Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-10-25 / 43. szám
3 "*** Koncz Árpád, a motordiagnosztikai tanterem tervezője ás kivitelezője K oncz Árpád optimizmusa,' fiatalos jókedve meghazudtolja negyvenhárom évét. Nyolc éve dolgozik a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Mezőgazdasági Szak középiskoláhan. A huszonkét éves pedagó gial gyakorlattal rendelkező tanárról Itt mindenki tudja, hogy a technika megszál lottja. Évtizedek óta foglalkozik újttásokke!. ésszerűsítésekkel, a műszaki fejlesztés meg annyi kérdésével, 5 problémájával. Legújabb gondolata az, amely engem is Ide vezetett. tény, minden egyes kilowattért 50 fillért fizetnek az illetékes energetikai szervek a szolgáltatónak. Jelen esetben az Iskolának. Egyszerű matematika: tíz év alatt 2 millió dOO ezer korona hasznot hoz a létesítmény, — Eddig az elengedhetetlenül fontos Írásbeli beleegyezések és Jóváhagyások tucatja van már tarsolyunkhan. A tervrajz kidolgozását egy trenCínI tervezőiroda vállalta. Természetesen velük állandóan érintkezésben vagyunk. Hamarosan elkészül a tervpercenként átfolyó víz mennyisége 1,47 köbméter. — Az iskola, a diákok és a SZISZ-szerve- zet, gondolom, segftőkezel nyújtanak majd. Számol 8 fiataink segítségévei, s ha igen, miben? — A munkából jut bőven nekik ts. A patak medrét, az ún. hajtóágat kell még kitisztítani, becölöpölnl, és az Itt-ott megrongált gátat kijavítani. A patak medre helyenként őserdőhöz hasonlítható, így a fölösleges fák és bokrok kivágása és eltávolítása eléggé Igényes munkának mutatkozik. A SZISZ-esek dolgos kezére nemcsak ezekben a munkálatokban számítok, hanem a gépház építésénél és a generátorok beszerelésénél ts. Iskolánkban már három éve vezetem az újítók szakkörét, amelyet főleg negyedikes diákok látogatnak. Most azt tervezem, hogy a negyedikesekkel átrágjuk magunkat az erőműproblémán Is, és lehetséges, hogy lesz érdembeit hozzászólásuk, esetleg egyéb észrevételük, ami előbbre viszi az ügyet. — Minden anyag! és erkölcsi támogatást megkaptunk mind az Iskola vezetőségétől, mind 8 kerületi és járási szervektől, ami még nagyobb lelkesedéssel, önbizalommal tölt el. • Megvalósulóban tehát a szepsi szakközép- iskola űjravillamosításának terve. Végezetül arról tudakozódtam, mikor gyűlnak ki először a lámpák. Indulnak be a villanymotorok a szaktantermekben és laboratóriumokban, s a konnektorhálózatra kapcsolt ki- sebb-'nagyobb fogyasztók százai mikor táplálkozhatnak a Bődva-patakon épített Koncz- -féle erőműből? — Ha rajtam múlna, akkor már, azt hlEGY ISKOLÁNAK ERŐMÜVE LESZ — Eszmei szerzője egy villanyenergia- -termelő mini vízi erőmű megépítésének Hogyan jutott az ötiethez? — Az Igazat megvallva, már rég játszottam a gondolattal, különösen az utóbbi Idő ben, amikor a tömegtájékoztató eszközök nyíltan elénk tárták a tényeket, hogy nyersanyag-, tüzelőanyag- és energiakészleteink végesek. S mivel készleteink kímerülőfélben vannak, én is azt tartom, hogy minden józanul és távlatokban gondolkodó embernek új energiaforrásokat kell keresnie, a meglévőkkel pedig következetesen , takarékoskodnia kell. Engem nem lepett meg a 201- es kormányhatározat, amelyet 1981 novemberében tettek közzé, és amely felhívja az üzemek, intézmények figyelmét kis vízi erőművek létesítésére, esetleg a régiek felújítására. De nemcsak a víz áll érdeklődésünk középpontjában, hanem bármilyen, a természetben előforduló, eddig még ki nem használt és Igába nem fogott energiahordozó. — Környezetem, lakhelyem vidéke szinte sugallta az ötletet. Emlékeztem, hogy a háború utáni ínséges Időkben volt valahol a Bódva-patakon .Jászó (Jasov) mellett egy kis vízi erőmű, amely primitív volta ellenére is fényt gyújtott a környező lakóházak nyomorgó népének. Ekkor „ugrott be a szikra“, ahogy ml műszakiak ezt mondani szoktuk. Bejártam a terepet, s szinte gyerekjáték volt rálelnl a régi erőmű maradványaira. A sebes patak ugyanis még mindig a nagyapáink elterelte mederben folyik. Gondoltam egy nagyot és merészet: ha itt megépítenénk a ml kl.s erőművünket, s azt rákapcsolnánk a kőhajításnyira lévő közhálózat- ra, akkor nemcsak az Iskolánkat látnánk el villamos energiával, hanem más Intézmények áramellátását is elősegítenénk. Elhatározásomat papírra vetettem és beterjesztettem az Iskola Igazgatóságához megvitatásra. — Ma már tudjuk, hogy az iskola vezetősége és a kelet-szinvákiai oktatási szervek az ötletet felkarolták, szabad utat adtak a megvalósításhoz Némi tapasztalattal rendelkezve tudom azt, hogy egy ilyen' terv megvalósításához hosszú és fárasztó út vezet. Hol tart az ötlet megvalósításával? — Bizony itt az iskolánkban ts akadtak olyanok, akik kételkedtek a gondolat élet- képességében. Ironizálva elmélkedtek: „Ez a kolléga nem gondolhatja ezt komolyan.“ „Bele fog sülni.“ ,,M1 lesz akkor, ha az egész kudarcba fullad?“ „Csütörtököt mond az erőmű.“ Ezek és a hozzájuk hasonló élcelődések hozzám is eljutottak, s amikor végül is dűlőre vittem a dolgot, mellemnek szögezték a kérdést: „Jó, jó, de ki fogja ezt megcsinálni?“ — Kiszámítottam, hogy a megvalósításhoz szükséges kb. 200 ezer korona befektetés tíz hónapon belül megtérülne, ha 50 kWó teljesítménnyel üzemelnénk. Az erőmű kezelőszemélyzetet nem igényel, szintje egész évben üzemelhet, még télen is, hiszen a sebes vizű patak nem fagy be. Ami szintén említésre méltó és szerződésbe foglalható rajz, amely utolsó terméke a papírmunká- ■ nak, és utána heindul az építés. — Az áramfejlesztő típusa az MT 3-as sorozatból kerül ki, amelyet megfelelő nagyságban és teljesítménnyel a T?nec nad Sá- zavou-t Fémkohászati Vállalat szállít majd. Ugyancsak besegít a Jászól (Jasov] Hnb építőcsoportja, amely a patak betongátjának megépítését vállalta, őket a kerületi energetikai központ villanyszerelői követik, utolsóként a sorban a generátort rákapcsolják a hálózatra. — Én a kezdet kezdetén kijelentettem: az erőmű megépítését, az intézés ügyes-bajos gondjait és buktatóit vállalom, s első személyben, „fogd meg módra“ is aktívan részt veszek a munkálatokban. Fittyet hányva a kételkedőkre, védnökséget vállaltam egy sikeres kezdeményezés felett. A hidro- meteorológiai intézet számadatai is megnyugvással töltenek el. A régi és új meder szintkülönbsége nyolc méter, és a másodszem, üzemelnénk. Sajnos, van még- egy- -két kérdőjel az ügyben, úgyhogy'pontos dátumot pillanatnyilag nem tudok említeni. T?necből például ügy tájékóztattak, hogy náluk a generátorok szállítási határideje a megrendeléstől számítva egy év. Természetesen ha a többi munkálatokkal már elkészülünk, igyekezni fogunk ezt a határidőt is reálisan kölcsönös megegyezés szerint lerövidíteni. Ebben a kerületi párt és oktatási szervek is segítséget ígértek. Érzésem szerint ezt az aránylag . egyszerű generátort, az ügy népgazdasági érdekét is figyelembe vév?, rövidebb idő alatt is szállítani lehetne. — Felelősségem teljés tudatában kijelenthetem, hogy mind az iskola vezetősége, mind a diákság és Jómagam azon leszünk, hogy az átadás napjáig minél kevesebb víz folyjon le kihasználatlanul a Bödva-patakon. polgári LASZLO A szepsi iskolának erőmű\/e les?. Az ötlet, ha megvalósul, nemcsak a népgazdaság számára jelentős, hanem nevelési szémpóhtból is, hiszen mint ez a riportból is nyilvánvaló, az iskola diákjai tudásukkal és két kezük munkájával részt vesznek az erőmű felépítésében. Lapunk alapvető céljai közé tartozik, hogy támogassa a fiatalok munkakezdeményezését. Ezért döntöttünk úgy, hogy az Oj Ifjúság szerkesztősége az iskola beleegyezésével védnökséget vállal a ml- nierőmű felépítése fölött, politikai-szervező munkával hozzájárul az iskola erőművének mielőbbi üzemeléséhez. Az építkezésről olvasóinkat rendszeresen, tudósítani fogjuk. PÁLYAKEZDŐ A sokat érő ötlet szerzője oktatás közben Csak akinek ellenkezőek a tapasztalatai, mondja azt, milyen szerencse, ha egy pályakezdő fiatal kedvére való, Végzettségének, tudásának, képességeinek megfelelő helyre kerül, ráadásul olyan közösségbe, a- mely átsegíti a kezdeti cseppet sem köny- nyű buktatókan. Akiknek ez egyből sikerül, szerencsésnek mondhatják magukat. Csske Amália négy évig koptatta a jogi kar előadótermeinek padjait, négy évig dédelgette magában azt a tervet, hogy Ifjúságvédelemmel, az ifjúsági bűnözés jogkörével foglalkozik majd. Aztán jött a valóság, s ő a Hydrostav komáromi [Komárnoj fióküzeméhez került üzemi jogásznak. Még csak kóstolgatta az önálló élet, a munka ízét, amikor már rájött, jó, hogy ide jelentkezett. Miért is ne? Befogadták őt, segítik, ugyanakkor hagyják önállóan dolgozni. — Tulajdonképpen máris úgy érzem, mintha régóta itt dolgoztam volna, ebben a közösségben. Amikor ugyan az egyetem faliújságján kifüggesztett közleményből értesültem erről a munkahelyről, még nem tudtam elképzelni, hogyan sikerül beilleszkednem e vállalat munkájába. De aztán az első hetek meggyőztek arról, hogy nem választottam rosszul. — Mik a feladataid? — Mindenekelőtt a dolgozók tájékoztatása jogi ügyekben, szakszerű tanácsadás minden esetben, ha hozzám fordulnak ügyes- -bajos dolgaikkal, képviselem a vállalatot jogi ügyekben, s minden gazdasági, munka-, pénzügyi probléma jogi része a hatáskörömbe tartozik munkahelyemen. — Sokrétű feladat. — Valóban így igaz, mégis úgy vélem, győzöm lendülettel. Különösen azért, mert számíthatok a járási jogi tanácsra, annak többéves tapasztalattal rendelkező dolgozóira, akiktől bármikor segítséget, tanácsot kérhetek. Amália azt is elmondta, hogy ez a vállalat nemcsak a fiatalok munkaköri beilleszkedését segíti, hanem egyéb problémákban ts segíti. Itt van például a lakásgond. Mivel ő Is bejáró, Csallóközaranyosról (Zlat- ná na Ostrove) Ingázik naponta hol kerékpárral, hol vonattal vagy autóbusszal, már biztosították őt, hogy hamarosan lakást kap. Ez a legkedvesebb biztatás most számára, mert bizony reggelente, amikor öt órakor csörög az óra,, s indulni kell, sokat gondol arra, mennyivel jobb lenne, ha Komáromban lakna. . Nemsokára tehát a lakásgondja is megoldódik, milyen tervek foglalkoztatják még Amáliát? Természetesen ö is, mint minden fiatal, szeretne utazni, világot látni, megismerni minél több országot, minél több embert. S ha majd eljön az igazi, családot alapítani, addig azonban elsősorban jól dolgozni, helytállni, minél nagyobb gyakorlatra szert tenni. Ez saját és munkahelyének Is. érdeke. Benyák Mária
