Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-10-11 / 41. szám
IMS Amszterdam a vizek, a csatornák városa. A város kilencven szigeten épült. Ezeket a szigeteket hatvan csatorna választja el egymástól, a csatornák fölött pedig százhúsz híd ível át. Ebben Velencéhez hasonlít, meg részben abban Is, hogy a csatornák vizét Itt Is teledobálják szeméttel, mindenféle méretű hulladékkal. A többi sajátosság már csak Aipszterdamra jellemző. Amszterdam a XIII. század elejéig piciny halászfálu volt, de kedvező fekvése miatt az évszázadok során egyre növekedett, terebélyesedett, Köszönheti ezt elsősorban bátor, félelmet nem Ismerő hajósnépének, akiknek a víz a szó szoros értelmében az életüket Jelentette; lékelem, létszük- séglat volt számukra a tenger, a hajózás. Csónakjaikon, lélekvesztölkben a már akkor Is híres németalföldi Iparcikkekkel eljutottak az orosz, a lengyel.kikötőkbe — s kereskedelmük egyre nagyobb méreteket öltött. Ügyesen tudták forgatni az árut, a pénzt. Olyannyira, hogy 1400 táján városunk már Észak-Európa egyik legfontosabb kikötője volt. Amikor aztán Indiát Is meghódították, megkezdődött a város mesés fellendülése. Kikötője azóta egyike a világ legnagyobb és legfontosabb kikötőinek. Ahhoz azonban, hogy e pozícióját tartsa, a kikötő környékén hatalmas munkálatoknak kellett végbemenniük. A kikötőhöz vezető szűkös vízlút eliszaposodott, úgyhogy a hajók alig tudták megközelíteni a dokkokat. Ezért aztán a múlt század elején szinte lehetetlennek tűnő terv megvalósítására szánták el magukat az amszterdamiak: a várost összekötik az Északi-tengerrel. A terv sikeresnek bizonyult, győzött a szívós hajósnép: 1876- ra elkészült a világ egyik legnagyobb mesterséges vízi útja, a tizennyolc klkázásból — motpros hajó vezetéséből — és úszásból Is. Aki mindhárom próbának megfelel, megkapja az érvényes Jogosítványt. Az ok egyszerű, magyarázták a hollandok, Hollandia a vizek országa, ezért szükségszerű, hogy veszélyhelyzetben az utas, a sofőr mindenhez értsen. Márpedig az amszterdami közlekedést látva ezen nem is csodálkozEGY jogosítványért HAROM VIZSGA lométer hős«: ás tizenkét méter mély csatorna. Eti-.ii a kikötő egy óriási medencévé vált, megannyi előnnyel: a dokkokhoz nem hatol be sem az ár, sem az apály. Hazai autóvezetőink közül talán kevesen tudják, hogy a holland, így az amszterdami sofőrök ts különös Jogosítvánnyal rendelkeznek, de míg ezt megszerzik, három vizsgát kell tenniük. Nemcsak gépjárművezetésből kell Jelesre vizsgázniuk, hanem csónatam. Ugyanis a város legtöbb utcáját roppant szűkre méretezték. A keskeny utcák általában egy-egy csatorna két oldalán „futnak“, ráadásul ezeken a szűk utcákon még autók Is parkolnak, Járókelők tolonganak. Nem ritka, hogy a gyakran korlát nélkül hagyott csatornába csúszik egy-egy autó. A motorcsónak-vezetői Jogosítványra pedig azért van szükség, mert a városban Is és vidéken Is nagyon sok ház autóval megközelíthetetlen. S mivel a kényelmes hollandok gyorsan akarnak mozogni, beülnek a ház kapujában kikötött motorcsónakjukba, azzal elrobognak az autóparkolóig, s ott kocsiba szállnak. A csatornák, az utak állandóan telis-tele csónakosokkal, autósokkal. Ez a kívülálló számára nagyon megkapó képet nyújt, de az utcára lépni már nem éppen veszélytelen vállalkozás, örült Iramban hajtanak az utakon, gyorsan fékeznek, egymásnak koccannak, dudálnak az előttük parkoló, az utat elzáró kocsira ... A csónakosok lélegzet-elállí- tó módon előznek, kerülgetik egymást meg a nagyobb vízibuszokat. Még a Járdán sem érezheti magát biztonságban a gyalogos, hiszen gyakran oda is felhajtanak az autóval, úgy előznek; a csatornák partján pedig azért nem, mert egy-egy csónak úgy húz el mellette, hogy csuromvizesre fröcsköli. A kicsit szélesebb sétálóutcákról kitiltották az autóforgalmat, csak a kerékpárosok és a villamosok hajthatnak rajtuk végig. Ezeken az utcákon már elemükben érzik magukat a Járókelők, kiváltképpen este. Szürkületkor már százával-ezrével telepszenek le — elsősorban — a fiatalok az utcák kövezetére, a kapualjakba vagy a villamossínekre. Alig lehet lépni az ücsörgőktől. Kis csoportokat alkotnak, s mindig akad egy egy szájharmoni kás, gitáros, mutatványos, mesélő, aki szórakoztatja az unatkozókat. Ha épp a sínekre telepedtek, nem kell félniük. A villamosok vezetői türelmesek, meg aztán már megszokták, hogy megállnak közelükben, kivárják, amíg a különös külsejű alakok föltápász- kodnak, fölszedik cókmókjukat, elemózsiájukat, és szabaddá teszik az utat a sárga tömegközlekedési eszközöknek. A villamos elhajt, ők meg visszatelepednek a régi helyükre. Jellegzetes . holland Hanza-házak, malom, kerékpár és már csak a negyedik Jellegzetesség, szimbólum, a tulipán hiányzik a képről. Amszterdamban — de uz egész országban — csodálatos, különféle színekben pompázó, egy-két emeletes jellegzetes-mesés házak vannak. A házak keskenyek, szorosan egymáshoz tapadnak, bennük a lakások kicsinyek. A hollandoknak takarékoskodni kellett minden talpalatnyi területtel, hiszen harmlncháromezer négyzetkilométeren — négyszer kisebb területen, mint hazánk — közel tlzenötmllllóan élnek. Hollandia a legsűrűbben lakott . európai ország. így nem maradt más választásuk, mint állandóan újabb és újabb területeket elhódítani a tengertől. A híres holland malmok elsősorban nem gabonaörlésre szolgáltak, hanem szivattyúkat hajtattak velük, s a szivattyúkkal távolították el a vizenyős területekről a talajvizet, vagy az elrekesztett tengeröblök vizét. A házak építésénél annyira takarékoskodtak a területtel, hogy egy-egy emeletes házba csak nagyon szűk lépcsőket csináltak, annyira szűkeket, hogy nem tudták a lakások berendezését az emeletre felszállítanl. Ezért látni minden ház talán, a tető alatt csigával felszerelt kiálló gerendát, ezen húzták fel és a nagy ablakon keresztül emelték be a szobába a bútort. / A kerékpár szintén nélkülözhetet- leQ tartozéka a mindennapi holland életnek. Nincsenek Itt hegyek, dombok, olyan ez az ország, akár az asztallap, ahol a kerékpározásnak hagyományai vannak. Minden országút úgy épült, hogy annak mindkét oldalán külön sávokban külön,szemaforok Irányítják a kerékpáros-forgalmat. ZOLCZER JANOS Csak szörnyűnek és veszélyesnek lehet jellemezni a két katiinailag és gazdasá-. gilag legerősebb nagyhatalom közti jelenlegi kapcsolatokat — írta a The New Yorker című folyéirathan George Kennan. az USA volt moszkvai nagykövete. A tekintélyes diplomata cikkéhen a szovjet-amerikai kapcsolatok normalizálására szólít fel és bírálja azokat a washingtoni képviselőket, a- kik a robbanásveszélyes helyzetért a Szovjetunióra akarják hárítani a felelősséget. Kennan szerint bármenynyire is bonyolnltak a Szovjetunió kapcsolatai a Nyugatiul. ahhoz nem fér kétség, hogy a szovjet vezetés nem akar háborút és komolyan törekszik annak elhárítására. A diplomata szerint a szovjet-amerikai kapcsolatok békés fejlődésének kilátásai elméletileg nem lehetetlenek. de könnyen azzá válhatnak, ha az USA nem lesz képes felülkerekedni a lázas fegyverkezéssel kapcsolatos patolágikus megszállottsága felett és nem lesz képes megtalálni a pozitív lehetőségeket a kétől dalé kapcsolatokra. Kennan végül leszögezi, hogy az USA-nak elsősorban ésszerűbb, bizalmat keltő álláspontra kell helyezkednie a fegyverkezés ellenőrzésének kérdéseiben. Már régen itt gz Ideje annak beismerésére, hogy a nukleáris fegyverkezés értelmetlen — írja Kennan. Malcolm Toon, aki szintén az Egyesült Államok nagykövete volt a Szovjet- uniában, a CBS tévétársaság egyik műsorában a szovjet- amerikai kapcsolatok javítása mellett foglalt állást. Nagyra értékelte Jurij Andropov kijelentését, hogy mindent meg kell tenni a nnkleáris háború elhárítására, s rámutatott a szovjet- amerikai kapcsolatok normalizálásának jelentőségére a világ békéje és stabilitása biztosításának szempontjából. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NŐK Államtanácsának elnöke levelet intézett Bettino Craxihoz, az Olasz Szocialista Párt (PSI) főtitkárához, az olasz kormány elnökéhez. A levelet Olaszországban a PSI napilapja, az Avanti! tette közzé. A levél hangsúlyozza, hogy a béke megőrzése az egész emberiség számára sürgető probléma. Az ntúbbi időben a nemzetközi helyzet veszélyesen kiéleződött. A népeket nagyon nyugtalanítják azok a próbálkozások, ame lyek a jelenlegi katonai- -stratégiai egyensúly egyol dalú megváltoztatására irányulnak, s szintúgy az az elképzelés, hogy ki lehel robbantani a nukleáris háborút, és abban győzni is lehet. Az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepítése az NSZK ha. Nagy Britanniában, Olaszországba és Hollandiába kétségtelenül bonyolítaná a nemzetközi helyzetet, és növelné a háborús veszélyt — hangsú lyozta levelében Erich Ho necker. A The Guardian című brit napilap közölte, hogy a had Ugyminisztérium kérésére a Greenham Common amerikai támaszpont feletti légi tér október 14-től kezdődően ideiglenesen bárom hó napig katonai légi övezetté lesz nyilványítva. Ez azt bizonyítja, hogy az említell nappal bármikor megkezdődhet a cirkáló rakéták alkatrészeinek szállítása. A Nagy-Britanniának szánt 160 amerikai cirkáló rakéta kö zül 96-ot ezen a támaszponton helyeznek el. HETED
