Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-23 / 8. szám
Karddal fosztottak meg a múltunktól. tollal a földünktől, jövőnket a szikével próbálják elvenni tölünk... így írja le az American Indian Journal azt az ördögi kört, amelyet egyre több indián nő Ismer fel; rezervátumokba különítik el őket, ott munkanélkülivé válnak, és a szegénység gyötrl őket. Az alkohol vigaszt nyújt, de élet- és nevelésképtelenné Is tesz. Ezért elveszik tőlük gyermekeiket, a- kiket (fehér) nevelőszülők gondjaira bíznak. Ezért gondoskodnak arról, hogy minél kevesebb gyermeket szüljenek: az indián nőket (kényszerj- sterlllzálják. Dr. Connie Url, Indián altatásl szakorvos Los Angelesben elsőnek figyelt fel arra, hogy milyen sok a meddő Indián nő. „Doktor, kaphatok egy új anyaméhet?“. Ezt a furcsa kérdést Intézte egy huszonhat éves Indián asz- szony az orvosnőhöz. Hat évvel korábban távolították el a méhét. Akkoriban már két gyermeke volt, mindkettőt elvették tőle, és egy nevelő- otthonba helyezték el a kicsiket, mert az asszony alkoholista volt. Az orvos megígérte neki, visszakapja a gyermekeket, ha felhagy az ivással, és megoperáltatja magát. Mindent megtett, amit kértek tőle, munkát keresett, szorgalmasan dolgozott. Megismert egy férfit, összeházasodtak. Deerben és kiderült, hogy az ott élő nőknek legalább 20 százalékát sterilizálták. A rábeszélésnél nem riadtak vissza a hazugságtól sem: az egyik nőnek például azt Ígérték, ha sterlll- záltatja magát, megszűnnek krónikus fejfájásai (a fejfájások oka agydaganat volt)l Sok (gyermektelen) lány, aki vakbéloperáció végett feküdt be a kórházba, tudtán kívül sterilizálva hagyta el azt. Az egyik Indián nőnek pedig azt mondták az orvosok (valamennyi IHS-kórházban fehérek az orvosok), hogy további gyermekei torzak és szellemileg elmaradottak lennének, mire ő Is vállalta, hogy sterilizálják. Csak két évvel később tudta meg, hogy az orvosok által vázolt veszély nem állt fenn. Barbara Moore Brave Brld tanítónő egy állami és egy Crow Dog’s Indian Way Schoolban, egy Survival School- ban (ezek indiánok vezette, indián oktatási elvek szerint működő és Indiánok által fenntartott iskolák, a- melyekben indián kultúrát, nyelvet és vallást oktatnak) Dél-Dakotában császármetszéssel szült, és amikor felébredt az altatásból, az orvos közölte vele, hogy gyermeke halott (az általa követelt boncolás nem derített fel semmiféle természetes halálokot) és őt pedig kénytelenek voltak sterilizálni. Közös gyermekre vágytak: az asz- szony meddősége miatt elváltak. Ez az eset ösztönözte az orvosnőt, hogy más Indián nőkkel Is elbeszélgessen a problémáról — és hamarosan gyanakodni kezdett. Url doktornő az Egyesült Államok délnyugati és déli részelnek számos rezervátumában folytatott vizsgálatokat, mégpedig az Indián Health Service (IHS, Indián Egészségügyi Szolgálat) kórházaiban. Kiderítette, hogy az okla- homal Clalrmore-ban csak 1973-ban orvosilag Indokolatlanul 100 sterilizálást hajtottak végre. 1974 júniusában az IGS-kórház nagyon sok beteget utasított el túlzsúfoltságra hivatkozva, de ugyanabban a hónapban 48 Indián nőt sterilizáltak: ebben a kórházban minden megszületett Indián gyermekkel párhuzamosan egy-egy indián nőt sterilizáltak. Ezer nő közül azonban csak egy akadt, aki maga is kívánta a beavatkozást, a többieket rábeszélték, vagy közvetlenül a szülés után lerohanták, azzal fenyegetőzve, hogyha nem engedik sterilizálni magukat, megvonják tőlük a jóléti segélyt. Ezt egyik sem engedhette meg magának, hiszen csak nagyon kevés munkahely adódik az indiánok számára. Marle Sachez Indián bírónő vizsgálatot folytatott lakóhelyén. Lame A hasonló esetek egész sorának közzététele után a dél-dakotai Aberdeen. az új-mexikól Albuquerque, az oklahomal Oklahoma City, és az arl- zónal Phőnlx városok legfelső felügyelő hatósága a tizenkét IHS-kör- zet közül ebben a négyben vizsgálatot folytatott, és megállapította, hogy az ott élő szülőképes korban lévő indián nőknek csupán 1973 és 1976 között 6 százalékát sterilizálták (3406 nőt és 142 férfit Is), s a műtéteknél a legmesszebbmenően megsértették az egészségügyi minisztériumi előírásokat. Ezek szerint ugyanis sohasem szabad 21 évnél fiatalabb nőket sterilizálni, s erre a műtétre legkorábban a szülés után 72 órával kerülhet sor, de előtte fel kell világosítani a nőket más lehetőségekről az állapotosság elkerülésére, és a beavatkozás véglegességéről. Egy két évvel később lefolytatott szúrópróbaszerű vizsgálat kiderítette, hogy semmit sem változtattak ezen a törvénytelen gyakorlaton. Mind a mai napig senkit sem vontak felelősségre ezekért az Illegális műtétekért, az IHS-t rendkívül áttekinthetetlenül szervezték meg, az orvosok többségükben a keleti partokról érkezett katonák, akik gyakran váltogatják egymást, és tulajdonképpen egyáltalán nem ismerik az InA 'htrhecLt Ku Klux-Klan nemcsak a négereket, hanem az Indiánokat Is üldözi. diánok életét. A kórházi beteglapokon nem jegyeznek fel orvosi diagnózisokat, azok számokat tartalmaznak nevek helyett, é$ legtöbbnyire „elvesznek“. Azonnal elbocsátják a kórházi személyzetből azokat, akik e gyakorlat ellen szót emelnek. Nagyon sok Indián nő csak évekkel a kórházi tartózkodás után jön rá, hogy mit csináltak vele. Ojabban azonban egyre többen fordulnak sérelmeikkel a nyilvánossághoz: az indián nőmozgalom (WARN — Women of AU Red Nations) erkölcsi és anyagi segítségben részesíti az indián nőket, és információkkal is ellátja őket, különös tekintettel arra, hogy 1970 óta háromszorosára emelkedett a sterilizálások száma. „Sok Indián nő társadalma számkivetettjének érzi magát, ha rájön, hogy nem tud több életet adni. Lelki problémák következnek. Egyeseknél csak évekkel később mutatkozik a negatív hatás. Ilyenkor viszont gyakori a teljes idegösszeomlás, öngyilkossági kísérletek követik egymást, sok talajt vesztett indián nőből lesz prostituált vagy alkoholista“ — hangoztatja Url doktornő. Az anyaszerep nagyon sok indián nő számára a korábbi elismerés és hatalom utolsó maradványa. „Gyermekeink a gazdagságunk, a jövőnk — mondja Dee Fairbanks sokak nevében. — A rendszer megpróbálja bebeszélni nekünk, hogyha nem szülünk gyermekeket, gazdagok leszünk és virágos kertek közepette, fehér fakerltéses saját házakban élünk majd, — de ez nem Igaz.“ Egy IHS-orvos így válaszolt, amikor megkérdezték, miért sterilizált a törvényes előírások ellenére egy tizenhét éves fiatal indián nőt: „Ez az asszony egy polluter (környezetszennyező), mert már több gyermeke van.“ Indián gyerekek. Milyen lövO vár rájuk? szerényebb karácsony volt az Egyesült Államokban. Ezzel szembén az Ötödik Sugárúton levő méregdrága buükok és ékszerüzletek nagy forgalmat bonyolítottak le: Okét nem' érintette a válság. Igen népszerű volt a nercbe öltöztetett és gyémántokkal díszített népi baba — 1000 dollárba került. A teljesen antometizált háztartásokban megjelentek a robotok — potom Ih 000 dollárért. Ugyancsak rendkívüli népszerűségnek örvendtek a gazdag vásárlók között a szőrméből és bőrből készült ruhák. Sokat vásároltak az új mikrohullámú tűzhelyekből, a kis méretű kazettás magnetofonokból, valamint az extra- és miniképernyős színes televíziókból. Sok fogyott az importált, valamint a kaliforniai borokból Is. A drága gépkocsik gyártóinak sem '.(ellett izgulni a vevők elmaradása miatt: a Rolls-Royce, a Mercedes és a De Lorean gépeket úgy vették, mint a cukrot. E vásárlókör kedvelt árucikke volt 1981 karácsonyán a video komputeres játék is. b'ogíalkozási minden jiatalnakt — munkáért tüntetők New York utcáin. érdeklődés termékeik iránt 1961 karácsonyán. Csupán a luxuscikkek és a rendkívül olcsó holmik árusai lehettek elégedettek. A nem egységes kereslet magyarázata: kilencmillió munkanélküli konjunkturális gyengeség — a középosztály tagjai állásaik miatt izgulnak. Az eredmény: érezhető kedvetlenség, a vásárlóerő csökkenése. Egyes cégek 50 százalékkal csökkentették áraikat, s példátlan hirdetési akciókat Indítottak azért, hegy megváljanak termékeiktől. Az Orchard ntcán különösen sokan tolongtak, ahol az utcai árusok szupermodern rnhákat adtak nagyon olcsón, egymással versengve nyomták lefelé az árakot. A tapasztalatok szerint ar amerikai üzletek éves forgalmuk negyedét karácsony előtt bonyolítják le, tiszta nyereségük felét ekkor realizálják. Éppen ezért voltak rendkívül lehangoltak az érdekeltek, hiszen a karácsony előtti vásárlási kedvetlenség joggal aggasztotta őket. Bár még vég leges adatok nincsenek, annyi bizonyos, hogy az 1981-es az előbbieknél Az amerikai áruházak és magán- kereskedők meg vannak döbbenve: a vártnál lényegesen kisebb volt az Állítsátok meg a szociális költségvetést sújtó fejszét. A SZEGÉNYEK SZEGÉNYEBBEK, A GAZDAGOK GAZDAGABBAK LETTEK ím 5 E heti összefoglalónkban egy igen lényeges problémával, a Genfben folyó szovjet-amerikai legyverkorláta- zási tárgyalásokkal foglalkozunk. A TASZSZ hírügynökség részletesen ismertette a szovjet álláspontot. Ebből megtudjuk, hogy az ún. „nullamegoldás“ amerikai terve azt igazolja, hogy az Egyesült Államok nem óhajt olyan megoldást találni a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök problémájának rendezésére, amely megfelelne az egyenlőség és a felek azonos biztonsága elvének, 8 ténylegesen hozzájárulna az európai politikai légkör javításához, noha e probléma rendezése a világpolitika egyik központi kérdése — állapítja meg a cikk, „A Szovjetunió számára így vetik fel a kérdést: vagy egyoldalúan lemond azokról a közepes hatótávolságú rakétáiról, amelyeket az európai előretolt támaszpontokon levő amerikai nukleáris fegyverek és az USA szövetségesei nukleáris fegyverzetének kiegyensúlyozására fejlesztettek ki, s azokról is, amelyek az ország ázsiai területein, a keleti és a déli körzetek védelmére vannak elhelyezve, vagy pedig az Egyesült Államok a már Nyugat-Európában levő eszközeit további 600 új közepes hatótávolságú nukleáris rakétával növeli.“ A szovjet állásfoglalás megállapítja: egy ilyen lépés alapvetően megváltoztatná az Európában kialakult nukleáris egyensúlyt, sőt a globális hadászati egyensúlyt is. A cikk ismertette, hogy ennek érdekében milyen javaslatokat terjesztett elő a szovjet küldött a genfi tárgyalásokon. Ezek: — az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek megfelelően a szerződésnek számításba kell vennie és ki kell terjednie minden közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetre, amelyeknek hatósugra 1000 kilométer vagy annál több, s amelyek Európa területén, illetve a környező vizeken vannak elhelyezve, vagy európai felhasználásra szolgálnak; — a fenti eszközök szintjének maximális csökkentése érdekében a szerződésnek elő kell irányoznia azt, hogy a jelenlegi (a NATO- nál és a Szovjetuniónál egv- aránt 1000 egységet jelentő) szintről 1990 végéig 300 egységre csökkentik azokat, s közbeeső célként 1985 végére 600 egységre; — a feleknek jogukban áll, hogy maguk határozzák meg a csökkentendő fegyverzet összetételét, s a megállapított csökkentett kereten belül saját megítélésüknek megfelelően hajtsák végre a fegyverzet cseréjét és korszerűsítését; — a fegyverzet csökkentésének fő eszköze a közepes hatótávolságú eszközök megsemmisítése less, ez azonban nem zárja ki, hogy a fegyverzet egy részét egy megállapítandó határon túlra vonják ki; — kidolgozzák azokat a határozatokat, melyek biztosítják, hogy a tervezett szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését megfelelően ellenőrizzék, a tárgyalások idejére a felek tartózkodnak attól, hogy új közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetet telepítsenek Európa körzeteibe, a felek mind mennyiségileg, mind minőségileg befagyasztják ebben a körzetben jelenleg már meglevő közepes ható- távolságú fegyverzetüket. INDIÁN NŐK kényszersterilizáiása