Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-08-24 / 34. szám

5

K. PRIVALOV RIPORTJA TADZSIKFÖLDRÖL

AHMAT-BOBO

meg a furcsa szekér

AHMAT'BOBO; „Minden gazdagság a Kidből származik.“

— Bobo, mesél) nekem az első traktorról, kérleli az öreget az ötéves Maszuda. Százszor hallotta mér ükapJétOl ezt a történetet, mégis ü)ra meg ű)ra hallani akarta.

Ahtnat-bobo (bobo tadzsik nyelven nagyapát jelent) komótosan véglgsl- mít)a ősz szakéllát, ma)d térdére teszi a kezét, és kimért, ünnepélyes hangon rákezdi:

— Sok-sok évvel ezelőtt egy munkás Jött a kislakba traktoron. Sokáig tartott, amig Leningrádbói eljutott hozzánk. Mégis ideérkezett, és felszólította a parasztokat, hogy ezentúl traktorral mtlveljék a földet. A parasztok rémülten nézték a furcsa szekeret, amely remeg, dübörög és fekete füstöt bocsát kt. Ördögnek nevezték a traktort. Senki sem akarta megtanulni a kezelését a Putyilov gyári munkástól. Végül mégis akadt egy legény. Fittyet hányt a többiek gúnjjolfidására, és elhatározta, hogy megtanulja az új mesterséget. Amikor apja tudomást szerzett róla, jól elverte a flát, és elzavarta hazulröl. Igv hát a legény a traktor alatt aludt az ősz beálltáig. Amikor elérkezett az aratás ideje, a fiú az első napon egy zsák kölest vitt haza a hátán.

— itt van. apám. Ez a miénk!

— Honnan vetted? Talán loptad?

— Nem apám. A traktor adta nekem. Annak a segítségével termesztettem és takarítottam be.

Ettől fogva a parasztok megértették. hogy a traktor nagyszerű dolog.

Ahmat-bobo mosolyogva néz körül. Mennyi mindent látott már Ahjpat Kamoíov százkét megélt éve alatt. Először béres volt a módosabb gazdáknál, majd a városba járt dolgozni. aztán takácsmesterségst folytatott. A kolhozba az elsők között lépett be. Tizenöten voltak, élükön Szaldhodzsa Urunhodzsajevvel, akinek a kolhoz most a nevét viseli. Egy darabka földdel, két lóval és két ökörrel kezdte meg létét a napjainkban milliomosnak mondható gazdaság. ,.A gépesítést fából készült targoncák jelentették.“ Ahmat-bobo megrázza a fejét, föláll a szőnyegről, és Mirzo- nabl nevű unokájának, a biológiai tudományok kandidátusának karjára támaszkodva az autóhoz megy. Le- ninabadba utaznak látogatóba.

CSZMANOV főmérnök: „Összesen 45 000 lőerő!“

Hozzávetőleg 150 különböző típusú és rendeltetésű gép érkezik évente az Urunhodzsajev kolhozba. Amindzson Uszmanov, a gazdaság főmérnöke a „gazdájuk“.

— Igazi paraszt vagyok — mondja Uszmanov. — „Sose felejtsd el. hogy kinek a kenyerét eszed“, sok-sok évvel ezelőtt erre tanította apámat, Usz- mant Rahmat nagyapám;- és erre intett az apám is engem. És ezt a mondást ismételgetem gyakorta a fiamnak, Valinak. A szavak ugyanazok, de értelmük különböző ... Nagyapám arra oktatta apámat, hogy tisztelje a gazdát, aki neki munkát és egy darab lepényt adott. Apám arra (Igyel- meztetett engem, kinek köszönhetjük, hogy ml nem ismerjük az Ínséget, moszkvai, lenlngrádl, ukrajnai és oz- begisztání testvéreinknek, akik kisegítettek bennünket a nehéz, nyomorúságos években. Én pedig ezekkel a szavakkal adom értésére Valinak, ne feledkezzem meg arról, hogy a saját kenyerünket esszük, és csakis tőlünk függ, hogy mekkora ez a kenyér.

Ha mér a kenyérre fordult a szó, Amindzson Uszmanov megmagyarázza, hogy az Urunhodzsajev kolhoz nem gabonatermesztő, hanem elsősorban gyapottermesztö gazdaság. De nem feledkeztek meg más gazdasági ágak- röl sem. Tenyésztenek selyemhernyót, termesztenek szőlőt, nevelnek értékes fajtájú juhokat, vetnek zabot, borsót, cirkot... És micsoda kajszi- barackjuk vani Főművében Avicenna, a középkor nagy tudösa is megemlékezett ezeknek a barackfajtáknak a győgyftö hatásáról. De bármit Is termesztenek, nem lehetnek meg a technika vívmányai nélkül.

A 45 000 lóerő — traktorok, kombájnok, gépkocsik és'a legkülönfélébb gépek — segítik ma azoknak a gyermekeit és unokáit, akiknek valaha mindössze egy 20 lóerős traktorocska jelentette a gépesítettség csúcsát. Az Urunhodzsajev. kolhozban korszerű gépek dolgoznak, amely az évente 600 000 traktort termelő gyárak futószalagjairól kerülnek ki. Kapacitásuk egyenként 15-szörösen túlszárnyalja az első szovjet traktorát. A gépek mögött szakemberek egész serege sorakozik, akik |6l Ismerik a mezőgazdasági technika minden csín- ját-bínját.

— Folyamatosan képezünk gépkezelőket — magyarázza Amindzson Uszmanov. — A leendő gépkocsivezetők, traktorosok, kombájnosok, szerelők már a középiskolában tanulják a szakmát, a 14. számú iskolában például évente 160 növendék fejezi be tanulmányait. Többségűk Itt marad a kolhozban. Munkáskézre nálunk mindig szükség van, és a kereset Is jő.

Amindzson Uszmanov bízik a jövőben. A gazdaság dolgai valóban jól állnak. A kolhoz minden évben új gépeket, gépsorokat vásárol a saját pénzéből. A bankok kedvező feltételekkel adnak hitelt a kolhozoknak: hosszú lejáratú kölcsön esetén csak évi 0,75 százalék kamatot kell fizetnünk. Ezenkívül a beruházások blzoA traktor sző több mint Otven évvet ezetőtt honosodott meg a tadzsik nyetvben. Akkor érkeztek Tádzsikisztán földiére az első szovjet traktorok. A parasztok kfvánoslan sereglettek az Brdöngös masina köré. A felvétet 1931-ben jelent meg, ötven év múltával elhatároztok, hogy felkutatjuk a régi Furdsnn-Putviloven traktor nyomait. Tádzsikisztánban csaknem mindenki tudja, hogy a köztársaságban az első traktor az Urunhod- zsajev kolhoz földjein kezdett dolgozni.

nyos fajtáit, amelyek növelik a termelést — például az öntözöművek építését — az állam csaknem teljes egészében pénzelte. A termővé tett földterület térítés nélkül a kolhoz használatába- megy át. Allamköltsé- gen tanulnak a mezőgazdasági szakemberek is. : ■: ■

Egy tadzsik mesében sző van az aranymadárról, amely boldogságot hoz az embereknek. Hogy birtokába jussunk, egy kulcsot kell megszerezni ahhoz a föld alatti helyiséghez, ahol egy gonosz varázsló rejtegeti a madarat. — Uszmanov főmérnök végigvezet minket a hosszan sorakozó traktorok mentén. A gépkezelők éppen a motorokat melegítik, elvégzik az előirt ellenőrzést. — A mi aranymadarunk a föld, a hozzávaló kulcs pedig a technika, ez a 45 000 lóerői

ZAIDOV, a kolhoz elnöke: „Ki mint vet, úgy arat.“

Már messziről látszik a kolhoz vezetőségének épülete: világos, tágas ház. Nem Is ház, hanem valóságos palota egy domb tetején.

— Akár ki se lépjek a dolgozószobámból, ha látni akarom, hogyan megy a munka a földeken. Kinézek az ablakon: szépen zöldelT a gyapot, mögötte az eperfa zöldell, a távolban gyümölcsfák — mondja Abdura- hamid Zaidov.

Ez persze csak tréfa. A gazdaság irányítása sok munkával jár és a kolhoz hatalmas területen fekszik.

— Mindenki Ismeri azt a mondást, hogy ki mint vet, úgy arat. Szerintem azonban a fajta se hozza meg a várt termést, ha a föld nincs jól megtrágyázva, idejében ős szakszerűen megművelve.

Robogunk a Leninabadba vezető úton. Az út széles, terebélyes fügefák váltakoznak a villanyvezetékek tartóoszlopaival. Villognak a régi agyagkunyhók mellett épült téglaházak, a régi életre emlékeztető tárgyak közelében. Itt Is, ott Is láthatók a kolhoztagok garázsai.

— Változik a falu, változnak az emberek. Jelenleg a kolhoztagok több mint a telének van közép- és felsőfokú képzettsége. Van egy úgynevezett tervezőirodánk Is. Hallott már róla? Álljunk meg itt egv pillanatra — mondja Zaidov a sofőrnek. — Szálljunk ki, és nézzünk körül.

A gyapotföldeken javában folyt a munka. A traktorok szorgalmasan hordták a földre a trágyát.

— Asszalom alejkumi — üdvözölt minket egy fiatalember, aki hagyományos tadzsik sapkát viselt.

— Inomdzson Ganijev — mutatta be az elnök. — Ö a mi főkonstruktőrünk. És egy személyben a gyapot- szedő kombájnok parancsnoka.

Inomdzson Ganijevnek egész élete itt zajlott le. Nem számítva természetesen a tanulás éveit, amelyeket Dusanbéban és Cseljablnszkban töltött. 1981 februárjában védte meg dlsszertáclőját a Moszkvai Mezőgazdasági Mérnökképző Főiskolán, megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa címet, majd visszatért a kolhozba dolgozni és anyagot gyűjteni a nagydoktori értekezéséhez.

— A finom szálú gyapot viszonylag új kultúrnövény a ml vidékünkön — világosit föl minket Inomdzson Ganijev mérnök. — Azelőtt Tádzsikisztánban csak a Vahs folyó völgyében termesztették, most már Le- nlnabád megyében Is otthonossá vált. Nálunk egészen más a talaj, mások az éghajlati viszonyok. Ennek megfelelően másképpen kell kezelni a gyapotszedö gépeket. Én magam éppen ezt a kérdést tanulmányozom. Nem egyszerű dolog, mert a gyapottal kapcsolatos munkák egyébként is sok nehézségbe ütköznek.

— Mégis 95 százalékban sikerült gépesítenünk a gyapottermesztést — fűzi hozzá nem kis büszkeséggel Zaidov. — De nincs megállás. Áttérünk e kultúra ipari mődszerekkel történő művelésére. A nagyobb gazdaságokban flők-kutatőlntézeteket szerveznek. A vegyszerek helyét pedig fokozatosan a rovarpusztitó rovarok foglalják el.

Békehajő indult balti-tengeri körútra az NSZK-beli Klet kikötőjéből. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség által szervezett hajó- úton a ‘‘Koebls nevű motoros halászháló fedélzetén hat ország kommunista és haladó ifjúsági szervezetei, valamint a DÍVSZ képviselője indultak hatnapos útra, hogy tiltakozzanak az amerikai közép-haiőtávolságú rakéták tervezett európai telepítése ellen.

Az amerikai atomrakéták elleni tiltakozó transzparensekkel felszerelt hajó utasai először a dániai Svendborg- ban kötnek ki. A következő állomásuk Koppenhága lesz, azt követően pedig a svédországi Malmö az útirány, ahol szintén a helyi Ifjúsági szervezet és békemozga- löm képviselőivel találkoznak, és beszélgetések, gyűlések szerepelnek a programban.

Amint am a finn Hannu Ohvo, a Dívsz képviselője elmondta, a világszövetség munkájában már hagyományos, hogy Igyekeznek megtalálni a politikai tevékenység változatos, vonzó formált, amelyek révén nemcsak a Dívsz tagszervezetei, hanem más ifjúsági szervezetek tágját, minden haladó erő aktivizálható, A Dívsz két hónappal ezelőtt Prágában tartott XI. közgyűlésén határozatot fogadtak el arról, hogy világméretű kampányt Indítanak a békéért, a leszerelésért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért.

A Reagan elnök kezdeményezte szovjetellenes szank- ciópolitika bumerángként visszaütött Washingtonra, és

az Egyesült Államok és szövetségesei közötti kereskedelmi háborúhoz vezetett. Erre a megállapításra jutnak a moszkvai lapok azt a tényt kommentálva, hogy ez EGK jegyzékben követelte ez Egyesütt Államoktól a szibériai gázvezeték építéséhez felhasználható amerikai berendezések és szabadalmak átadási tilalmának felodá- sát.

Reagan elnök messze túllépte haiáskörét, amikor rá akarta kényszeríteni saját akaratát a nyu,gat-európal és japán cégekre, hogy megakadályozza részvételüket a Szibériát Nyugat-Eu- rópával összekötő gázvezeték építésében. Ez a durva amerikai nyomás viharos tiltakozást és értetlenséget váltott ki sok országban, így Franciaország és az NSZK után még Nagy-Brltan- nia, az Egyesült Államok egyik leghűbb szövetségese is kijelentette, hogy kész megvédeni Iparvállalatainak érdekeit, s elutasította a Szovjetunióval kötött kereskedelmi ügyletek felrúgására vonatkozó amerikai követelést — írja a Szovjetszka- ja Rosszíja.

Az Egyesült Államok 8. flottájáoak öt hajója 1800 tongerészgyalogossai a fedélzetén elindult a libanoni partok felé.

Pentagont forrásokra hivatkozva az AP hírügynökség közölte, hogy a flotta a libanoni partok mentén fog hajózni és várni fog a partra szállási parancsra. Libanon közelében tartózkodik már kísérőhajólval együtt az Independente repülőgép-anyahajó. A Fores- tai anyahajó Benldom spanyol sziget kikötőjében horgonyoz, ahonnan rövid Időn belül elérheti Libanont.

Az Egyesült Államok Izrael segítségével úgy szeretné „megrendezni“ a közal- -kelet! eseményeket, hogy a nemzetközi erők keretében a francia és az olasz kon- tlgensekkel együtt helyeznék el egységeiket Libanonban, hogy megerősítsék befolyásukat az országban. Az izraeli megszálló alakulatokkal közösen szeretnének olyan Irányba nyomást gyakorolni, hogy Libanonban Amerlka-barát rezsim kerül- jön hatalomra.

________