Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-16 / 46. szám
6 JUBILEUM A Hockey News című kanadai szaklap fennállásának 35. évfordulóját ünnepit Erre az alkalomra különszámot adott ki a szerkesztőség. Ebben nemcsak a lap múltjával foglalkozik, hanem tág teret szentel a kanadai jégkorongozók külföldi kapcsolatainak Is. Jim Proodtort szakíró, aki jelentős mértékben támogatta a kanadai-európai kapcsolatokat, cikkében a kanadai és a szovjet jégkorongozók találkozóival foglalkozik. Két történelmi Időpontot említ: 1954. március 4-ét és 1972. szeptember 2-át. Huszonnyolc évvel ezelőtt a Szovjetunió válogatottja első ízben Indult a VB-n, s akkor Stockholmban 7:2-re verte Kanadát. A másik esemény tíz éve történt, amikor a szovjet együttes először találkozott a legjobb kanadai profijátékosokból összeállított csa- jMttal, és Montrealban 7:3-ra győzött. A torontói szakíró a szovjet és a kanadai játékosokból három válogatott csapatot állított össze. Az A csapat: Martin (k) — Vaszlljev, Ragulin — Firszov (mindhárom szovjet), Esposito (k), Majorov (sz.j. A B csapatba a szovjet játékosok közül Tretyak, Petrov és Malcev, a C csoportba pedig Kuzkin és Harlamov jutott. Érdemes megemlíteni, hogy W. Gretzky, a jelenlegi legjobb kanadai Jégkorongozó csak a C csapatban kapott helyet, mert mint Proodfort. írja, még mindig bizonyítania kell, hogy jobb, mint elődjei. LOS ANGELESBE KÉSZÜL A moszkvai olimpián részt vett szovjet sportolók egyikét sem kíséri napjainkban a szurkolók olyan eleven érdeklődése, min* Vlagyimir Szalnyikov úszót. És ez érthető Is. A világ húsz nagy hírügynöksége képviselőinek egyöntetű-véleménye szerint ö volt az 1980-as olimpia legkiemelkedőbb versenyzője, aki 1500 méteren elért rekordjával új álomhatárt döntött meg. Vlagyimir Szalnylkovval az olympiai uszodában találkoztam. — Vlagyimir, te vagy az első úszó, akinek az 1500 métert 15 percen belüli eredménnyel, szenzációs világrekorddal sikerült megnyerned. A három olimpiai aranyérem közül bizonyára az itt szerzett arany a legbecsesebb számodra. — Bármennyire furcsa is, nem. Gyakran eszembe jut a moszkvai olmpla, és gondolatban akaratlanul is visszatérek 1980. június huszonharmadlkának az eseményeihez. Ezen a napon mondták nekem, hogy helyettesítenem kell a-4X200 méteres váltó egyik tagját. Emlékszem, azon a napon odajött hozzám az úszóvélogatott kapitánya, Andrej Krilov, és nyugtatgatott: „Ne félji Ha lemaradsz, mi majd behozzuk.“ Akkor ló formában voltam, és a második 100 méteren legjobb eredményemet értem cl ezen a távon. A váltónk győzött. Ekkor voltam igazán boldog. — Azóta két év telt el. Változott-e valami az életedben ez alatt az Idő alatt? — Változatlanul Leningrádban élek és Igor Mihajlovics Koskln irányításával edzek. Naponta 16—20 kilométert kell úsznom. — A rajt előtt mindig nyugodt vagy. Nem véletlen, hogy sok újságíró „Idegek nélküli embernek“ nevez. Pszichológiailag hogyan készülsz fel a versenyekre? — Rajt előtt Gennagylj Gorbunov pszichológus-edző segít levezetni a felesleges Idegfeszültséget, s a győzelemre hangolódni. — A moszkvai olimpiai játékok idején többször teltették neked a kérdést: hogyan alakult volna a világrekord sorsa 1500 méteren, ha Indult volna egyik legnagyobb ellenfeled, az amerikai Bryan Goodwell, aki Montrealban 400 és 1500 méteren egyaránt világcsúccsal győzött. — Sajnos, Goodwell abbahagyta a versenyzést. Most fürdőruhákat reklámoz. Erős ellenfelekben azonban nincs hiány. — Az utolsó, hagyományos kérdés: mik a terveid? — Szeretnék sikeresen szerepelni az 1984-es Los Angeles-1 olimpián, megjavítani a 400 és 1500 méteren elért eredményeimet. — Akkor hát, ,,könnyű vizet“ kívánok neked I ANDREJ SZOIOVJOV Mozgó tornászvilág Vágány és Guezoghy készülődik. Magyar Zoltán visszavonulása után a fiatalokra támaszkodik a magyar válogatott. A jövő évi VB-n, hazai környezetben sokat vár tőlük a közvélemény... A labdajátékok túlnyomó többsége, valamint az úszó- és atlétikai versenyek egy részének „fedél alá vonulásával“ mintha bukfencet vetett volna a sportvllág egykori, klasszikus cseménynaptára. Egyre Inkább elmosódnak a határok téli és nyári sportágak között, megszűnőben van a kimondottan szezonjelleg. Az eredetileg is főleg tornatermi sportágak közül talán a tornasport az egyedüli, mely e tekintetben hű maradt önmagához: az őszi és a téli hónapok elsősorban a mindenkori nagy versenyek Időpontjai. így van ez az idén is. Idehaza az elmúlt hét végén Prievidzában került sor a női egyéni csehszlovák bajnokságra; a férfiak majd decemberben Prágában küzdenek meg a bajnoki címekért. Annak ellenére, hogy a páros években világbajnokságot nem rendeznek, a nemzetközi porondon sem szűnt meg a pezsgés. Október végén került sor a jugoszláviai Zágrábban az egyéni Világ Kupa versenyeire, néhány nappal később pedig az ott induló mezőny java része Budapesten, az aktív versenyzéstől tavaly visszavonult Magyar Zoltán tiszteletére rendezett gálaversenyen lépett fel. E két esemény tanulságaiból villantunk fel most néhány jellegzetes mozzanatot. NŐK: TINÉDZSEREK CSILLOGÁSA Már évek óta szinte közhelynek számít leírni azt a megállapítást, hogy a szertorna világa állandó mozgásban, fejlődésben van, pedig nincs mást mit tenni, ezúttal a két olimpia között „félidőben“ is ennek a tanújelét adta a csúcspontot jelentő Világ Kupa verseny és az utána következő budapesti bemutató is... Elsősorban a nők versenyében szereplő gyereklányok fantasztikus tudásán ámu- lunk-bámulunk. Tulajdonképpen az egész helyzet egy kissé furcsa, de Idővel állítólag mindent meg lehet szokni... Itt jön például Olga Blcserova, a tavalyi összetett világbajnok. Azt mondják, azóta nagyot nőtt és meg is hízott. Hogy most hány centi? — Száznegyvenegy — válaszolja mosolyogva — és harmincöt kiló ... Hát ez van. Akad, aki megbékélt a fejlődésnek ezzel az útjával, van, aki nem- Az utóbbiak a szertorna olyan csillagairól álmodoznak, mint a bájos, nőies, teltkarcsú és lenhajú Éva Cáslavská volt annak Idején, a hatvanas évek végén, amikor a tl- zennyolc-tlzenkllenc éves tornászlányok még rendítívül fiataloknak számítdttak a nemzetközi mezőnyben. Vagy elődjére, Éva Bosá- kovára, vagy a hasonló megjelenésű utódjaira, élükön Ljudmlla Turlscsevával. Sokan „beérnék“ a kisportoltabb alkatú, ám mégis rendkívül vonzó Nelll Kimmel Is, aki a két évvel ezelőtti moszkvai olimpián úgy látszik, az utolsó mohikánja volt a „ré gl“ Idők tornászainak. Nála néhány szint tel alacsonyabb tudásfokkal, de nagy el szántsággal küzdött ebben a mezőnyben Egervári Márta, aki a maga huszonhárom évével nemcsak a legidősebb, hanem az egyetlen anya is volt az Indulók között. Azóta mindketten abbahagyták, s bár az „új hullámban“ sem mindenki fiús megjelenésű, nádszálvékony apróság (lásd példaként a szovjet Jurcsenkót vagy az amerikai Mc- Namarát), mégiscsak aratnak a „gyerekek“ ... Azt viszont még az Ilyen Irányú fejló- dés legádázabb ellenzői is elismerik, hogy kimondottan sportszempontból az egykori nagyok tudása, az egyes gyakorlatok, főleg az akrobatikus elemek nehézségi foka szinte eltörpül a maiak mellett. Ez tulajdonképpen törvényszerű, hiszen a sport lényege a verseny, abban pedig a bátor, ösz- szetettségükben minden eddigieket felülmúló gyakorlatokat értékelik elsősorban. Bizonyára sokan eLeltűnődtek a zágrábi és a budapesti nézőtéren: lehet, hogy jövőre az akkor már tizenhét éves Blcserova számít majd „öregnek“? ... FÉRFIAK: AZ IGAZI EROPROBA 1983-BAN LESZ Érdekes, hogy a férfiak esetében hasonló ellenvetések fel sem merülnek, pedig a fejlődés ott Is mérföldes léptekkel haladj De tizennyolc év alatt alig található nem* zetközileg számottevő tornász. Az erőhöz, virtuozitáshoz, a biztonsághoz sok kemény év munkája szükségeltetik. Az avatatlanok számára a zágrábi ver-“ seny szenzációja a kínaiak kitűnő szereplése volt. Am a távol-keleti tornászok mér a két évvel ezelőtti Világ Kupán Is bizony!- tották, hogy erősen feltörőben vannak, sőt mindezt az 1977-es szófiai Unlversládén la jelezték: akkor mutatkoztak be hosszú éves Izoláltság után Ismét a nemzetközi poron-“ dón. Ml a titkuk? Amellett, hogy rengeteg tehetség közül válogathatnak, csak a céh tudatos és magasszlntű edzésmunka. Leg- jobbjalk ma már ott tartanak, hogy rend-* kívüli nehézségi fokú, új elemekkel átszőtt gyakorlataikat képesek hibátlanul bemutat-* ni. így kerültek bizonyos lépéselőnybe a vl-< lággal szemben. Bizonyára érdekes, hogyan nyilatkozott erről lapunknak Jurlj Koroljov, a tavalyi abszolút világbajnok: — Elsősorban L1 Nlng ás Tong Fel azok', akik 8 jövő évi budapesti vllágbajnoksá-* gon Is a legnagyobb esélyesek közé tartoznak majd. Ami minket, a szovjet válogatott tagjait Illet, Idén kissé visszafogottabban versenyzőnk, hiszen a tavalyi év rendkívül megerőltető volt számunkra. Ml Is tartogatunk azért a tarsolyunkban néhány meglepetést akkorra, amikor a kínaiak gyakorlatai már nem hatnak majd az újdonság varázsával a pontozőbírókra. A budapesti VB-n, a Világ Kupától eltérően, mér az olimpiai programnak megfelelő „tlzenkét- tusában“ folyik majd a küzdelem, s ai ilyen maratoni versenyre való ráhangolásban már rendelkezünk némi tapasztalattal. Egy bizonyos: a jövő évi VB mérföldkő lesz a sportág történetében. (major)' Mlnl-Olga és a ló. A világbajnoknö Bicserová lóugrása szokatlan szögből. Sport vagy kedvtelés? Ogy éreztem, ezt a kérdést feltétlen tisz- táznuk kell mielőtt kissé belemélyednénk a komáromi (Komárno) galambászok érdekes és sokrétű munkájába. A kérdés feltevését indokolja már az is, hogy maga a szó, mármint a galambász, merőben más értelmet kapott az évek folyamán. Valamikor, évszázadokkal ezelőtt a galambász irtotta a galambokat, azaz vadászott rájuk — de mentségére legyen mondva, hogy ezt többnyire élelemszerzés végett tette —, ma viszont a galambász tenyészti, idomítja a galambokat. Tehát kedvtelés ... Vagy döntse el az olvasó. í— Nem, ez a szó legnemesebb értelmében is csak sportnak nevezhető tevékenység — mondotta Mézes László, a Galambtenyésztők Szövetsége városi bizottságának titkára, i—• Én a galambászt bátran egy futballcsapat edzőjéhez merném hasonlítani. Ugyanis a galambásznak lehet bármennyi galambja, de csak negyvenet tarthat nyilván, s csakis a nyilvántartott galambokkal nevezhet be a versenyekre. Tehát a galambok versenyeznek! Ez Is azt igazolja, hogy sportnak kell tekinteni. De ha még ez a magyarázat sem e(^g, elmondhatom azt Is, hogy csakis egészséges, fizikailag jól felkészített galambok vehetnek részt a versenyeken, s ez így van a sportolóknál Is. Ráadásul a felkészülés is kemény munkát Igényel, legalább napi két órát kell a galambokkal foglalkozni, ha eredményt akarunk elérni a versenyeken. *— Nem tudom, kit hogyan, de engem meggyőzött. Folytassuk a gondolatot. Minden sportnak megvan a maga őshazája. Ennek is? — Ha jól tudora, a galambászsportot Belgiumban kezdték ' űzni. Lehet, hogy csak adoma az egész, de ma már mindenki fenntartás nélkül hisz benne, hogy valamikor a múlt század derekán Belgiumban egy kis városkában az egyik vendéglőben összejött néhány galambtenyésztő. Abban az Időben, hírek továbbítására még gyakran használták a postagalambot. Egyszer aztán úgy, adódott, hogy egy távolabbi helyen várhatóan bekövetkező eseményről gyorsan tájékoztatni kellett volna a városka polgármesterét, ezért a városatyák megkérték a galambászokat, vigyenek egy gyors postagalambot a várható esemény színhelyére. Azok készségesnek mutatkoztak, de abban már nem tudtak megegyezni, hogy kinek a galambja továbbítsa majd a hírt. Mindenki a magáét tartotta a leggyorsabbnak. Így aztán valamennyien küldtek egy galambot a várható esemény színhelyére, s pontosan lemérték, mennyi Idő alatt hozta meg a hírt. Ha mindez Igaz, ezt a vlrtu^kodást tekinthetjük az első röptetésl gyorsasági versenynek. — Feltételezem, hogy az évek során a galambászsport szabályai Is sokat változtak. — Mint minden sportban, ebben is gyakran módosultak az előírások, szabályok. A jelenleg érvényben levő előírásokat nem lenne célszerű most és ezen a helyen felsorolni, mert a terjedelme legalább öt oldalnyi lenne, de azt el kell mondani, hogy a szabályok nagyon szigorúak, s minden pontjukat meg kell tartani, különben hamar előforul, hogy a galambászt a galambjával együtt kizárják a versenyből, vagy érvénytelenítik az elért eredményét. — A versenyzéshez* lehetőleg fajtiszla galambok kellenek. Ezek honnan származnak? — A legjobb galambokat Belgiumban tenyésztik, de a hazaiak is az élmezőnyhöz tartoznak. Főleg a szép galambok tenyésztésében ismernek el bennünket szakmai berkekben. A tizenöt galambász-ollmplán összesen kilenc aranyérmet nyertek a csehszlovák galambok. — Ezekhez a sikerekhez mennyivel járultak hozzá a komáromi galambászok? — Városunkban 1934-ben alakult meg ai első galambászegyesület. A kezdeti évek-* röl vajmi keveset tudunk. A második világháború után újra felélesztettük az egyesük let munkáját, de az emlékezetes sikerekre a hetvenes évekig kellett várnunk. 1975-ben három komáromi galamb vett rész a buda*< pesti olimpián, a romániai spartakládon négy, majd az angliai olimpián Ismét há*< rom komáromi galamb. — Ebben a sportban ml az, ami mér igen jó teljesítménynek számít? ^ 1979-ig nem volt korlátozva az a távolság, amelyet egy galamb egy év alatt berepülhet. Az egyik tenyésztőnk galambja tizenötezer „díjkllométert“ tett meg két év alatt. Ez olyan eredménynek számit, amihez foghatót nemigen találnánk a csehszlovák galambászat történetében. Ma már a távolság korlátozva van; s egy év alatt egy galamb legtöbb hatezer kilométert repülhet. — Elvitathatatlanok a komáromi galambászok galambjainak a sikerei, de sok jót hallani magáról a szervezetről Is. —. Szervezetünknek száztlzenöt tagja van. 1975-lg elég nehéz körülmények között dolgoztunk, mert nem volt saját portánk. Egy év alatt elkészültünk aztán ezzel az épülettel, amely már megfelel a mai követelményeknek. A várostól 110 ezer koronát kaptunk, de ez csak részben volt elég. Az épület értéke 360 ezer korona, a különbö- zezetet társadalmi munkában hoztunk létre. Tagjaink között sok szakember van, úgyhogy a szakmunkák nagyobb részét mi magunk végeztük el. Sőt sokat segítünk a város választási programjának a teljesítésében is: évente több mint ezer óra társadalmi munka ledolgozását vállalták szervezetünk tagjai. KAMOCSAI IMRE
