Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-12 / 28. szám

I 5 Megváltozik az ősi Afganisztán arculata. Gátak és utak épülnek, ül tanintézetek nyílnak. Egyre nő az ország nemzetközi tekintélye: az afgán kormány békejavaslatai megnyitják az időszerű problé­mák tárgyalásos rendezésének útját. Nagy erőfeszítések történnek az országban, hogy nemzett hovatartozásukra való tekintet nélkül biztosítsák az állampolgárok egyenjogúságát, tovább szilárdulnak az állam társadalmi és gazdasági alapjai, és mindez a hagyomá­nyok megőrzésével párosul. mérgezték a vizet. De mást Is lát­hattam: a megingathatatlan el­szántságot az iskolákát, kutakat és kórházakat őrző népi milícia tagjainak az arcán. Amikor Kabulból Bagramba tar­tottunk, a banditák fegyverének golyója átütötte helikopterünk ka­binját. A gép parancsnoka a föl­det érés után megmutatta a fül­kén ütött lyukat, és emlékbe ad­ta a földről kilőtt golyó egyik da­rabkáját. Ott, Bagram mellett egy agitá- ciós osztaggal együtt kerestem fel Dzsankadam Lagmani falut. Mégis­Afganisztáni utazás Hallgatag bércek, végeláthatat­lan kék égbolt, tűző napsütés, sze­líd színekben pompázó kertek, dö ­gös emberek — Ilyennek láttam én, a fotóriporter Afganisztánt. A népi Afganisztánról sokat Ír­tak már a világsajtóban, és ko­rántsem minden esetben az iga­zat. De ahogyan Afganisztánban mondani szokták, „a rossz fű ha­mar elhervad“, a hazugság meg­hátrál a tények előtt, amelyeket nem lehet elhallgatni. Tény, hogy viharos történel­mük során először nyílik alkal­muk az egyszerű afgánoknak ar­ra' hogy részt vegyenek az állam irányításában. Fontos tervezeteket bocsátanak össznépi vitára Olyan kérdéseket, mint például a haza flas népfront létrehozása: ez a szervezet az afgán társadalom va­lamennyi osztályának és rétegé­nek az érdekeit kifejezi. És a ter­vezeteket csak azután valósítják meg a gyakorlatban, hogy azok­hoz figyelembe vették a dolgozó nép többségének a véleményét. "Tény, hogy az áprilisi forrada­lom elsősorban az afgán dolgozók érdekelt szolgálja. Terveket dol­goztak ki az ipar és a közlekedés fejlesztésének meggyorsítására, megvitatták a nők emancipációjá­ról szóló dekrétumot. Agrár- és vízügyi reformot hajtanak végre: az itteni vidéken a víz aranyat ér, és ha van, akár három termést is be lehet takarítani évente. Tény, hogy egyre több afgán ta­nul meg írni és olvasni. Több mint 600 ezer ember látogatja az alap­fokú oktatást nyújtó tanfolyamo­kat. Tekintélyes szám ez, ha arra gondolunk, hogy a kulturális for­radalmat az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság ellen indított hadüzenet nélküli háború körül­Egy tiízierőmü gátja ményei között kell végrehajtani. A néphatalom ellenségei semmi­től sem riadnak vissza, csakhogy elfojtsák az egyszerű emberek tu­dásvágyát. Alkalmam volt látni annak a támadásnak a nyomait, amelyet egyházi iskolák ellen in­téztek; megtekinthettem több, ha­lálra kínzott tanító sírját. Tudok olyan gyerekekről, akik megbete­gedtek, mert az iskolában meg­merkedtem Abdul Hadi mullahhal és Hadzsi Kalandarral, a falu kö­zösségének a vezetőjével. A falu közepén gyűlt össze a helység apraja-nagyja, nők, öregek, gyere­kek. Lócákra ültek, felmásztak a háztetőkre vagy azonmód a földre telepedtek, és úgy hallgatták a be­szédet az áprilisi forradalom vív­mányairól, a nehézségekről, a fa­lu dolgozói előtt álló feladatokról. Fiatal alkotók A szovjet alkotmány a fiatal nem­zedék számára Is széles körű jogokat biztosit a kultúra vívmányaihoz. E jogok gyakorlásának az a biztosítéka, hogy mindenki számára hozzáférhe­tőek az állami és közgyűjteményék­ben felhalmozott kulturális értékek, tervszerűen fejlesztik a kulturális és közművelődési intézmények hálózatát, szüntelenül bővítik a más országok­kal való kulturális cserét. Noha önmagukban nem elég klfe- jezőek, mégis sokat elárulnak a pusz­ta adatok is. Az ország Ifjúságának {mint ahogyan a szabad idejét tartal­masén eltölteni kívánó többi állam­polgárnak is) több mint 137 ezer klub és művelődési ház, 350 ezer könyvtár, 604 színház, 1526 múzeum, több mint 152 ezer filmvetítő beren­dezés és 2 ezer plhenöpark áll ren­delkezésére. 17 millió fiú és lány vesz részt az amatőr művészeti tevékeny­ségben, 62 ezer színjátszó kör, több mint 150 ezer zene- és táncegyüttes, 25 ezer film- és fotöklub, képzőművé­szeti és iparművészeti kör várja az érdeklődőket. Az országban 50 ezer amatőr egyesület működik, azon be­lül tízezer diszkóklub. A sok nemzetiségű szovjet kultúra fejlődését elősegítő feltételek között igén fontos helye van annak a sok­rétű munkának, amelyet a helyi párt­ós KOmszomol-szervezetek, valamint a kulturális és művészeti Intézmé­nyek végeznek a fiatal értelmiség kö­rében. Jelentős az a hálózat, ame­lyét az SZKP KB néhány évvel ezelőtt hozott „Az alkotó Ifjúsággal való munkáról* címmel. E dokumentum hangsúlyozza, hogy az alkotó ifjú­sággal az Igényességgel és elvszerű­séggel párosuló tapintat és tisztelet szellemében kell foglalkozni. A hatá­rozat megállapítja, hogy a fiatal mű­vészértelmiség számára kedvező fel­tételeket kell teremteni az alkotás­hoz, minden tekintetben elő kell se­gíteni, hogy kibontakoztathassa ké­pességeit, erősíteni kell áz élettel va­ló kapcsolatát, fokozni kell társa­dalmi aktivitását. Abban, hogy ez az ifjú értelmiség érezhető mértékben hozzájárul a szovjet művészeti kultúra fejlődésé­hez, nem csekély szerepe van a Kom- szomolnak. Az alkotó szövetségek és 8 Komszomol kapcsolata céltudatosan fejlődik, erősödik, és újabb megter- mékenvltő formákkal gazdagodik. Az országban jó hagyománnyá vált a fiatal írók országos tanácskozása, amelyet a Komszomol kezdeményezé­se nyomán az írószövetséggel közö­sen négyévenként tartanak meg. Rendszeresen szerveznek az Induló írók számára területi értekezletet, műfajok szerinti szemináriumokat, szakmai találkozókat neves írókkal, költőkkeL Nagyon népszerűek az or­szágos irodalmi pályázatok: a Nyiko- la] Osztrovszktj-páyázat a szovjet if­júságról szóló legjobb műért, a Mak- szim Gorkij-pályázat a legjobb első­könyves szerző dijáért. A legtehetsé­gesebbnek ítélt fiatal írókat és köl­tőket Komszomol-dijjal, valamint köz- társasági Komszomol-dijakkal jutal­mazzák. Az Ifjúsági lapok és folyó­iratok szerkesztőségeinek pártfogásá­val az országban összesen 115 Irodal­mi egyesület működik. A Komszomol KB kiadója, a Molodaja gvargylja égi­sze alatt országos levelező irodalmi egyesületet hoztak létre. Érdekes munkát végez a Komszo­mol a fllmművészszOvetséggel kar­öltve. Rendszeresen szerveznek gyer­mek- és ifjúsági filmfesztiválokat, szemináriumokat tartanak a fiatal filmművészek és filmkritikusok szá­mára a szovjet és külföldi filmművé­szet kérdéseiről. Termékeny együtt­működés alakult ki a fiatal alko­tókkal például a Moszfilro központi filmstúdióiban. Ugyancsak itt létre­hozták a Gyebjut (szabad fordítás­ban Elsöftlniesl kísérleti ifjúsági filmstúdiót. Már hagyományo.snak szá­mítanak a fiatal filmművészek orszá­a békéért vívandó küzdelemről. Emlékezetembe vésődött talál­kozásom Sindant közelében a no­mád nurzai törzs tagjaival. A sza­bad ég alatt ültünk, és teázgat- tunk. A nomádok panaszkodtak a dusmanokra — így nevezik erre­felé az ellenforradalmárokat. —- Elegünk van már abból, hogy örökké rettegésben éljünk. Nyu­galmat szeretnénk, A dusmanok már régóta nem egyebek, mint bérgyilkosok és útonállók — mon­dotta a hetvenesztendős hodzsa Kíi^rin Khan. — Külföldi pártfo­góik azonban sehogy sem tudják megérteni, hogy a folyók nem foly­nak visszafelé, nem fogunk vissza­térni a múlthoz. Az ellenséges propaganda azzal vádolja az afgán kormányt, hogy üldözi a vallási csoportokat. Való­jában mindenütt, ahol megfordul­tam, működő mecseteket láttam, s alkalmam volt vallási vezetőkkel beszélni. Elmondták, hogy az af­gán nép, minden igazhitű muzul­mán a békés életre vágyik. A békés élet hajtásai még a Je­lenlegi aggasztó helyzetben is lép- ten-nyomon láthatók. Az áprilisi forradalom sikerei átalakítják Af­ganisztán egész arculatát. Az or­szágban láthattam gépesített álla­mi gazdaságokat, ahol citrusfélé­ket és olajos növényeket termesz­tenek, felkereshettem gyárakat, erőműveket és házgyári kombiná­tokat. A Dzsalalabad melletti kon­zervgyár építésének igazgatója, Gúlám Sahkl arra kért, külön emeljem ki azoknak a szovjet szakembereknek a munkáját, akik átadják tapasztalataikat az afgá­noknak. Az Afganisztánnak szállított be­rendezésekért, gépekért, alapanya­gokért, műszaki segítségért cseré­ben a Szovjetunió földgázt, cit­rusféléket, gyapjút, olajos magva­kat és más hagyományos export- termékeket kap... J, jAKUTYIN gos tanácskozásai. Rangos esemény az ország kulturális életében a Kom­szomol kezdeményezésére létrejött Fiatal fllniművészek országos feszti­válja, ahol számos új tehetség buk­kant felszínre. Külön említést érdemelnek az Ifjú színészek és előadóművészek éves szemlél. A Komszomollal közösen rendez ilyen fesztiválokat a szovjet Kulturális Minisztérium, a Kulturális Dolgozók Szakszervezete és az Orosz- országi Színművészeti Szövetség. A szemlék során elemzik a szlntakadé- mlák végzős hallgatói elosztási és szerződtetést gyakorlatának tapasz­talatait, a fiatalok foglalkoztatását a színházak repertoárjában, alkotói se­gítséget nyújtanak a fiatal tehetsé­geknek. A szemléken részt vevő szín­házak tájelőadásokat szerveznek az Ifjúsági védnökség alatt álló kiemelt építkezésekre, munkáskollektivákba, diákok és katonák közé. Sok színház úgynevezett fiókszinpadot hozott lét­re, ahol az Ifjú rendezők, színészek és díszlettervezők próbálgatják orosz­lánkörmeiket. Hosszasan beszélhetnénk még a Komszomol és a művészeti, építészeti meg a zeneművészeti szövetségek kö­zött levő termékeny kapcsolatokról, a fiatal alkotók kibontakoztatását segí­tő képzőművészeti kiállításokról, szer zől hangversenyekről, zenei fesztivá lókról. A fiatal szovjet alkotó értelmiség műveiben aktívan állást foglal az or­szágot és a világot foglalkoztató nagy kérdésekben, és szenvedélyesen ostorozza a társadalmi és a magán­életben tapasztalható fonákságokat. Sok, a munkahelyek világából merítő mű szemlélteti ezt a törekvést, és ar­ról is tanúskodik, hogy az alkotók közelről meg akarájk ismerni az or­szág építőinek élet- és munkakörül­ményeit, ma is időszerű témának tartják a teremtés lendületének és az ezt fékező ellentmondásoknak, vissza­húzó erőnek bemutatását; nem ide­gen tőlük a még Majakovszkij által megfogalmazott „társadalmi megren­delés*. A szovjet Ifjúság nagymértékben igényli, hogy a könyvekben, a rádló- és tévéműsorokban, a színpadon és a mozivásznon olyan hősökkel talál­kozzék, akik magas rendű szellemi és erkölcsi tulajdonságokkal rendel­keznek, akikről példát lehet venni. Természetszerűen elégedetlenséget, sőt nemegyszer felháborodást kelt bennük, hogy egyes művek hősei szürke, arctalan, elszemélytelenedett, örökösen szenvedő, világfájdalmas vagy Izgága alakok. A Komszomol és a művészeti szer­vezetek nagy gonddal és figyelem­mel segítik a kezdő szerzőket, hogy ne zárkózzanak be a belterjes szak­mai érdeklődés elefántcsonttornyába, ne szakadjanak el a nép életének realitásaitól, égető kérdéseitől. A szov­jet művészek Idősebb nemzedékei Is ezt az útravalót adják fiatalabb pálya­társaiknak. V. VASZILJEV ^-0000009000000000000001000000000000000000000000000000000000000000,

Next

/
Oldalképek
Tartalom