Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-05 / 14. szám
HASZNÁLATI ÉRTÉK ÉS CSEREÉRTÉK Olyan közgazdasági fogalmak ezek, amelyek ismerete egész sor gazdasági kérdés megértéséhez nagyon lényeges. Ahhoz azonban, hogy megismerjük őkelt, az áruból kell kiindulnunk. Tehát mi is az áru? Az áru olyan termék, amelyet a termelő nem a saját szükségletére készített, hanem eladásra, piaci értékesítésre. Ahhoz, hogy az áru a piacon eladható legyen, egyrészt szükséglet kielégítésére kell alkalmasnak, hasznosnak, vagyis használati értéknek lennie, másrészt értéket kell képviselnie. Ezzel el is érkeztünk a címben szereplő fogalmakhoz, tehát mit is jelentenek? A használati értéken az áru hasznos tulajdonságait értjük, amelyekkel szükségleteket elégít ki. Például egy kabát használati értéke abban rejlik, hogy melegít, véd az időjárás viszontagságaitól, azonkívül bizonyos esztétikai és divatigényeket is kielégít. Ezzel szemben mondjuk egy esztergapad használati értéke abban van, hogy fémet lehet vele megmunkálni, vagyis gépeket és szerszámokat stb. lehet vele készíteni. Amint látjuk, az áruk használati értéküket illetően különbözőek, mert különböző szükségleteket, illetve azonos szükségleteket, de különbözőképpen elégítenek ki. Az árn, mint azt leszögeztük, azért áru, mert eladásra készült, tehát el kell cserélni vagy pénzért, vagy más áruért. Az árucsere egyenlő értékek cseréjén alapszik. A vevő csak olyan értéket hajlandó fizetni, amennyit a magvett áru ér. No de mi énnek az egyenlő értékcserének az alapja? Hogyan lehet, használati értéküket tekintve, különböző árnkat közös nevezőre hozni? E kérdésre természetesen azt lehet válaszolni, hogy pénzzel, pénzben fejezzük ki az áruk csereértékét, az árát. Ez így igaz, csak éppen nem válaszoltunk a kér- désrai, amely most így hangzik; Minek az alapján szabjuk meg az egyes áruk árát, azt, hogy az egyik áru mondjuk 100, a másik pedig 200 Kés-ba kerül. A marxista politikai gazdaságtan az áruk értékét az emberi munka értékképző voltából vezeti le. Kimondja, hogy az áruk csereértéke az előállításukra felhasznált, vagyis a bennük testet öltött társadalmilag szükséges munka mennyiségét fejezi ki. Az árunak tehát egyszerre van használati és csereértéke (ára) is. Ez a kettősség az előállításukra felhasznált emberi munka kettősségének az eredménye. Ami annyit jelent, hogy az emberi munka egyrészt mindig konkrét munka, vagyis konkrét formában van kifejtve (pl. kőművesmunka; betonozás, falazás; asztalosmunka; bútorkészítés; szabómunka; ruhavarrás stb.). Ebből a szempontból a munkák konkrét formájukat illetően különbözőek, és eredményeik, vagyis a használati értékek is különbözőek Ipl. fal, bútor, ruha stb.). Amiben az említett munkák mégis „egyformák“, az a munka absztrakt értelmében keresendő, vagyis abban, hogy bármilyen konkrét formában kifejtett emberi munka mindig az ember szellemi és fizikai képességeinek (munkaerejének) felhasználását jelenti. Ebben az értelemben a kőműves, az asztalos és a szabó munkája összemérhető, és csak a konkrét áruban testet öltött mennyiségben lehelt különbség, amit az ár magasságával fejezhetünk ki. Tehát az áruk csereértékét a bennük testet öltött társadalmilag szükséges absztrakt munka mennyisége határozza meg. HARNA ISTVAN mérnök, főiskolai docens KÖVETKEZETESEBB MUNKÁVAL Az ember azt hinné, hogy egy hivatalban, ahol mindenki egy fedél alatt dolgozik, mi sem könnyebb, mint eseménydűs SZISZ-munkát végezni. KOVÁCS ZSUZSA, a Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Járási Nemzeti Bizottság SZISZ-alapszerve- zetének elnöknője azonban ennek éppen az ellenkezőjét bizonygatja. Tavaly például mindössze három taggyűlést tartottak, és ez még testvérek között Is kevés. — Ezt mi is nagyon jól tudjuk — mondja Zsuzsa, aki egyébként az építési és fejle.sztési osztály dolgozója. — Sajnos, a hivatalban sok a bejáró és ugyanakkor egyfolytában mindig sokan vannak kint a terepen. Nehéz ilyen esetben összehozni a társaságot. Tavaly egyébként Is törpe szervezet voltunk, csak év közben töltődött fel a tagállomány tizenhétről huszonnégyre. Ilyen körülmények között azt tesszük, amire képesek vagyunk. Szervezzük a politikai nevelő munkát, és igyekszünk hozzájárulni a járáshlvatal társadalmi-politikai eseményeinek sikeréhez. Sok esemény zajlik itt nálunk, s rendszerint minket kérnek fel, hogy segítsünk ebben-abban. Ogy vélem, hogy ez a mi munkánk nem is kevés. Természetesen tudatában vagyunk annak is, hogy jobban össze kell fogni az alapszervezetet, ezért a legutóbbi taggyűlésen úgy döntöttünk, hogy rendszeresebbé tesszük ezeket az összejöveteleket és a vezetőségi üléseket, és mindenkitől következetesebb munkát követelünk. Persze, nehogy azt higgye valaki, hogy eddig nem tettünk semmit. Többször voltunk közösen színházban még Budapesten is, fő szervezői voltunk a jnb elnökének vándorserlegéért folyó járási honvédelmi versenynek, és a gépírói ügyességi versenynek, amelyen a mi Bertalan Elviránk második. Széli Margit pedig harmadik lett. A vállalt 200 kiló papír helyett összegyűjtöttünk 416 kilót, igaz, a városfejlesztésre tett társadalmi munkavállalást csak 50 százalékban teljesítettük. A tervezett kézimunka-kiállításra csak azért nem került sor, mert tatarozták a jnb épületét. Hogy miben látjuk munkánk javításának lehetőségeit? A következetesebb feladatvállalás mellett a sportszakköri és kulturális műkedvelő munka fejlesztésében, valamint a többi tö- meg'-zfiivRzettel folytatott együttműködés elmélyítésében mind- annyiunk tartalmasabb közösségi életének érdekében. P. l. ünnepre készülnek a bolyt (Bot) pionírok, szisz-tagok és szinte az egész falu. Ünnepre készülnek, mert valóban az lesz az az áprilisi nap, amikor megemlékeznek a plonircsapat megalakulásának 30. évfordulójáról. A nagyszabású rendezvények sikeréhez a falu tömegszervezetei, a hnb és a szövetkezet is hozzájárul, hiszen minden Jelentősebb poszton ott vannak azok, akik már a plo- ntrcsapatban nevelődtek, s életük egy emlékezetes szakaszában sokat jelentettek a délutáni pionirfoglalkozások, -gyűlések. Az események szervezője és Irányítója a József Attila Pionírcsapat vezetője. Kopasz Mária (a képen). Tizennégy éve tölti be ezt a tisztséget: a csapat történetében csaknem a fele már az ő IráTISZTELET AZ ELSŐKNEK nyitásával formálódott. Jelentős eseménynek tartja, hogy a volt pionírok nem feledkeznek meg egykori Iskolájukról, kisebb társaikról — rajvezetőként. Instruktorként visszajárnak Ide. A SZISZ helyi szervezete pedig úgy törődik a pionírokkal, hogy azok életük természetes folytonosságának tartják, hogy közösségi tevékenységüket a SZISZ-ben folytassák. Kopgsz Mária még Jóval korábban megkezdte a csapat történetének feldolgozását. Felkereste az egykori Igazgatót, Frankó Jenőt és az első csapatvezetőt, Kukó Bélánét. Ok felidézték az akkori diákéletet, elmesélték, hogyan Is festett a régi Iskola, miként folyt a tanítás, még arra Is emlékeztek, hogy amikor tatarozták az Iskolát, hat hétig az öreg diófa alatt tanítottak. Összegyűjtötték az első pionírok névsorát, emlékek után kutattak. Előkerült az első csapatzászló Is, a krónikák, amelyeket azonban csak később kezdtek írni. Az első pionírok, többek között Kukő Miklós, a tőketere- besl (Trebláov) Járási pártbizottság dől- . gozója, Bukus Jánosné pedagógus. Molnár János tanár, Palágyl Lajos újságíró ma Is szívesen emlékeznek vissza arra a hősi korra, s egy-egy felelevenített epizóddal, emlékkel tették teljesebbé a csapat történetét. Az ünnepség résztvevői között természetesen ők Is ott lesznek, hogy életük további alakulásáról bővebben Is beszámoljanak. Miként zajlik majd a' 30. évforduló megünneplése? A legnagyobb gonddal és körültekintéssel az első pionírok és a mai pionír- csapat találkozójára készülnek. Meghívják a baráti budapesti Bogáncs utcai általános Iskola úttörőit Is, akikkel már évek óta szoros kapcsolatot tartanak. Vetélkedőt szerveznek a pionírszervezet és csapatuk történetéről. Erre az alkalomra Harsona címmel iskolai lapot jelentetnek meg. A négy számban feldolgozzák a József Attila Plonircsapat történetét a megalakulástól egészen napjainkig. A tetszetős, ízléses kivitelű borítólap készítője Csötó László képzőművész, felelős szerkesztője Zsebik Károly, az iskola Igazgatója. Az egyes számok anyagainak elkészítésébe, összeállításába bevonják mindazokat, akik valamit Is tettek a csapatért, az Iskoláért, vagy emlékeik, visszaemlékezéseik érdemesek publikálásra. A negyedik számban már a mostani kis toliforgatók legjobb alkotásai, versel. Iskolai életük egy-egy története, a plonirrendezvényekről szőlő írások Is helyet kapnak. Az eseménysorozat vendégelt fogadja majd a helyi nemzeti bizottság elnöke, Szedlák Miklós, a SZISZ helyi szervezetének tagjai pedig a művelődési házban beszélgetnek velük. Az első pionírok átadják tehát tapasztalataikat a fiataloknak is, mint ahogy annak Idején átadták a stafétabotot az utánuk jövőknek, akik számára már természetes volt, hogy délutánjaikat, szabad Idejüket a csapat kötelékében töltik. Tisztelet Illeti az elsőket, az úttörőket. Banyák Mária A szerző felvétele Tudományos szinten már az iskolapadban A tudományos diákköri tevékenységnek legfontosabb célja, hogy a közép és főiskolák, valamint az egyetemek hali- gatfri még az iskola padjaiban, belekóstolhassanak azokba a gyakorlati problémákba, amelyekkel kint az életben naponta fognak találkozni. Szerencsés helyzetben — főleg a’legtehetségesebb hallgatók — olyan problémák megoldásával is foglalkozhatnak, amelyekre már néhány üzem türelmetlenül vár. így van ez a katonai főiskolákon is. Harmadéves, negyedéves hallgatókat olyan műszaki és szervezési feladatok tudományos szintű megoldásával bíznak meg, amelyek szinte azonnal az elkészültük után alkalmazhatók egyes alakulatoknál. CStíL- LE MIKLÓS Csallóköz egyik kis falujából Indult a katonai pályára. A gépipari szakközépiskola elvégzése után katonai főiskolán folytatta tanulmányait, ahol a harmadik év elején tudományos munka kidolgozásával bízták meg. Egy igazi tudós szerénységével nyilatkozott feladatáról. — Nagyon örülök annak — mondotta hogy bekapcsolódhattam a hadsereg műszaki feladatainak megoldásába. Hadseregünk korszerű technikával van felszerelve, de hasonlóan mint kint a polgári életben, a modern technika további műszaki megoldásokat nyújt, s ezekkel élni kell, ha a fejlődésben lépést akarunk tartani a világgal, márpedig ez számunkra létfontosságú feladat. — Elmondhatnád, konkrétan milyen műszaki feladaton dolgozol? — Alapjában vére ez nem hadititok, hiszen mindenki jól tudja, hogy a hadseregnek rengeteg üzemanyagra van szüksége, s én éppen ennek a pontos meghatározásával foglalkozom. Ugyanis minden katonai alakulat műszaki főnökének pontosan tudnia kell, mennyi üzemanyagtöltetre van szükség az egyes hadműveletekhez. Tudományos munkám témája ennek az üzemanyagtöltetnek a pontos meghatározása. Természetesen ez egy alternatív rendszer lesz, amely lehetővé teszi a várható fogyasztás meghatározását más-más feltételek között. — Mennyi IdŐ alatt kell megoldanod ezt a feladatot? — Az üzemanyag-takarékosság a hadseregben is az első számú feladatok közé tartozik, így szeretném — és a megbízóim is ezt várják tőlem hogy minél előbb elkészüljek vele. — Ügy érzed, hogy sikerül ezt a feladatot jól megoldanod? — Remélem, hogy igen, mert a vezető tanárom, akivel ezt a problémát közösen kell megoldanunk, sokat segít, és olyan tapasztalt szakember, hogy a siker szinte biztos. Természetesen, ha a munka elkészül, még több szakembernek is véleményeznie kell, mielőtt alkalmaznák az egyes alakulatoknál. — Egy-egy ilyen komoly műszaki feladat megoldásához megfelelő feltételek kellenek. Hogyan van ez a ti főiskolátokon? — Az én tematikai feladatom lényegében matematikai feladat, így a szükséges ismeretek mellett elég hozzá, képletesen mondva, papír és ceruza, de vannak, akik vegyészeti és más problémák megoldásán fáradoznak. Ehhez már jól felszerelt laboratóriumokra, műszerekre és egyéb kellékekre van szükség. Szerencsére az iskolánk e téren is elég jói áll, így bátran vállalhatjuk az összetettebb feladatokat is. Természetesen a laboratóriumokban is tanárok felügyelete alatt folyik a munka, amit a szaktanácsadás mellett a biztonság is megkíván. — Bármennyire komoly Is ez á feladat, gondolom raa még részben kedvtelésből ■ csinálod, de ,ha végzel, u katonai alakulatoknál kell hasonló feladatokat megoldanod. Ogy érzed eZ az az életcél, amit elképzeltél magadnak? — Gyermekkorom óta érdekelnek a műszaki problémák. Ezért mentem gépipari szakközépiskolába, és ezért választottam ezt a főiskolát. Természetesen a polgári foglalkozások között is találtam volna hasonlót, de úgy érzem, hogy a hadseregnél több lehetőségem lesz az ilyen jellegű problémákban való elmélyülésre. Remélem, hogy a jövendő katonai alakulatomnál folytathatom ezt a munkát, mert érdekel és teljes mértékben kielégít. Ogy érzem, helyes úton járok életcélom eléréséhez. KAMOCSAI IMRE PRÁGA ELKÖTELEZETT TETTEK A BÉKÉÉRT Amióta a CSSZSZK Nemzeti Frontja és a Csehszlovák Békebizottság közzétette a Prágában ez év júniusában sorra kerülő béke-világközgyű- léssel kapcsolatos szolidaritási felhívását, nem múlik el nap, hogy a Nemzeti Front és a Csehszlovák Békebizottság szerveihez ne érkeznének jelentések hazánk lakosságának tettekben megnyilvánuló töretlen békevágyáról. A gyárak, mezőgazdasági üzemek, szövetkezeti szervezetek, hivatalok és tudományos intézetek dolgozói, a társadalmi és érdekvédelmi szervezetek tagjai, köztük a SZISZ-tagok, de sokan mások Is eljuttatták anyagi hozzájárulásukat a béke- és a szolidaritási alapra, örvendetes, hogy e hozzájárulásuk forrása elsősorban az önként vállalt többletmunka. A milevskói gimnázium diákjai, tanárai, a SZISZ-tagok például a következőket írták a Csehszlovák Békebizottságnak küldött levelükben: „Mi is támogatjuk a békeerök törekvését, és kötelezzük magunkat, hogy 1200 koronát küldünk a szolidaritási alapra, amelyet hulladék gyűjtéséből te remijük elő. További hozzájánilúsniik lesz annak a hangversenynek a bevétele, amelyet a béke-világközgyű- lés tiszteletére rendezünk.“ A Ceské Budéjovlce-l Közgazdasági Középiskola tanulói elhatározták, hogy 19 500 órát dolgoznak le a mezőgazdasági üzemekben, és a munká. ért járó jutalmat a szolidaritási alapba szánják. Ezenkívül 500 órát dolgoznak le társadalmi munkában a városfejlesztésben, és összegyűjtenek két tonna másodlagos nyersanyagot. Dicséretet érdemelnek a nyitrai (Nít- ra) járás SZISZ-alapszervezetel Is. A Tesárske Mlyftany-1 Efsz SZISZ-tag- jal 220, a Nyltral Egészségügyi Középiskola tanulói 2055 koronával gyarapították az alapot. Az Iskra Smre- Cina Banská Bystrica és a Lokomotiva Buőína Zvolen jégkorongcsapatai két- -két barátságos mérkőzés tiszta bevételét ajánlották fel a szolidaritási alap céljaira. A S^ISZ olomoucl járási bizottsága felhívással fordult minden SZISZ- -alapszervezethez és píonircsapathoz, hogy szervezzenek társadalmi munkát és hulladékgyűjtést a szolidaritási alap gyarapítására. A Eredek MIstek-í járás SZISZ-tagjai 150 ezer, az ostravai fiatalok 200 ezer knroná val járulnak hozzá a nemes cél eléréséhez. Korábban falun a mezőgazdasági üzemekben csak nehezen vert gyökeret az Ifjúsági Fényszörá mozgalom. Az utóbbi időben azonban örvendetesen változik a helyzet. A kelet-szlovákiai kerületben már 389 őr. járat működik vidéken 1272 taggal. Valamennyi hasznos munkát végez, mégis a legjobbak között kell említeni Milan Slobodnfk őrjáratát a hoA Fényszóró falun monnai (Humenné) Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Üzemből. Az őrjárat tagjai tavaly mindenekelőtt a gabonasilök állapotának felülvizsgálására összpontosították a figyelmüket. Nem áiaradtak azonban a tények puszta megállapításánál, hanem öt újítási javaslatot is benyújtottak a silók üzemeltetésének javítására, 91 ezer korona gazdasági haszonnal. Kamenica nad Cirohou földműves szövetkezetében az őrjárat tagjai ellenőrizték a gabona vetési módját és a trágyával való gazdálkodást. Az észlelt hiányosságokra felhívták a szövetkezet vezetőségének figyelmét. A Fényszóró egyébként a preSovi, a bardejovi, a poprádi, a svidnfhi és a vranovi járásban talált legjobb táptalajra. P. Zs.
