Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-08-10 / 32. szám

mm. AN3A13ZS-AN3SÚ3AdOd POPVERSENY L. Melyik évben oszlott fel a Be atles együttes? 2. Soroljatok fel legalább húsz F onográf-szerzeményt. (A legtöbb dalcímet beküldő versenyző különdíjban részesül) 3. Hány zeneműkiadó válla­lat működik hazánkban, s mi a nevük? 4. Vázoljátok fel röviden Ha- n a Zagorová pályafutását! 5. Ki Radics Béla? Jében. A hivatalos Jelentés szerint a halál oka asztmatikus roham volt. Kétségtelen, hogy a Rolling Stones m ég ma Is a rock-zene trónusán ül. Hangversenyeinek óriási hallgatósága van, lemezeik korlátlan mennyiségben elfogynak. És mind többször hallani, hogy felbomlik az együttes. Ök maguk sem nagyon cáfolják ezeket a híreket. Valószínűleg már érzik, hogy nekik is bealkonyodik. A Rolling Stones szédítő karrierét a h atvanas évek nyugati világának társa­dalmi helyzetével lehet magyarázni. Ezekben az években mozgolódni kez­dett a nyugati ifjúság. A fiatalok láza­doztak a polgári társadalom elavult közösségi normál, az álerkölcs és a fo­gyasztói életmód ellen. A Rolling Sto­nes típusú együttesek zenéje pontosan beleillett ezeknek a nyugati fiatalok­nak az érzelmi világába, ez testesítette meg visszautasító álláspontjukat a ka­pitalista társadalommal szemben. A „kritikus hullám“ azóta elsimult. A mai nyugati fiatalság már nem lova­gol álforradalmi jelszókon,, hanem el­fogadja mindazt, arai ellen apáik „láza­doztak“. (Per.sze közben a papák Is „megokoskodtak“.) Számukra a Rolling Stones és a hasonló együttesek zenéje is csak fogyasztási „cikk“, amelyet él­veznek ugyan, de már nem Inspirálja őket. A nyugati ifjúság nagy része ma is erkölcsi válságban leledzik és szétfoszlottak illúziói a társadalom iránt, a keletkezett űrt azonban a Rol­ling Stones már nem képes betölteni. A Rolling Stonest megalakulása óta két tagja, Jagger és Richards „élteti“. De ma már ők is úgy gondolják, vál­toztatni kellene zenéjükön, valami mást kéne csinálni, vagy abbahagyni. Még .gördülnek a kövek, de a görgető ár már sokkal lassúbb. (Feld.; -hr-) Ne bántson, kérem — szólt a lány r emegő hangon. .— Ide figyeljen — mondta Malcolm, és kö zben k&hécselt az izgalomtól —, nem történik semmi baja. Nincs szükségem pénz­re, és meg sem akarom erőszakolni, de pontosan azt kell tennie, amit mondok. Hol lakik? !— Alexandriában. ’—I Elmegyünk a maga lakására. Maga fo g vezetni, de ha bárkinek is Jelt ad, le­lövöm. Tudom, ráfizetek, de maga akkor már halott lesz. Tehát jól gondolja meg. A lány bólintott. CSÜTÖRTÖK ESTE ÉS PÉNTEK Nem hiszek magának —, mondta a lány. A díványon ült, szembe Malcoimmnl, és bár nyugodtabb volt, a szíve még min­dig hevesen dobogott. Malcolm sóhajtott. Már egy órája igye­k ezett elhitetni a lánnyal különleges ka­landját. A retikülje tartalmából megtuJta, hogy Wendy Ross a neve, és huszonhét éves. — Nézze, ha mindez nem lenne Igaz, a mit elmondtam, akkor mi célból próbál­nám meggyőzni magát? — Azt nem tudom. ■— No látja — és Malcolm sétálni kez­d ett a szobában, miközben azon töpren­gett, nem lenne-e jobb megkötözni a lányt, ügy is használhatná a lakását, de ez koc­kázatos, és főleg elveszítené esetleges jó­indulatát, amivel még a segítségére lehet. Szapora tüsszögés között támadt agy ötle­te: — Nézze, ha bebizonyítom, hogy a CIA e mbere vagyok, akkor hinne nekem? — Lehet — és mintha enyhült volna a lé ny szigorú arckifejezése. •— Jő, akkor nézze meg azt. — Mi ez? — A szolgálati Igazolványom, jól nézze m eg a fényképet! Ugye, hogy én vagyok, csak itt még hosszabb a hajam. — A kép stimmel, csakhogy az igazol­ványo n a Trentrex részvénytársaság neve van, nem pedig a CIA-é. Olvasni ugyanis még tudok. — Azt én Is tudom, ml van odaírva. Van t elefonkönyve? A lány egy polcra nyúlt, és levette a te lefonkönyvet. — Most pedig nézze meg ezt az Igazol­vá nyt, rajta van a Trentrex telefonszáma és a címe: Wisconsin Avenue. Most próbál­ja megtalálni a telefonkönyvben. Ha ez egy mindennapi cég, akkor a számának is benne kell lennie. Wendy néhányszpr átböngészte a telefon­lAMES GRADY A KONDOR H AT NAPJA Hirtelen beszédfoszlányra lett figyelmes, a mely a szomszéd asztaltól jött. Malcolm odafordult Az asztalnál két lány ült >—1 Szóval, Idén nem. mész sehová sza­badságra? — Nem, otthon maradok. Bezárkózom, és négy hétig ki sem dugom az orromat. — Te megörültél?! — Lehet, de ne is hívjál, úgysem veszem f el a kagylöt — Hát ez a te dolgod... De nem akarsz l egalább még ma valahová kiruccanni? — Nem, Anna. Megiszom a kávémat, és h azamegyek. — Hát akkor jő szórakozást, Wendyl Az Anna nevű lány felállt és elhagyta a kávéházat Malcolm hirtelen elhatározás­r a jutott Még néhány percig tartottamig Wendy elfogyasztotta a kávéját. Fizetett és távozott. Malcolm Is felállt, és követte. Wendy kocsija a parkolóban hátul állt, csak nehezen lehetett odalátni az útról. Amikor kinyitotta a kocsi ajtaját, Malcolm Is odaért. — Wendyl — kiáltotta Malcolm. — Mi­csoda .szerencse! Mit csinálsz itt? A lány értetlenül fordult vissza. — Hozzám szólt? — Természetesen, már nem emlékszel rám, Wendy? — Nem ... azaz nem emlékszem magá­r a ... Wendynek feltűnt, hogy a férfi az egyik kezé ben csomagot tart, a másik meg a blúz belső zsebében van. Malcolm egészen mellé lépett, és a csomagot a kocsi tetejére tette, majd bal kezével hirtelen elkapta a lány nyakát és előrehaltotta, úgyhogy az Mal­colm zubbonya alá látott, ahol az a revol­vert tartotta. Ne kiabáljon, és semmi hirtelen moz­d ulat, mert lövök. Malcolm érezte, mennyire reszket a lény. — Most bújjék be a kocsiba, és nj issa k i a másik ajtót Is. De semmi meggondo latlanság, és ne feledje, ez a játékszer üvegen keresztül is hatásosi A lány beült a kocsiba, Milcolm becsap­ta utána az ajtót, levette a csomagot, meg­kerülte az autót, és beszállt M ÉG GÖRDÜLNEK Az ováció, persze, nem azonnal az elején jött. Amikor 1962-ben a Rolling Stones megalakult, tagjai nem gondol­ták, hogy egykor ilyen hírnévre tesz­nek szert. — Amikor kezdtünk, azt hittük, leg­feljebb két-három évig szórakozunk együtt. Meg voltunk győződve, hogy Elvys Presleyn kívül más nem bírja ki tovább — mondja Keith Richards gitá­ros és zeneszerző, az együttes egyik oszlopos tagja. Eredetileg a következő öt név alkot­ta az együttest: Michael Jagger énekes, szövegíró és zeneszerző Keith Richards, Bill Wyaman basszusgitáros, Charlie Watts dobos és Brian jones, aki a gi­táron kívül még több más hangszeren is játszik. Elméleti felkészültsége zené­ből csak Briannek volt, a további négy tag csak mérhetetlen lelkesedéssel ren­delkezett. A néger rhythm and blues, valamint a rock and roll zenét jáiszó együttes hamarosan ismertté vált a londoni fia­talok körében. Amolyan „érdes fiúk“ voltak, minden új, bátor volt rajtuk. A hírnévhez vezető utat az I wanna by your man című dal nyitotta meg előt­tük, amelyet Lennon és McCartny, a Beatles két tagja komponálta’ számuk­ra. 1964 ben turnéztak először az Egye sült Államokban. Óriási sikert arattak, és egy csapásra világhírre tettek szert a hangversenytermek, tévétársaságok és a lemezgyártó cégek érdeklődésé nek a középpontjába kerültek. Növe­kedett a jagger—-Richards-kompozíciók száma. A legnagyobb sikert a Satisfac­>jn című dal aratta, és még ma is mű­sorukon szerepel, jóllehet jagger 1972- ben kijelentette, hogy inkább megöli magát, minthogy ezt a dalt még negy­venéves korában is énekelje. A sikerrel a gondok is gyarapodtak, főleg a nem zenei jellegű gondok. Már a hatvanas évek második felében nem­csak a zenerajongók vették körül az együttest, hanem a rendőrség is mód­felett érdeklődött Irántuk, mivel né­melyikük narkós lett. Brian jones 1967- ben megúszta pénzbüntetéssel, de Jag­ger és Richards egy rövid Időre belül­ről is megismerkedett a börtönnel. A kábítószer élvezetére legjobban Jones fizetett rá. Olyan függőségi viszonyba került a kábítószerrel, hogy mint mű­vész teljesen tönkrement. 1969 jűniu- sában kénytelenek voltak kizárni őt az együttesből. Helyére Mick Taylor lé­pett (öt pedig később Ron Wood vál­totta fel). Brian Jones nem egész hó­nappal élte túl az együttestől való megválását. Egy vad éjszakai dorbézo­lás után holtan találták fürdőmedencé­könyvet a megfelelő helyen, de a Trentrex céget nem találta. — szóval olyan cégtől van Igazolványa, amely nem Is létezik. Ez nem bizonyít semmit. — Majd mindjárt meglátjuk mondta Malcolm, és kezébe vette a telefonkészülé­ket. — Most keresse ki a könyvben a CIA washingtoni számát, és hasonlítsa össze az igazolványon levő számmal. Wendy Ismét fellapozta a telefonkönyvet, egy Ideig keresgélt, majd egy pillanatig gondolkodott. — Lehet, hogy mielőtt az Igazolványát nyomtatta volna, a telefonkönyvben kike­reste ezt a számot. Az Istenit, káromkodott magában Mal­colm. — Lehet, hogy így tettem, de ezt meg lehet állapítani. Tárcsázza fel a számot. — Már elmúlt öt óra. Ha senki sem veszi fel, akkor reggelig higgyek magának? — Igaza van. Ha létezik a Trentrex, ak­kor már mára bezártak. De a CIA nem zár be éjszakára. Hívja csak fel azt a számot, és kérje a Trentrexet, de ne feledje, hogy én Is hallgatom, tehát semmi ostobaságot. Ha szólok, azonnal tegye. le. A lány feltárcsázta a számot. — WE 4-3926. Kapcsolja, kérem, a Trentexet. — Sajnálom, de a Trentrexben már nincs senki — válaszolta egy lágy hang, és halk kattanás hallatszott a kagylóban. Maid talán holnap reggel. Megtudhatnám, ki hív, és milyen ügyben? Malcolm megszakította a beszédet, még mielőtt meg lehetett volna állapítani a hí­vás helyét. A lány lassan letette a kagy­lót. Először nézett Malcolm szemébe: — Nem tudom, hihetek-e mindannak, amit mondott, de valamit azért elhiszek belőle. — Az utolsó bizonyíték — mondta Mal­colm, és kivette a zsebéből a revolvert óvatosan a lány ölébe tette, majd átment a helyiség másik oldalára, és leült egy székre. A tenyere nedves lett az izzadtság­tól, de úgy gondolta, jobb lesz most koc­káztatnia, mint később. — Ott van a fegyver, még mielőtt magá­hoz közeledhetnék, el tud Intézni. Itt a telefon. Hívjon fel, akit akar. A rendőrsé­get, az FBI-t vagy a ClA-t. Nekem mind­egy. De meg kell mondanom, ml történhet, ha ezt megfqszi. A hívás, lehet, rossz em­berekre talál, és ezek érkeznek elsőnek, akkor pedig mi mindketten a halál fiai vagyunk. A lány hosszan nézte a fegyvert, majd felállt, és az asztalra tette. (Folytatjuk) ISMERJÜK MEG ÜNMAGUniKAT VAN ÍDOERZSKED?, 1. Szerinted ml fontos az Időmérésre?, a) Az óra, b) A naptár, c) Mindkettő. 2. Meg tudod azonnal mondani, hogy ma hányadika van? a) Igen, gondolkodás nél­kül, b) Egy kicsit .gondolkodnod kell, c) Ez nem okozhat gondot, hiszen órádnak van dátummutatöja is. 3. Vannak üres perceid, amikor nincs mit tenned? a) Előfordul, és ekkor unatkozol, b) Néha, de ekkor is lenne mit tenni, c) Nem. 4. Szerinted mi az unalom? aj A rád kényszerített semmittevés, b) Olyan állapot, amikor nincs semmilyen ötleted, c) Pa rancsra kell elvégezned valamilyen nem kedvelt munkát. 5. Ha dolgozol, hiányzik az iskolai szü­net: a) Nagyon, b] Nem, elég a szabadsá­god és a hétvégek, c] Néha. 6. Hogyan kezded a szabadságodat? a) Belefogsz kedvenc munkádba, b] Előbb pi­hensz, kialszod magad, igyekszel testlleg- szellemileg lazítani, c) ülsz, olvasol vagy sétálsz. 7. Mi a véleményed a megszabott határ­időkről? a] Fontosnak tartod a munka összehangolására, b) A határidők ösztökél­nek a munkára, c) A szellemi munkánál szabadabban kellene megszabni a határidő­ket. Az idővel kapcsolatban léteznek mondá­sok. Mi a véleményed róluk? (6—15. kér­dés. ) _ 8. A )ö munkához Idő kelll a) Egyetér­tek, b) Attól függ, milyen munkáról van szó, c) Nem értek egyet. 9. Senki sem hajti a] Egyetértek, b) Néha bizony hajt, c) Nem értek egyet. 10. Lassan járj tovább érszi a) Egyetér­tek, b) Ez nézet dolga, c] Nem értek egyet. 11. A pontosság az okosok udvariassága! a) Egyetértek, b) Közhely ez a mondás, c) Nem értek egyet. 12. Az Idö pénzl a) Egyetértek, b) Nem tudok állást foglalni, c) Nem értek egyet. 13. Az Idő nekünk dolgoziki a) Egyet­értek, b] KI az a „nekünk ? c) Nem értek egyet. 14. Az Idő mindent megold! a) Egyetér­tek, b] Csak részben, c] Nem értek egyet, (Folytatjuk]

Next

/
Oldalképek
Tartalom