Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-29 / 48. szám

6 I VII. SJEZD SVAZARMU A Hoíjvédelml Szövetség IV. szlovákiai kongresszusának határozata részletesen foglalkozik a mezőgazdasági üzemek és Iskolák ég(sze alatt működő alapszerve­zetek problémáival, és feladatul tűzte ki számuk növelését. Nem véletleni hogy Ilyen magas szintű fórumon taglalták ezt a kérdést, hiszen az utóbbi években ez. a terület volt az, amelyik nem tudott lé­pést tartani a szövetség általános fej­lődésével. Kétségtelen, hogy a lemaradás’ nak objektív okai Is vannak, de azért a legtöbb esetben a szubjektív tényezők hatását sem lehet kizárni. Gyakran hall­hatjuk, még felelős szakemberek szájá­ból Is, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben és Iskolákban nincsenek kellő fel­tételek az alapszervezetek működéséhez. A közelműltban a treblSovl járásbéll Szőlőskel (Vlnlőky) Középfokú Mezőgaz­dasági Szaktanlntézetben jártam, ahol éppen az ellenkezőjét tapasztaltam en­nek az állításnak. Ebben az Iskolában már harminc évvel ezelőtt Is meg tudták teremteni a feltételeket az alapszerve­zet munkájához, és mindvégig az élvo­nalban tudtak maradni. Ennek „titkáról“ beszélgettem a szervezet elnökével, Sza­bó Mihállyal és alelnökével. Botos Ist­vánnal. B. I.: A honvédelmi munkának az Is­kolánkban valóban nagyon gazdag ha­gyományai vannak, hiszen ez a tevé­kenység szinte egyidős az Iskolánkkal. Alapszervezetünk 1953-ban alakult, és a kezdet kezdetén Is nagyon szép sike­reket értünk el. Szeretnénk még ma­gasabb szintre emelni a munkánkat, ami az utóbbi Időben egyre jobban sikerül Is. — Milyen munka folyik most a szer­vezetben? Sz. M.: Elsősorban a honvédelmi spor­tok szakosztályát említeném, mert eb­ben dolgozik a tanulók zöme. Itt pedig a lövészet a legnépszerűbb ■ jelenleg négy lövészcsapatunk van, ebből kettő leánycsapat. Jól működik a rádiósok kö­re Is, vezetőik rendszeresen részt vesz­nek szakmai tanfolyamokon, s úgy tű­nik, hogy - a tanultakat kamatoztatni Is tudják. Említést érdemel a modellezők szakköre, amely Szintén igen népszerű, de sajnos anyagi okokból a tagok szá­mát erősen korlátoznunk kell. — Milyenek a feltételek az alapszer­vezet munkájához? B. I.: Ezeket a szép eredményeket — mutat a klub falát díszítő oklevelekre — csakis azért érhettük el, mert a mun­kához sikerült megfelelő feltételeket te­remtenünk. Olyan környezetben fekszik az Iskolánk, hogy szinte minden anya­gi ráfordítás nélkül; a legnagyobb igé­nyeknek Is megfelelő lőtért építsünk. Napjainkban ezt tovább korszerűsítjük, akadálypályát építünk- körülötte, úgy­hogy ez a központ akár nemzetközi ver­senyek lebonyolítására Is megfelel majd. Persze már eddig Is rendeztünk nemzet­közi versenyeket. Példának említeném a Tokaji Aranyfürt elnevezésű összetett honvédelmi versenyt, amelyen a baráti magyarországi Iskolán kívül részt vesz­nek Szlovákia más középiskolái Is. — Most a szlovákiai kongresszus után és az országos kongresszus előtt mit tartanak legfuntosabb feladatuknak? Sz. M.: A határozatból kiindulva a tag­létszám emelését. Felmértük lehetősé­geinket, és megállapítottuk, hogy nyu­godtan, célul tűzhetjük ki a százszáza­lékos szervezettséget. — Mit tanácsolnának azoknak, akik most akarnak ilyen iskolai szervezetet megalakitani? B. t.: Elsősorban azt, hogy szerettes­sék meg a gyerekekkel a honvédelmi sportokat; tekintsék hazafias kötelessé­güknek. Ez napjainkban a pedagógusok egyik legfontosabb küldetése. Erre kö­teleznek bennünket a forradalmi hagyo­mányaink, de a világban kialakult nem­zetközi politikai helyzet Is erre kész­tet bennünket. — A másik jó tanácsunk az, hogy a szerény körülmények ellenére Is merjék vállalni a gyerekekkel való foglalko­zást. Egy szabad térséget mindenhol ta­lálni, s akad egy olyan emelkedő Is, ahol legalább légpuskából lehet lőni, és biztos vagyok benne, hogy a katonavi­selt tanárok között Is van egy-két lel­kes ember, akik szívügyüknek tekinte­nék ezt a munkát. KAMOCSAI IMRE SPORTISKOLA A CSALLÓKÖZBEN Házi feladat focibé Atlétanövendékek Jozef Beleé edzővel. A z utólibi Időben az egész ország sportközvéleményének figyelmét fel­keltette a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) labdarúgók sikeres szereplése. A DAC csapata tavaly hajszál híján bejutott a legfelsőbb osztályba, legutóbb pedig két­pontos előnnyel az SZNL őszi bajnoka lett, és Ismét a feljebbjutás legnagyobb váromá­nyosa. A járási székhely, sőt mondhatnánk az egész járás a labdarúgás bűvöletében él. Akik pedig „hivatalból“ viselik szívükön a sportág ügyét, már hosszabb ideje tudatosí­tották, hogy a pillanatnyi sikerek mit sem tő. — Amit itt lát, azt Is magunk hoztuk rendbe. Ezenkívül az iskola sportlétesítmé­nyei a lakosság számára is nyitva állnak, pedig némely lakók időnként borzalmas pusztítást tudnak végezni. De keményen dolgozunk, mert úgy vélem, hogy minden kezdet nehéz. A tornatermi felszerelés sem megfelelő. Nem lehet továbbá kis futóci­pőket kapni. Beleá kollégának mindössze néhány pár cipője van, amelyeket többnyi­re csak a versenyekre tartogat. Sürgősen szükségünk lenne futógátakra, akadályok­ra. Ha valakinek lenne a tulajdonában, szí­vesen elfogadnánk. A járási nemzeti bizott­ság ískolaügyi osztályától 17 ezer koronát kaptunk a legszükségesebb- felszerelésre. Ebbó. elsősorban egységes öltözéket vet­tünk. Ha látná, hogy milyen büszkén viselik a kék-piros melegítőket. Láttam. A gyerekek valóban óriási lelke­sedéssel kezdték a számukra, de a peda­gógusok számára is újszerű foglalkozáso­kat. Kiválasztásuk úgy történt, hogy a múlt tanév végén az egész járásból kiszemelt ta­nulókkal tesztpróbát tettek, s a legjobbak kerültek az osztályba. A labdarúgókkal nem volt baj, mert több mint harminc gyerek közül válogathattak. Ellenben Emil BeleS tanúsága szerint mindössze két atiétajelöl- tet vettek fel másik iskolából, a többieket a helybeliek közül sorolták be a sportosz­tályba. Ez a Jelenség abból ered, hogy az atlétikának nincs a járásban hagyománya, jóllehet olyan hírességek kerültek már ki innen, mint Bugár Imre diszkoszvető vllág- és Európa-ba-jnok vagy Pogány Mihály, a Focióra Kucman Ferenc irányításával. érnek, ha távlatilag nem biztosítják a kel­lő utánpótlást. Két éve, hogy módszeresen foglalkoznak az ifjúság nevelésével, a tehetségek felku­tatásával, s az eredmények Paullcky Péter­nek, a labdarúgó-szakosztály ifjúsági bizott­sága elnökének szavai szerint máris meg­mutatkoznak. Az ifjúsági csapat felkerült a II. ligába. Felmerült továbbá a gondolat, hogy valamelyik Iskolában sportosztályt kellene nyitni, ahol szakavatott személyek foglalkoznának a serdülő tehetségekkel. Időközben az ötlet valósággá vált,' Idén szeptember 4-én a lilemnlck^ utcai szlovák tanítási nyelvű alapfokú Iskolában megnyílt a járás, sőt az egész Csallóköz első sport- osztálya. Harmincnégy tanulóval, ennek a fele a labdarúgásra, másik fele atlétikára szakosodik. Bár a vélemények megoszlanak, szerintem szerencsés dolog volt, hogy a Jilemnícky utcai iskolára esett a választás. Fiatal Igaz­gatója, Antal István ízig-véri'g sportember, tornatanár. Évek óta minden vágya az volt, hogy az iskolájában sportosztályt nyissanak. Igaz, ő kedvenc sportjára, a röplabdára gondolt, de így sem titkolja örömét, hogy teljesült az álma. Nagyszerű segítőtársai vannak Kucman Ferenc személyében, aki első osztályú labdarúgóedző. Illetve Emil Bele§ személyében, aki földrajz — test­nevelés szakos tanító. Az 5. C osztályfőnök- nője, Olga Doborová matematikát tanít, de kiváló sportszervező és pedagógus. Az Iskola .vadonatúj, két évvel ezelőtt ad­ták át. Két tornaterme van, s többek kö­zött ez Is közrejátszott abban, hogy Itt nyissák meg a sportosztályt. A kinti sport- létesítmények még eléggé lehangoló lát- ■ ványt nyújtanak, de önerőből és minden le­hető módon Igyekeznek rendbehozni őket. — Minek részletezzem, maga is tudja, hogy mit hagynak hátra az építők — mond­ja terepszemle közben Antal István igazga­magasugrás szlovák csúcstartója. Mellesleg az öccse a sportosztály növendéke, és most, 12 éves korában már 127 centimétert ugrik. Elárulta azonban, hogy ö inkább a foci mel­lett marad.. Sebaj, a bátyja Is sok sportág­gal kísérletezett és kísérletezik még ma Is. Mindenesetre az 5. C az Iskola legnép­szerűbb osztálya. A többiek Irigykedve né­zik a tanulóit, ha megjelennek a piros-kék melegítőjükben. Pedig az Iskolaigazgató sze­rint nincs miért Irigyelni őket. — A sportosztály tanulói nem élveznek semmilyen kedvezményt vagy előnyt — mondja —, hanem éppen ellenkezőleg. Több a gondjuk, kötelességük. A rendes tananya­gon és a heti két óra kötelező testnevelé­Antal István igazgató sen kívül nekik még egy testnevelésőr» és két óra mozgásgyakorlat van. Ezenkívül a labdarúgók és az atléták is heti 4—10 óra speciális edzéssel foglalkoznak. Ez a lehe­tőség szerint változik, s ha teljesen bein­dul az osztály, alighanem a maximális ed­zésmennyiséget végzik majd. Hát ez nem éppen irigylésreméltó megterhelés. Eleinte féltünk is, elviselik-e a megterhelést, és sikerül-e baj nélkül akklimatízálódniuk. Szerencsére az átállás könnyebb volt, mint gondoltuk volna. Azoknak a tanulóknak, akik magyar ta­nítási nyelvű iskolából jöttek, még egy ne­hézséggel meg kell küzdeniük: a szlovák tanítási nyelvvel. Erről Olga Doborová osz- tályfönöknő beszél: — Tudtuk, hogy nem mindennapi feladat­nak nézünk elébe, ezért igyekeztünk az osz­tályt olyan pedagógusokra bízni, akik töké­letesen beszélnek magyarul, és szükség ese­tén magyar nyelven is megmagyarázhatják a tananyagot. Én matematikát tanítók és e tantárggyal nincs Is semmi baj. Az iskola- ügyi szervek egyébként engedélyezték, hogy az első félévben ne osztályozzuk a sport­osztály tanulóit. Az az érzésem, hogy az átállással nem lesz különösebb nehézség, mert már a válogatásnál ’is figyelembe vet­tük a tanulmányi eredményeket, és majd­nem kivétel nélkül jeles tanulók kerültek a sportosztályba. Az első csallóközi sportosztály tehát a kezdeti nehézségek ellenére van és műkö­dik. A lelkesedés óriási. Nem volt magas- ugrószönyeg, elkészítették a szomszédos lengyár dolgozói huUadékanyagból, társa­dalmi munkában. Elkísért- az Iskolába' a DAC labdarúgó-szakosztálya Ifjúsági bizott­ságának elnöke, Paullcky Péter, és arról biztosított, hogy az egyesület mindennemű támogatást megad, A sportosztály növendé­kei Igénybe vehetik a DAC pályáit, az egye­sület a felszerelés, biztosításához is hozzá­járul. Az Iskolai orvosi ellátáson kívül sport­orvosi felügyelet alatt lesznek a növendé­kek. Mivel feltehetően nagyobb a kalória- fogyasztásuk, mint a társaiké, elintézték, hogy a gimnazistákkal étkezzenek. Egyelő­re nyílt kérdés néhány vidéki tanuló elhe­lyezése, - mert a sok elfoglaltság mellett mégsem járhatnak az esti órákban haza. Ezt az osztálytársak szüleinek a segítsé­gével kívánják megoldani. A szülök körében amúgy is óriási a lel­kesedés. Az alsóbb osztályok tanulóinak szülei például azzal a kéréssel fordultak az iskola Igazgatóságához, hogy engedé­lyezze gyermekeik számára a mozgásgyakor­lat-óra bevezetését. Egyforma öltözéket vet­tek saját pénzükön, s a második és har­madik évfolyam tanulói már heti egy órán át gyakorolnak a tornateremben. Úgy lát­szik, hogy a dunaszerdahelyi labdarúgás és atlétika ügyét hosszú távon Is megoldot­ták. PALÄRYI LAJOS A szerzi) felvélslei A telállás a csapatképre márl teljesen tökéletes. Vajon lesz-e belőlük újabb lóth Lász­ló vagy Majoros?

Next

/
Oldalképek
Tartalom