Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-11-22 / 47. szám
9 ' Energiatakarékosság és a lakás M. FleSar és A. Vyjdák építészmérnökök új stílusú lakóháza. A nap ősidők öt’a óriási gazdaságot kínál az emberiségnek, és bár már nagyon régen Ismerjük azt a tényt, hogy sugarai me- ' leget adnak és világítanak, csak az utolsó néhány tíz esztendőben fogadjuk el tudatosan a kihívást, kezdjük kihasználni az általa felkínált szabad energiát. De csak az 1973—1974-es kőolajsokk, az emlékezetes krízis után nyílt meg valóban és végérvényesen például az út azok előtt a kutatások előtt, amelyek a napenergia kihasználásának különbözö’formáit tűzték ki célul. Csehszlovákia energiaellátása a Szovjetunióból származó kőolaj révén nagy részben független a világpiaci mozgásoktól, de azért mi is érdekeltek vagyunk abban, hogy megtaláljuk a régi és új energiaforrások lehető leggazdaságosabb kihasználásának a módját, s energiaellátásunkba bekapcsoljuk az úgynevezett szabad energiákat, amelyek spkban segíthetnek gondjaink megoldásában. Az állami- célkitűzések szerint a századfordulóra ezek a szabad energiaforrások legkevesebb egymílliárd tonna fajlagos tüzelőanyag mennyiségét kellene, hogy kitegyék. A napenergia kihasználásával az építőiparban, pontosabban a lakosság melegvízellátásában és a lakások fűtésében számolnak leginkább. A NAP MELEGE A nap sugárzását, a levegő és a víz áramlását, az apályt és a dagályt, valamint a geotermikus energiákat nevezzük általában szabad energiaforrásoknak. Ezek előnye, hogy nem Igényelnek olyan beavatkozást az anyag belső egyensúlyába, mint például az í tr--i Ismérve az életadó meleggel való okos gazdálkodás. Az 'emberiség a legrégibb időkből ismerte például a nap melegének pasz- szív kihasználását. A klasszikus görög építészet megaron néven ismert kis építményének például, a szentélyek ősének a déli oldalon volt a bejárata, és előtte egy kis tetővei fedett terasz, amely nyáron árnyat adott, télen pedig az alacsonyabb szögben eső sugarak átmelegítették nemcsak az „előszobát“, annak kövezetét és falát, hanem a falon keresztül az épület belsejét is. A világ legmelegebb övezeteiben még ma is hasonló módon élnek a nap melegével: a ,napos időszakban az épület kő- vagy téglafalai felfogják a me’leget, sugármentes időszakban (éjszaka vagy borult időben) pedig átadják a belsejének. Valaha így hasznosították például, a barlangokat Is, ma bizonyos raktárakat üzemeltetnek ennek az elvnek az alapján. Az eljárásnak azonban —.............. ............... .........í' ..... 1 A konicei családi ház napenetgta-kikaszná- lásának a vázlata. égési, illetve termonukleáris folyamatok, amelyek nyomán környezetszennyező anyagok keletkeznek, és rontják életkörülményeinket. A nap sugarai — hogy tisztázzunk még néhány kérdést — egyenest vagy szétszórtan, úgynevezett diffúz formában érkeznek a föld felszínére. Ez utóbbi télen az összes földre érkező sugárzás egyharmadát teszi ki. A nap sugaraiból a földre csak mintegy negyvenöt százaléka jut el. A maradék vagy visszaverődik az atmoszférától a világűrbe, vagy elnyelt az atmoszféra. A földre érkező negyvenöt százalékból húsz százalékot elnyel ■ a víz és a növényzet, így csak a „maradék“ huszonöt százalék az, amit a szabad energiaforrásból hasznosíthatunk. Ez a „maradék“ is azonban igen, nagy tömeg körülbelül tizezerszerte több, mint amennyit az emberiség 1973-ban előállított és még mindig ezerszer több, mint ameny- nyire föltehetőleg szükségünk lesz a század- fordulón. A NAP ES A LAKASOK Általában csodáljuk a népi építészetet, amelyben semmi sem öncélú, nemzedékek . tapasztalata érvényesül minden szellemes megoldásban. Így volt csak lehetséges, hogy a ház megvédje lakóit az Időjárás és éghajlati körülmények viszontagságától. Az ember minden körülmény között képes volt kiaknázni azt, amit a természet felkínált neki. Ez a bölcsesség párosult a természet törvényszerűségeivel, ami legsajátosabb tulajdonsága a népi építkezésnek az egész világon. Mindenkor fel tudta használni az ember azt, amit a környezet felkínált a számára: az egyik helyen fából, máshol kőből vagy agyagból építették hajlékukat. Ahol se fa, se kö vagy agyag nem állt a rendelkezésére, ott hóból építette meg hajlékát, és ez Is megfelelt a szükségleteknek. Ha számba vesszük a népi építkezések ulajdonságait, látjuk, hogy a legsajátabb van egy hátránya: a felfogott meleget nem lehet sem raktározni, sem szabályozni. A hosszabb sugármentes időszakban ezért egyéb energiaforrások után kell nézni. energiatakarékos lakAsok nálunk A szabad energiaforrások kihasználásáról jó néhány éve írnak már a szakemberek, de vitatkoznak róla a laikusok is. A napenergia, napelemek, szolárls építkezés, szél- erőművek, vízi erőművek divatos kifejezések lettek, s megannyi tudományos eszme- futtatás bizonyítja, hogy a szabad energia- források kihasználása lényegébenn megoldott kérdés. Ráadásul az ipari termelők némely esetekben elég gyorsan áttértek a korszerű technológiai eszközök hasznosítására. Gyártanak például napkollektorokat,, hőszivattyúkat, s léteznek már bizonyos újítások is. Kiállításokon megcsodálhattuk például a napkollektorok új nemzedéke számára készült Fresnel-féle lencséket. Ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy a kuta ó- programunk a világversenyben tartja a 'é- pést, gyártmányaink egy része jó minőségű. Viszont a legpraktikusabb gyakorlat is messze elmarad az elmélet, a kutatás mögött. A falvainkban, városainkban szinte lázas építkezés folyik, de mindaz, amit any- nyiszor megvitatak már a teoretikusok, alig vagy egyáltalán nem érvényesül a lakóte- “íépék és társáshézak ■ építésében, de sok esetben még a magánházak építői sem élnek vele. Pedig az építkezésnek ebben az utóbbi formájában lehetne jobban kihasználni az új eljárásokat. Mi készteti hát az építőket még ma is arra, hogy a már régen nem megfelelő minták alapján építkezzenek? A megszokás, a kényelem vagy a maradlság? Esetleg a tájékozatlanság? Ügy látszik, mindez együtt. Az utolsó évszázadban a házak konstrukciója — különösen a városi házaké — levedlették a népi építkezés évszázados kötöttségét, és tapasztalatai eredményeit, az energia szempontjából egyre igényesebb és bonyolultabb rendszereket igénybe véve teremtették meg a ház mikrovilágát. Mind ez ideig senki sem mer lemondani róluk, mert az építtetők, építők, az építést engedélyező közegek netn vagy alig tudatosítják, hogy az épület nem állhat egy különálló újszerű építészeti elemekből és egy másik technikai felszerelésből. Ez főleg azért van így, mert senki sem tudatosítja, hogy a szabad energiaforrások kihasználása neihcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem környezetkímélő adottságaik is alkalmazásuk mellett szólnak. HOGYAN járjunk EL A GYAKORLATBAN? Az energiatakarékos lakások kialakítása már az építkezési telek kiválasztásával, illetve annak tulajdonságai számba vételével kezdődik. A tagolt, lejtős terep megvédhet például a szél hidegétől. Az épület tájolása, a lakóterek napos, déli irányba való elhelyezése, a helyiségek belső elrendezése, elhelyezése, egymásra kapcsolása lehetővé teszik az energia passzív kihasználását és a hőveszteségek tetemes cs: k- kentését, tehát. az energiáyal való gondos gazdálkodást. .A helyesen megválasztott, e- lepített fák ugyancsak csökkenthetik az épület hőveszteségét, nyáron pedig beárnyékolhatják és 'védhetik a tűző naptól. A belső terek egymásra kapcsolása, elrendezése például rendkívül fontos kérdés. Az előszoba, lépcsőház, garázs, télikert palástként védik a belső melegebb helyiségeket (fürdőszoba, szauna], és megvédhetik az épületet a fölösleges hőveszteségtöl. jól meg kell választanunk a különböző technikai berendezéseket és nem szabad félnünk alkalmazni őket. A napkollektorok leBARÁTUNK A NAP dezhetlk a melegvizszükségletünket. A szél- erőművek helyettesíthetik a drága villamos- energia jelentős részét, sőt, olykor még a közös állami háztartásba is termelhetnek áramot. De kihasználhatjuk a hőszivattyúkat is. Ezek az eszközök természetesen nem alkalmasak arra, hogy energiafelhasználásunkat a nullára csökkentsük, de nagyon lényegesen befolyásolhatják házunk lakhatóságát, és rendkívül gazdaságossá tehetik az üzemeltetését. EGY VIDÉKI HAZ ATALAKItASA ENERGIATAKARÉKOS LAKÖ-, ILLETVE nyaralúhAzzA (Tervezők: Irena Velková és Ján Velek építészmérnökök). Ez a példa is mutatja, hogy nem csak a radikális átépítés vagy egy új épület nyújt lehetőséget arra, hogy hasznosítsuk a szabad energiaforrásokat. A viszonylag egyszerű parasztháznak nem erőszakos átalakítása nem igényelt különösen sok és nehéz fizikai munkát, valamint anyagi befektetést. A terv szerint nem módosították lényegesen az épület eredeti elrendezését, és külsőleg sem hajtottak rajta nagyobb változásokat. így például nem változtatták meg az utcára és a szomszédok felé néző részelt, ugyanakkor kihasználták az épület eredeti jó tájolását. Amit megváltoztattak rajta, az elsÖsörban a tetőszérkezet volt. Ezt ugyanis megnyújtották és ezáltal nemcsak bővült lakótér, hanem mód nyílt arra is, hogy esztétikusán elhelyezhessék a napkollektorokat. Ezekkel az eszközökkel korszerűvé, esztétikailag egyedülállóvá formálnák a házat, és az új technikai eszközök felállításával pedig gazdaságossá az üzemeltetését. A tervezőknek sikerült any- nyira csökkenteniük az épület hőigényét, hogy az év legnagyobb részében elegendők a napkollektorok. Oj csalAdi hAz konicében (Tervezők: Irena Velková és Ján Velek építészmérnökök ] Ez a ház az előbbivel elleniében teljesen új. A tervezők a szabad energiaforrások kihasználása mellett figyelembe vették a telek fekvését, adottságait. Az ugyanis egy sziklás, délre néző lejtőn helyezkedik el, ezért az új épületet szabályosan belesüllyesztették a földbe, és még a maradék részelt is betemették földdel. Ezzel az eljárással nagymértékben csökkentették az épület hőveszteségét, ugyanakkor a szabad energiaforrások passzív és aktív igénybe vételével nélkülözhették a ház hőellálását szolgáló hagyományos energiahordozókat. A 'ház passzívan hasznosítja a déli fekvésű, üvegezett felületek energiatöbbletét az épület fölött elhelyezett háromféle napkollektor-rendszer energiatermelésével, illetve-tárolásával pedig megoldották a lakás fűtését.' EGY Oj STiLUSO CSALADI HAZ (Tervezők: M. Fleäar és A. Vyjdák építészmérnökök) Ez a terv is számol a nap melegének passzív és aktív kihasználásával, de figye-- lembe vették az építők igényét és szükségletét is (műterem stb.), ezért az épületet eleve úgy tervezték, hogy főleg a déli ré-' székén helyezték el a lakótereket, az északin viszont az épülelkiszolgáló, gazdasági helyiségeket. Ennélfogva a lakószobákat át- melegítik a nagyobb felületű, déli tájolású üvegezett ablaknyílások, és szükség, esetén még az épülettömb elé külön e célból felállított üvegház is. A klszolgáióhelylségek a lakórészek természetes höszigetelöjeként érvényesülnek. A tervezők már az építés előtt számoltak a megfelelő hőszigetelő^ többrétéges külső főfalak és belső választófalak hőtároló tulajdonságaival. Ugyanakkor a napkollektorok üzembe helyezésével aktívan is hozzájárultak a ház höigényének a kielégítéséhez, s ezáltal nagymértékben csökkentették a hagyományos energiahordozók szükségletét. Az új energetikai koncepciót szem elő-tt tartva a tervezőknek olyan új stílusú lakóházat sikerült tervezniük és létrehozniuk, amely már magán viseli az új energiatakarékos építészet stílusjegyeit, és a jövőbe mutat. A napenergia passzív kihasználása akkumulációs fal segítségével (Trombe-Michel-ef- járás). jCKONALe r*#l. *-4 M» «MTM': A napenergia passzív kihasználásának legegyszerűbb formája, amikor a nap a nagy űvegfelületeken keresztül adja át az épületnek az éltető meleget. A napenergia passzív kihasználásának további formája: külön e célra üvegházat épí tettek a ház elé. Az Irena Velková és fán Velek építészmérnökök által áttervezett és átépített parasztház rajza. ' TUDOMÁNY
