Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-20 / 29. szám
RIEORTlíNK Ä 3. OLDALON Kaltor mérnök és fia, Zsolt az Ipoly varból {Vrboukaj határban í — ÄZ Idei aratást a fiatalokra bíztuk — újságolja öpömmel az ipolyvarból jVrbovka) efsz elnöke, Nagy László, akivel a Lapos dűlőben, a búzatábla szélén találkozom. Szombat délután van, július tizediké. A szövetkezet néhány vezetője az egyik szilvafa árnyékában beszélget. Idén a legkomolyabb problémát a szárazság okozza. Hosszú hetek óta nem esett. így aztán a tervezett hektárhozamot — hiába minden erőA FIATALOKKAL KÖNNYEBB ARATNI feszítés! — nem érik el. Hektáronként 8—10 mázsával kevesebb lesz a hozam. — Egyébként minden a régi — mondja még az elnök: — az alkatrészellátás most Is akadozik, a hőség rekkenö, a por száll és csíp ... Persze, azért jó gazda módjára az idén is aratunk: minél kevesebb szemveszteséggel, minél gyorsabban. Ha minden jól megy, mire ez á riport megjelenik, learatunk. Krajcs László kombájnos eraez azIDIH. AKI VÁLASZOL: MARKOVICZ ÉVA, A KÖZPONTI PIONÍRTANÁCS ELNÖKSÉGÉNEK TÁGJA. 0 Ugye csodálkozol, hogy a 340 küldött között mindjárt megtaláltunk. Őszintén bevalljuk, hogy segítséget kaptunk Hutvágner Sándortól, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága pionír- osztályának vezetőjétől. Akkor vágjunk mindjárt a dolgok elevenébe. Vezetőként mikor kerüitél i'.apcsolat- ba a pinnirszervezettel? í— Mielőtt a kérdésre választ adnék, szeretném elmondani, hogy tavaly júniusig a seCl pedagógiai iskolában tanultam, ahol pionlrvezetöket képeznek. Igaz ugyan, hogy a pionír- szervezettel már jóval előbb szoros kapcsolatba kerültem, amelyet tulajdonképpen volt pionírvezetőmnek köszönhetek. Az alapiskola befejezése előtt szikra-rajok vezetésénél segítettem. A munka tetszett és ezért kerültem Seíre. Több pionirtáborban voltam, mint pionír és később mint segédrajvezetö. Ebben az évben már önálló tábort vezetek. 0 A pionírszervezetben eltöltött évek során melyik élményedre emlékszel a legszívesebben vissza? í— Ha sokak számára hihetetlennek Is - tűnik, de az egyik legmaradandóbb és legszebb élményem a plo- nlravatásom volt. Rég volt ugyan, de ma Is pontosan emlékszem arra a napra, amikor a komárnól Duna-menti Múzeumban először kötötték nyakamba a vörös nyakkendőt. Természetesen azóta, mint azt már említettem Is, több pionírtáborban vettem részt, melyekről nagyon sok emléket őrzök. 0 Ha rövid életrajzot kellene írnod, melysh azok az állomások, amiket feltétlenül feltüntetnél? Alapiskola befejezése, sikeres érettségi a seCl Iskolában, belépés az első munkahelyemre a dunamocsi (MoCa) alapiskolába, ahol mint pfo- nírvezető ma is dolgozom. 0 Mivel töltöd legszívesebben a szabad idődet? — Szeretek olvasni, kézimunkázni. Amióta dolgozom viszonylag kevés szabad Időm van, mivel naponta utazom. 0 Ketten képviseltétek a komárnól járást a pionírdolgozók országos konferenciáján Brnóban. Milyen tapasztalatokat szereztél e jelentős tanácskozáson és elsősorban mit mondanál el az otthon levő píonírvezetőknek és pioníroknak?--i Ernőből Is ugyanúgy mint a Bra- tislavában megrendezett szlovákiai pionírdolgozók országos konferenciájáról nagyon sok szép élménnyel tértem haza. Sok új ötletet hallottam, mind a föbeszámolóban, mind az egyes hozzászólásokban. Ezeket az ötleteket további munkámban hasznosítani szeretném. A pioníroknak elmeséltem azt, hogy a brnói pionírok hogyan köszöntötték az országos konferencia résztvevőit, meséltem arról a gazdag kultúrműsorról, amelyet tiszteletünkre adtak. Nagyon sajnáltam, hogy a gyerekek nem lehettek ott velem. 0 Véleményed szerint, melyek a jó piunlrvezető legjellemzőbb tulajdonságai? — Egy pionírvezetönek mindenekelőtt barátságosnak kell lennie, hogy megnyerje a gyerekek’ bizalmát. Természetes az Is, hogy jő példával járjon elöl minden foglalkozásnál, kezdve a játéktól a pioníregyenruha viseléséig. 0 Tudom, hogy egy pionírvezető- nek minden gyerek egyformán kedves. Mégis milyen gyerekeket szeretsz a legjobban? — Valóban igaz, hogy egy pionír- vezetőnek minden gyereket egyformán -kell kedvelni. Kellemesebb és könnyeblí a munka az olyan gyerekekkel, akik alaptermészetüknél fogva aktívabbak és bátrabbak. Számomra, mint kezdő pedagógus számára, nagy örömet jelent, ha elérem, hogy egy bátortalanabb gyerek, aki eddig visszahúzódó volt, aktív szere pet vállal magára a szervezetben. Ez jelenti számomra a sikerélményt. A beszélgetést köszöni: CSIKMAK IMRE
