Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-16 / 46. szám

2 Világrengető napok krónikája IH. A felkelés tervszerűen és szervezetten zajlott. Októ­ber 25-re virradó éjjel Kron- statdból és Helsingforsból hadihajók és tengerészegy­ségek érkeztek és egész nap folytatódott a főváros fonto­sabb stratégiai pontjainak meghódítása. A telefonköz­pont, a Varsói pályaudvar, az állami bank, a honvédel­mi minisztérium sorra mind a felkelők kezére került. Olyan óraműpontossággal történt minden, hogy ' azt még az ellenség Is kényte­len volt elismerni: „A hely­zet Petrográdon fenyegető. Nincs utcai tüntetés vagy kilengés, de tervszerűen fo­lyik az intézmények és pá­lyaudvarok elfoglalása, egyes személyek letartóztatása“ — jelentette a főhadiszállás­nak az egyik körzet pa­rancsnoka. S valóban, a fel­kelés vérontás nélkül odáig fejlődött, hogy az Ideigle­nes Kormány már csak a Téli Palotával, a vezérkar épületével és néhány közeli házzal rendelkezett. Ke- renszkij jókor felismerte, hogy a forradalom vissza­fordíthatatlanul győzött, az amerikai követség gépkocsi­ján sietve megszökött a vá­rosból. Ekkor már megjelent a Forradalmi Katonai Bizott­ság kiáltványa, amelyben többek között ez állt: „Az Ideiglenes Kormány meg van döntve! Az államhata­lom a petrográdi proletariá­tus és a helyőrség élén ál­ló Forradalmi Katonai Bi­zottság kezébe ment át. Az ügy, amelyért a nép harcolt, a demokratikus béke hala­déktalan felajánlása, a föl­desúri tulajdon megszünte­tése, a termelés munkás- ellenőrzése, a szovjet kor­mány megalakítása — bizto­sítva van.“ Ezalatt az Ideiglenes Kormány még mindig a meg­erősített Téli Palotába zár­kózva folytatta az ellenál­lást abban a reményben, hogy felmentő csapatok ér­keznek a frontról, s megfor­dítják az események alaku­lását. De a Forradalmi Ka­tonai Bizottság már mindent előkészített a burzsoázia fel­legvárának bevételére. Vö­rösgárdisták, kLIonai egy­ségek és Kronsdtadt legen­dás hírű tengerészei álltak rohamra készen. Az Ideigle­nes Kormány nem fogadta el a felajánlott lehetőséget az önkéntes lemondásra, az ultimátumot visszautasítot­ták. Ezek után az eseménye­ket már nem lehetett meg­állítani. Október 25-én este kilenc órakor az Auróra vaktöl­ténnyel leadott ágyúlövése jelt adott a támt.dásra. A roham megindult, a Péter- Pál-erőd ágyúi tüzet nyitot­tak a Téli Palotára. Blogan- ravov, az erők parancsnoka így számolt be az esemé­nyekről: „A parancsra a matrózok a legkisebb habo­zás nélkül gyorstüzet zúdí­tottak a Palotára. Ha a tü­zelés kevés kárt okozott is, piorális hatása hatalmas volt. Az Aurórán is megszó­laltak az ágyúk. Igazi tü­zérségi harc kezdődött. A Téli Palota védői kezdték kellemetlenül érezni magu­kat. A Palotában régen elol­tották a lámpákat, hogy ne nyújtsanak célpontot. Néha egy-egy eltévedt golyó fü­tyült a fejünk felett. így telt el fél óra. Aztán Csud- novszklj telefonon Jelentet­te, ^ hogy a Téli Palotát be­vették.“ Éjjel két óra volt. A kor­mány tagjait letartóztatták és a Péter-Pál-erődbe kísér­ték. A Téli Palotában még folyt a harc, amikor 22,40 órakor megkezdte tanácsko­zását a szovjetek II. kong­resszusa. A több mint 650 küldött négyszáz helyi szov­jetet képviselt. Az ülésen a hatalom kérdéseit vitatták meg. A kongresszus elfogadta a Lenin által Irt „Munkások, Katonák és Parasztok“ kez­detű felhívást, amelyben többek között ez állt: „A kongresszus a níunkások, ka­tonák és parasztok óriási többségének akaratából, a munkások és a helyőrség Petrográdban végrehajtott győzelmes felkelésére tá­maszkodva kezébe veszi a hatalmat. A kongresszus ha­tározatban kimondja: Min­den hatalom mindenütt a munkás-, katona- és paraszt­küldöttek szovjetjeinek ke­zébe megy át, amelyek kö­telesek biztosítani az igazi forradalmi rendet.“ Ezzel a kongresszus ki­kiáltotta a szovjethatalmat, a proletariátus diktatúrájá­nak államformáját. Létrejött a vllágtörténelam első mun­kás-paraszt állama. Lenin a fegyveres felke­lés győzelmét követően kü­lönös figyelmet szentelt az ÚJ államgépezet kiépítésé­hez. Feljegyzésében alapelv­ként megállapította, hogy olyan államgépezetet kell teremteni, amelyben a ve­zetőket maguk a néptöme­gek Jelölik ki. Lenin ugyan­ebben a feljegyzésében dol­gozta ki az új kormányszer­vek tervezetét, amely ezút­tal alapját képezte a gya­korlati államépítő munká­nak. Ismételten rámutatott, hogy az állam Irányításába a lehető legnagyobb mér­tékben be kell vonni a dol­gozó tömegeket. A kong­resszus megalakította a vi­lág első munkás-paraszt kor­mányát, a népbiztosok taná­csát, amelynek elnöke Lenin lett. A szovjet kormány tel­jes egészében a felkelést irányító párt, a bolsevik párt Ismert személyiségeiből állt. A népbiztosok tanácsa fele­lősséggel tartozott a szov­jetek kongresszusának. Október 26-án a szovje­tek küldöttei meghallgatták Lenin beszámolóját a hábo­rú és a béke kérdéseiről, és egyhangúlag» elfogadták az általa előterjesztett dek­rétumot, amely a lenini Bé­kedekrétum néven vonult be a világtörténelembe. A dek­rétum határozottan elítélte az imperialista, rablójellegű háborúkat, a szovjet kor­mány az összes hadviselő országnak ajánlatot tett az igazságos és demokral tkus békéről folytatandó tárgya­lások azonnali megkezdésé­re, és Javasolta egy három hónapnál hosszabb fegyver- szünet megkötését. PALÄGYI LAJOS A Téli Palota, a forradalom, bölcső]*. Az idő málásával lassan feledésbe ment az 1899. évi elemi csapás, ami­kor a Duna bősz bnllámai áttörték a gátat és elárasztották a osalláközl nép szegényes hajlékait, s mindenhol szomorúságot, pusztítást hagytak ma­guk után. Napjaink embere a Dunának, pon­tosabban a csicséi ágának ezt a ré­szét másképp ismeri. A természet megalkotta itt a lápos, sűrű náddal benőtt, festői szépségű művét, ame­lyet a helybeliek Így becéznek: Lion. A természetnek erre a gyöngyszemé­re nemcsak a osioséiak büszkék, ha­nem mindenki, akit lenyűgöz a nem mindennapi természeti szépség, a tá] A teriníszet pótolhatatlan Jellegzetes faunája. Mert szépség te­kintetében a természet valóban bő­kezű volt, s ha felütjük a krónika megsárgult lapjait, megtudjuk, hogy a mai természeítvédelmi körzet terü­letéről már a középkorban, 1268-ban szó esik a IV. Béla királytól szárma­zó adománylevélben. A természetnek ebben a festői szép­ségű zugában gazdag növény- és ál­latvilág honol. Összefüggő szigeteket alkot űszó levélrózsáival, fehér virá­gaival és tüskés termésével a súlyom. A termést, mert ehető, a csicsóiak elnevezték vizl diónak. Es szemet gyönyörködtető látvány, amikor nyí­lik a tavirózsa. Gyönyörű virágai és terebélyes levelei szinte beborítják a víz felszínét. A levelek alatt pedig békésen megbúvik a halak eledele, de az ellensége is. Honos itt az ame­rikai harcsa, amely hossza eléri a 40 centimétert, a közönséges harcsa vi­szont háromméteresre is megnő, sú­lya pedig meghaladja a 150 kilót. Rit­ka lakója a tónak a esik. Az áthatol­hatatlan, széles levelű gyékénnyel és náddal benőtt helyekre húzódik, ahol a vízi madarak Is háborítatlanul meg­bújhatnak és költhetnek. A legújabb természettudományos kutatások szerint százharmincOtféld madár él itt, s Jobbára vízi madarak. A legérdekesebbek közé sorolhatjuk a vörösgémet, átmenetileg itt tanyá­zik a kárókatona és a réti sas. A fel­sorolásból nem hagyhatjuk ki a bö­lömbikát, a vlzityúkot és a nádasok­ban fészkeid kékbegyet sem. A magas nád, a tölgyek és akácok felfogják a hideg szelet, Így nagysze­rű menedéket talál közöttük a fau­na, de előfordul itt a vaddisznó és a szarvas is. E tobzódó szépség láttán óhatatla­nul az ajkunkra tolul a vészjósló kérdés: Meddig marad ilyen háborf- tatlan oázis a csicsóiak „gyöngysze­me“? A természet és általában a kör­nyezetünk segítségért kiált. Stanislav liléi Nemcsak a munkájának él A Jednota fogyasztási szövetkezet dobálnál vendéglátóipari üzeme Jó konyhájáról és példás kiszolgálásáról messze környéken híres. A fontos Idegenforgalmi útvonalak mentén ta­lálható üzemek szocialista munkaver­senyében elnyerte a legjobban főző üzem címét, s a kollektíva a szocia­lista munkabrigád cím bronzfokoza- tának viselője. Mindez az egész személyzet Jó mun­kájának eredménye, de közülük is ki­emelkedik Lakatos Anna (a képen] fiatal szakácsnő. Hat évvel ezelőtt Jött ide Betlérböl (BetllarJ. Munka­társai szorgalmáért, becsületes mun­kájáért hamar megszerették. Hozzá­értésével, szakácsművészetével észre­vehetően emelte a konyha színvona­lát, amiről a „panaszkönyvben“ talál­ható elismerő bejegyzések is árulkod­nak. Munka- és rendszeretetével magá­val ragadta az egész személyzetet. A vendéglátóipar! üzemben példás tisz­taság uralkodik, a személyzet illedel­mesen viselkedik a vendégekkel szem­ben. Lakatos Anna azonban nemcsak a munkájának él, azok közé tarto­zik, akik közös dolgaink intézéséből is kiveszik a részüket. Még 1977-ben beválasztották a Jed­nota fogyasztási szövetkezet rozsnyól (Ro2fíava) Járási vezetőségébe, ahol nagy megelégedésre az Ifjúsági bi­zottságban dolgozik. A fiatal keres­kedelmi dolgozók bármikor bizalom­mal fordulhatnak hozzá munkajogi, szociális vagy egyéb ügyes-bajos dol­gaikban, ö mindig segít. Elkötelezett magatartását tüntették ki azzal is, hogy tavaly beválasztot­ták a Járási pártbizottság plénumába, és tagja a Rozsnyói Járási Szakszerve­zeti Tanácsnak. Valahány helyen a fiatalok érdekelt képviseli. M. R. A vásárlók elégedettségéért A kereskedelem és a ven­déglátóipar, a vásárlási le­hetőségek, körülmények szín­vonala napjainkban egyik meghatározója a lakosság közérzetének, hangulatának. Az a több évtizede sikerrel Járó törekvés, ho^y az em­berek becsületes munkával szerzett pézüket árura vált­hassák, nemcsak gazdasági, hanem politikai követel­mény is. Ezért a lakosság legszélesebb rétegelt is érin­tő kérdésekről lesz szó a Szlovákiai Fogyasztási Szö­vetkezetek Szövetségének IV. kongresszusán, amelyet szombaton és vasárnap tar­tanak meg Bratislavában. Egész a múlt század vé­gére nyúlik vissza a fogyasz­tási szövetkezeti mozgalom, legnagyobb virágzását azon­ban a felszabadulás óta éli. Ar állami kereskedelemmel karöltve biztosítja a lakos­ság élelmiszerekkel és a kü­lönböző iparcikkekkel való ellátását, vendéglátóipari há­lózata pedig gondoskodik a vendég- és utasellátásról. A szlovákiai fogyasztási szövetkezetek tulajdonában ez Idő szerint 8598 bolt, bevásárlóközpont vagy áru­ház van, alapterületűk több mint félmillió négyzetméter. Vendéglátóipari üzemelnek száma 3896, és ezekben 243 ezer szék várja a vendége­ket. Ezenkívül a 140 szövet­kezeti szálláshelyen 6735 ágy várja őket Korábban a Jednota fo­gyasztási szövetkezetek el­sősorban a falvak és vidéki településdk ellátásáról gon­doskodtak, az utóbbi Időben a nagyobb városokban is megtaláljuk boltjait, áruhá­zait, éttermeit és szállodáit. Csupán az előző ötéves terv­ben 921 bolttal és 397 ven­déglátóipari üzemmel gazda­godtak. A fogyasztási szövetkeze­tek az utóbbi években nagy figyelmet szenteltek a ke­reskedelem és a vendéglátó- ipar fejlesztésének. Ennek köszönhető, hogy összessé­gében kiegyensúlyozott és folyamatos az áruellátás, s vidéken is emelkedett a ke­reskedelem színvonala. A következő időszakban is a színvonal megőrzése és eme­lése a legfontosabb feladat. Ez pedig nem könnyű. A kereskedelem és az ipar együttműködésének Javuló összhangjára, a korszerűbb értékesítési formák alkal­mazására, rugalmasabb, a szó valós értelmében vett kereskedésre van szükség. P. L. NOVEMBER - BARÄTSÄG Novemberben már hagyo­mányosan többet beszélünk a barátságról, mint más hó­napokban. Németh Imrétől, a CSSZSZBSZ hodosi (Vydra- ny) alapszervezetének elnö­kétől azt kérdeztük, milyen rendezvényekkel teszik em­lékezetessé a község lakos­sága számára a barátsági hónapot — Az ifjúsági szervezettel és- a többi tömegszervezet­tel karöltve lampiónos fel­vonulást szervezünk, ame­lyet ünnepi gyűlés és gaz­dag műsor követ. Ennek ke­retében fellép a helyi Arany­kalász táncegyüttes és Ma­gyarországról, Pannonhal­máról is várjuk az ottani népi táncegyüttest. A továbbiakban tervezünk egy vásárlással egybekötött könyvkiállítást szervezni, amelyen elsősorban a szov­jet irodalmat akarjuk nép­szerűsíteni. A kiállításon csehszlovák szerzők művei is szerepelnek, és szeret­nénk, ha sikerülne megva­lósítanunk egy Iró-olvasó ta­lálkozót is. Sokat várunk a Ki tud többet a Szovjetunióról? cí­mű vetélkedőtől, amelyet az idén községünk és a dióspa- tonylak (Orechová Potöií) SZISZ-szervezete között bo­nyolítunk le. Valamennyi rendezvé­nyünk célja, a Szovjetunió iránti tiszteletünk és szere­tetünk elmélyítése. Kérdezett: Rúcz-Szelle Beáta VÉDETT KAKTUSZOK Kuba északkeleti részén, Holguln város környé­kén 200 négyzetkilométer kiterjedésű természetvé­delmi területet létesítettek. Ezen a vidéken tenyész­tik a világ legkisebb kaktuszfajtáját, a törpekak­tuszt. A zöld színű gömböcskéket 1909-ben fedez­te fel egy angol kutató — mindössze 20 millimé­teres nagyságúra nőnek meg. Kuba más részein még nem találtak törpekaktuszt, kisebb előfordu­lásaikat azonban Brazíliában és Argentínában i$ felfedezték. A törpekaktuszok évente egyszer virág­zanak: a kicsiny, sárgásfehér virágaik napkelt# után négy-öt órán át nyílnak ki hét napon ét. Ed­dig nem sikerült Kuba más vidékein is meghono­sítani őket. A kaktuszok családjának ez a törpéje nagyon lassan nő és mintegy tíz év az élettarta­ma. KAMÉLEON KRISTÁLYOK Harkovi tudósok bizonyos kristályoknak arra a meghökkentő képességére figyeltek fel, hogy mág­neses tér hatására megváltoztatják színüket. A je­lenség talán hozzásegít a mágneses kristályok fényelnyelési mechanizmusának a megértéséhez. A kutatók feltevése szerint a kaméleonkristályokat az optikai kvantumgenerátorokban is felhasználják. Á LEGTÖRPÉBB KÖROKOZÖK Ä közelmúltban a magasabb rendű növények be­tegségeinek kórokozóiként olyan ribonukleinsav- -molekulákat fedeztek fel, amelyeknek a vírusok­kal és a bakteriofágokkal ellentétben, nincs fehér- Jeköpenyük, és jóval kisebbek is náluk. Az olykor jelentős gazdasági kárt okozó „törpéket“ viroldok- nak nevezték el. A vizsgálatok szerint gyűrű ala­kúak és 360 nukleotidból épülnek fel. Számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy viroidokat vagy ha­sonló kórokozókat az emberek és az állatok sze.r- vezetében is felfedezhetnek. IZLELÉSELEMZÖ A rigai orvostudományi kutatóintézetben kifej­lesztett új műszer — az elektrogusztométer — a normális ízérzékenységtől való legkisebb eltérést is jelzi. A vizsgálat csupán néhány percig tart: elő­re kidolgozott „térkép“ szerint kis elektródot érin­tenek a nyelv különböző részeihez. A műszer ská­lájáról leolvasható, hogy az adott területen meny­nyire érzékenyek az ízérzékelők. Az új műszer hasz­nos kiegészítő vizsgálati eszköz a központi és a perifériás idegrendszer bizonyos betegségeinek fel­ismerésére, megállapítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom