Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-22 / 12. szám
2 TERMELŐERŐK is TERMELÉSI VISZONYOK Műit heti számunkban a termelésről írtam és hangsúlyoztam, hogy a termelési folyamat mindig bizonyos konkrét társadalmi formában történik. A társadalmi termelés ebből a szempontból két alapvető kapcsolatot tartalmaz, illetve fejez ki. Egyfelől mint munkafolyamat, kifejezi az emberek kapcsolatát a természettel, vagyis azt, amennyire képesek munkájuk által hasznosítani maguk számára a természetet. Ez a kapcsolat a termelőerőkben jut kifejezésre. Másfelől, mint társadalmi tevékenység, melynek folyamán az emberek kapcsolatba kerülnek egymással, együttműködnek, tartalmazza és meghatározza az emberi kapcsolatokat, viszonyokat. A társadalmi termelési folyamatnak ez az oldala a termelési viszonyokban jut kifejezésre. A termelőerők és a termelési viszonyok, két olyan alapvető közgazdasági fogalom, melynek megismerése és összefüggésük megértése nélkül nem lebet közgazda- sági ismeretekről beszélni, és nehéz lenne megérteni a gazdasági fejlődés problematikáját is. Kezdjük tehát a termelőerőkkel. Már maga a sző is sejteti a lényeget. Ezzel a fogalommal jelöljük a termelési folyamatnak azokat az elemeit, amelyek meghatározóak e folyamat eredményeire cózve, vagyis amelyektől függ, mennyit, milyen minőségben és mennyi Idő alatt tudunk termelni. Tehát mitől is függ mindez? Elsősorban magától a dolgozó embertől, munkaerejétől, szellemi és fizikai képességeitől. Ezért a termelőerők legfontosabb elemét a munkaerő, a dolgozó ember képezi. Ismereteivel és szaktudásával. A termelőerőkhöz tartoznak a munkaerőn kfvül még a termelőeszközök, vagyis a munkaeszközök és a munkatárgyak. Hangsúlyozni szeretném, hogy a termelőerők színvonalát illetően nemcsak a termelőeszközök meny- nyisége a fontos, hanem ezek műszaki színvonala is. Egy ország termelőerői szempontjából nemcsak az a lényeges, hány munkaképes polgára van, hanem az is, milyen szaktudással, milyen kulturális és szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Mint említettem, a termelőerők tárgyi elemeinél is nemcsak a mennyiség a fontos, hanem elsősorban a műszaki színvonal. Nem mindegy, hogy például egyszerű, technikailag elmaradott gépekkel rendelkezik-e egy ország, vagy pedig modern, például számjegyvezérlésű eszközökkel, mert az utóbbiakkal sokkal többet és jobb minőségben lebet termelni. A fejlett munkaeszközök fejlett munkatárgyakat, alap- és nyersanyagokat igényelnek, hogy a termékek is magas műszaki és esztétikai szintet érjenek el. Az elmondottakból az is kitűnik, hogy kölcsönös kapcsolat áll fenn a munkaerő és a termelőeszközök színvonala között is. mert a modern, bonyolult gépeket és a korszerű termékeket csak képzett munkaerő tudja alkalmazni, illetve előállítani. A termelőerőkkel kapcsolatban még hangsúlyozni kell, hogy állandóan fejlődnek. Ahogyan gyarapodik az emberiség tudása és ezáltal a felhasznált és megtermelt eszközök mennyisége, ahogyan javul minőségük és emelkedik műszaki színvonaluk, olyan mértékben fejlődnek a termelőerők. A termelőerőkről tehát elmondhatjuk, hogy a társadalmi termelés fejlődésének meghatározó tényezői. Szólni kell még a másik alapfogalomról, a termelési viszonyokról. Ezen azokat a kapcsolatokat, viszonyokat értjük, melyekbe az emberek gazdasági tevékenységük folyamán és által kerülnek. A termelési társadalmi jellegéből következik, hogy benne az egyének és csoportok bizonyos pozíciókba és funkciókba kerülnek, valamilyen módon együttműködnek, kicserélik tevékenységük eredményeit és részesednek a termelés eredményeiből. A termelés viszonyok többnyire tárgyiasult formában jelennek meg. Gyakran tűnhet úgy, mintha tárgyak közti, illetve emberek és tárgyak közti kapcsolatot, viszonyt fejeznének ki. Tudnunk kell azonban, hogy a termelési viszonyok mindig emberi kapcsolatok, és csak e viszony tartalma tárgyi jellegű. Egy példát említek: a tulajdonviszony, mint legfontosabb termelési viszony, nem a tulajdonos és a tulajdon kapcsolata, hanem a tulajdonos'és a többi ember (a nem tulajdonosok) kapcsolata, az a viszony, amely a tulajdonosnak lehetővé teszi a tulajdonosi funkciók gyakorlását, a többi embert pedig ebből kizárja. A termelési viszonyok jelen vannak ott is, ahol az első pillanatra nem fedezhetők fel gazdasági jellegű kapcsolatok az emberek között, vagy ha ezek a kapcsolatok politikai, jogi, vagy erkölcsi viszony formáját öltik, vagyis ha mindez elfedi a gazdasági lényegét. A termelési viszonyok objektiven meghatározottak, objektív jelegűek, tehát függetlenek az egyén és a társadalom akaratától. A termelési viszonyok jellegét a termelőerők elért színvonala határozza meg. A termelőerők fejlődése ezért megköveteli a termelési viszonyok fejlesztését is. Ez az összefüggés meghatározó a társadalmi fejlődés szempontjából, mivel gazdasági törvényként megköveteli, hogy a termelőerők és a termelési viszonyok fejlettségi szintje összhangban legyen. A termelőerők fejlődése meghatározó volt a gazdasági társadalmi rendszerek (ősközösség, rabszolgatartó társadalom, feudalizmus és a kapitalizmus) kialakulásában s a szocializmus létrejöttében is. A termelőerők állandó fejlődése megköveteli a termelési viszonyok alkalmazkodását ehhez a fejlődéshez. Ez az igazodás azonban nem passzív jellegű. Ha létrejön az összhang, akkor serkentőleg hat a termelőerők fejlődésére. Napjainkban társadalmunk gazdaságirányítási rendszerének tökéletesítése folyik, ami tulajdonképpen a termelési viszonyok továbbfejlesztését, tökéletesítését jelenti és a fent emlftett ismérvből indul ki, ezáltal azt szolgálja, hogy további lendületet adjon a szocializmus építésének hazánkban. HARNA ISTVÄN kandidátus JEGYZETEK A SZISZ-ALAPSZERVEZETEK ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEIRŐL Az építők becsületéért A bratlslaval Stavolndustria építő- vállalat SZISZ-alapszervezetének évzáró taggyűlésén a gazdasági kérdésekről esett a legtöbb sző. Különösen a fiatalok munkahelyi viselkedését vették célba. Élesen bírálták azokat, akik lógással, munkakerüléssel, hanyagsággal rontják az építők becsületét. Ezzel szemben elismeréssel szóltak a fiatal újítókról, akik tavaly 15 újítási javaslatot nyújtottak be. Idén még erőteljesebben támogatják az újító- és feltalálómozgalmat. A fiatalok szakmai szeretetét különféle ügyességi versenyek szervezésével kívánják elmélyíteni. Megdicsérték azokat, akik a haladó munkamódszerek alkalmazásában járnak az élen. Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratának figyelmét idén a munkahelyi fogyatékosságok, az anyagfecsérlés felszámolására irányítják. Már korábban bebizonyosodott, hogy a helytelen tárolással sok építőanyag vész kárba. A SZISZ-tagok ezt nem akarják tovább tűmi. M. R. Sokrétű munka Gazdag és sokrétű munkáról számolhatott be a hodosl (Vydrany) Dukla Efsz SZISZ-alapszervezetének évzáró taggyűlésén Rácz Péter mérnök elnök. Nem siklott át a hibák és fogyatékosságok fölött sem. „Az eszmei nevelés és a tömegpo- lltikal munka terén a fő hangsúlyt a tudományos világnézet elsajátítására, a CSKP bel- és külpolitikájának Ismertetésére helyeztük — állapította meg az elnök. — Alapszervezetünkben 15 párttag és tagjelölt van, nagy segítségünkre voltak a feladatok megvalósításában. Tetemes részt vállaltunk a gazdasági és társadalmi feladatok megoldásából Is. A kertészetben és a szőlészetben összesen 650 órát dolgoztunk társadalmi munkában. Alapszervezetünk tagjai bekapcsolódtak a Tavasz '82, az Egy szem se vesszen kárba és az űsz ’82 SZISZ-versenyekbe, és néhányan járási viszonylatban is a legjobbak közé tartoztak. A szervezetnek 47 tagja volt, a szervezeti munka azonban Időnként nem a legktelégítőbb. A taggyűléseken való részvétel mindössze 58 százalékos, s ezen az Idén feltétlenül változtatni kell. Viszont annál élénkebb volt a sporttevékenység és a kulturális munka. Alapszervezetünk bekapcsolódott a „Tábortüzek a hegyekben“ honvédelmi mozgalomba, s A nők védik a hazát elnevezésű versenyben szervezetünk csapata az első helyet szerezte meg. Férficsapatunk viszont az első helyen végzett a SZISZ honvédelmi öttusa járási fordulójában, a honvédelmi háromtusában másodlkok lettünk, úgyszintén asztalitenisz csapatunk. Több közös kiránduláson vettünk részt, és az alapszervezet legjobb akciói közé tartozott augusztusban az aratóbál és novemberben a Katalln-bál. _ Az Idén továbbra Is az eszmel-po- lltlkal nevelés és a tömegpolltikal munka áll a figyelmünk előterében — mondta a továbbiakban az alapszervezet elnöke. — Részt vállalunk természetesen a szövetkezet feladataiból és a társadalmi munkából Is. Rácz-Szelle Beáta A MENKÄSFIATA10K A FIGYELEM ELŐTERÉBEN DUSÁN bONGAUERNEK, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága alelnökének jelenlétében ülésezett a SZISZ nyugat- -szlováklal kerületi bizottsága. Legfontosabb napirendi pontként foglalkozott a munkásfiatalok körében végzett munka időszerű kérdéseivel. A beszámolót BORKA FERENC, a SZISZ Nyugat-szlováklal Kerületi Bizottságának titkára terjesztette elő. Ebben többek között megállapította, hogy a munkásfiatalok személyiségének formálása a Szocialista Ifjúsági Szövetség egyik legfontosabb feladata. Erősíteni kell a SZISZ munkásjellegét, elő kell készíteni a fiatalokat a fejlett szocialista társadalom építésének Időszerű feladataira. Ezért a SZISZ III. kongresszusa éppúgy, mint a szövetség kerületi konferenciája egyik legfontosabb feladatának tekinti a munkásfiatalok körében végzett munka elmélyítését. A nyugat-szlováklal kerület SZISZ- -szervezetelben pillanatnyilag a munkások száma 32 720, ez a tagállomány 22,6 százaléka. A múlt évhez viszonyítva bizonyos csökkenés állt be, 252 fiatal munkással csökkent a SZISZ- -tagok száma. Kerületünkben 165 ezer fiatal munkás dolgozik, aki korát tekintve a szövetség tagja lehetne — hangsúlyozta Borka Ferenc —, ebből is látszik, hogy munkánk e területén még vannak tartalékaink. A munkásfiatalok körében végzett munkának a SZISZ kerületi bizottsága és egyes járási bizottságai állandó figyelmet szentelnek. Az egyes szervek, tanácsok és albizottságok az utóbbi Időben sokat foglalkoztak a munkásfiatalok körében végzett munka hatékonyságával, és a szövetség befolyásával. A legfontosabb teendő, hogy kiterjesszük a szervezet befolyását az összes munkásfiatalra, mert feltételezhető, hogy llyképpen megtalálják az utat sorainkba. A kerületi bizottság és a járási bizottságok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szervezettség reszortok és járások szerint lényegesen eltérő. Ebből az tűnik ki, hogy helyenként jobb, máshol kevésbé jó a szervező munka, a munkásfiatalokról való gondoskodás. Aránylag magasabb, körülbelül 60 százalékos a szervezettség ott, ahol a járási és az üzemi bizottságok céltudatosan foglalkoznak a fiatalok jogos igényeivel és követeléseivel, és ahol egyéni hozzáállással kezelték az őket érintő kérdéseket. Példaként említhetnénk a Bánovce nad Bebravou-1 Tatra üzem, a párkányi (Stúrovo) papírgyár, a Stará Tu- rá-1 Chirana, a partlzánskél cipőgyár és a trnaval autógyár üzemi szervezeteit. A kis szervezettség okát rendszerint a tisztségviselők gyakori cserélődésében kell keresni. Ahol,-a vezetőségi tagok jóformán még meg sem melegednek, máris távoznak, képtelenek összefogni az alap- vagy üzemi szervezet tagjait. Különösen kirívó a helyzet az építőiparban, al)ol a szervezettség csak 20 százalékos, de a rossz példák közé sorolhatjuk a vágsellyei (Sala) Duslo üzemet, ahol a szervezettség mindössze 19,5 százalékos. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy vonzóbbá kell tenni a munkát, hogy a szervezeten kívül álló fiatalok is érdeklődjenek Iránta, és azután szövetségünk tagjaivá váljanak. A béke az emberiség legnagyobb kincse, elengedhetetlen feltétele a társadalmi haladásnak és annak, hogy a népek akaratuk szerint alakítsák sorsukat, megszüntessék az éhséget és a nyomort. A békét azonban nem elég csupán óhajtani, a béke megszilárdításáért küzdeni kell. Ez a megállapítás különösen Időszerű ma, amikor a vezető tőkés hatalmak, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok agresszív uralkodó körei a kialakult egyensúly megbontására törekszenek, és minden eddiginél nagyobb fegyverkezési hajszával veszélyeztetik a vllágbékét. A fokozott békeerőfeszítések Jegyében kerül sorra Június 21-e és 26-a között Prágában a haladó és demokratikus erők békevilágközgyűlése. Három hónappal a reprezentatív prágai béketalálkozó megnyitója előtt zárószakaszukboz érkeztek a szervezési munkák. A tavaly Lisszabonban létrehozott nemzetközi előkészítő bizottság egyelőre Genfben működik, majd május elsején Prágába helyezi át székhelyét, ahol közvetlenül irányítja a végső előkészületeket. A bizottság koordinációs munkacsoportja a napokban megtartott ülésén elfogadta többek között a vllágköz- gyűlés előzetes napirendjét és ügyrendjét. A prágai fórumon fajra, nemre, politikai meggyőződésre, vallásra, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki lehetőséget kap, mindenki szóhoz jut, akit a béke utáni közös vágy irányít hazánk fővárosába. Előreláthatólag 2200—2300 A békéért a háború ellen külföldi és hazai résztvevőre számítanak. Remélhető, hogy a találkozó az őszinte párbeszéd és a békeharc terén szerzett tapasztalatcserék Jegyében zajlik le. Ezen túlmenően a legfontosabb szempont az, hogy konkrét nemzetközi méretű akciókat határozzanak el a lázas fegyverkezés megállítása, a nukleáris háború veszélyének csökkentése érdekében. A hazánk fővárosában megtartandó béketalálko- zón a leszerelésért és a tartós békéért folyó harc számos közismert, nemzetközi tekintélynek örvendő személyisége lesz jelen. A békeerők prágai összejövetelén folyó munka súlypontja a megnyitót követőén a bizottsági ülésekre helyeződik át, a résztvevők a békeharc tizenegy leemelt témakörében fejthetik ki álláspontjukat. Ezek többek között: az atomháború növekvő veszélye, az európai biztonság és leszerelés, a fegyverkezési verseny leállításának kérdése, a békemozgalmak tapasztalatcseréje a leszerelésért vívott harcban, az ENSZ szerepe, a fegyverkezési hajsza káros gazdasági, szociális és lélektani következményei. A prágai béketalálkozó méreteit tekintve a 10 évvel ezelőtt megtartott moszkvai békevllágkongresszushoz hasonlítható. A prágai békefórum, amelyre a világ mintegy 100 országából gyűlnek össze a békeharcosok, olyan időszakban ül össze, amikor a háborús veszély elhárítása érdekében minden békeszerető erő egységére, összefogására szükség van. L. L. Levelekből KODÁLY-VETÉLKEDÖ Kodály Zoltán szHletésének 100. évfordulója alkalmából vetélkedőt rendeztünk. Három háromtagú csoport versenyzett egymással, és a Jó felkészülésről tanúskodik, hogy a hatodik forduló után még mindig döntetlen volt a vetélkedő állása. A pótkérdések megválaszolása után végül a Baka Ilona, Morvái Anna, Vrábel Mária összetételű csapat győzött, második a Szabó Emma, Lelovlcs Lívia, Gu- nyics Júlia, harmadik pedig a Ruman Ottilia, Vanyo Adrlanna, Balkó Nóra összetételű csapat lett. A Surányi (Surany) Közgazdasági Szakközépiskola II. B osztálya PETŐFIRE EMLÉKEZTÜNK 'A CSEMADOK és a SZISZ nagy- kövesdl (Velk^ Kamenec) szervezete a közelmúltban emlékestet rendezett Petőfi Sándor születésének 160. évfordulója alkalmából. A színvonalas műsort a SZlSZ-alap- szervezet néhány tagja készítette és adta elő. A műsorban a közönség végigkísérhette Petőfi életútját, Idézetek hangzottak el leveleiből, és előadták a költő legszebb verselt. A megemlékezést színesebbé tette a helyi clteraze- nekar, amely néhány megzenésített verset adott elő. Tótok Ildikó
