Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-06 / 49. szám
4 ÜRÜ A kabln hívja a pályamestert... A rövidhullámú adó-vevő készülék néma, legföljebb hébe-hóba reccsen egyet. *- Halló, a kabin a pályamestert hívja... A tátrai drótkötélpálya fülkéje ott függ tehetetlenül a magasban. Ijesztő helyzetben, tétlenül várakozunk a nyílt pályán, pedig már csak alig egy kőhajításnyira vagyunk a Lomnicl-csúcstól. A vas- kötélen függő kabint úgy himbálja a hirtelen kerekedett szél, a- kár valami bölcsőt. Körülöttünk zúgva, süvítve nyár- . gal a szél. Amikor alábbhagy, egyszeriben csönd támad, de aztán újra fölzúg a vihar, s újfent elcsendesedik. Néhány pillanatra Ismét csönd van. Alattunk hatalmas mélység, fölöttünk a csúcs sziklatűi. öt perc, talán n^yed- ióra, vagy ennél is több idő múlik el így. Még mindig várako- *unk. Aztán hosszabb ideig tart a szélcsend, s végre ránt egyet a kőtél: a íHlke csigalassúsággal ben; a kínaiak pedig a mi időszámításunk szerinti első évezred környékén már szabad szemmel is észleltek például szupernova- -robbanást... A szupernóva — latin nevével ellentétben — igen öreg órláscsil- lag. Fényessége egyik napról a másikra sokmilliószorosára növekszik, és ez a hirtelen kitörés a csillag katasztrófájának bekövetkezését jelzi. Ilyenkor ugyanis az égés, az anyagok átalakulása és a felszabaduló energiák révén a külső burka szétfröccsen, a csillag összeroppan. Maradék anyaga a földi anyaghoz képest elképzelhetetlen sűrűségbe tömörül, s többé nem bocsát ki magából energiát. Látszólag rendkívül egyszerű a szupernóva-kutatás. Lényege, hogy műszerek segítségével összehasonlítják a galaxisokról készült felvételeket, s ha egy éjszaka új csillag jelenik meg a képen, akkor előfordulhat, hogy a szakem- bér óriáscslllagra bukkant. Ha képének és -nézetének kialakításában. Ma már a kémiai, sőt a ' biológiai tudományokra is hatással van. Köztundott, hogy a nap- kitörések befolyásolnak különféle vegyi folyamatokat, s nem hatástalanok az emberi szervezetre sem. Az északi égbolton körülbelül öt-hatezer csillag látható szabad szemmel, a csillagászok ebből mintegy háromszázat — a csillagképek fő csillagait — ismernek, ezeket különböző nevekkel is ellátták. A katalógusok (az úgynevezett változó csillagok jegyzékén) nagyjából húszezer csillag szerepel, persze, nem éppen költői neveken. A legtöbb olyasféle „rendszámot“ kap, akár az utók. A méretek lenyűgözőek. Az imént említett húszezer csillag is szinte elenyészik a Tejútrendszer százmilliárd csillagához képest, és a „Tündérek Üt ja“ (legalábbis ősi hit- és mondavilág szerint) csupán egy tagja a galaxisok végtelen sorának. A csillagok egy réspektrumban észleljük. A határozott színképvonalak eltolódása fontos támpont a csillagban végbemenő események nyomon követésében. Pontos adataink vannak a csillagok hőmérsékletéről és energiatermeléséről. Mérésekkel, megfigyelésekkel, különböző számításokkal egyre közelebb jutunk a világűrben lejátszódó anyag- és energiaátalakulások törvényeinek megismeréséhez. Érdekes kutatási terület a meteorok és meteoritok vizsgálata. Ezek a száguldó égitestek hírt hoznak a csillagközi „felhőkben“ fellelhető szerves ve- gyületekröl, amelyekről feltehető, hogy már a Naprendszer' ősködében is megvoltak, és Földünk ősóceánjaiba is az üstökösök közvetítésével jutottak el. Az üstökösök és a csóváikból származó meteoritok tanulmányozása tehát éppen a földi élet kialakulásának titkaihoz vezet el. Asztronómia —- asztrológia. A megtévesztésig hasonló szavak ... Jelentésük azonban oly távol áll TEA - 2632 MÉTER MAGASSÁGBAN vllnSuí. Cgym'ásra néz!(nk, tőllé- legi^nk. Pillanatokkal később b1- hágyjuk a? utolsó tartóoszlopot Is, és egy keskeny, lenekkel burkolt sikátorba érünk. Megérkeztünk! Kavargó hófelhőt kergető, süvítő szélben lépünk ki a kabinból. Itt már gyalogszerrel kerülöm meg a „lanovka“ legfelső megállójának épSletét, s máris az ország legmagasabban levő csillagvizsgálójának ajtaján kopogtathatok. fa-i Ez a néhány lépés elég volt ahhoz, hogy az arcát jócskán ki- csípje a vihar, de a szemében még most Is ott az ijedség — fogad barátságosan dr. liudovít Chrenka csillagász. Kerüljön beljebb, főzök egy teát. Ez a csillagvizsgáló 2632 méteres tengerszlnt feletti magasságban, a Magas-Tátra második legnagyobb hegyóriásának ■ tetején működik. E hegyóriás nyergében, kilencszáz méterrel lejjebb, a „kis- öccse“: a kőpataki (Skalnaté ple- so) csillagda van szinte karnyújtásnyira az égbolttól, jó időjárás esetén mindkét intézet egy-egy elvarázsolt kastély; körös-körül romantika, nyugalom és mélységes csönd, a csillagászok, a fizikusojt és a meteorológusok eszményi környezetben dolgozhatnak. Csakhogy az Ilyen mesésen szép időjárás itt, a fellegek közt is az ég áldásának számít. íratlan törvény ugyanis, hogy a hegyek általában éppen fordítva; szigorú rendre, fegyelemre és alkalmazkodásra tanítják az embert. Nyaránta záporeső, száguldó vihar; télen jégeső meg hófúvás nyargal a hegyek hátán, s közben mínusz húsz-huszonöt fokra süly- lyed a hőmérő higanyszála. Ilyenkor aztán — mind a csúcson, mind a kőpataki nyeregben — a csillagászok magukra maradnak, az obszervatórium úgyszólván megközelíthetetlen. A külvilággal Csak a telefon- és URH kapcsolatot tarthatnak és a féltve őrzött tartalékokból főzött koszt Jelenti az egyetlen táplálékukat. És a vihar néha napokig, néha hetekig dúl. Vajon miért érdemes vállalni ezt a különleges tudományos szolgálatot? <— A csillagos ég megfigyelése és titkainak fürkészése tulajdonképpen egyidős az emberiséggel, a csillagászat így a legősibb és legalapvetőbb természettudomány ^ magyarázza Chrenka doktor, i— Az egyiptomiak pl. tudományos megfigyelések alapján határozták meg a Nílus évenként ismétlődő áradásának időpontját. Az óra, a perc, a másodperc hatvanas váltószáma babiloni örökség. Régen a hajósemberek minden műszer nélkül, pusztán a csillagok „járáshoz“ igazodva is ké pesek voltak megközelítő pontossággal tájékozódni térben és időMunkahely a felhők között meggyőződik feltevése helyességéről, akkor minél előbb jelenti felfedezését a Nemzetközi Csillagászati Oniónak. Ha a Jelentés, bebizonyosodik, az általa fölfedezett „nova“ az ő nevét fogja viselni. A szupernóvák keresése természetesen csupán szerény részterülete a csillagászati kutatómunkának. Ennek megfelelően egyszerre több gazdája is van a Lomnici- -csúcson lévő épületnek. Munkahelye van itt a Tátrai Nemzeti Park Hegyi Szolgálatának. Működik itt meteorológiai megfigyelőállomás, amelynek munkatársai rendszeres időközökben tájékoztatják a Bratislava! Hidrometeorológial Intézetet a levegő hőmérsékletéről és nedvességtartalmáról, a szél irányáról, a lehullott csapadékról, a látótávolságról és általában az időjárásról. A harmadik munkahely a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézete, a negyedik pedig az SZTA Kísérleti Fizikai Intézetének kozmikus sugárzást tanulmányozó laboratóriuma, amely az Interkozmosz program állomásainak hálózatába tartozik. A csillagász a matematikából és fizikából él, de éppen olyan Jól kell értenie különböző bonyolult műszerekhez is. Általában alapkutatással foglalkozik, vagyis a kozmoszban végbemenő Jelenségek törvényszerűségeit deríti föl, de munkája egyre több tudományággal kerül kapcsolatba. A legrégibb rokonság a filozófiához fűzi, hiszen a cslllagkutatás mindig nagy szerepet játszótt az ember világFotó; CSTK sze magányos, jelentős részük pedig kettős, hármas és többszörös rendszerből áll. A nagyobb számú csillagból álló csoportosulást nyílt halmaznak nevezzük. Ezek közé tartozik például a szabad szemmel Is látható Fiastyúk. Hazánk, sőt Közép-Európa két legmagasabban fekvő obszervatóriumának csillagászaitól megkérdezem; — Vajon még egyszer sem kísértette-e meg őket a gondolat, hogy valamilyen más hivatás után nézzenek, ahol több a konkrét sikerélmény lehetősége? Itt fönn a csúcson, de „lenn“, a nyeregben is abban mindany- nyian megegyeznek, hogy a kozmosz végtelenségéhez képest az emberi élet valóban nevetségesen rövid, de abban is egy véleményt vallanak, hogy az elvégzendő feladatok sokaságában egy csillagász örömmel túlteszl magát ezen á felismerésen. — Erről társalogva kedvenc hasonlatom az erdő — mondja Eu- ddvít Chrenka. — Egy fa életét sem tudjuk születésétől haláláig végigkísérni; Az erdőben járva a- zonban megfigyelhetjük a fa születését, életét és elmúlását. A csillag sem egyéb; anyag és mozgás. Mai eszközeinkkel és tudásunkkal már képesek vagyunk megfigyelni életének minden fázisában. — Talán -a csillagokról is elmondható, hogy születnek, élnek és meghalnak? ■ Elmondható. Mi a csillagok életének különböző szakaszait figyeljük. A bennük lejátszódó anyagáramlások sebességét a egymástól, mint tőlünk a csillagos ég. De ha mindenáron az azor nosat keressük a csillagászatban és • a csillagjóslásban, akkor meg kell elégednünk annyival, hogy mindkettő az ősrégi időkből származik, csaknem egyidősek a clvl- lizáclóvdl, mert az emberiség mindig is kereste a kapcsolatot a földi lét meg a csillagos ég között. Csakhogy amíg a csillagászat valamennyi tudomány közül a legősibb, a csillagjóslás a babonás néphiedelem terméke, mely a csil- iagok állása és különböző jelenségek közötti összefüggésekre próbált mhgyarázatot találni. Érdekes, hogy ezek a néphiedelmek túlélték Kepler, Galilei, Newton, Einstein és a mai tudások fölfedezéseit; hogy a cSIITág- jóslásnak még ma is vannak hívei, holott ötszáz éve is elmúlt már, hogy Kopernikusz „megállította a Napot“. Ma már az általános iskolában oktatják, hogy a Nap együftállása valamely csillagképpel nem jelent mást, mint hogy a körülötte keringő Földről nézve az égboltnak melyik részén látható. Az asztrológia e^ész fogalomkészlete azon a téves elképzelésen alapul, hogy a Nap egy év alatt körbejárja a mozdulatlan Földet, útjában más-más csillagképekben Jelenik meg s ezért nem mindegy tehát, ki melyik állatövi Jegyben született, mert a csillagok „állása“ befolyásolja egészségét, sorsát. így aztán voltak csillagai az örömnek és bánatnak, a szerencsének és balsorsnak is ... Ülünk az obszervatórium kupolatermében egy hatalmas távcső előtt, szemtől szemben a csillagokkal. ^ Tudja, ml bosszantja legjobban a csillagászt? Ha a turisták bekopognak az intézet ajtaján és horoszkópot kérnek. Azt hiszik, hogy csillagjóslással is foglalkozunk — mondja Chrenko doktor. — És vajon minek örül a legjobban egy csillagász? — Ha szép az idő és nyugodtan, jól észlelhetünk ... Érdekes és változatos mind a Kőpataki-tónál, mind a Lomnlcl- -csúcson működő obszervatórium csillagászainak az élete. Munkájukat szigorú rendszerességgel, szinte óramű pontosságával végzik, s közben főzniük, takarítaniuk, fűtenlük kell, többnyire hóból olvasztott vízben mosaksza- nak. Este, amikor már kiterítette csillagfátylát az ég, hazatelefonálnak. Megkérdezik, mi újság otthon, lefeküdtek-e már a gyerekek ... Ha nem működik a drót- kötélpálya, viszont az időjárás a túrázást lehetővé teszi, hát gyalogszerrel vágnak neki a lefelé vezető útnak, a váltás pedig huszonöt-harminc kilós hátizsákokkal igyekszik fölfelé a völgyből. MIKLÓSI PÉTER TÁTRAI FEJFÁK A meteorológiai szolgálat jelentése szerint a Magas- Tátrában leesett a hó, megkezdődött a síidény, amói-f ezreket csábít a ml kis hegyóriásunkba. Igaz, a természetnek e gyöngyszeme az év minden szakában vonzza a turistákat. Ez ]ó is, meg nem is. Jó, mert' olyasmit nyújthatunk a látogatóknak, amit határainkon túl is irigyelnek tőlünk. Viszont nem jó, hogy a 'turisták között vannak fegyelmezetlen és megfontolatlan személyek akik a Tátrát sétánynak tekintik, és viselkedésükkel nemegyszer olyan tragédiát okoznak, amelynek maguk esetleg mások látják kárát Az Oszterva-csúcs alatt, a Menguszfalvl-völgyben van egy hely, ahol minden arra járó turista megáll egy pillanatra, hogy fedetlen fővel tisztelettel adózzék azoknak akik a Magas-Tátrában vesztették az életüket. Az 1984 méter magas , csúcs alatt meglapuló csendes, idillikus völgyben nem nyugszik senki teteme, csupán fejfák és feliratok jelzik a gondatlan turistákat .vagy szerencsétle nül járt hegymászókat. A jelképes temető Otakar Stall cseh festőművész, í Magas-Tátra Csodálója és hó dolója és Alűjz Lutonsky javaslatára létesült. Intő fi gyelmeztetö mindén turisté nak, hogy a magas hegyek könyörtelenek, -nem kell ki hívni magunk ellen a haragjukat. Hiszen csupán a iavi naomlás áAbzatainak emlékét nyolcvan fejfa idézi. A legnagyobb lavina 1974. ja nuár 20-án, tehát idestova tíz éve zúdult! le. Egyszerre 14 embert, mint ismeretes, egy Iskolai sítantolyam résztvevőit temette maga alá. A lejfákon azonban van nak nevek, amelyeknek a visélöi hem virtusból és.mes fontolatlanságból vesztették életüket, hanem a szabadságunkért. Itt olvasható a- zoknak a, szovjét katonáknak, repülőknek, az I. csehszlovák hadtest tagjainak és partizánoknak a .neve, akik a Magas-Tátrában haltak hősi halált. Hogy miért Idéztük most fel ezeket a szomorú eseményeket? Egyrészt azért, mert a Magas-Tátrában leesett az idei első hó, és hamarosan megindul a téli turistaáradat. Másrészt pedig azért^mert a napokban emlékeztünk meg a Hegyi Mentőszolgálat nap járói. Azokról a vörös orkánkabátos férfiakról, akiknek élethivatása mások mentése, de még inkább a bajok meg előzése. Ok azok, akik akkor végzik legjobban a dől gúkat, ha nincs semmi dolguk. Hallgassuk meg ezért mindig a tanácsaikat, fi gyelmeztetéseiket, tartsuk tiszteletben a turistajelzéseket és előírásokat. Viselkedjünk a hegyekben fegyelmezetten, hogy ne szaporítsuk tovább a jelképes temető fejfáit. (11)
