Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-12-07 / 49. szám

2 IM EVES A. rSZDVJEIlINlÓl ßpfll az UrengoJ—Ungvár közötti gázvezeték (Foto: APN—KS) AZ ÉVSZAZAD CSŐVEZETÉKE SZOVJET, bolgár, csehszlovák, NDK-beH ÉS JUGOSZLÁV Összefogással urengojtOl ungvArig Teljes erővel folynak az építkezési munkálatok az Uren­goJ—Ungvár export gázvezeték nyomvonalán. Már ezer kilo­méter hosszúságban üsszehegesztették a csőveket. Ez Volt a megfelelő idejű részfeladat a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségben. Az év végéig 2000 kilométernyi hosszúságban kell összehageszteni a csöveket a 4650 kilométer hosszú nyomvonalon. A rohammunkába a bol­gár, az NDK-ball és a ju- — ■ goszláv szakemberek Is be­J} íM kapcsolódtak. Csebszlová­jOv EVES területén fekteti a gáz tranzitszállításához szükséges csővezetéket. A Szovjetunió és az NDK képviselőinek első egyez­tető tanácskozását Ivano Frankovszk ukrán városban nemrég tartották meg. Ezen összegezték, hogyan készültek fel az NDK-beli szakem­berek a nyomvonal munkáira, és kitűzték a feladatokat az idei utolsó negyedévre meg az 1983-as esztendőre. Az NDK-ban ez Urengoj—Ungvár gázvezeték építését ki­emelt Ifjáságt objektummá nyilvánították. Bogorodcsanlban, ahol az egyik kompresszorállomás épül, sajátos váltásra ke­rült sor a Szövetség gázvezeték magyar építőivel. Az NDK- ballek örökségül kapták a magyar építők volt lakótelepét, s csupán egy kis rekonstrukciót végeztek. Azóta, hogy az idén áprilisban Ukrajnában és Lipeckben megkezdték a munkát, az első épitőbrlgádok, tetemesen elő­rehaladjak. A nyugati szakaszon kiválasztották a kompresz- szorállomások megépítésének színhelyét Barban, Bogorodesa- nlban, Goljatylnoban. Megindult az üzemelés az NDK-beren- dezéssel felszerelt csőhegesztő bázisán. Magán a gázvezeték nyomvonalán földmunkákon dolgoznak. Lipeckben, ahol gya­korlatilag minden a nulláról indult, jó ütemben épülnek a lakótelepek, kialakulóban van az építkezést bázis, folyamat­ban van a Sztarojurjevszkaja kompresszorállomáshoz vezető bekötőút építése és területének rendezése. Ezen a szakaszon nagyszabású lakásépítési programot irányoztak elő. Elsődleges figyelmet szentelnek a gázvezeték legfontosabb objektumainak; a llpeckt szakasznak és a bari komprasz- szorállomásnaki Ez egyike lesz az Urengoj—Ungvár gázve­zeték azon első kompresszorállomásainak, amelyek biztosít­ják a gáz szállításának megkezdését — a gázezportot is beleértve — 1984-ben. Mint ahogy a közmondás tartja: a jó kezdet — fél siker. Ez teljes mértékben vonatkozik az NDK-bói érkezett kül­döttekre is, akik nagy energiával és lelkesedéssel láttak hozzá az évszázad építkezésének méltán nevezett csővezeték lefektetéséhez. B. BÜSZIGIN, APN—KS A DINOSZAUROSZOK FELEMELKEDÉSE A földtörténeti korban, a triászban, úgy 195—225 millió évvel ezelőtt vált szárazzá a Föld klímája, s ez váltotta ki a dinoszauruszok felemelkedését — állítják a Newcastle upon Tyne-1 egyetem kutatói. A dinoszauruszok előtt kicsiny, em- lőSszerű hüllők éltek a- Földön. Amikor az éghajlat száraz­zá fordult, csak a rövid szőrű fajok maradhattak életben. A dlnoszaliruszoknak nem volt bőrszIgetelésOk. Ha elfogad­juk, hogy melegvérűek voltak, akkor a nagy testméret se­gített fenntartani az egyenletes testhőmérsékletet — és így kevésbé voltak szomjasak Is a száraz Időkben. A HOIDPOR PÉLDÁJA A világ gazdaságának évről évre óriási károkat okoz a rozsda, a fémek korróziója. Az űrkutatás egyik felfedezése talán megnyitja az utat a minden eddiginél hatásosabb kor­rózió elleni védekezés kifejlesztésére. A Luna—16 szovjet holdsznnda mintájában olyan oxldálatlan vasrészecskékre bukkantak, amelyek később a földi körülmények között sem oxidálódtak. Ez a felfedezés ellentétes azzal az általános megfigyeléssel, hogy — nemesfémektől eltekintve — a fémek felületén oxigén hatására oxldréteg keletkezik. Röntgen-spekt­roszkópiai vizsgálatokkal sikerült megfejteni ezt a különös jelenséget: kiderült, hogy a napszél és mlkrometeorltok ion­jai valósággal „kimossák“ az oxigént a holdkőzetekből. En­nek hatására őrzi meg az univerzumban képződött fém még földi körülmények között Is korrózlóállóságát. A holdpor példájára szovjet kutatók megpróbáltak utánozni a napszél hatását, és nehéz Ionokkal bombázni a fémeket, hogy korró­zió elleni védőréteget hozzanak létre rajtuk. VÁROM A LEVELED 17 éves vagyok, a sportot és a képzőművészetet kedvelem. 9zőke Judit, Botany 62., 076 43 Clerna nad Tison. 17—18 évesek vagyunk, szeretjük a rockzenét, de más tá- máről Is leveleznénk. Kovács Erika (17), Zólyomi Györgyi (18), Pataky Melinda (18), Szalal Erika (17), SES IV. B., 942 01 Surany. 17 éves vagyok. Szabó Gábor, Komárüanská 41, 948 03 Ko- lárovo, 15 éves vagyok. Nagy Olga, Oalantská 72, 946 01 Kame- niCná. 13—14 éves fiúkkal leveleznék. Varga Irén, Frantláka Znp- ku 7/66, 945 01 Komárno. 22 évfes magyar főiskolás vagyok, utazást, sportot kedvelő fiatalokkal leveleznék. Tóta János, Nagykörű, Hunyadi út 30, Magyarország, 5065 HAZÁNK 1983. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOClAUS FEPSZTÉSl AHAM tervéről tárgyalt a CSKP KB 7. Az 1983. évi terv elzfisorban a 7. ötéves terv eddigi teljesitésében elért pozitív eredményekből indnl ki, vala­mint figyelembe veszi a külső és bel­ső tényezők értékelését, mivel ezek hatással lesznek a további gazdasági és szociális fejlődésre. Következete­sen a gazdasági és szociális fejlődés tő iránj'vonalainak teljesítésére irá­nyul, melyet a XVI. pártkongresszus hagyott jóvá, továbbá a 7. ötéves tervről szölé törvény megvalósítására. A terv céljai gazdasági egyensú­lyunk további megszilárdításán, a gazdasági fejlődés nagyobb dinamiká­jának elérésén és a termelés haté­konyságának jelentősebb növelésén alapulnak. Ezt az újratermelési fo­lyamat intenzifikáiásának elmélyftésé- vel, vagyis elsősorban a tndományos- műszaki haladás hatékonyabb érvé­nyesítésével, a tervezett tüzelőanyag-, energia- ée nyersanyag-megtakarítá­sok elérésével, a termelés racionális és társadalmilag szükséges struktúrá- ‘jával, a nemzetközi szocialista gazda­sági integráciő folyamatába való ha­tékonyabb bekapcsolódással érhetjük el. A terv fő jellemvonása a gazdasági növekedés dinamikájának meggyorsí­tása. Azzal számolunk, hogy a gaz­dasági források stagnálása, egyes esetekben enyhe növekedése mellett folytatódni fog a kedvező irányzat a tüzelőanyag-, energia-, fém-, alap­anyag- és nyersanyag-megtakarítások elérésében. Az egyes ágazatokban a tejleszési célok megvalósításával nö­velni tudjuk 1,8 százalékkal a társa­dalmi termákat (az 1977 évi árakban számítva) és 2 százalékkal a nemzeti jövedelmet. A gazdasági növekedés dinamiká­jának meggyorsftáaa elsősorban a fej­lődés minőségi tényezőin, a források hasznosításán, a termelés hatékony tervezett felhasználásán és nem a mennyiségi fejlesztésen alapszik. Ezekkel a célokkal összhangban a tő ágazatokban a termelést előrelát­KIEMELTÜK hatóan kissé nagyobb ütemben fej­lesztjük mint a társadalmi terméket és a nemzeti jövedelmet. A bruttó ipari termelés 2,4 százalékkal, az épi- tőijiari termelés több mint 2 száza­lékkal és a mezőgazdasági termelés 2,7 százalékkal nő. A nemzeti jövede­lem forrásainak kialakításához na­gyobb mértékben járni hozzá mind a két legfontosabb termelési ágazat, az ipar és a mezőgazdaság is. Az iparban folytatódnak — ha las­súbb ütemben is — a strukturális vál­tozások, elsősorban a tüzelőanyag- és energiaigényes, valamint a behozott nyersanyagokat igénylő ágazatokban. Ez elsősorban a tüzelőanyag és ener­getika, a kohászat, az építőanyagokat alőállitá ágazatokra és más ágazatok­ra vonakozik. Ezzel szemben gyor­sabb. fejlődés várható a gépiparban, főleg az elektrotechnikai iparban és azokban az ágazatokban, melyeknek termékei piacra találnak és egyúttal jé eredményeket érnek el az energia, a nyersanyag és az alapanyagok hasz­nosításában. Folytatódik a mezőgazdasági terme­lés intenzifikálása, ami lehetővé te­szi, hogy további lépést tegyünk a növénytermesztés színvonala, vala­mint az élelmezésben az önellátás fo­kozatos elérése között mntatkozé aránytalanság megszüntetéséber,. Az építőiparban a kapacitásokat az építkezések gyorsabb befejezésére, a megkezdett építkezések számának csökkentésére, az építés idejének le­rövidítésére, valamint arra összpon­tosítjuk, hogy az építőipari termelés struktúrája összhangban legyen a be­ruházások mennyiségével és irányza­tával. A tervezett gazdasági növekedés le­hetővé teszi, hogy a mostani évhez viszonyítva emeljük a társadalmi munkatermelékenységet, amely ma még nem kielégítő. Reméljük, hogy a tervszerű irányítás tökéletesített rendszere eszközeinek hatékonyabb kihasználása következtében hatéko­nyabbá válnak az értékesítési folya­matok, és ez befolyásolja s foglalkoz­tatottság alakulását a gazdasági szervezetekben, s ezzel magasabb lesz a munkatermelékenység. A termelési gazdasági egységek és az egyes tárcák a jövő évi terv kidol­gozásakor sem éltek a komplex in­tézkedésekből eredő lehetőségekkel, és feladataikat az alkalmazottak szá­mának növelésével akarják teljesíte­ni. Ezért szükséges, hogy a gazda­sági vezetők a dolgozók aktív rész­vételével konkrét intézkedéseket hoz­zanak a tervek kidolgozásakor és a tartalékokat a munkatermelékenység további növelésére mozgósítsák. Köt éve, hogy kis falunk, Für (Rúbaft) SZISZ-alapszer- vezete új tagokkal bővült, és munkája máris megélén­kült. Több faluban előadtuk a „Mi újság a faluban?“ című esztrádműsorunkat. Másik említésre méltó tettünk Kli- mits Lajos Névtelen levél című bohózatának színre vi­tele volt. Amatőr színészeink jól elszórakoztatták a kö­zönséget. Hasonlóan, mint az esztrádműsorunkkal, ezzel a darabbal Is felléptünk a környező falvakban, s ezál­tal szervezetünk sok bará­tot, ÚJ Ismerőst szerzett. A bohózat sikerében nagy érdeme van Jávorka Flórián­nak, aki elfoglaltsága mel­lett rendezőként sokat fog­lalkozott a szereplőkkel. A szereplők is megérdemlik a dicséretet, hiszen a tőlük telhető legnagyobb odaadás­íiy dolgozunk sál játszottak a színpadon. A szomszéd faluban. Kür­tön, a tánccsoportok talál­kozóján három tánccal sze­repeltünk sikerrel. Mindez Gajdos Ágnes, Kovács Ad- rianna, Laczkó Ildikó, Ta- masek Zoltán, Petrlk Imre és Kómár Ivett érdeme. Benyák Mária pedagógus, a CSEMADOK helyi szerve­zetének elnöke az októberi forradalom emlékére verses­zenés Irodalmi összeállítást tanított be szervezetünk né­hány tagjával. Az ifjúsági klubban és a helyi művelődési házban többször volt már diszkó és táncmulatság. A szórakozás mellett azon­ban nem feledkeztünk meg az évfordulókról sem, a klub faliújságja Is ezt bizonyltja. A fiúk részt vettek az etsz elnökének vándorserlegéért folyó versenyben, s újból az ö csoportjuk nyerte el. Be­kapcsolódtak a szomszédos falvakban megrendezett asz- talitenísE versenybe is. A kürti turlstatalálkozó alkal­mából számos sportágban képviselték szervezetünket. Néhányan többször szerepel­tek már sakkversenyeken és más falvakban megrendezett honvédelmi találkozókon. Mint ahogy már említet­tük, a két évvel ezelőtti év­záró gyűlés óta a fiatalok többsége kedvet érez a mun­kához; most arra vállalkoz­tunk, hogy rendbe hozzuk a klub régi épületét. Rendkí­vül nagy örömmel fogtunk munkához, hiszen jól tud­tuk, mi használjuk, ml tar­tózkodunk majd benne. Azóta már több társadal­mi munkát vállaltunk. Pél­dául rendbe hoztuk a röp­labdapályát, a klub előtti térséget, részt vettünk a fa­lu szépítésében, papírt gyűj­töttünk ... Igyekeztünk ki­venni részünket a legfonto­sabb mezőgazdasági mun­kákból, az aratásból is. A kultúra, sport és a tár­sadalmi munka mellett nem feledkeztünk meg a helyi alapiskolában működő pio- nírszervezetröl sem. A fia­talok közül néhány lány pio­nír- és szikravezetőként fog­lalkozik az elsős—negyedi­kes tanulókkal. LACZKÚ ILDIKÓ TAGAVATÁS Nagy Izgalom előzte meg az Ipolysági (Sahy) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban október 27-ét, amikor az új szisz-tagoknak ünnepélyesen átnyújtották a tag­sági igazolványukat. A szövetség nevében Beregszászi Béla, a SZISZ városi szervezetének elnöke üdvözölte az új tagokat, akik látványos műsort mutattak be. Az I. A osztály tanulói bűvészmutatványokkal, az 1. B-sek pe­dig tréfás divatbemutatóval szórakoztatták a jelenlevő­ket. A hangulat jő volt, reméljük, hogy a szövetségben töltendő további évekre is maradt valami az új tagok lelkesedéséből. A képen Snirer Zsolt, „művésznevén“ Juci, a próba- kisasszony szerepében. Sazváry Nándor Kép: Zólyomi László Milliók újításból Az fljitú- ét éstzerfititfl mozgalom az Ifjútág réazvételének egyik formája a tudomúnyos-mútzaki haladás programjá­nak megvalústtásában. Kétféle haszon­nal is jár. Egyrészt arra ösztönzi a fiata­lokat, hogy igyekezzenek elsejétitani az ÚJ, haladé Ismereteket és munkamúd- szereket, másrészt nemegyszer milliós hasznot Is hajt a népgazdaságnak. Sajnos, a mezőgazdasági termelésben még nem terjedt el kellő mértékben. Az a Tálemény uralkodik, hogy a mezőgaz­dasági termelésben nincs ájltani telő vagy legalábbis nehéz valami újat ki­találni. A kelet-szlovákiai kerületben e felfogást tükrözi a Stnrá EubovAa-1, a svidníki és a nagymlbályi (Mlchalovce) járások példája, ahol meglehetősen rit­kán nyújtanak be a fiatalok újítási ja­vaslatot. Szerencsére vannak azonban Jő pél­dák is, amelyek rácáfolnak az iménti felfogásra. A kerületben a mezőgazda­sági termelésben dolgezé fiatalok az év első leiében 229 -újítási Javaslatot nyúj­tottak be, ebből 97-et megvalősftottak, s gazdasági hasznuk 3 millió 233 ezer korona. Ebből Rndolt Petrái mérnök, a bndkőoi (Bndkoves) élsz dolgozója olyan Javallatot nyújtott ba, amely egyedül agymilllá 124 ezer korona megtakarítást jelent. Javaslata gazdaságosabbá teszi a takarmánykeverő üzemek munkáját. Az elmondottak la bizonyftiák, hogy mindenütt van Javítani való, csak Job­ban körül kall nézni, ét Időnként hasz­nálni a fejünket Is. P. Zs. Méltó megemlékezés A SZISZ Jablencai (Slllcká Jablonica) alapszarvezsta „Egy est a szamovár mel­lett" címmel emlékezett meg a Nagy Ok­tóberi Szecialista Forradalom 65. évfor- dnlőfárúl. Ezt megelőzően a fiatalok a hangszőrőban közölt összeállítással mél- tetták a történelmi esemény jelentősé­gét, majd a díszteremben könyvkíálll- tással, vetélkedővel és teaesttel telyta- tődott a CSEMADOK-szervezettel közösen rendezett műsor. A vetélkedőben egy háromtagá leány- és fiúcsapat versenyt zett egymással. Az eseményről a fain idősebb kammnnlstál Is elismerően nyi­latkoztak. Csobádl Angéla Település- statisztika Csehszlovákia lakossága 7289 község­ben él. A demográfusok a községek kö­zé sorolják azt a héf nagyvárost Íz, amelyekben a lakosság száma meghalad­ja a azázezret; tehát Prágát, Brnút, Bra- tislavát, Plzeút, Ostravát, Koilcét ái Olomoucot. Az egész világon a települések össze­vonása tapasztalható, és az az irányzat nálunk Is érvényesül. Ezt hazánk törté­nelmi adatai is igazolják. Az egyik XV. század eleji tfeboúi kézirat szerint Cseh­országban 33 323 falu vol* Az <831-es adatok viszont már csak li 951 latot, 227 kisvárost, valamint 287 várost em­lítenek. Az elmúlt harminc év alatt a telepü­lések összevonása a mezőgazdaság szo­cializálása következtében meggyorsult. A nagyobb gazdasági egységekbe tömö­rülő szövetkezetek megjelenése nagyobb politikai egységek létrehozását vonta maga után. Míg 1930-ban községeinkben átlagosan 919 lakos élt, az idén ez ■ szám már 2108-ra emelkedett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom