Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-15 / 11. szám

Március

Tél és tavasz között a rést, - szeretem ezt a készülést, ezt a gyönyörű hallgatást, rejtőzést és halogatást, mikor — a fü puszta barna, halott még, vagy látszik csak

annak,

görcsében mozdíthatatlannak, hanem a jelhők, mint a gyolcs, kék az ég mint a nefelejcs, jűzvessző sárgul tündökölve, zöldül a nyárfák gyönge bőre, párja mögött topog vakon gerle a rügyes gallyakon, kisétál délcegen, avas nád közül, a fácánkakas, jércéje meg, szerelmesen, követi engedelmesen, a Duna is feszül, megárad, szilaj, mint fiatal vadállat, diktálja szörnyű-szép parancsát vizek mélyén a parttalanság, zátony, sziget már mind elült, 'tar fák köré tükör terült, lesi magát bokor, fa körben e dagadó, rángó tükörben, és pirkad a szántás röge, gépek ösállat-serege a kopasz majorok körül pirosan-kéken kivirul.

Nem tél ez, még nem is tavasz, szeles, borongó, sugaras — tétova hát? zuhantja-rántja máris a földet egy-irányba.

CSANÁDI IMRE

TAVASZVÄRÄS

'A téli időszak a mezőgazdasági Üzemekben arra is szolgált, hogy a növénytermesztésben használt gépeket alaposan átvizsgálják és kijavítsák. A korszerű mezőgépek meg is érdemlik ezt a figyelmet és gondoskodást, hiszen pótolhatatlan szerepük van a mezőgazdaság munkaerőszükségletének csökkentésében, s az agrotechnikai határidők megtartásában.

Az elmúlt esztendő újból bebizonyította, milyen nagy Jelentősége volt a gépek jő előkészítésének, amikor mindkét köztársaságban csaknem egyszerre ért be az összes gabona. A gépek optimális kihasználásához nagyon pontos és körültekintőbb tervezésre volt szükség Ahol a gépi eszközök szempontjából felkészülve várták az aratást, ott sikeresen végezték el nemcsak a betakarítást, hanem a további munkákat is.

Ezekben a napokban a gépek csata sorba állnak Minden eszközzel készen kell állni a tavaszi munkák idejében és jő minőségben való elvégzéséhez. Rövid időn belül el kell vetni több mint egy millió hektárnyi tavaszi gabonát, mint egy 98 ezer hektár hüvelyest, több mint 390 ezer hektár silókukoricát, 215 ezer hektár cukorrépát, valamint 200 ezer hektár burgonyát.

Fazekas Árpád agrármérnök, a szlllcei (Síllce) szövetkezet elnöke, mindössze 35 éves. Klstárkányban (Maié Trakany) született.

— Mondd, hogyan kerültél a Tisza-part szelíd rónájáról Gömör vadregényes fennsíkjára?

— Főleg Időben hosszú volt az út idáig. Királyhelmecen (Královsky Chlmec) jártam gimnáziumba, áokálg pedagógus szerettem volna lenni. Aztán mégis a Kassai (Koíice) Állatorvosi Főiskolára jelentkeztem. Helyszűke miatt nem vettek fel, de innen felvételi nélkül mehettem Nyitrára állattenyésztési szakra. Nem bántam meg a döntésemet, bár a nyelvi nehézségek miatt ke mény volt az első két év. Nekem ötször is el kellett olvasni, a tananyagot, hogy megértsem. Rengeteget tanultam. Moziba nem jártam. Lemondtam sok kényelemről, ki- kapcsolódásról. He megérte. Sikerültek a vizsgáim. Ügy érzem jót tett nekem ez a küzdés. Pontosságra, kitartásra késztetett Olyan értékeket fejlesztett ki bennem, ame lyeket másként nem „szerezhettem“ volna be. A főiskolán szlovák fiúkkal laktam .egy szobában. Ma is tartom a barátságot ve lük. Vallom, hogy a magyar nyelv szókincs- gazdaságának köszönhetem a szlovák nyelv tökéletes elsajátítását, hiszen az anyanyelvi tanulás a fogalomalkotás eszköze, Törvényszerű tehát, hogy aki hibátlanul beszéli anyanyelvét, az könnyebben tanul meg más nyelveket. Aki hibátlanul fejezi ki a kor bonyolult fogalomvilágát anyapyelvén, kifogástalan szlovák nyelvtudásra tehet szert.

De lépjünk tovább. Egykori barátnőm volt az, aki. megnyitotta előttem Gömörország kapuját! A Pedagógiai Főiskolán tanult egy- időbén velem. Hevenkettőben ;összeházasod- tunk, s szülőföldjén Pelsöcön (PleSlvec)

Mkröl

telepedtünk le. Két évvel később behívtak katonai szolgálatra, a Martini Katonai Fő Iskola katedráján tanítottam a marxizmus- lenlnizmust és párttörténetet. Egy évvel ké sőbb, amikor leszereltem, a pelsőcl szövet kezet főmérnöke lettem, majd 1977 ben a járási mezőgazdasági Igazgatóság javaslatára rámbizták a Munka Érdemrenddel kitüntetett Szilicei Efsz irányítását. Hát így kerültem erre az idillikus vidékre.

— Milyen elgondolásaidat, ötleteidet tud tad már megvalósftani a sziívetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésében?

— A mezőgazdasági főiskolán elsajátított elméleteket ötvözve a saját és az idős szövetkezett dolgozók sok évtizedes tapasztalataival, sikerült megvalósítanom elképzeléseim nagyobbik részét, ami visszatükröződik az efsz fejlődésében; a járásban az elsők között' vagyunk. Legfontosabb feladatomnak tartom a jó munkakörülmények kialakítását, mert egy dolgozó örömmel megy a munkába és nagyobb teljesítményt nyújt, ha sokrétű gondoskodásban és elismerésben részesül.

— A családodról még keveset tudunk.

— Feleségem a Pelsőci Magyar Tannyelvű Alapiskolában tanít. Két fiunk van. a tízéves Árpi és Attila, aki tavaly lépte ét az anyanyelvi iskola küszöbét.

— Közéleti tevékenységed?

— Megmondom őszintén, fáradttá tesz e sok elfoglaltság. Már a második megbízatási időszakban a Pelsőcl ‘Hnb képviselője, ezenkívül a járási pártbizottság plénumának a tagja vagyok, öt éven keresztül tagja voltam a SZISZ KB nak.. Tavaly beválasztottak a CSEMADOK Központi Bizottságába is.

— Olykor-olykor nem vágyni vissza a Ti- sza-partra?

— Megszoktam a távollétet. Jóbarátokra leltem itt is, ideköt a munkám, a családom. Ennek ellenére szívesen megyek a Bodrogközbe. Évenként kétszer-háromszor azért hazalátogatók. Ilyenkor valami különösei érzek, azt hiszem' ezt az érzést nevezik honvágynak. De ez csak addig tart, amíg otthon vagyok.

Lejegyezte: Korcsmáros László