájuk­kal tűntek ki, s lettek időálló olvasmányokká, hanem lANIr. AÍJS'íf^.Ni A Kíastmm titka azzal a szellemesen gúnyos ábrázolásmóddal is, amely- lyel környezete, a vidéki úri társaság hétköznapjait ele­veníti fel, miközben e mindennapi történeteket és figu­rákat érdekesekké s valami örök emberi formák eleven hordozóivá teszi még. Hat regénye közül Austen csak négynek a megjelenését érte meg. A Klastrom titka is csak halála után látott napvilágot. A regény fő alakja egy fiatal lány, aki igazi hősnő akar lenni. Az üt az „igazi hősnői magaslatok“-ig az írónőnek számtalan al­kalmat ad arra, hogy. mesterien gúnyolódjék a társa­dalmi élet furcsaságain és az emberi ostobaságon; hős­nője révbe jutását, az igazi szerelmet azonban meleg bájjal ábrázolja. A másik MKBK-könyv MIHAIL BULGAKOVNAK, A Mester és Margarita világhírű írójának egy kevésbé ismert, de ugyancsak maradandó értékű- regénye; A fe­hér gárda. Bulgakov 92 évvel ezelőtt született, és 49 éves korában, 1940-ban halt meg. Egész életében meg- hajszoltnak érezte magát, irodalmi munkásságát szinte mindenki bírálta. A fehér gárda különösen nagy kri­tikai botrányt kevert. Bulgakovot osztályellenségnek kiáltották ki, mivel regényében, amelynek cselekménye a polgárháború viharos éveiben Kijevben játszódik, ár­nyaltan ábrázolta azokat is, akik sorsuk következtében a barikád túlsó oldalán álltak. Ez a rendhagyó törté­nelmi regény ugyanis egy értelmiségi család, a Turbin testvérek viszontagságait írja le, akik meggyőzödéses monarchisták lévén csak a fehér gárda leverése után értik meg, hogy számukra is kezdődhet új élet (fu-ki) jubileum: MATES Véget ért Harminc évvel ezelőtt nyílt meg hivatásos színhá­zunk Komáromban (Komár- no). KI is vonhatná kétség­be három évtizedes munkás­ságának ‘ eredményességét? Az itt élő magyarság haladó színpadművészeti és dráma- irodalmi műveltsége ma már elválaszthatatlanul hozzátar­tozik szóclallsta kultú­ránkhoz. Egy-egy színházi előadás, rendezés, szerepformálás, díszlet, jelmez, mozgásmű­vészeti vagy zenei közremű­ködés elemzése természetes ténykedés közművelődésünk­ben. Az ilyen fejtegetések gyakran hoznak valami újat, tényeket sorolnak fel, ame­lyek színészeink művészibb kibontakozását is elősegítik, de hozzájárulnak ahhoz is, hogy a szerzők rátaláljanak arculatukra, hogy tisztázód­jék művészetük, hogy diffe­renciálódjanak darabhőseik jellemrajzábán, a téma tár­sadalompolitikai összefüggé­sében. Több évtized tapasztalata, hogy a szélesebb rétegeket kevésbé érintő előadásokon jóval kevesebb a közönség, mint azokon a bemutatókon, amelyeknek a szerzője is­mert, és már a darab címe is sejtett a sikert. Sokszor fogadtunk el már olyan mű­sort, amellyel nem értettünk egyet. Aki látja az elérhető színvonalat, fel tudja mér­ni társulataink képességeit, az egyben a színház jelen­legi „ütőképességét“ is fel­fedezheti. Alig emlékszem oiyán idénykezdésre, amelynek mű­sora maradéktalanul tetszett volna, de felháborodnék, ha a közönség hátat fordítana a színháznak és elmaradná­nak az előadások. Nagyobb gondot kéne hát fordítani a hosszabb ideig tartó közpon­tosított turnékra. Jobban ké­ne népszerűsíteni az erre érdemes játékokat, és ezzel öregbíteni színházunk hír­nevét szerte az országban, mért nem frázis, ha azt mondom: akkora egy szín­ház, amekkorának a közön­ség látja. Akkora a látoga­tottság, amekkora a szerző hírneve, amilyen színvona­lú az előadás, amennyire közügy a felkínált mondani­való és a kellemesen szóra­koztató színészi ábrázolás. Véget ért egy évad, és közben szakemberek vitat­ják (ha vitatják] az ered­ményeket. Ocskay László és Jávorka Ádám kardja várja az őszi szereplést a kellék­tár polcán. Naftalinréteg alatt szunnyadnak az évad kosztümjei. S ha a színház táján nem is találkozunk színészeinkkel, azért az élet nem állt meg. A kiosztott szerepek tovább érlelődnek, miközben „tulajdonosai“ sza­badságolnak, pihenéssel töl­tik a nyarat, hogy aztán fel­frissülve folytathassák majd alkotó munkájukat, hús-vér embereket keltsenek életre a színpadon. A Magyar Területi Színház jubileumi évada véget ért. Rövid noteszjegyzeteinkkel az volt a célunk, hogy a színházról szóljunk. Nem tel­jes a kép. amelyet adtunk; beszélgetéseinkkel, ismerte­téseinkkel nem is akartunk többet, mint felvillantani néhány jellemző pillanatké­pet. Rövid vallomás volt va­lamennyi színházunk életé­ről. Szuchy M. Emil FILMFÖRUM Bár a mozilátogatás nem kimondottan a forró nyár szórakozása, de egy-egy jó film a meleg ellenére is vonzza a közönséget. Ezt pedig tudják az lllletékesek is, ezért a közeljövőben több új filmmel kívánnak örömet szerezni a mozikedvelöknek. A Szlo­vák Filmkölcsönző Vállalat hírei szerint tizenöt új filmet hoz az elkövetkező Idő­ben forgalomba. Ebből három hazai pro­dukció, tizenkettő viszont külföldi. Ezek közül most kettőt Ismertetünk, a többivel is majd folyamatosan foglalkozunk. Hosszú az út az iskolába a címe an nak az NDK-beli filmnek, amely a kis Alex kalandos és humoros élményeit meséli el. Alex, ez az élénk fantáziával megáldott fiú ráadásul mérhetetlenül szereti a western filmeket. A vadnyugati filmek eseményeit olyan erősen átéli, hogy a film hősei a ve­lős életbe is elkl^rik. Az iskolában szóra­kozott, késik az órákról, állandóan pana­szok vannak rá. Ha reggel elindul az isko­lába, körülötte a város kalandfilmkullsz- szákká válik, fantáziája a valóságot kalan­dokká változtatja. A szülők és pedagógusok közös fáradozása azonban végül Is vissza­téríti Alexet a reális életbe. Alain Bonnot rendezte a Piszkos ügy cí­mű francia krimit. Nowak felügyelőt egy kábítöszerüzlet leleplezésével bízzák meg. Az ügy érdekében Ismeretséget köt az egyik gyanúsított feleségével, akinek azonban sejtelme sincs párja sötét üzelmeiről. A felügyelőnek vállalnia kell ezt a nem egé­szen korrekt kapcsolatot, mivel csak a nő segítségével tud olyan bizonyítékok tulaj­donába jutni, amelyek leleplezik, hogy e város vezetőinek Is benne van a keze a kábítószer-kereskedelemben. A körülmé­nyek úgy alakulnak, hogy a nő akkor Is kénytelen együttműködni a rendőrséggel, amikor már tudja, hogy tulajdonképpen mire akarja a felügyelő kihasználni a kap­csolatukat. Az élete ettől a perctől kezdve veszélybe kerül. Ez a film bizonyára jó ki- kapcsolódást jelent majd a krimikedvelök­nek.-hr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom