Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-08-31 / 35. szám
3 í Gúlától (Kolárovo) csupán négy kl- lonjéternyire fekszik Ifjúságfalva (De- dina mládeáe). Neve mindössze harminchárom éve szerepel a térképeken. < Évente egyszer, általában augusztus végén ez a falucska látja vendégül az ország mezőgazdasági fiataljait. A helyszínnek elsősorban szimbólikus jelentősége van, hiszen évekkel ezelőtt olyan fiatalok tették le a falu első házainak alapkövét, alapították itt otthont, mint akik évente itt adnak egymásnak találkát. Riportunk az Idei, 12. találkozóról szól. P éntek délelőtt, tizenegy óra. Ifiúságfalván a kultürházban utolsó ülését tartja a szervező bizottság. A pici asztalt vagy tízen ülik körül, előttük a következő két nap forgató- könyve, pontosan rögzítik a tennivalókat. A falu egyelőre csendes, éli hétköznapi életét. Arculata viszont megváltozott, ünneplő ruhába öltözött. Valamennyi dísze közül nekem leginkább az út menti tarka virágos kertek tetszenek. Lesétálunk a töltésig, megtekintjük a frissen aszfaltozott sportpályát. Az utcán focizó, tollaslabdázó, kerékpározó gyerekeket kerülgetünk, itt minden sportjáték lebonyolítható az utcán, olyan kicsi a forgalom. A gyerekek élnek is ezzel a kedvező lehetőséggel. Ok Ifjúságfalva harmadik generációja, sokuk szülei is már a harminchárom éves faluban születtek. Délutánra aztán benépesül a komáromi járás néhány iskolájának a diákotthona, azok, amelyekben elszállásolják a rendezvény 450 résztvevőjét. A kerületi küldöttségek autóbuszokkal érkeznek, ideiglenes lakhelyükre. Nagy a zsibongás Oqyallán, de Gadócon is a mezőgazdasági iskola diákotthonában. Itt beszélgetünk Horváth Izabellával és Marton Magdával, akik á megnyitásig hátra levő időt ismerkedésre használták fel. Két barátnőjük, Dusik Kati és MiSkoviö Zsuzsi, akik beneveztek a szavalóversenybe, egymás hanglejtését, kiejtését csiszolgatják, a diákotthon előtti kis téren népi táncosok próbálnak. Táncosokról, szavalókról beszélek, de valamennyi résztvevő a mezőgazdaságban vagy annak valamelyik ágazatában, az élelmiszer- iparban, az erdő- és vízgazA tizenkettedik dálkodásban dolgozik, állat- gondozóként, kertészként, traktorosként stb. Nem is tagadják meg magukban a mezőgazdászt. Elsőrendű feladatuknak itt is elsősorban a munkájukkal kapcsolatos tapasztalatcserét tartják. Szombaton a kulturális és sportversenyek közepette többen nem tudták megállni, hogy az egyes műsorszámok közötti szünetben ne tekintsék meg Ifjúságfalva közeli gazdasági udvarát. Nem, még nem mondják, hogy sikeres vagy kevésbé sikeres gazdasági évet zártak, korai lenne még a számvetés, hiszen hátravan még a begyűjtési munkák egy része. Nem dicsekvésből mondják, csupán szerényen megjegyzik, hogy már két hónapja nem volt sem szombatjuk, sem vasárnapjuk, de ide mégis örömmel jöttek. — Meg aztán hátha jön valaki egy jó ötlettel, úgy, mint tavaly is. És miért sza- lasszak el egy ilyen nagyszerű ismeretszerző lehetőséget? — válaszolta kérdé- senre Michui luasko. a tvrdoSíni szövetkezel mérnö ke. A játék és szórakozás mellett azért minden 'ilyen összejövetel alkalom a ta pasztalatcserére. Tavaly például itt. Ifjúságfalván számos ésszerűsítő ötlet hangzott el, amelyek a takarmánytermesztésben hasznosíthatók. Az idén a buzitól szövetkezet fiataljai arról számoltak be, hogy sikerült helyettesíteniük a takarmány egyik fontos, de nehezen beszerezhető összetevőjét könnyen megtermelhető hüvelyesfélékkel. DuSan hengauer, a SZISZ SZKB alelnöke -megnyitó beszédében elsősorban a mezőgazdasági és falusi fiata lók kongresszusi muhkaakti- viiását értékelte, különösen kiemelve a fiatalok részvételét a faluszépítésben. így például a girovcei fiata'ji- csupán tíztagú kis szervezete négy hónap alatt egy re gi épületet ifjúsági klubbá alakított át, valamennyi asztalos- és kőművesmunkát maguk végeztek — társadalmi munkában. Hasonló sikerről számoltak be a nyárasdi, a nádszegi és az aranyosi fiatalok is. A szombati nap hangulata sokban hasonlított a Forma—1-es versenyek hangulatához. A versenyzők élete ugyan nem forgott kockán, de a lelkesedés, a győzni akarás legalább akkora volt mindenkiben, mint egy L'í tus kocsi pilótájában. A sportpálya egyik végén kö télhúzókat buzdítottak, a másikon zsákban futás volt.' Az este azután a szórakozásé volt. A színpadon egymást váltották a szereplők: Pavol Hammel, a nyárasdi clterazenekar, Nada Lecha- nová gitárművésznő, a Norma-együttes stb. Éjféltájt aztán senki sem tudja, miként történt, elveszítette jelentőségben különbségét a szórakozni és szórakoztatni akarás; művészek és műkedvelők régi barátokként ültek egymás mellett, töltötték jó hangulatban együtt az est hátralévő részét. Nehéz lenne megmondani, mivel búcsúztak egymástól a találkozó résztvevőt, de én úgy vettem észre, hogy az új barátok nem várnak 1983 augusztusáig, hanem akkor találkoznak új szakmabeli barátaikkal, amikor azt szükségesnek látják. Zácsek Erzsébet Illusztrációs képek Családi házak vidéken „A vidék fiatal .generációja az elmúlt húsz év alatt Jelentős fejlődésen ment át. Életvitelben, vállalkuzőkedvben, pénzgazdálkodás terén a vidéki fiatalok túltesznek városi kortársaikon ...“ Ez a mondat azon a nemzetközi szimpóziumon hangzott el, amely a szocialista államok lakáskultúrájával foglalkozott és amelyet a közelmúltban PieStanyban rendeztek meg. A szimpózium részletesen foglalkozott a fiatal családok lakáskultúrájával; az elhangzott érdekesebb észrevételekről a szimpózium közvetlen résztvevőjével, KAREL MAISER építész- mérnökkel beszélgetünk. — Egyik vidéki barátom hatezer koronát fizetett családi háza teljes tervrajzáért ... — Maga ezt soknak vagy kevésnek találja? » — Természetesen soknak. — Én is, de bővebb fejtegetésbe nem bocsátkozom, ahhoz látnom kellene az építendő ház tervrajzát, méreteit és a tervrajz többi tartozékát. Tény, hogy ma már sokkal olcsóbban is megoldható a családi házak tervrajzának kérdése, éspedig a Családi házak című hatrészes katalógus révén. Ez valamennyi kerületi és járási nemzeti bizottság építésügyi osztályán megtalálható. — Élnek a magánházépítők ezzel a lehetőséggel? — Nem túlságosan. Ugyanis senki sem akar olyan házat, mint a szomszédjáé, vagy mint a két utcával odébb lakó barátjáé, mindenki valami különlegeset szeretne. Ezért fordulnak műépítészhez. — A szimpózium pozitívumként könyvelte el, hogy az egyéni megrendelők ma már tulajdonképpen a műépítészek egyenrangú partnerei a tervrajz össze- állitásánál. Mi a véleménye erről? — Ma a családi ház nemcsak szociális, hanem esztétikai célokat Is szolgál. Én még jól emlékszem arra, amikor falun tervrajz nélkül épültek a házak, később divatba jöttek a tízszer tízes „kockák“, ezek kivitelezéséhez sem kellett különleges szakértelem vagy fantázia. Most végre felnőtt az a generáció, amely fel tudja becsülni az aprólékos tervrajz értékét, ahol még a bútorok elhelyezésére is kitérnek a tervezők. Ez különben nem lebecsülendő, sok utólagos bontás, vésés megelőzhető ezzel, gondolok itt például a világítótestek célszerű elhelyezésére, a konyhaberendezésre stb. Meg kell, hogy mondjam, hogy a fiatal műépítészek is kifogástalan munkát végeznek, helyes Irányba befolyásolják az építkezőket, az általuk javasolt házak egyediek, a telek és a környék adottságaiból indulnák ki. Soknak tartja a hatezer koronát egy tervrajzért. Az építkezők többségénél nem a pénz játszik szerepet. Mindegy, hogy mibe kerül, csak mielőbb elkészüljön, de ezzel szinte egyenrangúan fontos az is, hogy a ház takaros, sikkes legyen. Valamennyi építkező hitelből épít, igénybe veszi az építkezési kölcsönt, amely az építendő ház nagyságától függően eléri a 150—200 ezer koronát is, az építkezőnek tehát van pénze, egyelőre nem kell takarékoskodnia. — És kellene? — Igen, kellene. Például akkor, amikor eldönti, högy téglából vagy salakkockából húzza-e fel a falakat, vagy akkor, amikor a ház tartófalainak tagoltságát latolgatja, de akkor Is, amikor egy faltól falig ablakot egy északra néző helyiségbe helyez. Ezek ugyanis mind-mind befolyásolják a fűtési költségeket. Természétesen az sem mellékes, hogy a jövendő háztulajdonos milyen fűtőanyag mellett dönt. A legdrágább az olajfűtés, ezt sorrendben a villanyáram, a világító- és földgáz követi. A legolcsóbbnak a szilárd fűtőanyagok bizonyultak. Ezek alkalmazása viszont munkaigényes. Egyértelműen nehéz lenne megmondani, milyen fűtőanyag a legolcsóbb, hiszen minden házépítő esetében más-más tényezők játszanak közre, így például a gázvezeték vagy a szénbánya közelsége is beleszól a döntésbe. — A szimpóziumon bizonyára szó volt a családi házak fűtésének ésszerűsítéséről, gondolok itt elsősorban a nap és a szél energiájának kihasználására. — Szó volt, de ez még a jövő zenéje. Ma még senki sem tudja pontosan, ho- -gyan fog kinézni egy kétezerben épült családi ház, milyen lesz annak belső elrendezése. Egyáltalán szükség lesz-e a családi házak belső tagoltságára, és hogy nap-. Illetve szélenergiával fogják-e fűteni. Jelenleg mindkettő túlságosan költségesnek mutatkozik. Ajánlatos lenne, ha a kezdeményezés elsősorban a családi házak tulajdonosaitól indulna ki, ha saját maguk barkácsolnának napelemeket. — Miért van az, hogy vidéken több családi ház épül, mint a városokban? — Városban nehéz megszervezni az önsegélyt; városban a szomszéd nem szívesen mond le a tévé sportközvetítéseiről, azt tartja, joga van a napi néhány órás pihenésre, senki se kívánhatja tőle, hogy munkaidő után betont ta- licskázzon, vagy salakkockákat cipeljen. A városi családi házak kivitelezését általában építkezővállalatok végzik, de ugyanazok a szakemberek, akik reggel héttől délután négyig, mondjuk, egy kórház csempézését végzik, délután a falujukban a barátjuk, szomszédjuk házán dolgoahak. Annak segítségét viszonozzák, vagy éppen előlegezik segítségüket, hiszen az ő házuk még nem áll. A házépítés falun esemény, összehozza az embereket, befolyásolja életvitelüket. Növeli az építkező szakmai tapasztalatait, hiszen ő szervezi a munkát, Ismernie kell valamennyi építészmesterséget, különben nem ellenőrizheti a mesteremberek munkáját. Vidéken minden családi ház kollektív munka eredménye, ha elkészül, sok falubeli gyönyörködik benne, mondván, na ebben a házban is benne van a munkám. Kérdezett: ZÁCSEK ERZSÉBET Lehet, hogy így fest majd egy vidéki utca 2000-ben? Tény, hogy a műépítészek nagy jövőt jósolnak a sorházaknak, mert ezek energiatakarékossági szempontból a legmegfelelőbbek, hiszen a közös falak révén tökéletes a hőszigetelésük. mi
