Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-21 / 25. szám

XXXI évfolyam 1983. június 21. Ara: 1,— Kfis MAKSZIM RILSZKIJ: DAL A BÉKÉRŐL Kit egy szabad ország örömre nevel nem háborút áhít, békét követelt Dal, munka a vágyunk, s hol emberre süt, kívánjuk: ragyogjon a nap mindenütt. Halljátok, kapzsi szörnyek: az Ember nagykorút Ma béke kell a földnek, múlté a háborúi (Részlet)' ,A BÉKEÉRT, AZ ÉLETÉRT, AZ ATOMHÄBORÜ ELLEN“ L'apunk megjelenésének napján a prá­gai Kultúrpalotában már elfoglalta he­lyét a több mint kétezer küldött a vi­lág minden tájáról, hogy felemelje sza vét az esztelen háborús készülődés el len. A második világháború befejezése nem minden nép számára hozta meg a békés alkotás lehetőségét. A világ több pontján Is újra meg újra feldörögtek a fegyverek, pusztulást, halált okozva, de nem szélesedtek világégéssé. Persze a fiát elveszítő koreai anyának, a szüleit hiába kereső vietnami gyermeknek, a testvéreit gyászoló palesztin Ifjúnak és a világ más helyein dúló esztelen helyi háborúk áldozatai hozzátartozóinak aligha vigasztaló az a tény, hogy öreg földrészünkön béke van. Ma már elmondhatjuk, hogy az embe riség nagyobbik része megtan'Ita a tör ténelmi leckét; a béke nagy kincs, 'de nem az Istenek ajándéka; mozgalmak, szervezetek, kormányok szorgalmas, fe­gyelmezett, olykor mindennapos apró munkát Igénylő tevékenységének az eredménye, amelyet meg kell s meg lehet óvni. E történelmi tapasztalatnak ma különösen nagy a Jelentősége, ami­kor Washington kalandor politikája nuk leárls katasztrófa felé sodorja az embe riséget. Törvényszerű, hogy manapság a Szov jetunló és a szocialista országok küzde nek a legkövetkezetesebben a békéért, a békés egymás mellett élés és enyhH lés elvéért, a leszerelésért. Erre nem csak az a mérhetetlen szenvedés Indít­ja őket, amelyet a második világháború során átéltek. Tagadhatatlan, hogy az eltelt harmincnyolc évben ezek az országok a szocialista társadalom építé­sében a történelmükben példa nélkül álló sikereket értek el, és népeik köz- gondolkodásának éppúgy, mint kormá nyalk politikájának egyaránt a béke, a népek közeledésének, az együttműkö­désnek az eszméje lett az alapja. Hiába­való kísérlet, hogy a Szovjetuniót olyan engedményekre kényszerítsék, amelyek veszélybe sodornák biztonságát, a szov­jet emberek és a testvért szocialista or­szágok dolgozóinak békés életét. Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkára, köz­társaságunk elnöke a Béke és a Szocia­lizmus című elméleti folyóiratban meg­jelent cikkében a következőket írja; „Nemzeteink, amelyeket a múltban sok­szor sújtott a háborús szenvedés, saját tapasztalatukból Ismerik a béke árát. Nagyra értékelik azt, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista ország elv­bű politikájának köszönhetően népünk már csaknem négy évtizede békében él.“ Vitathatatlan, hogy hazánk dolgozó népe a világ békemozgalmalnak élvona­lában áll. Köszöntjük hazánkban azokat, akik leghatározottabban küzdenek a bé­kéért. A június 21 26-ig tartó béke­-vllágtalálkozón kifejtik álláspontjukat napjaink legégetőbb problémájáról, 1 háború és a béke kérdéséről. Nemcsak hazánk fővárosának lakói találkoznak a békemozgalom küldötteivel, hanem ezekben a napokban számos járás üd­vözölheti a világ minden részéből hoz­zánk érkezett békeharcosokat. Ezeken a találkozókon lapunk olvasói, a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség tagjai Is részt vesznek, és meggyőződhetnek arról, hogy mennyire erősödik a világ minden részén a békemozgalom. Ma már nem békességóhajtásról' beszélünk, hanem nagyon Is aktív békeharcról. Minden földrész békeszerető és hábo­rúellenes erőinek képviselői fejezik ki azt a töretlen akaratukat, hogy közösen harcolnak a népek békés életéért, a bé­kéért, az életért, az atomháború ellen. CSIKMAK IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom