Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-25 / 4. szám

6 iüO Netto a középpályás Igor Nettftt minden Idők legjobb szovjet fedezeteként tartja számon a futbailtör- ténelem. A sport érdemes mestere kitüntető címet el­nyert játékos 1948—1966 kö­zött szerepelt a Szpartak Moszkva csapatában, s köz­ben 57-szer öltötte magára a válogatott mezét. 1954 és 1962 között 6 volt a válo­gatott kapitánya. Tagja volt az 1956-ban Melbourne-ban olimpiai bajnokságot és négy évvel később Eurőpa- bajnokságot nyert együttes­nek. Négy ízben 1952, 1956, 1958 és 1962 — el­nyerte hazájában „Az év labdarúgója“ címet. Kitün­tették a Lenln-renddsl, és „Ez a futball“ címmel köny­vet Is Irt Aktív pályafutása befeje­zése után több mint másfél évtizeddel Netto Így vall magáról: )— Amikor utoljára kifu­tottam a pályára, éppen ti­zenhat évvel ezelőtt, tud­tam, hogy képtelen leszek véglegesen szakítani a lab­darúgással, mert egész éle­temre szőlő szerelem köt össze vele. Elhatároztam, hogy edző leszek, őiztos vol­tam benne, hogy be tuuora mutatni, meg tudom magya­rázni a fiataloknak mindazt, ami engem Is a legjobbak közé emelt. Még aktív játé­kosként, szabad Időmben Is szívesen foglalkoztam a Szpartaik fiataljaival, és ez a tevékenység már akkor Is sok örömet szerzett nekem. Ma Is kedvenc egyesületem­ben, a Szpartakban edzem az ifjúságiakat, korábban pedig évekig külföldön, Gö­rögországban, Cipruson és Iránban tevékenykedtem. A ma 52 éves Netto kül­sőre alig változott, Így a já­rókelők gyakran megállítják az utcán, és a futballal kap­csolatos kérdéseket tesznek tel neki. Különösen sokszor kérték ki véleményét a spa­nyolországi Mundíál után. >— Véleményem szerint a szovjet válogatott sikertelen szereplésének oka az, hogy a játékosok nem megfelelő formában érkeztek a VB-re mondja Netto. •— Más­különben ml magyarázná azt, hogy az előző évadban sikert sikerre halmoztak, a Mundlálon pedig meglehető­sen vérszegény játékot mu­tattak. Netto előszeretettel alkot véleményt, a középpályások­ról — lévén, hogy maga Is ezen a poszton játszott. »-I Valaha az angolok azt mondták: mutassátok meg, hogy játszanak a fedezetei­tek, s ml megmondjuk mi­lyen erőt képvisel a csapat. Ez a mondás ma méglnkább érvényes, mint a múltban»— véli Netto. ■— Hiszen ha az ötvenes években a fedezet­sorban játszó két játékos fa­zont tudott adni a csapat stílusának, akkor ez a nagy létszámú I— nemegyszer négy-öttagú — középpályás- fogatok Idejében hatványo­zottan így van. öt íabdarú- gő, az már egy fél csapat Ä mai fedezetek kiveszik részüket a védekezésből, fő feladatuk a támadások szer­vezése, de nem m -adhat­nak ki 8 gólszerzésből sem. Ha az Idei világbajnokság fejleményeit vesszük szem­ügyre, kltűnlik, hogy a fe­dezetek . voltak az olasz és a francia válogatott sikerei­nek elsőrendű kovácsai, és a csodálatos brazil váloga­tottból is a középpályások ejnelkedtek ki. Sajnos, a szovjet együttesben nem akadtak meghatározó képes­ségű egyéniségek a pályá­nak ebben a harmadában. Amikor a kerék önálló életet kezd. Hajmeresztő je­lenet Detroitban, az USA nagydíján. Főszereplője Ric- cardo Paletti, aki ezúttal még ép bőrrel megúszta a dolgot, de egy héttel később Montrealban halálos bal­esetet szenvedett. A dollárcirkuszba ez is be van kal­kulálva. A szokottnál később, csak márciusban rajtol a Forpia 1 gyorsasági autós világbaj­nokság, talán ezért honol még olyan csend a verseny­istállók háza táján. Persze az is lehet, hogy ez Ismét vihar előtti csend, mert ebben a dollárcirkuszban a kulisszák mögött mindig történik valami. Ha más nem, akkor egymás műsza­ki túlllcltálása. Lélegzet-el- állltö műszaki újítások, amelyeknek egyetlen célja, hogy minél gyorsabbá te­gyék a járművet, Idegfeszl- többé a versenyeket, ügyet sem vetve a biztonsági elő­írásokra. Az utóbbi években Ilyen forradalmi niűszakl újítást jelentett a turbómotorok megjelenése (1977], amely­ről tavalyi ünnepi számunk­ban nem Irtunk, de hadd tegyük most ezt jóvá annál Is Inkább, mert a szakembe­rek véleménye szerint ez az év a turbó- és hagyomá­nyos motorok össze-sapásá- nak az éve lesz A turbó­motorról úgy beszélnek, mini a jövő moturjáról, amely — ha sikerül eltávo­lítani a még gyakran fellé­pő műszaki hibákat — le­győzhetetlen lesz. A turbómotorok alapjában véve már tavaly is parádés dolgokat müveitek. Különö­sen a hivatalos edzéseken voltak elemükben, úgyhogy majdnem mindig az első vonalból rajtolhattak. Más : tészta, hogy műszaki hiba j miatt elég gyakran kidőltek i a sorból, és a világbajnoki j címet végül Is egy hagyo­mányos motorral ellátott Wllllams-en szerezte meg Keke Rosberg. Létezlk-e tehát turbócso­da? Az Igazat megvallva a tur­bómotor nem új szerkentyű. Legalább hetven éve t-.ie- rlk a henger turbökompresz- szorral történő feltöltésének elvét. Az első turbómotor még 1951-ben megjelent a Forma 1 világában. Gyakori műszaki hibái miatt azon- j ban hamar lekerült a po­rondról, és feledésbe me­rült. Mígnem 1977-ben a Renault szakemberei előhúz­ták a turbokompresszorokat, leporolták, tökéletesítették és csatába vetették őket. Azóta tart a turbómotorok és a hagyományos üzem- ! anyag töltésű motorok ver- I senyfutása. Egyelőre a jó I öreg motorok tartják raagu- j kát, ami elsősorban meg- I blzhatóságuknak köszönhe- i tő, de ha a turbómotornak I „kijön a lépés“, akkor va- i lóban nincs versenytársa. Miben rejlik a turbómotor nagyobb gyorsasága? A válasz egyértelmű: a nagyobb teljesítményben. A kompresszorral túltelített — vagy ha úgy tetszik, tulpré- seit — henger teljesítménye legalább másfél-kétszeresé­vel nagyobb a hagyományo­sénál. Így a másfél literes hat hengeres Renault Turbo olyan, ha nem nagyobb tel­jesítményű, mint a három­literes, sok dicsőséget meg­ért nyolchengeres Ford Cos- worth. Kevesebb az üzem­anyag-fogyasztása, követke­zésképp kevesebb terhet kell vinnie, könnyebb a jármű. A szakemberek általában 1:1, 4—2-höz állapítják meg a turbómotorok teljesítmé­nyének koefficiensét a ha­gyományos motoréval szem­ben. A turbómotorok különö­sen az egyes szakaszokon roppant gyorsak, mert bizo­nyos időre van szükség, amíg a kipufogógáz-meghaj­tással üzemelő kompresszo­rok kellő fordulatba lendül­nek. Franciaország nagydl- ján. Le Castellet-ben, amely­nek a pályája hosszú egye­neseiről Ismert, tavaly érde­kes megfigyeléseket végez­tek ezzel kapcsolatban A Grand Prix előtti edzésen többször tanúi voltunk. Ha ezeket a hibákat sikerül el­távolítani, akkor valóban igaza lesz az élő legenda Niki Laudának, aki kijelen­tette, hogy a klasszikus haj­tású autók ma már nem versenytársai a turbómoto­roknak. Szó szerint ezt mondta tavalyi meglepetésszerű vlsz- szatérése után egy kíváncsi újságíró kérdésére, hogy ka- cérkodík-e a világbajnoki cím megnyerésének gondo­latával: „Rendes körülmé­nyek között Ilyesmiről szó sem lehet, mivel a turbók túl erősek a többi motorhoz képest. Az én háromliteres Cosworth motorom például 150 lóerővel gyengébb ná­luk. A turbók verhetetle­nek.“ Mindenesetre már a kivá­ló pilóta Is turbómotor után nézelődik. Kijelentette, hogy ha a McLaren-ístálló bizto­sítja számára idén a Por­hez 20 liter kristálytiszta csapvlzet fecskendeztek a hengerbe. Persze nem taka­rékosságból, hanem a jobb párologtatás és hűtés vé­gett. Tambay azon a verse­nyen Arnoux Renault-ja mö­gött a második helyen vég­zett. Más fronton is folyik For-* ma 1-éknél a „tudományos­műszaki foradalom“. Ugyan­azon a versenyen Piquet Brabhamjébe szárazjég‘jel (fagyasztott széndioxid) mű­ködő külön hűtőt szereltek, csak azért nem tudták le­mérni a hatást, mert a vál­tozatosság kedvéért a jármű kuplungja esett szét Idő előtt. Az Idény vége felé, Keke Rosberg előretörése után VVllllams-trükkröl Is beszél­tek. E szerint a világbaj­nok kocsijának alvázát me­net közben különleges hid­raulikus berendezéssel le­Turbó kontra hagyomány elektronikus szerkezettel rögzítették a sebességeket. Kiderült, hogy ” mnay Ferrarija az egyenesben 346 kilométeres óránkénti se­bességet ért el Pironi Fer­rarija 324, Prost Renault-ja, Patrese Brabham BMW-Je 321 és Piquet Brabham BMW-je 318 kilométeres (va­lamennyi turbómotorral) gyorsaságra volt képes. A turbófeltöltés nélkül műkö­dő nyolchengeres Ford mo­torok közül Rosbergé volt a leggyorsabb, de az ő Wil­liams kocsija Is épp hogy elérte a 300. kllométeras na­tárt Hogy a klasszikus meg­hajtású gépek állják a ver­senyt a turbókkal, annak az a magyarázata, hogy a ka­nyarokban gyorsabbak, és a kanyar után Is Időbe telik, míg a turbó „felkapja“ a gyorsaságot. Rosberg Le Cas- tellet-ben ugyanazt a ka­nyart 278 kilométeres se­bességgel tette meg, ame­lyet Prost 268, Plronl 265, Tambay pedig csak 253 ki­lométeres sebességgel ab­szolvált. További „átka“ vagy szü­letési hibája a turbómotor­nak, hogy a túltelítettség miatt túlságosan melegszik Meleg Időben gyakian a sző szoros értelmében kigyullad a motor, ennek a televíziós felvételek jóvoitánol ml is sche-Turbő motort, akkor marad. „Ellenkező esetben olyan céget kell keresnem, ahol biztosítják számomra a turbómotorral való verseny­zés lehetőségét“ — mondta. A turbómotorral foglalko­zó cégek, tehát a Renault és legújabban a Porsche lá­zasan keresik az említett „gyerekbetegségek“ eltávolí­tásának lehetőségét. Tavaly Monzában már speciális vlz- befecskendezés" motort bütyköltek Tambay Ferrarl- jába. A turbószerkenytű se­gítségével 250 liter benzln­engedl, hogy nagyobb sebese séggel tudja venni a na-» gyobb stabilitást nyeri ko­csival a kanyarokat. Más szóbeszéd szerint a kanva« rokban ügyes megoldással növelik a gépkocsiabron­csokra gyakorolt nyomást, s ez ugyanazt a hatást váltja ki. Maga a világbajnok kis­sé bosszúsan, de nevetve utasította vissza a feltétele­zést Rövidesen elválik, hogy ki milyen trükkel rukkol elő. PALAGYI LAJOS I A FORMA-1 1983. ÉVI versenynaptara 1. március 13.: Brazília (Rio de Janeiro) 2. március 27.: Egyesült Államok (Long Beach) 3. április 17.: Franciaország (Paul Ricard) 4. május 1.: San Marino (Imola) 5. május 15.; Monaco (Monte Carlo) S. május 22.: Belgium (Spa-Francorchamps) 7. június 5.: Egyesült Államok (Detroit) 8. június 13.: Kanada (Montreal) 9. július 10.: Svájc (Dijon, Franciaország) 10. július 15.: Nagy-Britannla (Sliverstone) 11. augusztus 7.: NSZK (Hockenhelm) 12. augusztus 14.: Ausztria (Zeltweg) 13. augusztus 28.: Hollandia (Zandvoort) 14. szeptember 11.: Olaszország (Monza) 15. szeptember 25.: New York (később kijelölendő helyszínen) 16. október 9.: Las Vegas (Caesars Palace) 17. október 29.: Dél-Afrlka Kyalaml) Még mindig a jégen V isszavonulása után két évvel újabb nagy viadalon vett részt az Egyesült Államokban az egykori világbajnok magyar jégtáncpáros, Sallai András és Re- góczy Krisztina. Egy csapatversenyen in­dultak, amely nem hivatalosan világbajnok­ságnak is számit. A karácsonyi ünnepekre hazaérkeztek, s a versenyről Sallai András nyilatkozott:. — A Washington melletti Landoverben volt a nagy verseny, egyben televfziöshow. A 18 ezer nézőt befogadö csarnok szinültig megtelt, este 7-től éjfélig zajlott a válto­zatos program. Csak protekcióval tudtam jegyet szerezni a követség egyes tagjainak is, oly nagy volt az érdeklődés. A műsort felvette az NBC televízió is, majd „szeln- telve“ nemsokára sugározza. — A szervezők igyekeztek két egyturma erős csapatot létrehozni, hogy izgalmasabb legyen a viadal, két fiú. két lány, egy páros és egy jégtánckettős alkotta a riválisokat. Nem a megszabott birótestület minősített; színészekből, filmesekből, művészekből ál­ló zsűri döntött. Elsősorban az esztétikai hatást figyelték. Csak azok jutottak szerep­hez, akik valamilyen nagy világversenyen győztek vagy hires viadalokon elismerésre méltót produkáltak. Mi, Krisztinával a nyer­tes csapatban szerepeltünk, tgy a csapat valamennyi tagjával együtt a világbajnoki cím használatára is jogosultak lettünk. Tavaly két év szünet után a magyar kö­zönség is meggyőződhetett arról, hogy ked­venceik tudása és ügyessége nem veszített varázsából, csillogásából. Ok már igazi nagymesterei ennek a sportágnak. A közön­ség szűnni nem akaró tapsviharát ráadá­sokkal köszönték meg. 1967. február 17-től korcsolyáznak együtt. Bebizonyították, hogy szívós akarattal, pá- , ratlan szorgalommal és kitartással a ked­vezőtlen körülmények ellenére is a világ élvonalába, sőt a csúcsra is fel lehet jutni. 1970-ben mint ..rokonszenves kezdők“ mu­tatkoztak be a leningrádi kontinensbajnok­ságon, ahol a tizenharmadikok lettek. A ba­bona szerint, szerencsétlen szám, de Okét ez nem keserítette el, rendületlenül gya­koroltak tovább. 1973-ban — Almássy Zsuzsa visszavonulá­sa után — rájuk hárult az a nehéz fel­adat, hogy megvédjék a magyar műkorcso­lyázás jó hírnevét. 1974-ben a világ szak­emberei a jövő reménységeiként emlegették őket, hiszen ekkor mór bekerültek a világ hat legjobb jégtáncospárja közé. A követ­kező évben már a befutott versenyzők kö­zött tarlulták számon ezt a szimpatikus pá­rost. Az első igazi nagy siker 1977-ben kö­szöntött rájuk, amikor Helsinkiben az Eurő- pa-bajnokságon átvehették az ezüstérmet. Azután már egyetlen nagy versenyről sem tértek haza érem nélkül. Az aktiv sportpályafutástúl 1980-ban bú­csúztak Dortmundban. Ekkor már a dobogé legtetején álltak, világbajnokok voltak. Ott­hon tizenegy éven keresztül — megszakí­tás nélkül — sorra nyerték a hazai bajnok­ságokat. Gazdag éremgyűjteményük van, az egész világon ismerősen cseng a nevük. Azt viszont csak ők tudják, hogy az érem csil­logása mögött mennyi munka, lemondás, gyötrelem rejlik. A nagy siker mindig nagy áldozatba kerül, s ebből a műkorcsolya sem kivétel. Mégis megérte, hiszen a világ leg­jobbjának lenni csodálatos élmény. A jéghez nem lettek hűtlenek, de már gondolnak arra az időre is, ha majd egy­szer szegre akasztják a korcsolyát. Krisz­tina az orvosi egyetemen folytatja tanulmá­nyait, András pedig továbbra is hű marad a művészettörténethez. Jelenleg autodidakta módon képezi tovább magát; szívesen fes- teget, és az antik kereskedésben igyekszik hasznosítani tudását. Mindketten nagyon közvetlen, barátságos' emberek, akik időt és fáradságot nem ki­méivé, példamutató kitartással sikert siker­re halmozva szereztek dicsnségnt hazájuk­nak, és örömet szurkolóiknak. HADAS KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom