Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-03 / 18. szám

2 .^I^ITD/JELENT.^ HOZRASZCSOT, VAGYIS ÖNAllÖ EISZÄM01ÄS Mindkét kifejezés jelentése ugyanaz, mégis fontosnak tar­tottam már a címben egymás mellé helyezni őket, mivel mi- nálunk, Csehszlovákiában főleg a hozraszcsot kifejezéssel ta­lálkozunk. A szlovák nyelv ugyanis a fogalom orosz megne­vezését vette át szótárába, és a szlovákiai magyarság Is több­nyire ezt a kifejezést Ismeri. Én a továbbiakban a magyar ki­fejezést használom, mert nyelvi szempontból így helyes, és sokkal Jobban érzékelteti a fogalom tartalmát. Ml is tehát a fogalom Jelentése? Az önálló elszámolás olyan szocialista vállalatirányítási mó­dot (rendszert) Jelent, amelynél a vállalatok, a társadalmi tulajdon keretén belül, önálló gazdálkodást folytatnak. Lényegét tekintve az önálló elszámolás mint Irányítási és gazdálkodási rendszer azokon a gazdasági törvényeken alap­szik, amelyek rajta keresztül realizálódnak, vagyis amelyek az önálló elszámolási rendszeren keresztül fejtik ki hatásu­kat. Ezek, a szocialista gazdaság Irányítása szempontjából meg­határozó törvények a tervszerű fejlődés törvénye és az érték­törvény. E két törvény egyszerre, dialektikus vagyis ellentmondásos egységben fejti ki hatását. Az ellentmondás abban rejlik, hogy míg a tervszerű fejlődés törvénye a gazdaság Irányítása szé­les körű centralizálását követelt, vagyis a gazdálkodó egysé­gek fejlődésének, szerkezetének stb. központi meghatározását, addig az értéktörvény pont ellenkezőleg a gazdálkodó egysé­gek széles körű önállóságát, a piaci Jelzésekre szabadon való reagálását kívánja meg. A vázolt helyzet olyan speciális szocialista vállalatirányítási rendszert kíván, amelyik érvényt szerez mindkét törvény kö­vetelményének, vagyis feloldja ellentmondásukat. Ezt az Irá­nyítási és gazdálkodási rendszert nevezzük önálló elszámo­lásnak, melyet még V. I. Lenin a NÉP korszakában Ismert fel és alkalmazott a Szovjetunióban. Az önálló elszámolásnak mint Irányítási és gazdálkodási rendszernek konkrét formája a gazdasági fejlődés következ­tében változik, mégpedig az irányítás centralizálásának, il­letve decentralizálásának mértéke és módja szerint. A fejlö‘ dés általános trendje az, hogy klsebb-nagyobb megtorpaná­sokkal a vállalati önállóság kiszélesedik, a központi Irányí­tás fontosságának megőrzése mellett úgy, hogy az főleg a gazdasági stratégiával foglalkozik. Az önálló elszámolás bizonyos Irányítási és gazdálkodási elvek érvényesítésén alapszik, azok képezik a rendszer műkö­dési mechanizmusát. Amint látni fogjuk, ezek az elvek szerves egységet alkotnak, kölcsönösen feltételezik és kiegészítik egy­mást. Melyek ezek az elvek? Az önálló elszámolás alapelve. hogy a gazdasági folyamatok Irányítása tervszerűen történik, vagyis hogy a gazdaságirányí­tás legfontosabb eszköze a terv. Más kérdés az, h_pgy a köz­ponti tervmutatók milyen aprólékosak, és mennyire kötelezők a vállalatok számára, illetve mennyire önállóan alakítja ki a vállalat a saját tervét. Az önálló elszámolás további fontos elve, hogy a gazdálko­dó egységek, vállalatok viszonylagos gazdasági önállósággal rendelkeznek, ami a döntési Jogkörükben Jut kifejezésre. Mint említettem, ez az önállóság mindig viszonylagos, de azért elég széles határok között mozoghat, attól függően, mi­lyen a gazdaságirányítási rendszer Jellege. Elképzelhető pél­dául, hogy a vállalatok maguk döntenek a vállalkozásuk tár­gyát illetően, vagy ami már kisebb önállóságot Jelent, a fej­lesztésekről és beruházásokról, vagy tovább szűkítve, az együtt­működési, vagyis a beszerzési és értékesítési kapcsolatokon keresztül, az árképzésen át az önállóság egészen lényegtelen, formális kérdéseire. Amint azt már hangsúlyoztam, az önálló elszámolás elvei szerves egységet alkotnak. Például, hogy a vállalati tervek kialakítása zömében a központi tervek lebontása formájában történlk-e, és az milyen részletes utasításokat tartalmaz, meg­szabja egyben a vállalati önállóság mértékét. A gazdasági önállóság elve feltételezi egy további önelszá­molási elv, az anyagi érdekeltség és az anyagi felelősség el­vének az érvényesítését. A vállalatok csak akkor élnek önál­lóságukkal, csak akkor vállalnak kockázatot, ha abban anya­gilag érdekelve vannak. Ugyanazon „érem“ másik oldala: az anyagi felelősség a vállalt döntésekért. Az önfinanszírozás, az önálló elszámolás további elve azt fejezi ki, hogy a vállalat költségeit gazdasági tevékenységé­nek bevételeiből fedezi, és ezen felül nyereséget képez. Ez az elv szintén szoros összefüggésben van az önállóság és az anya­gi érdekeltség elvével. A gazdasági önállóságnak ugyanis csak akkor van értelme, csak akkor reális, ha a vállalat rendelke­zik azokkal az eszközökkel, melyekkel fedezni tudja mind fo­lyó, mind fejlesztési kiadásait, és realizálásukon anyagilag ér­dekelve van. Az önálló elszámolás elveihez tartozik még az értékbenl (korona által való) ellenőrzés elve. Ezt az elvet többnyire le­szűkítve értelmezik, és a bank, illetve a pénzügyi szervek kül­ső ellenőrzését értik rajta. Az elv lényege azonban abban van, hogy a gazdasági döntéseket az értékkategóriák ellenőrzésé­nek kell alávetni, ami annyit Jelent, hogy a gazdasági dönté­seknél megnézzük, hogy bizonyos tevékenység mennyibe (hány koronába) kerül, és mennyi (hány korona) hasznot hoz. Mint már említettem, a felsorolt Irányítási és gazdálkodási elvek képezik az önálló elszámolás rendszerének működési mechanizmusát. Tehát az, hogy az egyes elvek külön-külön és együttesen is hogyan vannak alkalmazva, meghatározza az Irányítás Jellegét és hatékonyságát. A CSKP Központi Bizottságának 1980-ban hozott határozata a népgazdaság Irányítási rendszerének tökéletesítéséről fon­tos szerepet tulajdonít az önelszámolási rendszer továbbfejlesz­tésének, és a követendő utat Illetően javasolja: — minőségi tervekre kell törekedni; — növelni kell a vállalatok önállóságát; — növelni kell a vállalatok anyagi ösztönzését és felelössé- gét; — Jobban ki kell terjeszteni az önfinanszírozás elvét a fej­lesztésekre és a beruházásokra Is; — valamennyi gazdasági tevékenység nyereségességére kell törekedni; — teljes mértékben alkalmazni kell az értékbenl ellenőrzést a gazdálkodás minden területén. HARNA ISTVÁN mérnök, főiskolai docens MOST MÁR A MUNKA MINÖSM A HANGStlY 'S» Az elmúlt hetekben az egész országban megtartot­ták a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezetei­nek évzáró taggyűlését. Az évzáró taggyűlés az alap- szervezet életének legjelentősebb eseménye és legma­gasabb fóruma. Nemcsak hogy értékeli az eltelt év munkájának eredményeit, hanem kitűzi a következő év feladatait is. Nem mindegy tehát, hogy milyen irányt szab meg a munkának. Ezért körültekintően szervezték meg az évzáró taggyűléseket a dunaszer- dahelyi (Ounajská Streda) járásban is. Elérkezettnek látjuk az időt, hogy mérleget vonjunk a lezajlott évzárókról. VARGA TIBORT, a SZISZ járá­si bizottságának elnökét kértük meg, hogy értékelje az évzáró taggyűlé­seket és a szövetség munkáját. — Mind a 248 alapszervezetben ha­tározottan sikeresen zajlottak le az évzáró taggyűlések, nyugodtan el­mondhatjuk, hogy teljesítették külde­tésüket. Nem dicsekvésképpen mon­dom, de ehhez Jelentős mértékben hozzájárult a Járási bizottság, neve­zetesen pedig a 98 tagú aktivistagár­da, amelynek külön köszönet jár. Olyan értesüléseink vannak, hogy minden egyes alapszervezetben részt vettek a gyűlések előkészítésében, és nem egy évzárón ketten is ott voltak. Ezenkívül öt tanácsadó központot Is létesítettünk, éspedig Dunaszerdahe- lyen, Somorján (Samorín), Nagyme- gyeren (Calovo), Cslllzradványon (Cí- llzská Radvaíí) és Nagymagyaron (Zlaté Klasy). Szóval minden korábbi évnél jobban felkészültünk a nagy eseményre. Ami az évzáró taggyűlé­sek tartalmát Illeti, általában min­denütt alkotó módon, a helyi feltéte­leknek megfelelően lebontották a kongresszusi határozatokat. Különö­sen nagyra becsüljük, hogy a fiata­lok őszintén, nyíltan és bátran szóltak a problémákról. A beszámolók Is tár­gyilagosan elemezték a szervezetek munkáját, a viták kritikus, de építő hangnemben folytak, örvendetes Je­lenség, hogy a fiatalok meg merik mondani a véleményüket, és általá­ban józanul ítélik meg a helyzetet. Külön szeretném megköszönni a párt- -alapszervezetek és a nemzeti bizott­ságok segítségét. Általában egész év­ben figyelemmel kísérik a SZISZ- -alapszervezetek munkáját, de ezút­tal az évzáró taggyűlések előkészíté­séhez a pártaktivisták valóban nagy segítséget nyújtottak. * Korábban elég alacsony volt a járásban a szervezettség, szlovákiai méretben pedig az egyik legalacso­nyabb. Sok fiatal maradt távol a szö­vetségtől. Történt e téren lényeges változás? — Járási szervezetünk valamelyest gyarapodott, többek között az alap­szervezetek száma tavaly 227-röl 248- ra. Igaz, ezeknek a túlnyomó részét a szakmunkásképző Iskolákban létrejött osztályszervezetek teszik ki, de ala­kultak teljesen új szervezetek is, pél­dául a Protetika újonnan alapított bősl (GabCíkovo) üzemében, a Mäso- spól mezőgazdasági társulatnál és a bősl vízi erőműnél Is. Igaz ugyan, hogy felvettünk 1567 új tagot, 531-en más szervezetekből léptek át hozzánk, de ugyanakkor 1904-en elmentek tő­lünk. Ezek majdnem egytől egyig diá­kok, akik befejezték középiskolai ta­nulmányaikat, és máshová távoztak, ami pedig természetes folyamat. így szervezetünk éppen hogy száz taggal gyarapodott, és a szövetségnek Járá­sunkban Jelenleg 6501 tagja van. Igaz, nem törekszünk mindenáron a tagál­lomány növelésére, inkább a minő­séget szeretnénk Javítani. # Ez egyenlő a minőségi mun­ka követelményével? — Egyenlő. Ma már nem az akciók számát, a munka mennyiségét tekint­jük mérvadónak. Inkább a milyensé­ge az elsődleges. Eíi az elvet már alapfokon, az alapszervezetekben ís érvényesítik. Elvégre csak a vonzó, mindenkit érdeklő, körültekintően megszervezett rendezvényekkel tudjuk lekötni az ifjúság figyelmét, és csak­is így tudunk hatni a SZlSZ-tagokra és a szervezeten kívül állókra is. 9 Milyen kérdések merültek fel leginkább az évzáró taggyűléseken és a szervezeti életben általában? — Az évzáró taggyűléseken elsősor­ban arról volt szó, ahogy azt már az Imént Is fejtegettem, hogy hogyan tegyük vonzóbbá a szövetség, az alapszervezetek munkáját. A taggyű­lések tanulságaiból arra következtet­hetünk továbbá, hogy el kell mélyíte­ni a SZlSZ-alapszervezetek kapcsola­tát a Nemzeti Front többi szerveze­teivel, a pártalapszervezetekkel és a nemzeti bizottságokkal. Ahol a kap­csolat, az együttműködés jó, ott élénk SZISZ-élet folyik az / egész közösség Javára. Tovább kell erősíteni a klub­mozgalmat, mert ahol Jól működik az ifjúsági klub, ott az alapszervezet befolyása Is nagyobb. Ezért támogat­ni kell egyes szervezetek Jogos ké­relmét, hogy klubot létesíthessenek vagy a berendezését gyarapíthassák. Ami az eszmei nevelést Illeti, úgyszól­ván minden alapszervezet kérte, hogy továbbítsuk a felsőbb szervekhez, ad­janak ki több módszertani segédanya­got magyar nyelven. Ezzel kapcsolat­ban nagyra becsüljük azt a segítsé­get, amelyet az Oj Ifjúságban közölt politikai segédanyag Jelent a propa­gandistáknak és az alapszervezetek­nek egyaránt. PALAGYI LAJOS A város szülöttének nevével A hét minden napján nagy a sür­gés-forgás a Komáromi (Komárno) Pionír- és Ifjúsági Házban, de pénte­ken különösen sokan Jönnek ebbe a város szélére telepített létesítmény­be. Ilyenkor tartja összejöveteleit az Instruktorok klubja Is. Ma már a vá­ros nagy szülöttének, Jókai Mór író­nak a nevét viselik, amelyet kérésük­re a jnb Jóváhagyásával egy évvel ezelőtt vettek fel. öt éve alakult meg a közösség az­zal a céllal, hogy a pionírokkal raj­instruktorokként foglalkozó szisz-ta­gok szakszerű képzésben, megfelelő irányításban részesülhessenek. Négy éve Stubendek Anna vezeti a jelen­leg 27 tagot számláló klubot. Legtöbb­jük 14—18 öves gimnazista, szakkö­zépiskolás, illetve szakmunkástanuló, de van közöttük néhány munkásfia­tal Is. Közös vonásuk, hogy kinőve a pionírkorból Is tartják a kapcsola­tot volt csapatukkal, és rajinstruktor­ként visszajárnak egykori iskolájuk­ba. De közös Jellemzőjük az is, hogy szervezetük legjobbjai, és mindent megtesznek azért, hogy lelkesedésük megmaradjon az Ifjúsági szervezet­ben Is. Pontos munkaterv szerint dolgoz­nak, amelyet a klubtanács a vezető­vel és a SZISZ járási bizottságával egyetértésben állított össze. Nagy gondot fordítanak a plonírév fő irány­elveire, feladataira. Illetve arra, mi­képpen valósíthatják meg mindezt legjobban. Azon vannak, hogy a köz­ponti feladatokat úgy valósítsák meg, hogy az vonzó legyen a gyermekek számára. Ez pedig nem könnyű, ezért nem is megy egy csapásra, s újabb meg újabb megoldásokon törik a fe­jüket. Összejöveteleik első részében megbeszélik a felmerülő gondokat, problémákat, és közösen próbálnak segíteni azoknak, akiknek kevesebb a gyakorlatuk, tapasztalatuk. Egy-egy alkalomra, politikai, társadalmi ese­ményre alaposan felkészülnek, pont­ról pontra összeállítják a foglalkozá­sok, rajgyűlések programját. Példájukat követve újabb és újabb klubok alakultak. A legjobban az ó- gyallalak (Hurbanovo), a lakszakál- lasiak (Sokolce), a csicsóiak (CiCov), a nemesócsaiak (Zem. Olöa) dolgoz­nak. A fiatalok mind-mind Instrukto- rl képesítést szereznek, és tudásukról, ismereteikről, képességeikről politi­kai dolgozók, nagy szakmai gyakorlat­tal rendelkező raj- és csapatvezetők, a pionírházak vezetői előtt adnak szá­mot. A komáromi klub munkáját a SZISZ Járási bizottsága és a Járási pionírta­nács is nagyra becsüli. Varga Iván, a SZISZ Jb elnöke figyelemmel kísé­ri tevékenységüket, gyakran elláto­gat közéjük. Eredményeikre, sikereikre felfi­gyelt a SZISZ kerületi bizottsága Is. A nyugat-szlováklal kerület klubver­senyében a harmadik helyre kerültek, de ők nem a helyezésért, a látvá­nyos sikerekért töltenek együtt órá­kat, délutánokat. Szendi Agnes, Pá- czer Katalin, Kacska Sándor, Valent Lajos, Németh Tibor sem azért Jár­nak el a pionírok közé, hanem mert kedves emlékként él bennük az a kor, amikor maguk Is pionírok vol­tak, s úgy érzik, teljesnek életüket, ha abban közösségi munka is szere­pel. Egyben azt szeretnék, ha a mai pionírok kapcsolata minél szorosabb lenne a SZISZ-tagokkal, s kikerülve az alapiskolákból, közöttük folytatnák minél többen a közösségi életet. Benyák Mária SERMKEDNEK .\Z IFJÜ BEIYEGGYOJTÖK A Szlovákiai Bélyeggyűjtők Szö­vetsége ifjúsági bizottságának irá­nyítása alatt 176 körben összesen 3136 ifjú bélyeggyűjtő hódol e ne­mes kedvtelésnek. A közép-szlo­vákiai kerületben van a legtöbb fiatal bélyeggyűjtő; 50 körben 862-en tevékenykednek. Bratisla- vában 45 körben 850 fiatal foglal­kozik bélyeggyüjtéssel. Az ifjú bélyeggyűjtők életének legnagyobb eseménye tavaly a juniorfila ’82, az ifjú bélyeggyűj­tők szlovákiai kiállítása volt Ko- áicében. Megrendezték továbbá a hagyományos bélyeggyűjtő-olim­piát, körzeti kiállítást Dolnjl Ku- bínban, és nagy népszerűségnek örvendenek a nyári bélyeggytijtő- -plonírtáborok. Idén az év legnagyobb esemé­nye a Slovensko ’83 Bratislava el­nevezésű nemzeti kiállítás lesz, amely június 23-án nyílik meg Bratislavában. A kiállítás alkalmá­ból június 24—26-án megrendezik az ifjú bélyeggyűjtők országos kongresszusát. V. P. HÄNYAN VAGYÜNR? Hazánk legújabb népességi ada­tait most tették közzé Prágában. E friss statisztika szerint az év elején az ország lakosainak száma megközelítette a 15 millió 396 ez­ret. E népességből 10 millió 322 ezer a cseh-morva országrészben és 5 millió 75 ezer Szlovákiára jut. Hazánkban tavaly 233 284 gyer­mek született, valamivel kevesebb, mint az előző évben. Az 1982-es évben 117 204 házasságot kötöt­tek az országban, és 34 371 válást mondtak ki. A hetvenes évekhez képest lelassult a népesedés.'1970 és 1974 között az évi népszaporu­lat 109 ezer fő volt, 1975 és 1979 között azonban már csak 96 ezer 500. Az utóbbi három évben pe­dig a következőképpen alakult a népszaporulat: 1980 — 62 ezer 800 fő, 1981 57 ezer 900, 1982 1— 51 ezer fő. A csökkenés a cseh országrészekben nagyobb. Szlová­kia 70 százalékban részesedik évente a természetes népszaporu­latból. A nemek megoszlása szempont­jából a nők vannak túlsúlyban. A Cseh Szocialista Köztársaságban ezer férfira 1063 nő jut, Szlová­kiában 1035. Az utóbbi tíz évben Csehszlovákia lakossága 486 ezer nővel és 452 ezer férfival szapo­rodott. Iha]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom