Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-06 / 36. szám

M inden változik, csak a meny­asszonyok álma nem: fehér ru- hakölteményben kimondani a boldogító igent. Még a farmerstílus legmakacsabb hívet Is gyakran föl­függesztik elveiket erre az egyetlen napra, s örömmel öltik fel az évszá­zados hagyományokat őrző menyasz- szonyl ruhát A klasszikus menyasz- szonyl ruha éppoly romantikus ma Is, mint nagyanválnk. dédanyáink ko­rában, csupán a mai divatjegyek Is fellelhetők rajtuk. Aki varratni akarja a menyasszonyi ruháját, annak először Is a ruha anya­gáról kell döntenie. Milyen anyagot válasszunk erre az alkalomra? Vásá­rolhatunk zsorzsettet, muszlint, ma­deirát, tüllt, fehér bársonyt vagy ttsz- taselymet. Ha a menyasszony már döntött, hogy milyen ruhát varrat, akkor csak a megfelelő kiegészítőkről kell gon­doskodnia. A fején viselhet a fátyol­tól a kalapon át a hajba tűzött virá­gig bármit, csak az igazodjék a ruha stílusához. Kezében kis csokrot tartson, színes virágokból is állhat^ A vőlegény klasszlk tönyt viselj (ezt hatja), ame^t c: és alkalmi Inggel A ■'í' A \ pépeinké l^t !*ome|itilus meny- aátteonyl^öl^át be. Az egyik k^^sz*. A><ía^^Mabású blúz ele- (^\íügfcö!e|«^ nárom, az ujja kö- % ety (ísipkebetét fut. A szoknya |négi^^ti< és a kézelőt Is Ilyen cslp- ijke dísiftl. Elöl masnira megkötött sza- TfeÖv teszi még ünnepélyesebbé a ru- nSTt. A vőlegény sötét, kétsoros gom- bolású öltönyt visel. A másik képen mindketten fehér­ben vannak. A vőlegény cipője Is fe­hér. A menyasszonyt ruha dísze a mell- és az ékben végződő derékré­szen V alakban húzódó csipke. Úgy­szintén csipke fedi az állógallért és a szűkített ujjak alját, valamint a bő szoknyát. Gyönyörű a menyasszony fátyla. (Külföldi modellek) ONIKA LASZOL ,^ár fél éve jegyesek vagyunk és most már sze­retnénk kitűzni az esküvő napját is. Ami ebben gá­töl minket, az az, hogy milyen is legyen a lakoda­lom. Hívjuk meg csak a szűkebb családot vagy a rokonságot, a barátokat is? Legyen otthon, vagy tartsuk a kultúrházban? Szüléink szeretnék, ha megmutatnánk az egész falunak, hogy milyen nagy lakodalmat tudnak tartant nekünk. Mi az erre for- 'dítótt összeget inkább másra, lehet, okosabban tud­nánk felhasználni. Félünk véleményünkkel előruk­kolni, mert sértődés lenne a végé. És azt hiszem, ennek a napnak az örömét nem ronthatjuk el már most. Hát akkor egyezzünk bele mi is?" Kedves Gita és Pista! Mint minden más, így a lakodalom ceremóniája Is sokat változott az utóbbi időben. Régen szinte természetes volt, hogy hetedhét országra szóló la­kodalmat csaptak. Ma ez már ritkaságszámba megy. Nem az anyagiakkal magyarázhatjuk, hanem a — szélesebb — rokoni szálaknak a lazulásával. Sok­szor már az unokatestvérek sem tartják a rokon­ságot, nemhogy a másod-unokatestvérek. így ter­mészetesen a meghívottak száma leszűkül a család­ra, esetleg egy-két barátra. A lakhely szintén megszabja a lehetőségeket. Ä tömblakásokban lakók zömével vendéglőben, étte­remben tartják az ünnepi összejövetelt. Falun a nagy udvar, a tágas porta lehetőséget ad több em­ber megvendégelésére, habár már itt is élnek a kul- túrház adta lehetőségekkel. .Gondoljátok át, hogy ha a szülők állják a meg- vendégelés költségeit, mennyire szólhattok bele. Természetes, hogy ti vagytok az ünnep fénypontja, de a szülök, akik a meghívottakban a saját testvé­reiket, közeli rokonságukat látják vendégül, gon­dolnak a visszahívás kötelességére is, tehát más­képp mérlegelnek. Hiszen mindenkiben él a meg­hitt családi összejövetelek igénye — gyengébben vagy erősebben, de mlndenképpeni Épp ezért talán ilyen alkalommal, ha nincs rá különösebb ■ okunk, ne gondoljunk az anyagiakra, hanem inkább a do- leg érzelmi és erkölcsi mlvoltját nézzük. Az oko.san megválasztott nászajándékok, figyel­mességek sokat pótolnak és javítanak a kiadások listáján. Még akkor Is, ha takaros hozománnyal rendelkezel, ahogy azt írod. Épp ezért számotokra könnyebb lesz az indulás, s mindjárt az elején ne­kifoghattok spórolni, és ezt a pénzt már arra köl­teni, amire ti látjátok jónak. Beszéljetek meg min­dent aprólékosan a szülőkkel, hogy zökkenőmentes legyen a nagy nap. A felkínált lehetőséget fogad­játok el, és csak a számotokra nagyon kényelmet­lent próbáljátok másítani, a többit pedig igyekez­zetek örömmel tenni. így teljes lesz a szülők örö­me, és felhőtlen a ti boldogságtok. „Komolyan járok már két éve a fiúmmal. Több­ször beszélgettünk, hogyan is tervezzük a jövőt. Én mindjárt az összeházasodás híve vagyok, míg a fiúm szeretné, ha az esküvőt megelőzné az eljegy­zés. Mi erről a véleményed?“ Az eljegyzés szükségességét valamikor társadal­mi normák szabták ipeg. Például a lány a kiválasz­tott fiúval csak kíséret jelenlétében találkozhatott, társaságban, és csupán az eljegyzés után lehettek kettesben, látogathatta a fiú a lányt. Ma már az el­jegyzés inkább szimbólumként maradt fenn, mint az említett okok végett, jelentősége formális, és csupán a szerelmespárra tartozik eldönteni, meny­nyire szükséges. Tény, hogy az eljegyzés már na­gyobb kötöttséget, érzelmi biztonságot jelent. így főleg a katonaság előtt álló fiúk nyugodtabban hagyják otthon az eljegyzett menyasszonyt, mint a barátnőt. Ugyanígy a jobban szerető lányok a fél­tett partnertől szívesen kikövetelik az eljegyzést, mert így már biztosítva érzik jövőjüket. Pedig a nem tartós kapcsolatnak indult barátságon semmit sem segít a jegygyűrű felhúzása, és ugyanúgy vég­ződhet elhagyással, az eljegyzés felbontásával. A szülők is jobban elfogadják azt a fiút, aki már vőlegényp a lányuknak, vagy fordítva. Az esküvőt tervező pár megelőzően felhasználva valamilyen nagyobb ünnep vagy születés-, ül. névnap meghitt hangulatát, felhúzza a jegygyűrűt, természetesen a szülők beleegyezésével, és a lánykérés kellő for­maságaival. így az esküvői előkészületek intimeb- bek lesznek, és a szülők iránti tiszteletadás is meg­volt. M^rt erről sem feledkezhetünk meg, hogy a lánykérés valójában a szülők véleményének a nyil­vános kikérése, a szülői tekintély megadása. Vannak olyan vélemények is, hogy az eljegyzés már felér a próbaházassággal. Én ennek ellentmon- danék azzal, hogy ha szükség van a próbaházasság­ra, akkor ezt eljegyzés nélkül kell tartani. Miért? Mert az eljegyzés esetleges felbontása mindig na­gyobb port ver fel, így kompromittálja az egyik vagy másik felet. Erre pedig nincs szükség. Ezért gondolkozzatok, mi lenne a legjobb. .VERONIKA Fotó: Zalczer A StpciaMito Ifjúságt Sié«cts4g Stlovókioi KAtpontl BUolt»áoAnoli lofljo. ICIodl»!-e Sm«no .iClo^övAHoIcH Si»fk«s«tAtéf él a4mlnli<udci6 d4 Arotitlovo, Profiké 1f. MS 19 Pöliofkotité P6<t«rk«»it6 h«ly#ttOS: CStkMAk IMRE N, £ACSEk ER^SEBEI Nyom)« o ^ápcfde»iov9niké lloölorno. droltilovo» Ouklloniko 41. diji agy évi« ä2.- két, léi évf« Kis. e Poito Hltlopkroigóloio ciöri<«m«i6 «nindon poDahiifOtoinél rog> <céib*>il6nél. A top <cüifÖ>di9 o PNb. »«p^dleiQ 0 dovo? rioj#. 113 31 drotiilttvo. Oottwoidove aáin«»!«« d. ö úl)ér «og koálrotekot drcOnk <ri«g és «OidOnb ^Uiio. » 4P6üi á-r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom