Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-28 / 39. szám

2 1977 1982 ’'ÉT ONGRESSZUS' KÖZÖTT .1977 November elsején a SZISZ Szlovákiai Központi Bizott­sága arról tárgyalt, hogyan valósítsák meg a szövetség szervei és alapszervezetei a gyakorlatban a II. kong­resszus határozatait. Három nappal később a SZISZ Pio- nírszervezetének Szlovákiai Központi Tanácsa is meg­vitatta a kongresszus irányelveiből származó feladato­kat. A SZISZ II. kongresszusa tehát valóban mozgósítot­ta szövetségünket a fejlett szocialista társadalom építé­sére. November 18-án Prágában megkezdődött a III. főisko­lai konferencia, amelyen 111 kar SZISZ-szervezetének küldöttei tanácskoztak a diákok feladatairól. A. kon- ferenbia leszögezte, hogy a főiskolások tevőlegesen részt vállalnak a SZISZ programjának megvalósításából. Kü­lönösen nagy teret szentelt a diákok tudományos szak­köri munkájának. 1978 Mindjárt az év elejétől széles körű munkamozgalom bontakozott ki a fiatalok körében, a motívumot a ha­vannai világifjúsági és diáktalálkozó szolgáltatta. Ápri­lisban szövetségünk tagjai büszkén emlékeztek meg az Ifjúsági Vasútvonal építésének 30. évfordulójáról. Az em­lékezéskor többször elhangzott, hogy napjainkban is elő­deink tetteinek megismétlésére van szükség. Ugyancsak áprilisban a SZISZ Központi Bizottsága nyi­latkozatban tiltakozott az imperialista hatalmak fegy­verkezési politikája ellen. A nyilatkozatot a fiatalok százezrei írták alá, bizonyítván, hogy egy emberként óhajtják a békét. A hónap folyamán tartották meg a lenini Komszomol XVIII. kongresszusát, amely szintén kinyilvánította a sok millió szovjet fiatal békeóhaját. Májusban a SZISZ KB ülése elemezte a középiskolai SZISZ-szervezetek munkáját, és kitűzte a legközelebbi feladatokat. Leszögezte többek között, hogy a középis­kolákban is nagyobb teret kell adni az Ifjúsági Fény­szóró munkájának. Megtárgyalta továbbá a rétek és le­gelők intenzívebb kihasználásáért folyó munkamozga­lom eredményeit. Július vége és augusztus eleje a XI. világifjúsági és diáktalálkozó jegyében zajlott le. Havannában 145 or­szág képviseletében mintegy 18 500 fiatal gyűlt össze, köztük szövetségünk 500 tagja is. A világ Ifjúságának seregszemléje egyetlen nagy béketüntetés volt. Áz ösz- szegyűlt fiatalok megerősítették, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának széliemében folytatni kell az enyhülés politikáját. November elseje piros betűs ünnep szövetségünk tör­ténetében. Udvardon [Dvory nad Zitavou) üzembe he­lyezték az ifjúság építette 1200 férőhelyes korszerű te­hénistállót. 1979 Áprilisban megtartották a SZISZ városkerületi és Já­rási konferenciáit. Még ugyanabban a hónapban meg­emlékeztünk a pionírszervezet megalapításának 30. év­fordulójáról. Ismét napirendre került a pionírmunka fejlesztése annak a jelszónak a jegyében, hogy amilyen ma a pionírszervezet, olyan lesz holnap a SZISZ. December 11-én megegyezést írtak alá a SZISZ Köz­ponti Bizottsága és a Hydrostav, a üllinai Váhostav és a Vízgazdasági Építkezések között a SZISZ részvételéről a gabőíkovo — nagymarosi vízlépcső építésében. Ezzel újabb fényes fejezet kezdődött szövetségünk életében. Bősön (Gabőíkovo) megalakult a SZISZ üzemi szerveze­te. 1980 A SZISZ SZKB márciusában tárgyalt a környezetvéde­lem kérdéseiről, illetve ezzel összefüggésben a fiatalok feladatairól. A SZISZ pionírszervezetének Szlovákiai Központi Tanácsa a gyermekek körében végzett hónvé­delmi nevelés elmélyítéséről tárgyalt. A központi bizottság márciusi ülésének határozatai értelmében áprilisban új mozgalom született — az élet tája címmel, amely a környezetvédelem ügyét tűzte zász­lajára. A SZISZ SZKB májusi ülése megtárgyalta, ho­gyan bonthatjuk le a szövetség munkájában a CSKP KB 15. ülésének határozatait. Szeptemberben a központi bizottság fontos kérdést vitatott meg, nevezetesen a munkáskáderek nevelésé­nek ügyét. November 3-án Bratislavában ünnepélyesen megnyitották a SZISZ új házát. Négy nappal később a SZISZ KB ülése elemezte az Ifjúság munkamozgalmá­nak eredményeit. A KB decemberi ülésén a diákszállók kérdését vitatták meg, rámutatva, hogy itt nagy tere van a szakköri munkának. Ugyanabban a hónapban Bratislavában szlovákiai sze­mináriumot rendeztek Lenin és az Ifjúság címmel. A szemináriumon részt vettek a lenini Komszomol képvi­selői Is. 1981 Február végén és március elején hazánk egész Ifjúsága élénk érdeklődéssel kísérte az SZKP XXVI. kongresszu­sát. Az SZLKP KB márciusi ülésén az ifjúság kérdésé­vel foglalkozott. Ezt követően ülésezett a SZISZ SZKB is, hogy megtárgyalja a CSKP XVI. kongresszusának tisz­teletére kibontakozó munkamozgalom eredményeit és időszerű kérdéseit. A kongresszus tiszteletére az ifjúsági szövetségben nagy arányú munkamozgalom bontakozott ki. A fiatalok többek között 40 ezer újítási javaslatot nyújtottak be. Ebben az Időben tartották meg az Ifjúsági Fényszóró őrjáratainak és törzskaralnak szlovákiai aktíváját. Meg­állapították, hogy a mozgalom életképes. 1972-ben SzIo-> vákiában még csak 1800 őrjárat működött, az aktíva idején számuk már 6000 volt. Május 31-én gördült ki a főpályaudvarról először a Bratislava — Koäice vas­útvonalon a Tátrán Ifjúsági expressz. Júniusban a választásokban való tömeges részvétel­lel bizonyította ifjúságunk társadalmi elkötelezettségét. Augusztusban került sorra a jubileumi, XXV. Rysy-em- léktúra, amely minden évben a proletariátus nagy ve­zérének. Leninnek a tiszteletére zajlik. Decemberben Bratislavában egyezményt írtak alá a SZISZ és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kö­zötti egvOttműködés fejlesztéséről. A SZISZ SZKB 1982. szept. 11—12-én összehívta a szlovákiai kongresszust. 1982 Egész szövetségünk készül a kongresszusra, a fiata­lok körében ismét élénk munkamozgalom bontakozik ki. Márciusban megtartották a pionírdolgozók járási konferenciáit, áprilisban a SZISZ járási konferenciáit. KÜLDÖTTEINK Rettenetesen boldog és büszke vagyok, hogy a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járást képviselhetem a SZISZ kongresszusán — kezdi beszélgeté­sünket Nagy Renáta, a Nagymegyerí (Calovo) Közgazdasági Iskola tanuló­ja­példamutatAssal Az a bizalom, hogy őrá esett a vá­lasztás, megalapozott. Renáta 1979 óta SZISZ-es, 1980-tól pedig iskolája SZISZ-szervezetének az elnöke. Mun­káját lelkiismeretesen és odaadással végzi. Keveset árul el magáról, mert azzal érvel, aki ismeri, tudja, nem saját érdekében dolgozik, hanem az iskoláért, a SZISZ-ért. Azért ,az iskoláért, amelyről olyan szeretettel beszél. — Négyszáznegyven Iskolatársam van. Örülök, hogy itt tanulhatok, jó, szakképzett pedagóguskollektíva irá­nyít, nevel és képez bennünket Szuh Kálmán igazgatóval az élen. A SZISZ- -problémákat Vörös tanárnővel közö­sen s természetesen a vezetőség be­vonásával próbáljuk megoldani. — Tudom, hogy zsúfolt volt a nya­rad. Hol, merre jártál? — Nagy megtiszteltetésben volt ré­szem, a SZISZ járási bizottságától öt­napos leningrádi utazást kaptam ju­talmul. Ezenkívül nyáron 45 társam­mal három hetet építőtáborban töl­töttem a podlvíni konzervgyárban. Igen jól éreztük magunkat, sikerült ellesnem néhány élelmiszeripari ku­lisszatitkot. Voltam még egy közép- -szlovákiai pionírtáborban is mint ifi­vezető. Erre a pár napra,.szívesen fo­gok visszaemlékezni. Nagyon megsze­rettem a gyerekeket. Amikor ismét a kongresszus kerül szóba, elkomolyodik: — Felelősségteljes tisztség a SZISZ- -elnöké. Mindig, mindenkor példát kell mutatnia a többieknek. Nagyon örül­nék, ha szót kaphatnék a vitában. Beszélnék arról, mennyire fontos a szisz-munka javítása, az aktivitás fo­kozása, a feladatok szétosztása, vala­mint a tagság bevonása a tevékeny­ségbe. Szerintem elképzelhetetlen úgy a munka, ha nem kapcsolódik be az egész vezetőség és minden tag. Sze­retném a járási, kerületi és maga­sabb szintű konferenciák tapasztala­tait átadni az utánam .jövőknek. — Milyen terveid, céljaid vannak a szervezeti és magánéletedben? — Folytatni -szervezetünk irányttö- és szervező munkáját, és -minél jobb eredményeket elérni. A magénletem? Elsősorban sikerüljön az. érettségi vizsgám és a felvételim a közgazda- sági egyetemre. Ez áll előttem. Per­sze, tudom, hogy ennek teljesítése csupán rajtam, az én akaratomon mú­lik. Kertész Lídia A fele fiatal A Nehézgépipari Művek dunaszerda- helyt [Dun. Streda) üzeme, Dél-Szlo- vákia iparosodásának egyik „újszü­löttje“ mindössze hat éve termel. Ez alatt a hat év alatt sokat fejlődött a termelés színvonala és hatékony­sága, amihez az utóbbi időben nagy­mértékben hozzájárulnak az üzem újítói is! Munkájuk irányításával Bo­ros Ferenc mérnököt bízta meg az üzem vezhtősége. Amikor két évvel ezelőtt egyéb feladatai mellé átvet­te ezt a munkát is, nem volt köny- nyű helyzetben, mert előtte úgyszól­ván nem is lehetett újltómozgalomról beszélni ebben az üzemben. A fiatal mérnöknek szinte mindent az alapok­nál kellett kezdenie. — Üzeműnkben 1980-tól állandó fejlődésen ment keresztül az újftó- mozgaiom — mondotta néhány nap­pal ezelőtt. — Az első évben huszon­hét újítási javaslatot dolgoztak ki az újítóink, a következő évben már en­nek a duplájáról számolhattunk be az évvégi értékelésben. Ügy ígérke­zik, hogy az idén is tartani tudjuk ezt az emelkedő tendenciát. Az újítá­si javaslatok népgazdasági haszna is állandóan emelkedik. 1980-ban 95 000 koronát takarítottunk meg az üzem­nek, 1981-ben ez az összeg, már majd­nem- a négyszeresére emelkedett. Az idén szeretnénk átlépni az ötszázez­res határt. — Ügy tudom, hogy ebben az üzem­ben főleg hidraulikus berendezéseket gyártanak. A technológiát más vál­lalattól vették át. Mit lehet még ja­vítani, újítani egy ilyen kiforrott technológián? — Igen, ez így van. Tehergépko­csikhoz és mezőgazdasági gépekhez gyártunk hidraulikus hengereket. A gyártás technológiája fejlett volt ak­kor is, amikor átvettük, de még a legklforrottabb technológián is lehet, sőt kell újítani az idők folyamán. Az éltéit néhány év alatt új szerszámok jöttek forgalomba, termelékenyeb­bek, mint elődeik, így a termelést is ehhez kellett igazítani. — Említetted, hogy az újítási ja­vaslatok többsége a nyersanyag-meg­takarításra irányult. A hidraulikus be­rendezések általában nem olyan monstrumok, amelyek sok anyagot igényelnének, ti mégis jelentős meg­takarítást értetek el. Ez hogyan si­került? — A gyakorlatban nehéz oLyah ter­melést elképzelni, amely százszázalé­kosan selejtmentes. Újítóink pedig rájöttek arra, hogy némely selejtböl egy kis ügyességgel új terméket le­het gyártani. Főleg a rosszul sikerült hengerekét tudtuk ily módon meg­menteni attól, hogy a hulladékba ke­rüljenek. — Milyen az értéke egy-egy újítási javaslatnak? — Volt egy kimagaslóan jó újítá­sunk, amellyel több mint százezer ko­ronás megtakarítást értünk el, de ál­talában tíz-tizenötezer korona körül mozog egy-egy újítási javaslat gaz­dasági haszna, de hát sok kicsi sok­ra megy. — Ügy tudom, jelenleg 28—30 ál­landó újítója van az üzeraeteknék ... — Igen, talán kevésnek tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy ez 10— 12 százaléka az üzem alkalmazottai­nak, akkor már elégedettek lehetünk. Az újítók negyven százaléka a techni­kusok és a mérnökök, soraiból kerül ki, a többi pedig szakmunkás. Külön örülünk annak, hogy a fele egészen ■ fiatal, ami egyben biztosítéka a to­vábbi fejlődésnek is. — Két-három év nem nagy idő, te­hát hagyományokról nemiigen lehet beszélni. Gondolom, az irányítóknak és a beosztottaknak egyaránt még so­kat kell tanulniuk. — Üzemünk vezetősége törődik az újítók szakmai fejlődésével. Sokat se­gítünk nekik az újítások kidolgozá­sában és realizálásában. De ügyelünk arra is, hogy az újítók mindig a leg­időszerűbb problémák megoldására irányítsák a figyelmüket. Ezt pedig tematikus feladatok kiírásával és a dolgozók rendszeres tájékoztatásával lehet a legjobban elérni. .Sq^ üzemben tapasztaltam, hogy . .kédvéf ,szég!* azj.üjítókriak az újítási javáslatpk hosszadalmas, értékelése és .realizálása. Nálatok milyen a hely­zet ezen a téren? — A benyújtástól számítva általá­ban két-három hónap alatt bevezet­jük a termelésbe az elfogadott újítá­siakat, de előfordul, hogy erre több hónap is szükséges. Ez attól függ, hogy mennyire bonyolult javaslatról van sző. Nálunk nagyon jól bevált, hogy 8 komplikáltabb újítási javas­latok megvalósításába bevonjuk az újítót is. Ezzel lényegesen csökkent­jük az újítások ..átfutási“ Idejét. Ter­mészetesen ilyen esetekben az újító többletvállalását a jutalmazásnál is figyelembe vesszük. Kamocsai Imre MUNKA ÉS KACAJ Az elmúlt héten .pégigfutottunk" Dél-Szlovákia néhány járásának az út­jain. Mire Ipolyságig értünk, már egé­szen megszoktuk az út mentén na­gyon gyakran elénk tárulkozó lát­ványt: színes öltözetű fiatalok lepik el az egyes táblákat és hajlongua-gug- golva szedik a paradicsomot, burgo­nyát. Helyi és országos viszonylatban is óriási jelentőségű a segítség, ame­lyet nyáron és ilyenkor ősz elején nyújtanak a szövetkezetnek, állami gazdaságoknak. Hiszen a tényleges Idénymunkásból kevés van, a dolgos kéz pedig nélkülözhetetlen, mert a gépek már sok mindent elvégeznek, mégis... A fiatalok pedig, hogy is mondjuk, szíves örömest dolgoznak a földeken, szőWskertekben. S ilyen ra­gyogó, verőfényes időben jól jön a szabadban végzett munka. Munka, bo- hémság, kacáj. Mert bárhol álltunk is meg, a munkakedvben és jókedv­ben sehol sem volt hiány. Igaz, idén paradicsom, burgonya, szőlő is ter­mett rengeteg, csak győzzék szedni, így aztán — mint mondták egy he­lyütt — nem is olyan nagy kár, ha a fürge lábak többet letaposnak, mint mondjuk a lassan mozduló paraszt­asszonyok cipője. Bár ezzel nem ért­hetünk egyet, mert úgy lenne rend­jén, há a megtermett zöldséget, gyü­mölcsöt jó gazda módjára, mind égy szemig értékesítenék. Mégis, a pazar­lás ellenére is, minden valószínűség szerint a gazdaságok vezetőt az eset­leges károk helyett az értékes, hasz­not hajtó, jó munkát végző fiúkra és lányokra fognak emlékezni, akikre áz elkövetkező napokban már tényleg vár a suli, a tankönyv, a dolgozat­írás, a feleltetéSj no meg talán egy szép diákszerelem is t —ezer. (Felvételeink a lévai (Levice) szak­munkásképző diákjairól készültek.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom