Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-06 / 49. szám
6 LOS ANGELES A POKOL VÁROSA Az olimpiai városok általában ' mindig az érdeklődés középpontjában vannak. Nem kivétel Los Angeles sem, amely mint ismeretes, alig néhány hónap múlva a XXlll. nyári olimpia házigazdája lesz. Sót, a kaliforniai város minden korábbi olimpiát színhelynél többet szerepel a világsajtóban, sajnos, jobbára baljós összefüggésben. Teljes gőzzel dolgozik termésielesen a hírhedt amerikai reklámgépezet is, amely „a legamerikaibb városként“ tünteti fel Los Angelest. Sajnos, ezúttal ez így szó szerint igaz, nincs benne szemernyi eltúlzott reklámfogás sem. Los Angeles valóban töröl metszett amerikai város. Amerikaiabbat már el sem lehetne képzelni. íme: Az ‘Egyesült Államok összes városa közül itt a legtöbb öngyilkos és az alkoholista. „Előkelő“ helyen áll a gyilkosságok számát tekintve is. Tavaly a városban és környékén 2500 gyilkosság történt. A várost rendőrparancsnok nyilatkozata szerint vezetnek a pisztollyal elkövetett emberölések. Ez is amerikai „népi szokás“. A legveszélyeztetettebb korosztály a 25—44 éves férfiaké. A gyilkosok között igen magas a 18—20 év közötti fiatalok száma, akik kilátástalan helyzetük hatása alatt követik el szörnyű tettüket. Sok közöttük a munkanélküli, akik néhány dollárért mindenre kaphatók, még gyilkosságra is. Vannak úgynevezett „kedvenc helyek“ is a gyilkosok számára. Ilyen például az egyik útelágazás a város szélén, ahol 50 gyilkosság történt a múlt évben. Vannak ugyancsak különösen veszélyeztetett kerületek. Ezek között elsőként a néger gettót kell említeni. Második helyen az úgynevezett szabad művészek kerülete áll. Ez a narkósok centruma is. A fiatalabbak a marihuánát kedvelik, az Idősebbek a kokain rabjai. jelenleg mintegy háromszáz szervezett gengszterbandáról tud a Los Angeles-i rendőrség, de valószínű, hogy számuk sokkal magasabb. A bandáknak 20—30 tagja van. Hatvan százalékuk már büntetett előéletű, s fele részüknek már minden mindegy. Azt mondják, nem véletlen, hogy Los Angelesre, illetve Kaliforniára koncentrálódik az amerikai bűnözés. Összefügg ez azzal a ténnyel, hogy itt összpontosul a hadiipar, amelyet nem sújt .válság, amely képes felszippantani minden munkaerőt, még a bűnözőket is. Jelenleg a Pentagon rendeléseinek 22 százalékát Kaliforniában teljesítik. A következő öt évben ezt az arányt 30 százalékra kívánják növelni, jelenleg csaknem minden második munkás Kaliforniában a hadiiparban dolgozik. Négy gyilkosság, harminc rablás, többszáz verekedés, öt nemi erőszak — ez egy átlagos Los Angeles-i éjszaka mérlege a bűnügyi nyilvántartóban. Szép kis cirkusznak néznek elébe az olimpia résztvevői és vendégel. (palágyi) TÓNI, A KAPUS Már a kezdet kezdetén gondot okozott, ki álljon a kapuba. Egyik csehszlovákiai magyar újságfrö sem szívelte ezt a fontos posztot. A hőskorban azért, mert mindenki gólt szeretett volna lőni, később meg annak okán, hogy ha már i'igysem sikerül az ellenfél kapuját bevenni, legalább az a szégyen ne érjen senkit, hogy mást sem csinál, mint klszedegeti hálónkból a labdákat. Az idén tízéves újságíró futballcsapatnak sokáig nem volt megbízható kapuvédője, s ez az áldatlan állapot egészen addig tartott, amíg a somorjai (Samorín) születésű és lakhelyű Fehér Antal be nem került a csapatba. Azóta mérkőzéseink után gyakran megkérdezik: Ki ez a kapus? Melyik lapnál dolgozik ez a Jókötésű, remek újságíró? Tartozunk annyival az Igazságnak, hogy jubileumunk alkalmából ■ ország-világ előtt kikürtöljük; Fehér Antal az a bizonyos kivétel, aki erősíti a szabályt. Tóni, ez a nyurga, önfeláldozó és kitűnő kapuvédő, aki maholnap a harmincötödik évét tapossa, nem glosz- szákat, riportokat, interjúkat ír, hanem a bratlslaval Slovnaft n. v. egyik karbantartója, egy ezüstérmes szocialista munkabrigád tagja, két gyermek édesapja, négy fiútestvér közül a báty'. Fehér Antal, azaz Tóni a szerény emberek közül való, ezért szeretik, csapattársai különösképpen; nemcsak megbízható védései miatt, hanem emberségéért is. Kapusunk ma már egy szép családi házban él, amely szívós munkájának a gyümölcse. A Slovrtaftban megbecsülik, családja pedig megbocsátja, ha a hétvégek szabad óráiból elcsen valamicskét, hogy szenvedélyének, a focinak hódoljon. De három öccse sem tudja elképzelni életét sport nélkül, egyikük például az Ifjú vívókat oktatja Somorján. Ebben az idényben gyakran csóválta fejét,hitetlen- kedve a kapunkban: négyszer is megesett, hogy mi rúgtunk többet, mint az ellenfél. (batta) A Csehszlovák-Szovjet Barátság-csúcson. a könyv a Katonai Könyvkiadó gondozásában jelent meg. — Pályafutás során csak szovjet alpinistákkal került kapcsolatba? — Nem. Azt is mondhat nám, hogy a világ minden sarkában van egy-egy jó barátom, akikkel a hegymászás hozott össze. Nagyon emlékezetesek számomra a- zok a nemzetközi túrák, a- melyeken a csehszlovák és a szovjet alpinistákon kívül kapitalista országok hegymászói is részt vettek. Ezeknek a táboroknak a légköre valahányszor kifejezte azt a békevágyat, a népek közti egyetértést, amiért napjainkban oly intenzív harcot kell vívni. — ön már néhány éve a Magas-Tétrában él. Mennyire tartja megfelelőnek az Itteni lehetőségeket a nagyobb túrákra -való felkészüléshez? — A Magas-Tátra nagyon alkalmas arra, hogy a nagyobb expedíciókra felkészüljünk. Főleg a magyar kollégáink, de más országok hegymászói Is nagyobb túrák előtt itt kezdik a felkészülést. Természeteden a Ma- gas-Tátrában nincsenek o- lyan hatalmas csúcsok, mint a világ nagy hegységeiben, de azért a technika elsajátítására, az egyes csoportos műveletek begyakorlására kitűnőek a feltételek, külöressük, a lankásabb hegyvidékek is kitűnőek arra, hogy felüldüljünk. Talán furcsán hangzik, de amikor az említett ,,névtelen“ csúcs meghódítására készültünk, Kro- mérii környékén ütöttük fel a t$borunkat, ahol a legmagasabb „csúcsok“ sem haladják meg a 600—700 mé- teytj mégis nagyszerűen fel tudtunk készülni erre az egyedülálló vállakózásra. Ezzel csak azt akartam bizonyítani, hogy aki szereti a természetet, az mindenütt felfedezni annak szépségeit, és megtalálja kedvteléseihez a feltételeket. A bátrabbak néhány óra alatt felutazhatnak a Magas-Tátrába, és ott Is próbára tehetik képességeiket. Viszont mindenkinek melegen ajánlom, hogy az Igényesebb túrákra tökéletesen készüljenek fel, s ha lehet, szakképzett hegymászók kíséretében vágjanak csak neki a magasabb csúcsoknak, — ön szerint egy jó hegymászónak milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie? — Fontos recept nem létezik, de egy biztos, a hegymászás is olyan, mint általában az életben előforduló problémák megoldása: egyedül sohasem boldogulhat az ember. Minden nagyobb teljesítmény egy adott kollektíva összmunkájának az e- redménye. A hegymászás klGergely Báiint felvétele Kevés olyan megkapó e- gyéniségü emberrel találkoztam eddig, mint amilyen Ml- loslav MaiaSák vezérkari ezredes. Délceg termet, magabiztos fellépés, kispoptolt alkat mind arra vallanak, hogy nem mindennapi em,- bert takar az egyenruha. Annak ellenére, hogy ezt tudtam is róla, találkozásunk első pillanatai .örökre emlékezetesek maradnak számomra. Pontosan Ilyennek képzeltem el öt, mert egy katonatiszt, aki ráadásul világhírű hegymászó is, csakis ilyen megjelenésű lehet. Nem tudom, hogy a hegy- ,(t mászók Ismérvei közé tartozik-e, hogy százszor Is meg- gondoljá'k, mire vállalkoznak, de ha már vállalnak valamit, akkor azt szívvel- lélekkel, tudásuk legjavát nyújtva véghezviszik; Mafa- Sák ezredes minden bizonynyal ilyen ember. Csak nagy nehezen tpdtam rávenni egy rövid beszélgetésre — természetesen elsősorban al alpinista élményei érdekeltek —, de amikor már kötélnek álit, olyan lenyűgözően nyilatkozott kedvte^Jéséről, ,any- nyira átadta magát az éimé- nveinek, hogy a végén az Ígért fél órácskából majdnem kétóral beszélgetés lett. — A hegymászással még egészen kiskoromban kapcsolatba kerültem. Gyermekéveimet Kysuca és Orava környékén töltöttem, s ez a vidék nagyon megszerettette velem a természetet. Ennek hasznát vettem akkor is, amikor már hivatásos katona lettem, jól _ Ismertem a hegyvidéket, részt vettem néhány szaktanfolyamon, dolgoztam felderítőként, egyszóval minden feltételem megvolt ahhoz, hogv hegymászó váljék belőlem. Sajnos, mint hivatásos katonatisztnek' kevés szabadidőm volt, így eleinte csak a szabadságom alatt hódolhattam ennek a nagyon szép sport ágnak. 1964-ben adódott az első nagy lehetőség; bekerültem a Csehszlovák Hegymászók Egyesületébe, és 1975-ben A barátság hegycsácsain már részt vehettem egy pa- mírl expedícióban, hogy meg- másszuk a 7006 méter magas Lenin-csúcsot. Az expedícióban való részvétel és a csúcs megmászása során nagyon jó alkalom nyílt szá- momra, hogy felmérjem fizikai és lelki képességeimet, mert ezekkel minden hegymászónak pontosan tisztában kell lennie. Tulajdonkéjipen azután nyílt meg az út előttem az alpi- nlzmus világába. A következő évben újabb expedícióban vettem részt. Szovjet alpinistákkal megmásztuk a Szovjetunió legmagasabb csúcsát, a Kommunizmus-csúcsot. Ez a túra nagyon gyönyörű volt. Prágából Indultunk, Lenlngrádon keresztül jutottunk el Üzbegisztánba. Felejthetetlen élmény volt számomra, amikor kitűztük a vörös lobogót a 7495 méter magas csúcsra. Ezután, még megmásztunk néhány '7000 méternél magasabb csúcsot. de számomra a legemlékezetesebb túra mégis a ,,Névtelen“ csúcs megmászá- sa volt, amely először a mi expedícióknak sikerült, s ezután kapta csak a Csehszlovák-Szovjet Barátság- csúcs'nevet. Eztán a Szovjet Hegymászók Szövetsége lehetővé vette számunkra a Kaukázus legmagasabb csúcsainak megmászását is. — Ehhez azonban sokat kellett utaznia. Hivatása nem akadályozta ebben? — Amikor már felküzdöttem magam a legjobb hegymászók közé, minden "'ámo- gatást megkaptam sikeres pályafutásomhoz. Még szerencse, hogy a hegymászás mellett a másik kedvtelésem az utazás. Az útjaimról néhány filmet Is ké.szítettem, és egy szép, gazdagon Illusztrált útleírásban foglaltam össze élményeimet. Ez nősen a téli felkészülésre nagyon alkalmas terep. — ön a Magas-Tátra szerelmese. Érzésem szerint el sem tudná képzelni az életét máshol. — Ebben sok Igazság van, de azért nem vagyok meg- rögzödött lokálpatrióta. Sze rintem ' Szlovákiának, sőt Csehszlovákiának a Magas- Tátrán kívül Is vannak nagyon szép tájai, amelyek számtalan kitűnő lehetőséget nyújtanak a turistáknak. Nem fontos, hogy mindig a legmfivasahh csúcsokat ketűnő sport arra, hogy felmérjük képességeinket, hogy megtanuljunk megbirkózni a legnehezebb feladatokkal Is. A hegymászó nem lehet önző, hiszen sok esetben az élete függ attól, hogy milyen segítséget nyújt társainak, akikben feltétel nélkül bíznia kell, mert ahogy ml magunk között mondjuk: egy kötél, egy cél köt össze bennünket. Valahogy ígydtel- lene lenni ennek a mindennapi életben is. KAMOCSAf íMRP A hegymászó magányossága. Az 1984-es téli ollippla színhelyén az elkövetkező napokban mér üzembe helyezik a nagy esemény létesítményeit. Először a bob- és szánkópályák „Jegesltésére“ kerül sor, és december elején a Szarajevó Kupéért versenyeznek a meghívottak. Az új olimpiacsarnok lesz u színhelye december 15-t61 egy jégkorongtornának, a- melyen a házigazdák mellett Lengyelország, Svájc és a Szovjetunió megfiatalított válogatottja vész részt. December közepére készül el a gyorskorcsolyapálya jege, SZARAJEVÓ KÉSZÜL és ekkor már a sisáncok is a sportolók rendélkezésére állnak. A létesítményeket a jugoszláv bajnokság alkalmával tesztelik, ez jelenti az olimpiai főpróbát. Sportvezetők és az olimpia rendezői a következőket mondták az előkészületekről: MARC HODLER, a Nemzet közi Síszövetség (FIS) elnöke: — A sípályák, amelyeket megtekintettem, csodálatosak és gyönyörű környezetben vannak, A rendezők a technika vívmányát felvonultatják, és garantált a verse nyék sima lebonyolítása. A jövőben itt Világ Kupa-futa- 'mokat is rendezhetnek majd. TORBEN IGGESSET, a FIS síugró bizottságának elnöke; — El vagyok ragadtatva a sisáncok állapotától. A 90 és 70 méteres .sáncok a versenyzőket magas színvonalon tudják kiszolgálni. PAVLE LÜKAC, a szervező bizottság sajtóattaséja: — A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Is dicsérte már felkészültségünket, és ez kötelez minket. Az olimpiáig hátralévő időt minél jobban igyekszünk kihasználni, hogy a versenyek alatt gördülékenyen tudjuk ellátni feladatunkat. Meg akarjuk mut.rt- nl, méltóak vagyunk ilyen rangos találkozó megrendezésére. Egyébként 25 országból 28 televíziós- és rá- díótársaság közvetít az első olyan téli olimpiáról, ama lyet szoi-ifillsta országban rendeznek.
