Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-07-06 / 27. szám

ISMERJÜK MEG ÖNMAGUNKAT A féltékenység a kellemetlen emberi tu­la jdonságok kOzé tartozik. Alaposan meg­keseríti az életünket, és bizony nem egy kapcsolat esett már áldozatául. Hogyan állsz te a féltékenységgel? Ha nem tudod, lehet, a tesztUnkbél megállapíthatod, fél­tékeny vagy-e vagy sem. Karlkázd be a következő hét kérdésnél a rád jellemző választ, majd a táblázat szerint add össze a pontokat, és keresd ki az Ide vágó érté­kelést. 1. Üdülőben szobatársaid kártyázással t öltik szabad idejüket, de te, bár rokon­szenves emberek, nem tudsz és nem Is akarsz kártyázni. a) Megtanulsz kártyázni, és bekapcsolódsz a játékba. b) Annyira unatkozol, hogy idő eiőtt haza­u tazol? c) Amikor a szobatársak nem kártyáznak, v elük töltőd az időt, vagy más szórako­zást keresel magadnak. d) Átköltözöl egy másik szobába. 2. Azok, akik a társaság középpontjában v annak, te szerinted a) felületes, beképzelt emberek; b) irigylésreméltóak, könnyen teremtenek ú j kapcsolatokat; c) szórakoztatják a társaságot, közben ma­g uk is jól érzik magukat. 3. Ha a vőlegény elvárja, hogy meny­a sszonya életében ő legyen az első férfi, akkor: a) ómódi, b) igaza van, o) jobbe lenne, ha nem nősülne, d) nem törődik a házasság lényegével. 4. Megtudtad, hogy egyik jó barátodnak a felesége csalja a férjét: a) Mindent elmondasz a barátodnak. b) Hidegen hagy az ügy. c) Megpróbálod lebeszélni barátod felesé­g ét a kapcsolatról. d) Ez is bizonyíték arra, hogy senkinek s em lehet hinni. (Folytatása a következő számban) z-a -z-D íg-a ‘9-v :|oqm^zs pzgia ze sa)[aj3aj^ hető okból van nyitva, gondolta magában. Átment az úttesten, és a bejárathoz ért. Kis habozás után megnyomta a csengőt. Hallotta bentről a csengő zúgását, de az ajtót senki sem nyitotta. Még egyszer csen­getett. Megint semmi. Walter bizonyára a könyveket rendezi. Russellné a vécén tró­nol, biztatta magát. Lassan a zsebébe nyúlt, és elővette a bejárati ajtó kulcsát. Ha va­laki a zárba dugja a kulcsot, az egész épületben felzúgnak a vészjelzők, sőt éjjel még Langleyben, a központban Is. Amikor elfordította a kulcsot, meghallotta a jelleg­zetes zúgást. Az ajtó kinyílt és belépett. A helyiség üresnek látszott. Russellnét v alóban nem találta asztala mögött. Mal­colm kéyelmetlen bűzt érzett. A csomagol az étellel az asztalra dobta, és lassan el­indult felfelé a lépcsőn. Abban a pillanatban rájött a bűz erede­t ére. Russellné az asztala mögött állhatott, amikor meglepték, és nyilván cigarettázott. A postás táskájából leadott géppisztoly- sorozat a kávéfőzőhöz vetette. Amint zu­hant, az égő cigaretta a nyakára esett, és addig égette a bőrét, amíg el nem aludt. Malcolm magánkívül nézte a vértócsában heverő holttestet. Gépiesen megfordult, és dr. Lappe Irodájába lépett. * Dr. Lappe és Walter éppen a számlákat e llenőrizték, amikor egyszer csak L'Jlönös, köhécselő zajt és egy zuhanást hallottak. Walter azt hitte, hogy a postás ejtett le egy csomagot, mert hallotta, amikor Rus­sellné üdvözölte a postást. Kinyitotta az ajtót, hogy segítsen Russellnénak. Az utol­só, amit látott, egy sovány ember volt, aki­nek valamilyen L alakú tárgy volt a kezé­ben. A boncolásnál kitűnt, hogy rövid so­rozatot kapott a hasába. Dr. Lappe is meg­halt, még mielőtt egyáltalán tudatosította volna, hogy mi történt. Utána a két férfi nyugodtan felment az e meletre, a postás a bejárati ajtónál ma­radt, hogy figyeljen. Az emeleten levő al­kalmazottak nem sejtettek semmit. Ray Thomas az asztal mellett térdelt, mert ép­pen egy leesett ceruza után nyúlt, amikor az egyik férfi megjelent az ajtóban. Annyi Ideje még volt, hogy felkiáltson: — Ne, az Istenért.. .1 — és utána az agyveleje szét­fröccsent a mögötte levő falon. (Folytatjuk) bizottság sem kívánhatja. Visszatérve a k érdésre, azt tanácsolom, hogyha a külsőtöket valóban nem tartjátok Ijesz­tőnek, panaszotokkal forduljatok a járá­si vagy a kerületi népművelési intézet­hez. Egy másik levélben a „Miért elítélen­d ő a rockzene?“ jeligéjű olvasónk azt panaszolja, hogy fenntartó szervük fel­mondott együttesüknek, mert kemény rockot játszanak. „... Azt kérik tőlünk, hogy változtassunk stílust, és ne ezt az „ordítós“ zenét műveljük. Ha viszont ml mást fogunk játszani, elveszítjük ra­jongóinkat. Az egész környék szeret bennünket. Nehéz lenne újra kezdeni...“ Nehéz válaszolni, mivel nem ismerem a zenéteket. Leveletek további részében említést tesztek a dalok mondanivaló­járól is. Az az érzésem, hogy talán ez okozza a problémát. Az egyik dalotok­ban, amelynek elküldtétek a szövegét, a fiatalokról énekeltek, de az általatok javasolt megoldás: ........törjünk ki a semmiből, mutassuk meg, kik vagyunk, h isz csak élni akarunk...“ nagyon fe­lületes, átgondolatlan. Túlságosan pesz- szlmisták vagytok. Dalaitokból hiányzik az élet szeretető, szépsége. Nagy, de üres szavakkal igazi sikert nem lehet elérni. Több optimizmustl Notáció jeligére. Érdekes, hogy ilyen j eligét választott az az olvasónk, aki­nek éppen a zene írásbeli rögzítése (a jelige értelme), az általános zenéi alap- ismeretek okoznak gondot. „Lehet-e va­laki jó zenész, ha nem ismeri a kottát és az alapfogalmakat?“ — így hangzik a kérdés. Bizonyos mértékig igen, de ha valaki otthonosan akar mozogni ab­ban a szakmában, amit szeret, előbb utóbb közelebbről, alaposabban is meg­ismerkedik vele. Nem árt viszont, ha ezt rögtön a kezdet kezdetén megteszi. És még valami: a zenét nem lehet csak megtanulni, ehhez ^adottság is szüksé­ges. Továbbra is várjuk jelentkezéseiteket. S zeretnénk minél több hazai amatőr együttest bemutatni. Ezért ha a prob­lémákról szóltok is, küldjétek maga­tokról Ismertetőt és fényképet. Az együttes létezéséről a fenntartó szerv igazolását is kérjük. Ismerkedjünk te­hát továbbra is. Papp Sándor ISMERKEDJÜNK Rovatunkat azzal a céllal Indítottuk e l, hogy bemutassuk a hazai amatőr beat- és rockegyütteseinket. Azt szeret­nénk, ha minél több zenekarról minél többet írhatnánk. Eddig csak három műkedvelő együt­t essel ismerkedtünk meg. A levelek többsége jeligés, a zenészek Inkább a problémáikról írnak, mint- önmagukról. Az egyik ilyen levélben ezt meg Is in­dokolják. „Lehet, hogy sok mindennel dlcsekedhetnék^de sokkal több az olyan nehézség, melyeket talán sohasem tu­dunk leküzdeni...“ Nagyon sokan panaszkodnak, külön­f éle, szinte hihetetlen problémákat, buk­tatókat sorolnak fel. Hihetetlennek tűnnek a következő sorok Is: „... Két évvel ezelőtt alakult együttesünk. Fel­szerelésünk, hangszereink sok gondot okoztak. Szüléink anyagi támogatása segített ki bennnket a bajból. Szorgal­masan gyakoroltunk, készültünk a mi­nősítési vizsgára. A rendszeres munka eredménye nagy kudarc lett. A zsűri ugyanis dlszkvalifikálta együttesünket, mivel szerintük a hosszú haj (még vál- lig sem értj, esztétikai szempontból el­viselhetetlen. Zenei teljesítményünket egyáltalán nem értékelték, legalábbis erről nem nyilatkoztak. Még akkor sem, amikor közöltük, hogy az általuk feleslegesnek, ízléstelennek tartott haj­fürtjeinktől megválunk. Azt szeretnénk megtudni, hogy a hajviselet döntő szem­pontnak számít-e, és mi a teendő?“ Meglepett ez a kérdés, és egyáltalán a z egész probléma. A minősítő bizott­ság egy-egy zenekar elbírálásakor va­lóban többféle szempontot figyelembe vesz, többek között a zenekar megjele­nését, a közönségre gyakorolt hatását is. Véleményem szerint ez a kritérium Is fontos, hiszen nem mindegy, hogy mi­lyen benyomást kelt egyik-másik zene­kar a közönségben, de mégis úgy ér­zem, hogy a hajviselet elbírálása má­sodlagos feladat. Hová jutnánk, ha csak a külsőségeket vennénk figyelembe, és a zene színvonala a háttérbe szorulna?! Ezt talán a szakemberekből álló bíráló J AMES GRADY A KONDOR HAT NAPJA III. I— Malcolm, van itt egy kis séta a szá­mára, egyébként Is ma maga a soros az ebédhozással, így egy csapással két legyet üthet: elintézi az ügyet, és közben elhozza az ebédet. Walter már írja Is, hogy ki mit rendel. Mivel a régi szenátusi épületbe kell mennie, az ebédet Jlmmytöl hozhatja, ez esik útba. Már mehet Is. Ot perc múlva Malcolm kilépett az egyik hátsó kijáraton és elhagyta az épületet. Ezen közelebb volt a régi szenátusi épület­hez az út. Erről az ajtóról csak kevesen tudtak, mert nem volt a ház tervrajzában feltűntetve. Valamikor a szén lerakására használhatták és Walter csak véletlenül fe­dezte fel egy szekrény mögött. Otközben felváltva tüsszentett és károm­kodott a szakadó esőben. A szenátor tit­kárnője megsajnálta, ős eléje tett egy csé­sze forró kávét. A szenátustól jimmy étterméig általában öt percig túrt az út. Most megtette három alatt. A jegyzéket a plncérnOnek adta, és magának Is rendelt egy húsos szendvicset tejjel. Amíg csomagolták az ételt a kollé­gáknak, Malcolm azzal szórakozott, hogy megpróbálta kitalálni a személyzetről, kül­sejük alapján, kt milyen bűntényre lenne alkalmas. Amikor Malcolm a szenátor elószobájá- ban még a kávéját szürcsOlle, az ElsO utca sarkán megjelent egy köpenyes férfi, aki­nek egészen az arcába volt húzva a kalap­ja. Végigment a Délkeleti sugárúton és a kék szedannoz lépett. Körülnézett, majd beszállt a kocsiba. — No ml van? — kérdezte a kocsi veze- tfijét. — Mind Itt vannak, vagy már gondos­kodtak róluk. — Kitűnő. Menjen telefonálni, én addig Őrködöm. Mondja meg nekik, hogy ponto san tíz perc múlva indítsák el az akciót. — Rendben van — szólt a sofőr, de még mielőtt kiszállhatott volna, megszólalt a jövevény: — Wenlherby, de most minden hiba nél­kül teszi Igen, uram. Kilépett a kocsiból, és a legközelebbi teletonbódéhoz ment, amely a Délkeleti sugárút és a Hatodik utca sarkán állt. Néhány perc múlva öt háztömbbel arrébb a Henry bárban megszólalt a telefon. A bárnál felszolgáló férfi „Wazbun urat“ kérte a telefonhoz. Egy hosszú sovány em­ber jelentkezett. Meghallgatta az Instruk­ciót, fizetett, majd két társával kilépett az utcára, s az Első utcán elindultak a Dél­nyugati sugárút felé. Egy sárga furgonhoz értek, amely a járda szélén parkolt. A fér­fiak bekászálödtak a rakodótérbe. Abban az Időben, amikor Malcolm a szendvicset rendelte, az Első utca sarkán megjelent egy levélhordő degeszre tömött táskával. Néhány lépéssel a postás után egy köpenyes férfi haladt, akinek elöl furcsán kidomborodott a köpenye. A másik oldalról egy hosszú sovány alak közele­dett, akinek szintén valami volt a köpenye alatt. Amikor Weatherby meglátta a közeledő három alakot, beindította a kék szedant, és útitárséval elhajtott anélkül, hogy kü­lönösen figyelembe vették volna egymást, örült, hogy minden simán, hiba nélkül ment. Később kiderül, hogy tévedett. A három alak „véletlenül“ egyszerre ért az Irodalomtörténeti Társaság kapujához. A két köpenyes előzékenyen előre tessé­kelte a postást. Körülbelül akkor, amikor Malcolm elfo­gyasztotta szendvicsét, a Társaság halijá­ban megszólalt a csengő. Russellné meg­nyomta a vlllanyzár gombját, és rekedtes hangján odakiáltott az érkezőknek: — Tessék belépni. A két férfi a postással az élen belépett. * Malcolm még egy szelet rumos csokolá­détortát és két kávét elfogyasztott a szend­vics után, és bár még prüszkölve, de már jobb hangulatban lépett ki az utcára. Az eső Is mérséklődött. Az ellentétes oldalon közeledett a házhoz, és már mpsszlről va­lami furcsát, szokatlant észlelt. Apróságról volt csak sző, de Malcolm felfigyelt rá. A második emeleten nyitva volt egy ablak. Az ablakok kifelé nyíltak, és így már messziről észre lehetett venni. Egy nyitott ablak .Washingtonban sem jelent semmi különöset, de ez az ablak Tamatha szobá­ján volt, ö pedig sosem nyitotta ki. Ugyan­is amikor kilencéves volt, két klsöccse összeverekedett egy játékon, és az egyik kizuhant az első emelet nyitott ab';:kán. Súlyosan megsérült, és élete végéig béna maradt. Tamatha azóta Irtózott a nyitott ablaktól. Malcolm Igyekezett leküzdeni nyugtalan­ságát. Az ablak bizonyára valamilyen ért­k Gravis együttes műsorterve: Július 10. Zselízen (Zeliezovce) a Schu- bert-parkban 20.00 órakor. Július 11. Éberhardon [Mallnovo] a já­rási dal- és táncünnepélyen délután. Július 16. Nyárasdon (Topoiníky) a kultúrházban 20.00 órakor. Július 17. Lúcson (Lúé na OstroveJ a kultúrházban 20.00 órakor. Július 18. Ragyolcon (Radzovee) a já­rási dal- és táncünnepélyen délután. Július 19—22-e között közép-szlovákiai turnén vesz részt. Július 23. Izsán (I2a) szabadtéri fellé­pés 19.30 órakor. Július 24. Bényben (Blfta) a kultúrház­ban 19.30 órakor. Július 25. Bátorkeszln (Vojnice) a kul­túrházban 19.30 órakor. Augusztus 1. Párkányban (StúrovoJ a kultúrházban 20.00 órakor. Az együttes a nyár folyamán turné­ra készül még Csehországba és a rozs- nyól (Ro2üavaJ járásba. POPVERSENY Popzenei vetélkedőnk újabb forduló­jának a kérdései: 1. Mikor alakult meg a Hungária együttes, és kik a tagjai? 2. Ml a címe és milyen dalokat tar­talmaz a P. Mobil utolsó nagylemeze?, 3. Mit jelent az elektronikus popze­ne?, 4. Soroljatok fel legalább 30 Ómega- számot. A legtöbb dalcímet beküldő megfejtőnk különdíjban részesül. 5. Ki az a diszkóénekesnő, aki első sikerét 1977-ben aratta a Blood and Honey (Vér és méz) című számával?, A több héten át tartó vetélkedőnk sorsolásában azok vehetnek részt, akik minden egyes fordulóban legalább há­rom kérdésre helyesen válaszolnak. Megfejtéseiteket a lap megjelenésétől számítva 7 napon belül adjátok postára. POPVERSENY­3 «•XWÍ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom