Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-07-20 / 29. szám

RIEORTlíNK Ä 3. OLDALON Kaltor mérnök és fia, Zsolt az Ipoly varból {Vrboukaj határban í — ÄZ Idei aratást a fiatalokra bíztuk — újságolja öpömmel az ipolyvarból jVrbovka) efsz elnö­ke, Nagy László, akivel a Lapos dűlőben, a búzatábla szélén talál­kozom. Szombat délután van, jú­lius tizediké. A szövetkezet né­hány vezetője az egyik szilvafa árnyékában beszélget. Idén a leg­komolyabb problémát a szárazság okozza. Hosszú hetek óta nem esett. így aztán a tervezett hek­tárhozamot — hiába minden erő­A FIATALOKKAL KÖNNYEBB ARATNI feszítés! — nem érik el. Hektá­ronként 8—10 mázsával kevesebb lesz a hozam. — Egyébként minden a régi — mondja még az elnök: — az al­katrészellátás most Is akadozik, a hőség rekkenö, a por száll és csíp ... Persze, azért jó gazda módjára az idén is aratunk: mi­nél kevesebb szemveszteséggel, minél gyorsabban. Ha minden jól megy, mire ez á riport megjele­nik, learatunk. Krajcs László kombájnos eraez azIDIH. AKI VÁLASZOL: MARKOVICZ ÉVA, A KÖZPONTI PIONÍRTANÁCS ELNÖKSÉGÉNEK TÁGJA. 0 Ugye csodálkozol, hogy a 340 küldött között mindjárt megtaláltunk. Őszintén bevalljuk, hogy segítséget kaptunk Hutvágner Sándortól, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága pionír- osztályának vezetőjétől. Akkor vág­junk mindjárt a dolgok elevenébe. Vezetőként mikor kerüitél i'.apcsolat- ba a pinnirszervezettel? í— Mielőtt a kérdésre választ ad­nék, szeretném elmondani, hogy ta­valy júniusig a seCl pedagógiai isko­lában tanultam, ahol pionlrvezetöket képeznek. Igaz ugyan, hogy a pionír- szervezettel már jóval előbb szoros kapcsolatba kerültem, amelyet tulaj­donképpen volt pionírvezetőmnek kö­szönhetek. Az alapiskola befejezése előtt szikra-rajok vezetésénél segítet­tem. A munka tetszett és ezért ke­rültem Seíre. Több pionirtáborban voltam, mint pionír és később mint segédrajvezetö. Ebben az évben már önálló tábort vezetek. 0 A pionírszervezetben eltöltött évek során melyik élményedre em­lékszel a legszívesebben vissza? í— Ha sokak számára hihetetlen­nek Is - tűnik, de az egyik legmara­dandóbb és legszebb élményem a plo- nlravatásom volt. Rég volt ugyan, de ma Is pontosan emlékszem arra a napra, amikor a komárnól Duna-men­ti Múzeumban először kötötték nya­kamba a vörös nyakkendőt. Termé­szetesen azóta, mint azt már emlí­tettem Is, több pionírtáborban vettem részt, melyekről nagyon sok emléket őrzök. 0 Ha rövid életrajzot kellene ír­nod, melysh azok az állomások, ami­ket feltétlenül feltüntetnél? Alapiskola befejezése, sikeres érettségi a seCl Iskolában, belépés az első munkahelyemre a dunamocsi (MoCa) alapiskolába, ahol mint pfo- nírvezető ma is dolgozom. 0 Mivel töltöd legszívesebben a szabad idődet? — Szeretek olvasni, kézimunkázni. Amióta dolgozom viszonylag kevés szabad Időm van, mivel naponta uta­zom. 0 Ketten képviseltétek a komárnól járást a pionírdolgozók országos kon­ferenciáján Brnóban. Milyen tapasz­talatokat szereztél e jelentős tanács­kozáson és elsősorban mit mondanál el az otthon levő píonírvezetőknek és pioníroknak?--i Ernőből Is ugyanúgy mint a Bra- tislavában megrendezett szlovákiai pionírdolgozók országos konferenciá­járól nagyon sok szép élménnyel tér­tem haza. Sok új ötletet hallottam, mind a föbeszámolóban, mind az egyes hozzászólásokban. Ezeket az ötleteket további munkámban hasz­nosítani szeretném. A pioníroknak el­meséltem azt, hogy a brnói pionírok hogyan köszöntötték az országos konferencia résztvevőit, meséltem ar­ról a gazdag kultúrműsorról, amelyet tiszteletünkre adtak. Nagyon sajnál­tam, hogy a gyerekek nem lehettek ott velem. 0 Véleményed szerint, melyek a jó piunlrvezető legjellemzőbb tulaj­donságai? — Egy pionírvezetönek mindenek­előtt barátságosnak kell lennie, hogy megnyerje a gyerekek’ bizalmát. Ter­mészetes az Is, hogy jő példával jár­jon elöl minden foglalkozásnál, kezd­ve a játéktól a pioníregyenruha vi­seléséig. 0 Tudom, hogy egy pionírvezető- nek minden gyerek egyformán ked­ves. Mégis milyen gyerekeket szeretsz a legjobban? — Valóban igaz, hogy egy pionír- vezetőnek minden gyereket egyfor­mán -kell kedvelni. Kellemesebb és könnyeblí a munka az olyan gyere­kekkel, akik alaptermészetüknél fog­va aktívabbak és bátrabbak. Szá­momra, mint kezdő pedagógus számá­ra, nagy örömet jelent, ha elérem, hogy egy bátortalanabb gyerek, aki eddig visszahúzódó volt, aktív szere pet vállal magára a szervezetben. Ez jelenti számomra a sikerélményt. A beszélgetést köszöni: CSIKMAK IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom