Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-04 / 1. szám

dö kötése. De hát senki sem lehet mindenben tökéletes, még szerencse, hogy a diszkosszal kevesen bánnak nála Jobban a világon.

Faluhelyen nagy esemény minden Idegen vagy hosszú Idő után hazaérkező szülött jövetele; mekkora esemény tehát, ha történetesen egy Európa-bajnok teszi tiszteletét a bárki számára mindennél drágább szülőhelyen. Fogadás a nemzeti bizottságon, rokonok, Ismerősök véget nem érő látogatása, köztük a kíváncsi újságíró zaklatása, aki hála Jó összeköttetéseinek, valahogy megne- szelte a majdhogynem tálcán kínált nagy lehetőséget. Igaz, akkor vele együtt még csak sejtettük, hogy néhány nappal később hivatalosan is az ország legjobb sportolójának kiáltják ki. Én is mellette tettem le voksomat.

Régi Jó Ismerősként fogadott, amikor az egyik verőfényes szombaton bekopogtattam a Bugár-por- ta ajtaján. Mintha mitsem változott volna legutóbbi találkozásunk óta. Mintha időközben nem .született volna meg az athéni siker.

— Ö, az nagyon nehezen született — hárítja el mosolyogva a gratulációt a házigazda szerepében fellépő Európa-bajnok. — Borzasztó Időjárás volt Athénban, szakadt az eső, a diszkoszvetők és egyáltalán a dobóatléták száMondta, és sírt örömében. Amíg most újra átéljük gondolatban az athéni , döntő Idegtépő perceit, már csak Sugár mama sír rendületlenül. Morzsolgatja kezében az Európa-bajnokl aranyérmet; és közben a szemét törölgetl.

— Világéletében áldott Jó gyermek volt. Jó fiú most Is — mondja könnyel között. — Sohasem kellett nógatni, hogy segítsen a ház körül vagy a mezőn. Most Is, amikor csak az ideje engedi, mindig hazajön. Legszívesebben kulcsra zárnám az ajtót, mert Ilyenkor egymásnak adják nálunk az emberek a kilincset, és én úgy szeretném, hogy egy kicsit pihenne, de nem engedi. Mindenkivel szívesen elbeszélget. Aztán annyi fát összehasogat, hogy a fél falunak elég lenne télire. Azt mondja, a favágás nagyon Jó kiegészítő sportág a diszkoszvetőnek. Lehet, hogy igaza van, én nem tudom.

A szobában disznótoros illatok terjengenek. Az Európa-bajnok tiszteletére disznót vágtak Bugá- réknál. Az édesanyja szerint a diszkoszvetőnek nemcsak favágásra, hanem Jóféle ételekre Is szüksége van. Imre sem marad rest a válasszal:

— Hej, de sokat gondolok édesanyám főztjére — mondja. — Jóformán egész évben Járom a világot, kénytelen vagyok megismerkedni sokféle nemzeti konyha ételeivel, néha olyanokkal is, amelyek bizony nincsenek az ínyemre, ezért meggyőződéssel állíthatom, hogy az édesanyám főztjénél nincs Jobb a világon. Néha bizony Jó lenne, ha a nagy versenyeken mellettem lehetne. Tudod, a jó családi légkör, a szülői szeretet szárnyakat ad az embernek. . ,

Eszegetjük a sok Jóféle dlsznó- ságot, öblögetjük a ház előtti lugasról lekerült finom borral, s közben Imre világjáró útjain készült képeket nézzük. Athén, Oslo, Moszkva, Budapest, San Francisco. Az Egyesült Államokba a diszkoszvetés olyan világnagyságai hívták meg, mint Wilkins és Feuerbach. Egy kis tapasztalat- cserére, no meg azért, hogy megleckéztessék ezt az európai legényt, hogy Is kell a diszkosszal bánni. A leckéztetés fordítva sült el: Imre sorra verte őket.

A múlt év különösen sikeres volt a pályafutásában. Huszonötször állt rajthoz, s ebből tizennégyszer a dobogó legfelső fokán állt. Teljesítményeinek átlaga 66,36 méter, ez magában véve Is világraszóló, és állandósult formáját igazolja. Augusztus 16-án Prágában, a RoSick^-emlékversenyen megdöntötte nagy példaképe, Lud- vík Danék szakállas csehszlovák csúcsát. Az eredmény 68,60 méter. Volt azonban ennél egy Jobb is.

— Máig is bosszant a dolog — mondja. — Budapesten, a csehszlovák-magyar atlétikai viadalon történt. Kiengedtem a diszkoszt, amely nagy ívben kirepült a szektoron kívül. Reménytelen kísérletSudár, mint a házuk előtt átló fenyő

nek tartottam, mire kiléptem a dobókörből, tehát eleve érvénytelenítettem a dobást. Mit ad az isten, az oldalszél visszahozta a szektorba és 69,68 méternél ért célba. Ez lett volna még egy ragyogó csehszlovák csúcs. Megfon- tolatlanságom miatt sokáig vertem a fejemet, és mondtam néhány cifrát. Sokan azt hitték, hogy a bírókat szidom, pedig frászt. A többiek kérdezték, hogy miket kiabálok, de mondtam nekik, hogy ezt inkább nem fordítom le.

Szerencsére őt nem olyan fából faragtak, hogy az ilyesmi kedvét szegné. Ellenkezőleg, még keményebb munkára sarkallja. A napokban ismét a tengerentúlra készül. Nagyon szívesen találkozna még a kubai Delisszel, akit eddig nem sikerült legyőznie. A nemzetközi élvonalból már csak ő van hátra. Alig másfél év múlva olimpia, talán ott majd sikerül.

• • •

A moszkvai olimpia után valóságos kacsavész volt a Bugár- udvarban. A nagy esemény tiszteletére égy hízott kacsái takarítottunk el egy ültünkben. Utólag töredelmesen bevallom, hogy ez inkább Imre érdeme volt. Most egy hízó disznó fázott rá az Európa- bajnnki aranyéremre. Hogy ml lesz Bugáréknál a Los Angeles-1 olimpia után ...?

PALAGYI LAJOS

A szerző felvételei

Az athéni aranyéremmel

MINIMA MORON VfSOJI lARAGIA VOINA

M

ürón, az időszámításunk előtl 5. században élt neves görög mester Diszkobolosz (Diszkoszvető) szobrát tartják az ókori szobrászművészet egyik legkiválóbb alkotásának. Túlzás nélkül. Alkalmam volt megcsodálni. Jómagam is bizonyíthatom, káprá- zotos munka. Mürón az atlétát utolérhetetlen realizmussal akkor örökítette meg, amikor testének mljiden Izmát a végsőkig megfeszíti a dlszkos eldobása előtti utolsó pillanatban. A szakemberek a megmondhatói, hogy ez a diszkoszvetés legnehezebb fázisa. A sok ellentétes irányú és együttható mozgás a lábujjhegyektől a nyakszlrtlg a test minden porcl- káját igénybe veszi, és ezt a megismételhetetlen pillanatot „fogta meg“ az ókori művész olyan tökéletességgel, hogy szinte hallani lehet a feszülő izmok pattanását. Bronzba vésett csodálatos költemény ez az emberi test és a mozgás harmóniájáról.

A tavalyi athéni atlétikai Euró- pa-bajnokság nézői „élőben“ Is láthatták a diszkoboloszt. A férfi diszkoszvetés győztese, Bugár Imre ugyanis szakasztott olyan, mintha Mürón vésője faragta volna. A néhai görög mester bizonyára nyugtalankodott is a sírjában, hogy már nincs az élők sorában, és nem mintázhatja meg ezt a csallóközi fiút. Hatalmas, arányos termet, görögös arcéi, dús fürtökben lógó haj — ez röviden Bugár Imre külsejének Jellemzése.

A szerzővel Csupán az a turpisság a dologhan, hogy az újságíró a uttlői ház lépcsőjén áll.

Vendégségben Csehszlovákia legjobb sportolójánál

A osallóközkürtl (Ohrady) és vásárúti (Trhové Myto) gyerekek sem mertek volna bizonyára álmodni arról, hogy az ünnepélyes plonlravatáson Csehszlovákia legjobb sportolója, Európa-bajnok diszkoszvetőnk köti első ízben a nyakukba a vörös nyakkendőt. Imre az ünnepek előtti napokban ismét hazalátogatott a szülői házba, ahol saját bevallása szerint most is a legjobban érzi magát, hogy utasíthatta volna vissza a kedves meghívást. Kürt a szülőfaluja, a másikban iskolába járt, és Matús György tornatanár irányítása alatt tette meg az első lépéseket a világhírnév felé. Ma is olyan tisztelettel beszél róla, mintha csak neki köszönhetné a moszkvai olimpia ezüstérmét és az athéni Európa-bajnokság leg- cslllógóbb fémét.

Volt tehát nagy izgalom mindkét Iskolában, bár — mint mondja — ő is legalább olyan izgatott volt, mint akik életük nagy eseményét élték át. Kezdetben sehogy sem ment a plonírnyakkenmára a lehető legrosszabb előjel. Azt mondják, hogy ott, abban az évszakban egyszer egy szökőévben esik, s" mit nem ad a sors, pont a dlszkoszvetés döntőjének napján szakad. Ki nem állhatom versenynapon az esőt, és úgy hiszem, így van vele minden társam. Nem tartozunk a borsszem- jankők közé, és ekkora termetű embernek nehéz megállni a csúszós dobókörben. Az első két kísérletet elrontottam, talán még kisiskolás koromban sem dobtam ilyen rövidet. Helyből is túldobom a hatvan métert, ez meg csak 46, 48-ra sikerült, a Jobbik. Ha harmadszorra nem Javítok, be sem Jutok a szűkebb döntőbe.

— Kire gondoltál azokban a nehéz pillanatokban?

— Nyugodt természetű embernek Ismernek, de akkor nekem sem volt minden mindegy. Eszembe Jutott az édesanyám, édesapám meg a fivéreim. Bizonyos voltam benne, hogy mindannyian ott ülnek a tévé előtt. Ekkora szégyen. Aztán átvillantak az agyamon azok a régi szép idők, amikor még otthon a srácokkal pilickél- tünk (bigézés — a szerk. megj.), késhegyre menő partik voltak azok, akárcsak minden gyerekkori játékunk. Akkor is mindig minden apait, anyait beleadtam, és az utolsó pillanatig bíztam a sikerben. összeszorítottam a fogamat, csendesen mondtam magamnak néhány keresetlen szót, úgy, ahogy azt otthon. Kürtön tanultam, persze nem az iskolában. Kerestem magamnak a körben p^y parányi szárazabb helyet. Nem sokat ügyeltem a technikára, ebből a szempontból azzal a bizonyos dobással a dlszkoszvetés alapiskolájában megbuktam volna, de minden erőt beleadtam, és biztos voltam benne, hogy ennek elégnek kell lennie a továbbjutáshoz.

Elég is volt, bár a 63,52 méter ma már nem világrengető eredmény, de ki gondolt akkor az Olümposzok döngetésére. Mint mondja, nagy kő esett le a szívéről, ez a dobás így is örökre emlékezetes marad a számára. Edzője, Mlloslav VlCek, amikor már a döntőben aratott győzelmét népéivé örömmámorban úszott az egész csehszlovák csapat, ezekkel a szavakkal ölelte magához védencét: „Imre, ettől azért megkímélhettél volna. Ilyen Idegbajt még soha nem éltem át. Egy fél óra alatt legalább 10—15 évet öregedtem ..