Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-10-05 / 40. szám

m i

'j

■'f’' ^ ^ ^

Ä v/-V^ C '

bf y < * *■ ’

,tf "'■’ ■'viw;’

■.»itm

r4 ,r?irm': '>%SS:í

Moszkva, Omszk, Tobolszk, Habarovszk, Vlagyivosztok — csengenek még fülemben évtizedek múltán Is a volt földrafztanárom szavai. Ez a világ leghosszabb vasútvonala, a transzszibériai vasút. S ki az a tizenéves, akt — ma is és régen is — ezt hallva nem álmodna arról, hogy egyszer talán 6 is utazhat rajta. Évtizedekkel ezelőtti álmomat — ha nem is a vasúton; hanem légi úton — sikerült megvalósítani. Most égy hideg napon itt állok Moszkvától számítva a 9288. kilométerkőnél, a transzszibériai vasút végén, ahol a sínpár véget ér: tovább már a tenger végeláthatatlan hullámai következnek, s az állandó hullámverés moraja hallatszik.

;ÍÍÍÍÉ^ÍÉPÍÍÜÍÍ

‘ * ^

fi

■ ' ■■ 1

I =

Pf '

mmm

fii;

% "

■;Pf

&

Igazi nagyvárosi utcakép.

A szobor Egerseld hadnagyra emlé- keztet, aki az elsők között érkezett hajó parancsnoka volt.

V

lagyivosztok még szovjet méretekben Is messze van Moszkvá- tél. Lenin ezt így érzékeltette: „Vlagyivosztok messze van, de végül is a város a miénk.* 1933. április 7-én a Krasznaja Znamja megyei lap a kővetkező tudósítást közölte: „...létrejött az első telefonösszeköttetés Moszkva és Vlagyivosztok között: Két év múlva pedig

vetkező anekdőtát Jegyeztem föl. Egy idegenből érkezett ember megkérdezi egy helybeli nénikét, hogyan Jut el a tengerhez. A nénike mosolyogva, kedvesen válaszol. „Menjen, lelkem, ezen az utcán vagy azon az utcán. - Vagy menjen, amelyiken akar. Nálunk minden utca a tengerhez vezeti*

A tengerészek azt mondják: Vlagyivosztok az a váf egy veri etételéhez. Augusztus 21-én sikerült elfoglalni a Japán Vonszán haditengerészeti bázist. Szahalin irányában a támadást az Északt Flotta vezette. Fő feladata volt, hogy támogassa a 16. hadsereg 56. vadászhadtestét a Szahalin déli része ellen indított támadásban.

1945. augusztus 18-án a kamcsatkai védelmi körzet csapatainak partra szállásádek lépcsőn és a szűk folyosón préseltem át magam az egyik részből a másikba, s láttam a tengerészek kis fekvőhelyét, éreztem a bezártságot, s hozzágondoltam, hogy mindez mélyen a víz alatt... bizony elszállt minden eddigi romantikus elképzelésem. S amikor elmagyarázta, hogy végveszély esetén a torpedó kllövócső- nyllásán van csak esély a

VÁROS AZ ÓCEÁN

PARTJÁN

1935. Július elején ez a hír Jelent meg: „Először Jutott el Moszkvából Vlagyivosztokba 75 órás út után repülőgépen a posta. A repO- lőpostával a Június 25-1 Pravda érkezett.“ Ma transz- szibériai vasúton hét napig tart az út, repülőgépen pedig 10 óra alatt lehet ideérkezni. A város lakói nap- r.'' napra a Pravdának ugyanazt a számát olvashatják, mint a moszkvaiak. (A lap iszövegét ma már mesterséges hold közvetíti.)

MINDEN UTCA A TENGERHEZ VEZET...

Minden városnak van sajátos külseje. Jellegzetessége: folyók szelik ketté, erdők vagy hegyek veszik körül. Vlagyivosztok Jellegzetessége a tenger. Aki egyszer megfordul ebben a városban, az sohasem felejti el az Amur-öböl csillogó vizét, és a partján futó transz- szibériai vasút utolsó kilométereinek sínpárját.

A város úgy emelkedik ki a tengerből, akár egy hatalmas hajó. Az utcák a fedélzetek, a házak akár a hajó felépítményei lehetnének. Vlagyivosztok nem hasonlít Szibéria többi városához. Azokban a Jellegzetes orosz faházak és a modern panelházak együttese adja a városképet. Ez a 120 évvel ezelőtt alapított és épített város utcáival, házaival Európa nagyvárosaira emlékeztet.

A Vlagyivosztok alapításának 100. évfordulója tiszteletére elnevezett sugárúton van egy több emeletes ház, amelynek tetején világítótorony magasodik. Az emberek „plslogónak* nevezik. Ez mutatja az irányt a tengeren hajózóknak. Jelzi a hazavezető utat. Amikor be- levillog a sötét éjszakába, mintha csak azt felezné a tengerészeknek: „Erre, erre. Itt az otthonbdi*

A másik érdekesség az Egerseld-fokon egy épület, amelynek falát hajóhorgony díszíti. Emléke ez annak az Aranyszarvas-öbölbe érkező Egerseld hadnagynak, aki az elsők között érkező hajó parancsnoka volt. A hatalmas horgony öntöttvasból készült Évtizedekig szolgálta az embert a hajón. A hajó már régen a múlté, de a horgony itt maradt a városban, örökre. Ebben a „hor- gonyos házban* — van a Távol-keleti Tengerészmérnöki Főiskola, ahol a Jövő tengerészet tanulnak.

A horgonyt nem véletlenül vetették ki itt. Ebben a városban minden a tengerrel kapcsolatos. Erről a körös, ahol a hajók megpihennek. Ezzel egyetértenek a határőrök is, de Ok hozzáteszik: „Vlagyivosztok az óceán őrei* Erről győződtem meg a tengerészeti. hadtörténeti múzeumban, amely emléket állít a II. világháborúban harcolt tengerészeknek, és egyben bemutatja a Csendes-óceáni Haditengerészeti Flotta fejlődését.

— öt tenger mossa a szovjet Távol-kelet partjait — magyarázza T BOzSenkö'éz-» redes, a múzeum ■parátícsnöti ka. — A part hossza 15 000 kilométer. A Csendes-Óceáni Haditengerészeti Flotta 1932-' ben Jött létre. Első parancsnokává M. V. VIktorovot nevezték ki. 1933-ban a' flottához ÚJ típusú tengeralattjárók, őrhajók és aknatele- pltő, aknakereső' és kisegítő hajók érkeztek. A német fasizmus ellen vívott háború éveiben ez a flotta megbízható védője volt a Szovjetunió távol-keleti határainak. A Csendes-óceáni Flotta 150 000 tengerésze a szárazföldön is harcolt az ellenség ellen.

KÉTSZER ÜNNEPELTÉK A GYŐZELMET

— A mi igazi csatánk azonban 1945 augusztusában kezdődött a támadó Japánok ellen. A szovjet hadsereg

‘távol-keleti hadjárata augusztus 9-től szeptember 2-lg tartott. A mandzsúrial támadó hadjárat során a Csendes-óceáni flotta hajói fontos Japán támaszpontokat foglaltak el Korea északkeleti partvidékén. Ez Jelentősen hozzájárult a Japánok

val megkezdődött a Kurlli- -szigetek > felszabadítására irányuló deszant-hadműve- let. 12 000 Japán katona és tiszt esett Itt fogságba. Japán csapatainak szétverésében nagy szerepet kapott az Amuri Flottille, amely a II. Távol -keleti,. J'refií: ceepetatt támogattír az /előfenyomuMs< ban. Szahalin és Szungari irányában csak a hajók tudták hatékonyan biztosítani az előrenyomulást.

— A haza nagyra értékelte a csendes-óceáni és az amuri tengeíészek hőstetteit. Több mint 30 000 tengerész kapott kitüntetést, és 52 tengerész kapta meg a Szovjetunió Hőse megtisztelő elmet.

Utunk során teremről teremre haladva nézegetjük a fegyvereket, emlékeket. Kifelé menet megpillantom egy repülőgép légcsayarját.

— Ennek története van — mutat rá kísérőm. — A háború alatt ugyanis a sorozatos Japán cepülőtámadá- sok során csak egyetlen japán gépnek sikerült berepülnie Vlagyivosztok fölé. De vissza már nem tért... Légcsavarja itt van!

V. T. Bozsenko ezredes végül meghív eg.y tengeralattjáróra, amely szintén részt vett a csendes-óceáni harcokban. Szívből megörültem a meghívásnak, mert ez eddig nekem elérhetetlennek tűnt és romantikusnak képzeltem. De amikor a meremenekülésre, nagyon örültem, amikor újra a parton szívhattam a friss tengeri levegőt.

CSAK FELFELÉ LEHET TERJESZKEDNI.Búcsúzóul még arról be- ^Igetünk, hogy amikor ml" Európában már bőldogan ünnepeltük a békés napokat, itt még javában tartott a háború.

— 1945-ben a győzelem napján még mi harcoltunk — emlékezik az ezredes. — 1945-től kétszer ünnepeljük a háború befejezését. Május 9-én és szeptemberben.

Vlagyivosztok ma békés életét éli. Megismerkedtem múltjával, történelmével és igen kíváncsi voltam jövőjére. Lehet-e jobb idegenvezető, aki a városról mindent tud. mint főépítésze, Vaszi- llj Nyíkitovics Karepov.

— Városunkban jelenleg 560. ezren élnek. Húsz év alatt kétszeresére növekedett a lélekszám, és úgy számítjuk, az ezredfordulóra már egymillió lakosa lesz Vlagyivosztoknak.

— Nem túl gyors ez a fejlődés, és a számítás?

— Ezt nem mi határoztuk meg, hanem a tények. És a fejlődés mértékét Távol-Kelet igénye határozta meg. Hadd soroljam: városunkban több flotta állomásozik: például a kereskedelmi,, a halászati, a hűtőhajók flottá

' " N \

•i '' 'V N .... V

.. * .V

j

a. Ezenkívül itt működik az Oceánkutató Tudományos Flotta. A város lakóinak egyharmada a tengerészek, a halászok és tudományos kutatók családjaiból áll. De a többiek is kapcsolatban vannak a tengerrel. Több hajógyárunk, balfeldolgozó üzemünk működik. Itt van a Távol-keleti Tudományos Központ Öceánkutató Intézete. A város kilenc főiskolájának tantervében szerepel az óceán témája. Nekünk ebből kell kiindulnunk a város jövőjének megtervezésében.

Közben a főépítésszel a Tigris-hegyről szemléljük az alattunk elterülő várost.

— Városunkban, sajnos, kevés az építkezésre alkalmas szabad hely, s így a legtermészetesebb megoldás, hogy magas, sokemeletes házakat tervezünk és építünk, amelyek lépcsőzetesen helyezkednek el. Az épületek, az utcák egyre magasabbra kúsznak a környező Tigris-, Sas- és Kétpúpú-he- gyen. Különben itt, ahol most állunk, a Tigris-hegyen — folytat-jft a kísérőm még valódi tigrisek jártak két évtizeddel ezelőtt is. Ezért van városunk címerében, amelyet 1886-ban hagytak Jóvá, zöld háttérben a tigris, két keresztbe tett horgony előtt. A gyors ütemű építkezést jelzi, hogy a város sugárútja helyén még húsz évvel ezelőtt káposztát termesztettek. Ezt a területet a város és lakói ma is tréfásan „káposztás föld“- nek nevezik. Nemrégiben fejeztük be az Óceán ajándéka nevű kultúrközpontot és a cirkuszt. Vele szemben befejezéséhez közeledik az ifjúsági palota építése.

— És hogyan gondoskodnak a város lakóinak pihenéséről?

— Erről nekünk különösen nem szabad megfeledkezni, mert az itt lakók szabadsága teljesen más, mint a „szárazföldi* embereké. A tengerről visszatérők ugyanis gyakran két hónapig is szabadságon vannak. Ezért a. város környékén sorra építjük az üdülőket, szanatóriumokat, penziókat, a gyerekek részére pedig plonlrtá. borokat.

GAL ANPR*S

s' «• ' ^'4*-Jw s'.

A Vlagyivosztok! kikötő — felbinézetben.

HITED

Szeptember 21-e ős 24-a között Gustáv Husák elvtárs vezette csehszlovák párt- ős állami küldöttség Járt hivatalos baráti látogatáson Bulgáriában. Mind a tárgyalásokon, mind pedig a látogatás végén aláírt dokumentumban rögzítették, hogy ‘ a teljes politikai nézetazonosságon alapuló csehszlovák- -bolgár gazdasági kapcsolatok elsősorban az elmúlt három évben fejlődtek gyorsan, dinamikusan, minőségükben új, magasabb színvonalat értek el. Ennek egyik mozgatórugója az, hogy Bulgária egyre erőteljesebben fejleszti az ország ipari potenciálját. Ez viszont lehetővé teszi, hogy még tovább fejlődjék a két .ország között a szakosítás és a kooperáció —• a kölcsönös előnyösség és a szocialista integráció elvei alapján. A két ország árucsere-forgalmának alakulására sem lehet panasz, hiszen 1975 óta szüntelenül növekszik.

A szocializmus építése és a KGST sokoldalú Integrációs folyamataiba való egyre aktívabb bekapcsolódás meggyorsítja a csehszlovák-bolgár politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok fejlődését is. A két ország kölcsönös kereskedelmi kapcsolataiban megváltozik, növekszik a gépipar szerepe. A tervek szerint a Jövőben a csehszlovák gépipari export 34 százalékkal, a bolgár csaknem 25 százalékkal emelkedik.

Hárompontos határozatot fogadott el az ENSZ-kSzgyú- lés rendkívüli ülésszaka, a- melyet a bejrúti palesztin menekülttáborokban végrehajtott tömegmészárlás ü- gyében hívtak össze. A szavazáson részt vett .száznegyvenhét tagország .képviselője—az Egyesült Államok és Izrael ellene foglalt állást — elítélte a vérengzést. A határozat második pontja felszólította a Biztonsági Tanácsot a történtek kivizsgálására, és megerősítette , a nyár fplyamán Libanonban elkövetett izraeli invázió ügyében hozott BT-hatá- rozafokat. Ezen túlmenően a világszervezet felszólította az államokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy minden lehetséges segítséget adjanak meg a pusztítás sújtotta országnak. A rendkívüli palesztin ülésszak e határozat elfogadásával elnapolta munkáját.

Bécsben tanácskozott a nemzetközi Libanon-konfe- rencia, melyen mintegy negyven ország küldötte, valamint számos társadalmi és politikai szervezet képviselője vett részt. A Béke-világ- tanács és az Osztrák Béketanács háromnapos rendezvényén Romesh Csandra, a BVT elnöke követelte, hogy a legutóbbi bejrúti tömeg- mészárlás fő felelőseit állítsák a nürnbergi bírósághoz hasonló — a háborús bűnösök felelősségét kivizsgáló — nemzetközi törvényszék elé. Mind Rom%sh Csandra, mind pedig a libanoni küldöttség vezetője," Albert Farhat rámutatott, hogy a PFSZ katonai egységeinek eltávolítása csupán ürügyül szolgált Izraelnek az agresszióhoz. Tel Aviv valódi célja — mondották —, hogy Izrael határait kiterjessze északra, és evégett átalakítsa Libanon állami berendezkedését. A libanoni politikus a bécsi értekezletről felhívást Intézett a közel-keleti állam ÚJ elnöké hez. Amin Gemajelhez, a- melyben követelte: ragaszkodjon az izraeli csapatok teljes kivonulásához Libanonból.

Dr. Emil Touma, az Izraeli „libanoni háborút ellenőrző bizottság* titkára, az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja elmondotta, hogy Bejrút hő slessége Izraelben is az ellenállás és önfeláldozás Jelképévé vált.