Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-26 / 17. szám

6 üÉg Äz NSZK-ban javában folytk a jég­korong-világbajnokság. Lapzártakor kissé még nehezen tudnánk az esé­lyeket latolgatni, ezért ez alkalom­ból hadd közöljük Ludék Bukóénak, (a képen), a csehszlovák jégkorong- válogatott edzőjének elutazása előtti nyilatkozatát. 1980 óta irányítja a vá­logatott felkészülését. A kapitány be­mutatkozása nem a legjobban sikerült, hiszen Lake Piacidban, a téli olimpiai játékokon a csehszlovák válogatott csak az ötödik helyen végzett. — 0] csapatot „építek“ kollégáin, Stanislav Nevesei^ segítségével. Mind­ketten arra törekszünk, hogy sikere­sen oldjuk meg a válogatottban a nemzedékváltást. Akadnak fiatal, gyor­Elmúltak az aranyévek? san fejlődő, kiugrásra készen állő te­hetségeink — mondotta Bukaő, ■ Mi jelenti a legnagyobb gondot? — Hiányoznak a csapatból az Iga­zi játékosegyéniségek. Bár akadnak jó korongozók Is, mint Lala, Kokr- ment vagy Kadlec, de ők még nem átlagon felüli játékosok. Jók, jók, de még nem klasszisok. Csapatmunkánk fokozatosan javul, de ez az együttes még túl fiatal, és a játékosok egye­lőre nem rendelkeznek elegendő ta­pasztalattal. ■ Hol jegyzik ma a világban a csehszlovák csapatot a jégkorong- tőzsdén? — Tovatűntek a hetvenes arany­évek, amikor háromszor is világbaj­nokságot nyertünk. A Lake Placld-I olimpián az ötödik hely, bizony nagy csalódást okozott valamennyiünknek. A Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség módszeresen foglalkozik az ökölvívók egészségének és bizton­ságának óvásával, sőt mondhatnánk, hogy ez a szempont mindennél előbb­re való. Legutóbb a Colorado Springs- ben megtartott kongresszusán foga­dott el ezzel kapcsolatban néhány lé­nyeges módosító határozatot. Az egyik legfontosabb határozat az ökölvivókesztyűkkel kapcsolatos. Éti­dig nálnden súlycsoportban 8 uhclás kesztyűvel öklöztek a versenyzők. A Jövőben viszont a 71 kllőn felüli súly­csoportban Indulók már csak 10 un- clás kesztyűkkel léphetnek a szorító- ba. Az uncia — mint ismeretes ■— angol kereskedelmi súlyegység, érté­ke 28,340 gramm. Ezzel mérik az ökölvívókesztyűk súlyát. A súly tájé­Akkor elhatároztuk, hogy ezt a nagy csalódást feledtetjük. Tavalyelőtt már harmadikok, tavaly Finnországban másodlkok voltunk a világbajnoksá­gon. ■ Egyesek szerint a csehszlovák csapat igyekszik átvenni a kanadai játékfelfogáet. — Ez nem egészen pontos fogalma­zás. Személy szerint azért kedvelem a kanadai játékosokat, mert soha nem adják fel a küzdelmet, és végig tel­jes eröbedobással harcolnak. Talán ez a lelkes játék egyik oka a jégko­rong rendkívüli népszerűségének Ka­nadában. ■ Hogyan vélekedik a szovjet stí­lusról? — A Szovjetunióban korongoznak a legjobban. Napjainkban a szovjetek a jégkorong Igazi mesterei és egy­ben művészei. Mi, sajnos 1980 óta egyszer sem tudtuk legyőzni Tyiho- nov gárdáját. ■ Meddig érvényes a ezerzédése? — Az 1984-es szarajevói téli olim­piai játékok befejezéséig, aztán majd meglátjuk... Vajon ilyen jókedvűen térnek majd haza is? Balról Vincent Lukáö, Rue- nák, PaSek és Liba. Tíz uncia koztat a kesztyűk párnázásának erős­ségéről Is. A párnázás ős a bőr ará­nya mindig 50—50 százalék. A határozattal nő a különbség a hivatásos és az amatőr ökölvívás kö- ■rött. . A hivatásos versenyzők ugyanis az amatőr szorltókban használt kesz­tyűknél lényegesen könnyebb, csak hat-, sőt bizonyos esetekben ötunciás kesztyűkkel öklöztek. Ezzel szemben azonban ütéseik ereje nagyobb volt, s jobban veszélyeztették ellenfeleik egészségét. Jürgen Hanghänel, az NDK egyik legjobb, legismertebb nehézsúlyú ök- lözője örömmel üdvözölte a határo­zatot. — Az elmúlt két-három évben két­ségkívül megnőtt az ütések ereje és keménysége — nyilatkozta a többi között. — Az új Intézkedés nyilván­valóan azt eredményezi, hogy az ütő- erő háttérbe szorul, és nagyobb gon­dot kell fordítani az igazi technikás ökölvívásra. Két uncia súlykülönbség nagyon sokat tesz. Ez a szabálymó­dosítás védi az ökölvívók egészsé­gét, és éppen ezért örülünk beveze­tésének. Fanghánel egyébként elmondta, hogy az edzéseken eddig éppen a sé­rülések elkerülése végett tizennégy unclás kesztyűkkel ‘ lépett szorítóba. A Honvédelmi Szövetség már na­gyon sok olyan sportolót ne­velt fel, akik kimagasló ered­ményeket értek el határainkon túl is, és sikereikkel számtalan elismerést szereztek hazájuknak. Különösen je­lentős az a tény, hogy olyan sport­ágakat Is felkarol a szövetség, mint az autóversenyzés, jóllehet nem tar­tozik az olcsó sportok közé. A komáromi járásban egy-két év­vel ezelőtt még „gyerekcipőben“ járt ez a sportág, ma pedig már orszá­gos méretű versenyek megszervezésé­vel is megbízzák a járási bizottság motoros szakosztályát. A bizalom és az elismerés kivívásában a szervező­kön kívül a járás versenyzői is érde­meket szereztek, akik az utóbbi évek­ben az első osztályú versenyeken Is esélyesként szerepelnek. A közelmúltban elbeszélgettem a Járás két élvonalbeli autóversenyzőjé­vel, Öllé Józseffel és Pintér András­sal. — Kezdjük ezt a beszélgetést egy rövid bemutatkozással. 0. J.; — A komáromi autóklubnak vagyok a tagja, a járási' építőipari vállalatban dolgozom mint gépkocsi­vezető. Ebből Is látható, hogy szin­te az egész életemet a gépkocsik kö­zött töltöm. P. A.: — Mint versenyző, az ógyal- lal (Hurbanovo) klubot képviselem. Jelenleg a zsolnai (2lllna) Közlekedé­si Főiskola diákja vagyok, s minden szabad időmet ennek a sportnak szentelem. — Cgy látom, nagy korkUlönbség nincs köztetek. Mikor kezdtétek az aktív versenyzést? 0. J.: — Versenyszerűen hat éve űzöm ezt a sportot, és néhány évig még szívesen maradnék. P. A.: — Én is 1979-ben kezdtem, először a honvédelmi tájékozódási au­tóversenyzést választottam, s csak a közelmúltban tértem át a rallye-re. A SZÁGIIIDÁS SZERELMESEI — A kettő között óriási a különb­ség. O. J.: — A rallye-t magyarul he­lyesen autós cslllagtúrának kellene nevezni. Ebben a versenyszámban a versenyzők pontosan ismerik az út­szakaszt, a pályán több gyorsasági szakasz van kijelölve, ezek természe­tesen zárt szakaszok, és éppen eze­ken lehet megmutatni, hogy mit tud a kocsi és a versenyző. P. A.: — A tájékozódási verseny a rallye ellentéte. A versenyzők csak két perccel a rajt előtt kapják meg a pálya térképét, amelyet szaknyel­ven itlnerárlumnak vagy egyszerűen csak itlnernek nevezzük. Az útszakaszt egy bizonyos idő alatt kell megtenni a versenyzőnek, természetesen köz­ben különböző feladatokat is teljesí­tenie kell. A pontok száma attól függ, hogy hány hibát vét, mennyi­re sikerül a megadott Időn belül ma­radni. — Tudom, hogy alig van olyan fia­tal, főleg fiú. aki titokban nem autó­versenyzőnek készülne, s a közuta­kon ezt néha bizonyítani is akarják, de engem most az érdekelne, hogy ti hogyan adtátok erre a fejeteket? O. J.: — Engem is már gyermek­korom óta Izgatnak a járművek. Szá­momra a legszebb zene a motor bú- gása, így megragadtam az első kí­nálkozó alkalmat, hogy versenyző le­gyek. A rallye-ben azért egy adag kockázat Is van, ami szintén vonzott. Ügy éreztem, ez az a sport, ami tel­jesen ki tudja elégftéhl a vágyaimat. P. A.: — Mindig nagyon érdekelt a közlekedés ezért is Jelentkeztem közlekedési főiskolára. Az autóver­senyzésben az a jó, hogy szinte ér­zem: abban a percben én uralom a helyzetet, így fel tudom mérni azt Is, hogy mire vagyok képes. — Milyan eredményekről számol­hattok be, mennyire volt eredményes a pályafutástok? O. J.: — Járást és kerületi verse­nyeken kezdtem, ma már országos versenyeken is részt vehetek. P. A.: — öt évet futottam a tájé­kozódási versenyeken, elértem, hogy ma már első osztályú versenyzőnek számítok ebben a kategóriában. 1982- ben kezdtem a rallye-t, panaszra nincs okom, mert megnyertem a ke­rületi bajnokságot. Idén az országos versenyeken is bizonyítani szeretnék. — Elég drága ez a sport. Megkap­játok a szükséges támogatást? O. J.; — E téren nem tartozunk a legrosszabb Járások közé, de azért néha bizony ügyeskedni kell, hogy fedezni tudjuk a költségeket. Én sze­rencsés helyzetben vagyok, mert a klubtól is megkapom a szükséges tá­mogatást, és a Járást építőipari válla­lat Is segít az anyagi gondok meg­oldásában. P. A.: — Főiskolás vagyok, a saját zsebemre semmiképpen sem enged­hetném meg magamnak ezt a „lu­xust“. A klubommal elégedett vagyok, és remélem, hogy a jövőben sem lesz­nek gondok e téren. — Mik a terveitek? P. A.: — A tájékozódást verseny­ben idén mint navigátor Indulok, de a rallye-ben én leszek a pilóta. Mind­két kategóriában Indulok az országos versenyen. Jóslásokba azonban nem bocsátkozom. 0. — Idén új kocsival Indulok, s az első hat között szeretnék vé­gezni. Kamocsai Imre CSEHSZLOVÁK SPARTAKIÄD 1985 Ojabb nagy seregszemle Szocialista testnevelésünk egyik legnagyoft), leg­impozánsabb seregszemléje az ötévenként megran* dezett spartaklád. Olyan esemény, amelyhez fog­ható nincs még a világon. Ez nem a ml elfogult véleményünk, hanem azok a kHlföldl, nemegyszer magas rangú vendégek állapították meg róla, akik végignézték az eró, a szépségj a harmónia • nagy­szabású seregszemléjét. Sokaknak még bizonyára emlékezetéBen Sl äz 1980-as spartakiád, és máris örülhetSnk az újnak. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bi­zottsága a napokban ünnepélyesen kihirdette az 1985. évi csehszlovák spartakládot. Kz újabb sereg­szemle jelentőségét növeli, hogy akkor ker!Sl sor­ra, amikor hazánk dolgozó népe a fasiszta rém­uralom alól való felszabadításának 40. évfordulóját ünnepli. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy 8 csehszlovák spartaklád nemcsak a CSSZTSZ, hanem az egész társadalom 'Ügye. Éppen ezért az akció kihirdeté­sénél Is jelen voltak a Központi Szakszervezeti Ta­nács, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Honvédel­mi Szövetség, a Csehszlovák Néphadsereg és az ok­tatásügy képviselői is. Valamennyien teljes támoga­tásukról biztosították a testnevelést szövetséget, és társszervezőkként lépnek fel a nagy esemény si­kere érdekében. „Az 1985. évi csehszlovák spartakiád a-GSKP XVI. kongresszusának a testnevelés fejlesztésére vonat­kozó határozataiból indul ki áll többek között a csehszlovák spartaklád kihirdetéséről szóló kiált­ványban '— és szorosan kapcsolódik az elózó spartakiádok hagyományaihoz, a' spartaklád célja, hogy megnyerjük a rendszeres testnevelésnek a gyakorlatozókat, sportolókat, turistákat és a többi polgárt, és arra bírjuk őket, vállaljanak nagyobb részt a szocialista társadalom fejlesztése igényes feladatainak a teljesítéséből. Az 1985. évi csehszlo­vák spartakiád a test- és honvédelmi nevelésben elért eredmények, a szocialista Csehszlovákia po­litikai, gazdasági és kulturális fejlettségének se­regszemléje, egész népünk kommunista párt Irán­ti odaadásának és a szocialista hazára való büsz­keségének megnyilvánulása lesz. Kifejezésre jut­tatja a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa béketörekvésének támogatását, és hozzá­járul a világ haladó és forradalmi erőivel való együttműködéshez.“ A spartakiádmozgalom jelentős része, a tömeges gyakorlatok, a sport- és honvédelmi versenyek, a turistaakciók ismét a városokban és a járásokban zajlanak le. A testnevelési szövetség számít az em­berek önkéntes részvételére, s különösen Igényt tart a Nemzeti Front tömegszervezeteinek, köztük a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek is a támogatásá­ra. Az előző spartakiád alkalmából szövetségünk kitett magáért. Nagy részt vállalt a gyakorlatok be­tanulásából és a spartakiádversenyek szervezésé­ből. Meggyőződésünk, hogy így lesz ez most Is. Ismét bebizonyítjuk, hogy lelkes és odaadó építői vagyunk szocialista társadalmunknak. K. I. Gyökeres felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom