Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-10-25 / 43. szám

ß iNe TÁRGYILAGOS ÉRTÉKELÉS, REÁLIS TERVEK Október 15—16-án tartotta a Hon­védelmi Szövetség IV. szlovákiai kong­resszusát, amelyen Jelen volt a CSKP KB és a Nemzet! Front KB küldöttsé­ge, Viliam Salgoviöcsal, a CSKP KB tagjával, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével az élen. Az ünnepélyes meg­nyitó után dr. Egyd Pepich vezérőr­nagy, a HSZ SZKB elnöke előadta a főbeszámolót, amelynek bevezetőjében vázolta a világpolitikai helyzetet, szólt a fegyverkezési hajsza veszélyeiről, méltatta a Szovjetunió és a szocialis­ta országok igyekezetét a béke meg­őrzésében. A beszámoló további részében dr. Egyd Pepich elmondotta, hogy a har­madik szlovákiai kongresszus óta el­telt, idő alatt a legfontosabb feladat­nak a politikai nevelő munka színvo­nalának emeléséi tekintették. E téren jelentős előrehaladást értek el a szlo­vákiai szervezetek. Ma már nincs olyan alapszervezet Szlovákiában, ahol nem fordítanának kellő figyelmet en­nek a munkának. — A legjelentősebb eredmények kö­zött kell említeni — mondotta a HSZ SZKB elnöke —, hogy a politikai ne­velő munka hatása közvetlenül visz- szatükröződött a HSZ valamennyi ren­dezvényén. Az utóbbi öt év alatt je­lentősen emelkedett az alapszervez^ tek száma is, ami azt Igazolja, hogy a HSZ megtalálta az utat a tömegek felé, és valamennyi korosztály számá­ra vonzó munkát végezhetnek a tag­jai. A HSZ politikai nevelő munkájának középpontjában mindvégig és követ­kezetesen a CSKP honvédelmi politi­kájának népszerűsítése állt. Mindent megtettek avégett, hogy a csehszlo­vák néphadsereg soraiba sokoldalúan előkészített fiatalok kei;üljenek, olya­nok, akik képesek a legnehezebb és legbonyolultabb hadászati feladatok végrehajtására is. A sorköteles fia­talok előkészítésében nagy előrehala­dás törté.nt a 111. kongresszus óta. En­nek ellenére éppen ezt a tevékeny­séget értékelte a legkritlkusabban a főbeszámoló. Főleg a nyugat-szlová- kial kerületben és Bratislavában van­nak még sürgősen orvosolandó prob­lémák. Szorosabban együtt kell mű­ködni a keleti hadtestparancsnokság­gal és a SZISZ-szel. Az ifjúsági szö­vetség nagyon sokat tehetne a kato­nai hivatás népszerűsítéséért, amely továbbra is a központi feladatok közé tartozik. A HSZ munkájában igen jelentős helyet foglalnak el a honvédelmi sportok és a szakköri munka. A gaz­dasági gondok ellenére is jelentős ja­vulás tapasztalható az egyes szakosz­tályok anyagi ellátottságában, de még ennél is fontosabb, hogy a mennyisé­gi mutatók teljesítése mellett egyre nagyobb gondot fordítottak a munka minőségére. A szakköri tevékenység részletes elemzése után a HSZ SZKB elnöke szólt azokról a feladatokról Is, ame­lyek szorosan összefüggnek a káde­rek nevelésével, a káderkérdéssel. . Rámutatott. arra, hogy_ a két kong­resszus között végrehajtott személy- cserék szükségesek voltak, és meg is hozták a várt eredményt. A főbeszámoló után a küldöttek meghallgatták még az ellenőrző és revíziós bizottság inunkájáről szóló beszámolót, majd Viliam Salgovió, a CSKP KB és a Nemzeti Front KB kül­döttségének a vezetője köszöntötte a jelenlévőket, méltatta a HSZ munká­ját, és biztosította a szövetséget, hogy a jövőben is minden téren számíthat a párt támogatására. ■ A kongresszus vitájában a.küldöt­tek szinte kivétel nélkül tárgyilago­san beszéltek az elért eredményekről, de nem hallgatták el a szervezeti munkában érezhető hibákat, hiányos­ságokat sem. A vita, akárcsak a fö- beszámoló, a HSZ munkájának a ke­resztmetszete volt. A kongresszus második napján a 'küldöttek elfogadták a HSZ IV. szlo­vákiai kongresszusának határozatát, amely magába foglalja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elkövetke­zendő öt év alatt kell teljesítenie" a szövetség tagságának. A kongresszusi határozat kitér a szövetség egész te­vékenységére, de a legfontosabb he­lyet továbbra Is a CSKP 'honvédelmi politikájának egyértelmű támogatása. foglalja el benne. KAAIOCSAI IMRE Mielőtt bármit is elmondanánk az idei birkáz6-VB „címére“, mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy az uk­rán fővárosban, Kijevben rendezték a mostanj olimpiász legnagyobb világversenyét a birkézészőnyegen! Két fő jellemzője volt: ennyire még sosem játszott főszerepet a sorsolás; és az „ügyeletes“ vllágeJsök számára még sosem jelentett a VB ilyen vesszőfutást... A két jellemző vonással kapcsolatosan el kell mondani, bogy a sorsolás szeszélye folytán egész sor súlycso­portban egy ágra került szinte minden esélyes. Például a kötöttfogásban a tízből nyolc kategóriában egy ágon volt a szovjet és a bolgár versenyző! Persze, aki. világbajnok akar lenni, annak sorsolás ide, sorsolás oda, el kell jutnia a döntőig, és ott győznie kell. Ebből a szempontból nagyon is szembetűnő, hogy a klasszikus fo­gásnem tíz tavalyi világbajnoka közül csak kettő úszta meg vereség nélkül, és jutott el a dobogó tetejére is­mét: Pasajan (52 kg) és Áphazava (82 kg). A szabadfogásban tarkább a helyzet, hiszen csak hat tavalyi baj­nok indult — közülük is kettő: Anatolij és Szergej Bjeloglazov egy-egy súlycsoporttal lejjebb —, s a hatból újra nyernie csak háromnak sikerült, miközben a 82 kg-osok taval}d bajnoka, Dzgojev a csoportban kikapott Lohyöától. Az idei bírkézó-víládbajnokság margójára A sportlövészet az egyik legnépszerűbb sportág a Honvédelmi Szövetség­ben. Ezrek űzik. és a legjobbak nemzetközi viszonylatban is figyelemre­méltó eredményeket érnek el. „AJANDÉK“ ... Jankovics Tibor te­hetséges birkózó, aki Komáromból (Komárno) került Ostravára, éppen Kijevben ünnepelte 23. születésnapját. „Ajándékul kifoghatnék egy jó sor­solást ...“ — mondogatta az 52 ki­lós versenysúlyú fiú még az indulás előtt. És jankovics az A csoportba ke­rült, ahová a bolgár Cekov, a szovjet Ras'eyan, a román A'®K?ndru is," hogy csak "^a, nevesebbjét említsük... De még a csoporton belüli rajtszáma is olyan volt, hogy Cekov — Alexandra — Pasajan sorrendben kellett mér- kőznlel Ez ' azonban azt is jelenti, hogy egyszer győznie is kellett. Győ­zött is, méghozzá pazar birkózással az egész 52 kilós mezőny legnevesebb résztvevője, ■ Alexandra ellen. 8:4-es pontozással. Utána a kijevi Sportpalo­ta közönsége dermedt csendben fi­gyelte, ahogy vezetést szerez Pasajan ellen Is, sőt a szovjet világbajnok egy ízben a . tusvereségtöl sem volt mesz- sze. Végül 8' nagyobb rutin mégis a szovjet fiú javára döntött, de Janko­vics Tibi emelt fővel távozhatott a szőnyegről. NEM BALSIKER. Amikor Schwendt-_ ner József junior világbajnok lett a világ túlsó végén, Los Angelesben idén nyáron, akkor már megtette kö­telességét, és bőségesen túlteljesítet­te azt, amit várni lehetett tőle. Ta­vasszal bronzérmet is szerzett a buda­pesti EB-n. Az idei VB-t inkább csak tanulmányútnak kellett tekinteni, hi­szen az alsóbb súlycsoportokban a szabadfogásban sokkal erősebb a VB mezőnye egy Európa-bajnokságénál. Most is megmutatta, hogy klasszis birkózó, hiszen az ellenfél látszatra előnyösebb helyzetében is tud kezde­ményezni, mint azt bemutatta első mérkőzésén az amerikai Davis ellen. Sőt, szinte a dudaszóval egy időben tudott fordítani 6:7-ről 8:7-re. Sokkal jobbra sikerült volna kijevi bizonyít­ványa, ha nem kénytelen sok edzést kihagyni d|erékfájdaímai miatt, pedig a szerencsével ő sem volt túlságosan jóban... „Bunda“ ... Amikor a budapesti EB csoportmérkőzései során a kötöttfo­gású 74 kilójában a lengyel Supron nyert a román extraklasszis Rusu el­len,' sok, „jól Ätesült“ kijelentette, hogy kettejük mérkőzése „bunda“ volt, hiszen csak az nem , látta, aki nem ért hozzá ... Az indoklással is készen voltak, mondván, hogy az o- limpia óta szinte „menetrendszerűen“ felváltva nyerik a világversenyeket, s Kijevben majd Rusu nyer. Az effaj­ta filozófiának volt egy szépséghibá­ja: az EB azért mégsem VB, és ha „bunda“, akkor Swieradnak ,,kellett“ volna a VB-t megnyernie, hiszen a tavalyi világbajnok Rusu volt...Tény, hogy ismét Supron nyert, de csak Ru­su ellen, mert a döntőben aztán ott találta magát egy szőke, kékszemű grúz gyerekkel^ a szovjet csapat'so­kadik' .'tijonciyäl,_ MámiásvilIvM. aki ,már az első pillanatokban elindított egy négypontos hátraesést,, és a len gyeinek utána ' csak a kétségbeesett igyekezetre futotta meg némi szépí­tésre, az aranyérmet Mamía^vi'li', nya­kába akasztották. Nemcsak azért, mert Mamlasvili. nem volt .„beavatva“ ... A LEGKISEBB. Pontosabban a leg- kisébb bajnok. Előre kell azonban bo­csátani, hogy minden relatív; a 48 kilósok, ha erősek akarnak is lenni, eleve nem lehetnek szálfatermetűek... De amikor a szabadfogásúak 48 kilós, súlycsoportjának eredményhirdetése folyt, mindenkinek feltűnt a Sportpa­lotában, hogy a bajnok KNDK-beli Kim Cser Hvan a dobogó tetején csak ak­kora, mint a mellette álló szovjet Dor- zsu az emelvény második lépcsőjén. Ennek ellenére szinte mindenki azon­nal hozzátette, hogy • a kis koreai a nagy bajnokok-közül való, hiszen a szovjet fiú az első három percben 5:d- ra vezetett, és innen fordított a'ko­reai 9:5-re olyan huszáros hajrával, hogy Dorzsunak még .esélye sem volt. Ebből következik a tanulság, hogy a nagyság eldöntése valóban nem olyan egyszerű. A LEGJOBB. Amikor a szabadfo.gá- súak elkezdték küzdelmeikéi, akkor nagyjából mindenkinek az volt a vé­leménye, hogy az egész mezőny leg­kiemelkedőbb tudású versenyzője Szergej Bjeloglazov. A végén aztán a döntőben a japán Tomijama majdnem ' ütóférte ...- Viszont volt a 68 kilóban egy szovjet újonc, Arszen Faijzajev. Amíg az aranyérmet nyakába akaszt­hatták, hat mérkőzést kellett ylvníj^ és az így maximálisan elérhető 24 pontból 24-et szerzettl... Diadalme­neté: technikai tus az afg^ Szadik ellen; technikai tus a svájci ffeyer ellen; tus Szalontai Zoltán ellen; tech­nikai tus a' lengyel Kubjak ellen; majd. erőnyerő volt az 5. fordulóban, hogy utána ismét tecljnlkai tussal nyerjen a bolgár Penev ellen,, ami sok birkózónak eddig nem nagypn sike­rült. A döntőben aztán a mongol BoW ellen amikorra összej.ött a technikai tushoz szükséges 12 pontos, (12:0) különbség, akkorra a tust is leüthet­te a szőnyegen a mérkőzésvezetö. Bz- ,után örömében tiszteletkört futott a csarnokban, a szakemberek meg Szer­gej' Bjeloglazov helyett új királyt vá­lasztottak: Arszen Fadzajevet. Az új bajnok így nyilatkozott: „Nem volt nehéz mérkőzéseml“ MESZARO« JÁNOS A szerző felvétele Edző és tanítványa: Vítézslav Mácha és Jankovics Tibor Tulajdonképpen az sem lenne meglepő, ha Vlahy Jenővel, a naszvadl (Nesvady) kézilabda- sport elismert vezető edzőjével Nyárasdon ta­lálkozom (Topolnlky) valamelyik ligamérközé- sen. Hiszen amióta egykori tanítványai közül ebben a csalíöközl községben Is kézllabdáznak, . szinte mindig ott van a nézők között, s flgyel- meseti szemléli ezeknek a lányoknak a szerep­lését testvéfegyesUletük felnőtt csapatában. Legutóbb azonban a helyi alapiskolában futot­tam vele-össze. Egy hétköznapi délután várat­lanul, bejelentés nélkül érkeztem, éppen haza­felé sietett volna. . — Életemnek meghatározéja lett az a „sze­rencsétlen" spurt, egyszerűen nem tudok le­mondani róla. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy hosszú idő után kezdtem csak épít­kezni, annyira lekötött a kézilabda. Most is a házhoz készülök, sötétedésig lehet még dolgoz­ni. — Beszélgessünk akkor a naszvadl kézilabda­sportról. Tlz tlzenkét éves tapasztalattal a háta mögött milyennek látj'á? ' — Kezdetben nem voltak merész elképzelé­seim. gondolni sem mertem arra, hogy egykor játékosaim a felnőttek hazat élvonalában szere­pelhetnek majd. Inkább azt kell mondanom: evés közben jött meg az étvágyunk. S mert ér­dekelt a munka, s egyébként sem szokásom sok dologba belekapni, hát azzal foglalkoztam, a- mit szeretek; a kézilabdával. S ha valakinek van ehhez jtedve és megértő környezete, akkor az eredmény sem maradhat el. — Tudomásom szerint a Slávla sportegyesí)- let az Iskola vezetésének teljes támogatását él­vezi. Miként mutatkozik ez meg az edzési lehe­tőségekben? — Egy évvel azután, hogy diáklányaink 1975- ben először országos bajnokok lettek, Iskolai sportközpont létesült nálunk. Ezzel rögtön 16 érával bővült tanulóink sportképzésének az időtartama. Bevallom, s talán nem lepődik meg. Ahol gyökeret vert a kézilabda Vlahy. Jenő (Gyökeres György felvétele j a testnevelési örökön Is inkább a kézilabdára Irányítom a gyerekek figyelmét Aztán 1980-töl ifjúsági sportközpont működik Iskolánkban, még az előbbinél is jobb edzési lebetöségekksl. Saj­nos, nem volt még ré példa, hogy járásunkból máshonnan is, vagyis Gútárél, Lakszakállasröl és Csalléközaranyosrél (Kolárovo, Sokol^c, Zlat- né na Ostrove) ahol űzik ezt a spiortágat, hoz­zánk irányították volna a tehetségekat, pedig a 13—14 évesek nálnnk hetente ötször edzhet- nek, s tudomásom szerint Bratislava, Prága és Freáov kivételével máshol nincsenek ilyen le­hetőségek. Ráadásul a feladatokat megosztva öten foglalkozunk a kézilabdázók nevelésével. Második éve dolgozunk igy. de az eredményes­ségben'ez eddig nem jelentkezett. Ennek elle­nére mondom, hogy a fiatalabb ifjúsági csapat nagyon jénak Ígérkezik, igaz, tavaly a kerületi bajnokságban csak a negyedik helyen végez­tek, de jóval a képességeik alatti eredmények­kel.' Ha négy évig együtt (esz, s miért ne ma­radna együtt ez a gárda, nyomdokába léphet tavalyi és tavalyelőtti csapatunknak. Ezek a lá­nyok jól bírják az edzéseket, csak közbejöhet az a paradox helyzet, bogy amikor elvégzik az alapiskolát, s máshová kerülnek, nem lesz már lehetőségük hetente ötször edzeni. SzUkségmeg- oldásként úgy segítünk ezen, hogy négyszer adzUnk, de hosszabb ideig, akár esti világítás mellett is, s ehhez jön a hétvégi meccs. '— Az érem egyik oldala az edzés, de mllye- lek a játéklehetőségek? — Rengeteg találkozét „játszunk“, a tebetsé gek nem panaszkodhatnak a játéklehetőségek­re. En is azt vallom: nem elég csak edzeni, motiválni Is kell a játékosokat, s erre a mér­kőzés a legjobb alkalom. Évente minimálisan ötvenet lejátszanak, de kimutatásaim szerint a legjobbaknál ez a szám a százat is túllépt.':Ez pedig már nem akármilyen mennyiség. — Nyllvánválöan ez Is közrejátszott abban, hogy jól rajtoltak az ifiligában. — Számomra is meglehetősen jöl. Nyári fel­készülésünk sikerült, s ennek nagy jelentőséget tulajdonítok. Ilyenkor van ugyanis a legna­gyobb lehetőség az alapos edzőtáborozásra, hi- sien a szünidő alatt mindnyájan jobban rá­érünk. Ősszel aztán eredményesebben szerepe­lünk, s az ekkor összegyűjtött pontszám jó ki­indulási alap a tavaszi folytatáshoz. Téli felké­szülésünk is megoldédott: hetente egyszer Igénybe vebetjük a komáromi sportcsarnokot. — N'aszvadon nem tervezlk-e, hogy valame­lyik pályát.befedik? — Dehogynem. Itt az iskola melletti pályát szeretnénk tető alá hozni. Természetesen akkura csarnokba, ahová a kézilabdapálya is belefér, mert legfőképpen ezért építenénk. Fű­tése és üzemeltetése is mSr tisztézédott. Most már „csak“ tel kell építeni és használni. — Szavaiból megítélve: jé hangulat, hangya- szqygialommal végzett utánpótlás-nevelés fo­lyik a naszvadl sportközpontban . .. — Mi tagadás, nagyon já érzés, ba az em­bernek van egy konkrét célja, s azt maradék­talanul sikerül Is megvalósítania. Elsőligás já­tékosokat*, nevelni, miközben egy kézllabdabá- zist is fenntartunk, nem kis dolog. Idővel én .. ts .tudatosítottam, hogy magam már kevés va­gyok minderre.. Elsődleges követelmény vplt, hogy' legyenek segítőtársaim. S mintán sike­rült ezt a gárdát magam köré csoportosítani, azt is elhitettem velük, hogy engem is belyet- tesítbetnek, sőt kimondottan előnyős, ha meg­osztjuk a tennivalökat. Nagyon hasznosnak tar­tom a háttérmunkát, az iskola és a szülők se­gítségét. Ebben a faluban, amelyet sokat dolgo­zó emberek laknak, gyökeret vert a kézilabda. A naszvadl gyerek már a kiskocsibál lesi, az idősebbek játékát. Jőraagam is figyelem őket zsenge gyermek körüktől,, s szüleik egykori ké- pességeibtB következtetve nagyjából eltalálom, melyikből lehet igazi kézilabda-tebetség. Kevés Ideje ellenére még a kézilabdapályára Is elhívó ahol. a tavaly még Ifjúsági Tóth Ma­rika Irányításával az Iskoláskorú lányok edzése zajlik. Legutóbbi látogatásom óta Ismét cslno- sodott a létesítmény. A lelátó mögé falakat emeltek, s,..,ezt a részt szeretnék befedni. J. Mészáros Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom