Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-01 / 5. szám
MEGMÉRETTÜNK ÉS... I.. könnyűnek találtattunk. Röviden így summázhatnánk a csehszlovák és a magyar labdarúgás tavalyi nemzetközi szereplését. Visszalépés minden vonalon. Ez derül ki a különféle szokásos ranglistákon elfoglalt helyekből. E listáknak ilyenkor se szeri, se száma, mi a sok közül ezúttal az Osztrák Távirati Iroda (APA) labdarúgő-világrang- listáját választottuk ki. Mint minden hasonló rangsorolással, ezzel is lehet vitatkozni. Itt van mindjárt a világbajnok Olaszország első helye. Nyilvánvalóan ezt a megtiszteltetést csak a madridi diadalának köszönheti, mert a 13 mérkőzésből mindössze négy győzelem nem nagy fegyvertény. Ha objektiven nézzük, inkább szegénységi bizonyítvány. Igaz viszont, hogy ezt a négy győzelmet éppen akkor aratta, amikor arra a legnagyobb szüksége volt, s a nyereségek a sző szoros értelmében aranyat értek. íme: Argentína 2:1, Brazília 3:2, Lengyelország 2:0, NSZK 3:1. Mégis furcsa, hogy az a csapat a világbajnok, amely a mundlal előtt és után egyszer sem tudott győzni. / A csehszlovák labdarúgás nagy felfedezettje Peter Zelensky, aki a trnavai ismeretlenség homályából egy merész átlépéssel (Bohemians) egyszeriben a csúcsra jutott. Helexa ős archív felv. Ez csak valamivel jobb, mint ötvenszázalékos teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a 6 döntetlen mellett három ízben vesztesként hagyta el a pályát. A magyar csapat ötvenszázalékos teljesítménnyel a ranglista 17. helyére szorult, igaz. Jobbat nem is érdemelne. Brazília viszont mlndösz- sze egyetlen vereséggel (éppen az olaszoktól) csak a második. Hasonlóan egy vereséggel (otthon az NSZK-val szemben) Anglia a „bronzérmes". Csehszlovákia két győzelemmel, 6 döntetlennel és három vereséggel pedig csak a huszadik. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy olyan csapatokkal játszott döntetlenül, mint az újdonsült világbajnok, (ráadásul otthonában és EB-tétmérkőzésen) vagy az előző világbajnok Argentína, és a háromszoros világbajnok Brazília (mindkettővel otthonában). Ez némileg szépíti a csehszlovák csapat gyászos szereplését. Magyarország tehát a 17. helyre került ötvenszázalékos eredményével. Négy győzelem, négy vereség és egy döntetlen szerepel a mérlegén, s hála a Salvador elleni (10:1)-és a Törökország (5:0) elleni gólzápornak, pozitív az évi gólmérlege. íme az APA 1982. évi világranglistája: 1. Olaszország 13 4 6 3 15:13 2. Brazília 11 8 2 1 31:10 3. Anglia 1510 4 1 34:7 4. Szovjetunió 10 5 4 1 14:6 5. NSZK 15 7 4 4 24:18 6. Lengyelország 10 5 3 2 19:9 7. Franciaország 15 7 3 5 25:19 8. Ausztria 11 8 12 22:7 9. Belgium 11 6 2 3 15:10 10. Argentína 10 4 3 3 13:10 11. Svájc 9 5 2 2 13:11 12. Spanyolország 10 4 4 2 14:9 13. NDK 10 4 3 3 12:11 14. Wales 7 3 2 2 10:7 15. Peru 9 4 3 2 10:10 16. Norvégia 9 4 2 3 12:11 17. Magyarország 9 4 14 24:14 18. lugoszlávia 6 2 2 2 8:9 , 19. Hollandia 8 3 14 12:9 20. Csehszlovákia 11 2 6 3 14:15 A továbbiakban; 21. Skócia, 22. Románia, 23. Portugália, 24. Dánia. 25. Észak-lrország, 28. Svédország, 27. Bulgária, 28. Chile, 29. Görögország, 30. Írország, 31. Izland, 32. Finnország, 33. Törökország, 34. Albánia, 35. Ciprus, 36. Málta, 37. Luxemburg stb. (palégyl) A labdarúgás minden más vészjósló előrejelzés ellenére milliók kedvenc játéka, és még többek szórakozása. Mit ér a 17. hely? Ez a világranglista volt a kiindulási alap ahhoz a beszélgetéshez, amelyet az 1982. esztendőről, a jövő feladatairól Mészöly Kálmán magyar szövetségi kapitánnyal folytattunk. 9 Mi a véleménye a ranglistáról? — Érdekes összeállítás, de tfelnt minden ilyen, vitákra adhat okot. A magyar válogatott szempontjából kedvezőnek ítélem ezt a 17. helyet, hiszen előkelő válogatottak állnak mögöttünk. Én a franciákat a mundlálon mutatott játékuk alapján előbbre helyeztem volna, hiszen ez döntően számított, miként az olaszoknál is a világbajnoks^on elért tel- jesItméHly ad^. az . első helyet. Erre’a rangsorra vlszszatérve a magyar helyezésre csak azt mondhatom, soha rosszabbat, de feltétlenül jobbat. # Ez az utolsó mondat már a jövővel is kapcsolatos. Mit vár 1983-tól? — Ami a magyar válogatottat illeti, rendkívül nehéz évünk lesz. Európa-baj- noki és olimpiai selejtezők várnak ránk. Anglia, Görögország, Dánia és Luxemburg előtt megszerezni az EB- döntőt jelentő első helyet „í kimondhatatlan nehéz feladat. Anglia két idegenbeli mérkőzéséből három pontot szerzett. Londonban Luxemburg ellen gólzáport rendezett. Ezek után a magyar válogatott leckéje adva van: minden ellenfélt meg kell verni idegenben és itthon is, míg Angliával szemben „elég lenne“ az ötven százalék. Sohasem tartoztam a pesszimisták közé, de pillanatnyilag úgy látom, ez a feladat meghaladja az erőnket. Persze, az utolsó lehs- tőséglg, sőt az után is küzdünk, hogy álmunkat, célunkat elérjük. 0 Visszatérve a ranglistához, a játékosok között hogyan rangsorolna? i—i Nekem rendkívül tét'* szik a Real Madridban futballozó Stielike játéka, nálam ő az első. A kor Ideáll* futballistájának tartom, a legkülönbözőbb szerepkörökben nyújt világszínvonalú játékot. Külön specialitása az otthoni, illetve az Idegenbeli mérkőzésre a produkció, ő a Real Madrid kulcsfigurája, rá épül minden. Mások is kiválóak: a francia Giresse, az olasz Contl, a brazilok közül FaN cao, Zlco, Socrates. Mindert zűrzavar ellenére az argentin Maradona, de ő nem adja azt a megbízható teljesítményt, mint Stielike. S bár nem ezen dől el a kérdés, rám óriási hatást tett, amikor a mundlálon a franciák ellen kihagyott 11-e« után Stielike a földre rogyott, és sokáig- zokogott Vagyis olyan csillag, akinek van szíve is. Enéllsül pedig nem csillag a csillag. 0 1982-ben sok mérkőzés volt. Mit tenne másként, ha mindent újra lehetne játszani? Ezen még nem töprengtem ... A mundlálon továbbjutásunk a belgák elleni mérkőzésen dőlt el. Ha most következne, a hajrában másként cserélnék. Nem Müllert hoznám fel, hanem Törőcslket, s Nyilasit előretolnám középcsatárnak; ha ott maradtak volna vele a védők, talán minden másként alakul. A héten kerül sor Thornabyban a TOP 12 asztalitenisz-tornára, a- mely az európai ranglista legjobb tizenkét játékosának meghívásos, afféle szupervetélkedője. Az asztalitenisz az a sportág, amelyben fontos szerepet játszik manapság a műszaki fejlesztés. Az ütőnek használt fa és borítása időről időre forradalmasítja a játékot, s néha botrányok forrása, ha az aszta- litenisze^ más ütőt használ, mint amilyenre a szerződése kötelezi. ’A nagy verseny alkalmából engedtessék meg egy kis kirándulás a borítíps és a világába. Az asztalltenlsz-ütők helyes kiválasztása ma már valóságos tudomány. Ez az ütő fájára és borítására egyaránt-vonatkozik. Ennek részleteiről nyújt tájékoztatást egy nyugatnémet szaklap. Az ütőborltások különfélék ... Egyszerű, csomós gumiborítás. Ez a borítás nagyon lassú, ezért jól lehet ellenőrizni vele a labda irányát. A mai korszerű asztalitenisz-játékokban csak ritkán használják. Kfvül csomós borítás, szivacsalátéttel. Az Ilyen borítású ütővel nem lehet valódi pörgetett ütést végrehajtani, minthogy az egyes csomók felülete csak kevés súrlódási felületet biztosít. így a labda nem kap átlagon felült gyors pörgést. Használata különösen alkalmas a kimondottan gyors kontra- és támadójátéknál. -Klasszikus ütőtartásnál rendszerint fonák oldalról használják. Hosszú csomós borítás szivacsalátéttel vagy anélkül. A kívül csomós borítású ütő túl hosszú 1,5—1,8 mm közötti csomókkal nem igazán hatásos, mert a hosszú csomók a labda felugrásakor engednek, így csak egész csekély súrlódás keletkezik. Gyakorlatilag tehát a labda nem kap pörgést. Az ellenfél nyesett labdáit viszont jól lehet kezelni és az ellenfél felülről pörgetett labdát sem okoznak különösebb nehézséget. A hosszú csomós borítású ütőt a gyakorlatban csak az ütő egyik oldalán ajánlatos i A borítás i i és a fa í í használni, mégpedig leginkább a fonák ol- j dalán. I Beliő csomós borítás sxtvaosalátéttel. Igáit zi felülről pörgetett ütéseket csak az ilyen I ütővel lehet végezni. Ennek a borításnak a vastagsága kívánság szerint 1,0—2,5 mm. ;i Ezek a belső csomós borítású ütők általáii ban lassúbbak a kívül csomós borítású I ütőknél, bár vannak köztük rendkívül gyor- !: sak is. Ez a borítás a támadó pörgetett ás ;! a védekező nyesett játékhoz egyaránt alkalmas. A belső csomós borítású ütők közkedveltek a felülről pörgetett támadásnál, valamint a nyesett védekező Játéknál, to: vábbá 8 legtöbb más stílusú játéknál is. Pörgetés elleni borítás. Ezzel a belső cso- !: mós borítású ütővel nem lehet a labdának pörgetést adni, tehát nem lehet szó sem pörgetésről, sem pedig nyesésről. Az ellenfél minden pörgetett vagy nyesett labdája fordított pörgetéssel tér vissza róla. Az ütőnek majdnem mindig csak az egyik felét i használják. A legújabb kutatási eredmények szerint a legfontosabb ütőösszetevők — tehát a I borítás és a fa — megítélésénél az ütő fája sokkal nagyobb szerepet játszik, mint ahogyan azt a múltban feltételezték. A fa élő dolog, az ütő lelke. A borítás különféle fafajtáknál más és más tulajdonságot mutat. Általában egyszeres, háromszoros, ötszörös, hétszeres és kilencszeres enyvezett fa- I ütőt állítanak elő. : Egyszeres fatttS. Egyetlen ragasztás nélküli fadarabból — nlnokiból — áll. Ez a faanyag rendkívül könnyű. Vastagsága körülbelül 9 mm. Támadójátékosok előszeretettel használják. Háromszoros fa. Ezt legtöbbször puha fa- fajtáből állítják elő. Ilyen ütővel nagyon :J61 lehet ellenőrizni a labdát. Általában a ' védekező, sokoldalú játékosok kedvelik. , ~ Otagörbs fa. Ötszörös furnlrból ragaszt- j ják össze, vastag középső ■ réteggel és vé- j kony külső furnlrral. ' ' Háromszoros faturnir, kétszeres műszálerósltéssel. Előnyei: nagyfokú merevség, 1 nagyobb találati lehetőség, az anyag nem t törik és nem,fárad ki. Hétszeres és kilencszeres fa. Erre a célra különlegesen vastag és kemény fát hasz- ^ Bálnak. Az ilyen ütő segítségével nagyobb , sebességgel lehet megütni a labdát. Éppen j ezért az ilyen ütők a kemény, támadójátékosok számára alkalmasak. Az ütőfák a: fogásformára nézve is különbözőek lehetnek: egyenes, kúp alakú, homorú és anatómiai. ; Gergely Gábor, a magyarok egyik leg- I jobbja, akinek a közelmúltban szintén í „kellemetlenségei" voltak, mert nem ( „szerződéses“ ütőt használt az egyik ■' tornán. A bőkezű Samaranch Két év telt el azóta, hogy 1980 szeptemberében a NOB elnökévé választották a spanyol juan-Antonio Samaranchot. A B2 éves diplomata azóta nemcsak hogy megtalálta saját vezetési stílusát, hanem kifejlesztett egy olyan olimpiai ideológiát, amely jelentősen különbözik elődei programjától. Samaranch a ISI tagországból 19-et keresett fel eddig, és minden helyen ismertette elképzeléseit, olimpiai politikáját. — Nagyon fontos feladatnak tartam, hogy a nemzeti olimpiai bizottságok jó kapcsolatot alakítsanak ki kormányukkal, arra törekedve, hogy egyenrangú partnerként kezeljék őket — mondotta nemrég a NOB elnöke. — Azzal is tisztában vagyok, hogy vannak szegény és gazdag országok, éppen ezért az 1984-es Los Angeles-i olimpia előtt minden tagország olimpiai bizottságának 5000 dollárt biztosítunk utazásuk költségeinek fedezésére. Samaranch, aki szívesen utazik egyedül, lemondva a tanácsadói stábról, barátságos és magabiztos fellépésével sok hívet szerzett már eddig is magának. Legutóbb fekete Afrika sportéletének fellendítésére kétmillió márkát osztott szét az afrikai országok között, akik megelégedéssel fogadták a NOB elnökének baráti gesztusát. Samaranch a tervek szerint a soron következő olimpiáig mind a 151 nemzeti olimpiai bizottságot felkeresi, hogy meghallgassa gondjaikat és ismertesse velük a NOB elképzeléseit. A Los Angeles-i nyári játékok után átgondoljuk és elemezzük az olimpiai programot, és ha szükséges, változtatunk rajta. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy napon az 1970 óta kirekesztett dél-afrikai sportolók is visszatérhetnek majd a sportoiók közösségébe. Üj sportágakat viszont csak abban az esetben veszünk fel az Olimpia műsorába, ha téli sportról lévén szó, ieg alább 25 országban űzik — nyári sportnál pedig legalább 50 ország olimpiai bizottsága támogatja — nyilatkozta az elnök.
